Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)

2012-10-06 / 231. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 6. www.ujszo.com A váltnál a tizedével soványabb a bevétel Kevesebb adó folyt be ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A lakossági fo­gyasztás csökkenése és a cégek váltnál rosszabb teljesítménye miatt az idei év első kilenc hó­napjában az államnak tizedé­vel kevesebb adót sikerült be­hajtania, mint azt a 2012-re el­fogadott állami költségvetés el­fogadásakor feltételezték - de­rül ki az adóhivatalok legfris­sebb adataiból. Ezek szerint szeptember végéig 6,186 müli- árd eurónyi adó folyt be az ál­lamkasszába, ami az év első ki­lenc hónapjára várt bevételek­nek csupán a 89 százaléka. A bérek stagnálása és a történel­mi csúcsokat ostromló munka­nélküliségi mutatók a lakossági fogyasztásra is rányomták a bé­lyegüket, ami természetesen az árukra és szolgáltatásokra kö­tődő adókból származó bevéte­leken is meglátszott. A leg­rosszabbul e tekintetben az ál­talános forgalmi adó teljesített, hiszen ebből alig valamivel több, mint 3 milliárd euró folyt be, ami a várt összeg mind­össze 85 százaléka. A vártnál csaknem 7 százalékkal kisebb bevételre tett szert az állam a jövedelemadóból is, amiből 1,587 milliárd euró folyt be. A vártnál kisebb adóbevéte­lek miatt a pénzügyminisztéri­um az idei évre tervezett elvárá­sait is kénytelen volt módosíta­ni. Az állami költségvetés az idei évre eredetileg 13,6 milli­árd euró bevétellel, 17,3 milli­árdos kiadással, vagyis nagyjá­ból 3,7 milliárd eurós deficittel számolt, miközben a bevételek­ből 9,228 milliárd eurót tettek volna ki az adók. A pénzügymi­nisztérium azonban már július végén kénytelen volt a bruttó hazai össztermék (GDP) 0,3%-ának megfelelő összeggel csökkenteni az adóbevételekkel kapcsolatos elvárásait, a múlt hónapban pedig újabb 0,2 szá­zalékos lefaragást volt kényte­len elismerni. Ez utóbbi döntése is részben azzal magyarázható, hogy a vártnál kisebb összeg folyt be az áfából, (mi) A tilalom feloldását sürgette a cseh kormányfő Nečas szerint biztonságos a minőségi cseh alkohol ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Petr Nečas cseh kormányfő is a csehországi al­koholimport mielőbbi meg­szüntetését kérte Robert Fico miniszterelnöktől a tegnapi po­zsonyi csúcstalálkozón. „Olyan intézkedéseket fo­gadtunk el, amelyek biztosítják, hogy a jó nevű cseh gyártók termékei teljesen biztonságo­sak -jelentette ki Nečas. - Szá­munkra is a fogyasztók bizton­sága a legfontosabb. Az, hogy Csehországban már feloldottuk a forgalmazási tilalmat, bizo­nyítja, hogy a fogyasztók biz­tonsága garantált.” Csehország úgynevezett eredetlevélhez kö­ti a forgalmazást, amelynek igazolnia kell, hogy az ital biz­tonságos alapanyagokból ké­szült. A szlovák szervek azonban kedden még úgy döntöttek, hogy a behozatali és forgalma­zási tilalmat mindaddig fenn­tartják, amíg az összes, koráb­ban behozott alkoholt vissza nem viszik Csehországba. A cseh gyártók és forgalmazók felajánlották, hogy a cseh gya­korlatnak megfelelően itt is eredetlevéllel igazolnák ter­mékeik minőségét, de ezt a mezőgazdasági és az egész­ségügyi tárca nem fogadta el. A gyártók a szlovák konkurencia ügyködését sejtik a döntés hát­terében, és nem zárták ki, hogy bírósághoz fordulnak terméke­ik indokolatlan diszkrimináció­ja miatt, (lpj, TASR) Andrej Danko lehet az új elnök, ám Slota tiszteletbeli elnökként is vétójogot kap Slota a hétvégén elbúcsúzik (Tomáš Benedikovič felvétele) Zsolna. Ján Slota pártja hétvégi kongresszusán búcsút int az elnöki posztnak - állítása sze­rint nem pályázza meg újra a vezetői tisztet. Andrej Danko vezetheti tovább az SNS-t. MÓZES SZABOLCS Ma tisztújító közgyűlést tart a Szlovák Nemzeti Párt - új el­nököt választ. Slota az elmúlt években többször is meglebeg­tette, hogy átadja az elnöksé­get, azután rendre másként alakult. Most nagyon úgy néz ki, komolyan gondolja. Az elnöki szék várományosa Andrej Danko, aki 2010 után lett a párt elnökségének tagja - úgy tudni, ellenjelölt nem is lesz. Korábban úgy tűnt, Rafael Rafaj, a pártelnök egykori jobb­keze lehet a befutó, ám az utób­bi egy évben Slota fokozatosan a nagypolitikában viszonylag ismeretlen Dankót (korábban képviselő sem volt) tolta az elő­térbe. A 38 éves elnökjelölt ügyvéd, korábban a párt ifjúsá­gi szervezetét vezette. Vétójoggal távozik A távozás ugyanakkor fele­más lesz. A vulgáris kirohanásai­ról ismert szélsőséges pártvezér ugyanis megtartja befolyását a pártban. A küldöttek minden valószínűség szerint tiszteletbe­li elnöknek választják, ráadásul mindez vétójoggal isjáma. „Erre azért lehet szükség, mert a párt irányításából való teljes kivonu­lása esetén összeomolhatna az SNS támogatottsága” - nyüat- kozta lapunknak Martin Slosia- rik, a Focus közvélemény-kutató ügynökség elemzője. Szerinte a párt választói nagyban azono- sultaka pártvezérrel. Elemzők nem várnak megle­petést a hétvégi kongresszuson, mivel Slota az elmúlt években teljesen irányítása alá vonta a pártot, a vele egyet nem értők ♦ 1994-ben lett a párt elnöke ♦ 1999-ben Belousovo- vá megverte az elnökvá­lasztáson ♦ ezután saját pártot alapított, Valódi SNS néven ♦ 2003-ban az egyesült SNS elnökévé választot­ták ♦ kétszer volt kormány­koalíciós pártelnök ♦ sosem volt miniszter, még parlamenti bizott­sági elnök sem ♦ 1990 és 2006 között Zsolna polgármestere távoztak - legutoljára Anna Be- lousovová, tavaly. Ján Baránek, a Polis közvélemény-kutató ügynökség vezetője szerint Slo- tának már a 2010-es, a párt szá­mára vereséggel felérő választá­sok után le kellett volna monda­nia. „Slota és az ő arrogáns meg­nyilatkozásai senkinek sem fog­nak hiányozni” - nyilatkozta a SITAhírügynökségnek. A krasznahorkaváraljai romatelep ügye várhatóan a bíróságon folytatódik tovább Jövő héten bontási engedélyt kap Kotleba ÚJ SZÓ-HÍR Krasznahorkaváralja. Jövő héten bontási engedélye lesz Marián Kotlebának - igaz, ez­zel vélhetően még nem megy sokra, ugyanis az ügy várható­an a bíróságra kerül. Tegnap több internetes hír­portál azt írta, Bollo Péter (Híd) krasznahorkaváraljai polgár- mester szerdán aláírta három ház bontási engedélyét. Megke­resésünkre Bollo cáfolta az in­formációt. „Még nem írtam alá semmit, a jövő hét folyamán ké­szül egy ilyen határozat” - mondta lapunknak. A polgár­Lesz papírja, mégsem dózerol- hat (TAS R-felvétel) mester megerősítette, három házról lesz szó. Szerinte a tör­vények alapján neki muszáj alá­írnia az engedélyt. „A határozat alapján nem fogják lebontani a házakat, mert az ügy a bírósá­gon fog folytatódni. A bíróság dönti el, lesz-e bontás vagy sem”-tette hozzá. Tegnap a községben járt Si­mon Zsolt, a Híd alelnöke is, ál­lítása szerint azért, hogy taná­csokat adjon a pártbeli pol­gármesternek. „Meglepő in­formációk jutottak a birtokom­ba. Kotleba mellett az adott telkeknek társtulajdonosa egy roma asszony is” - mondta la­punknak. A parlamenti képvi­selő úgy tudja, Szaniszló Ist­ván, akitől Kotleba a parcellá­kat megkapta, 2005-ben jutott hozzá a telkekhez. „Tehát ak­kor, amikor már romatelep volt itt” - mondta Simon. A parlamenti képviselő ha­sonló megoldást lát kivitelez­hetőnek, mint amit Peter Pol- lák romaügyi biztos javasol. A telektulajdonosokat kártalaní­tani kell - igaz, Simon ugyan­abban a kataszterben adna cse­reparcellákat az érintetteknek. „A romáknak viszont meg kel­lene venniük a telkeket” - tette hozzá. (MSz) A Pozsonyban elfogadott nyilatkozat azt jelzi, hogy a kisebb súlyú országok egységesen kívánnak fellépni, így akarják érvényesíteni érdekeiket A kohéziós támogatás megőrzéséért lobbiztak az EU szegényei LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Az uniós költségve­tés mielőbbi elfogadását és a ko­héziós támogatások szinten tar­tását kérik a tegnap elfogadott nyilatkozatukban az Európai Unió szegényebb tagországai, a Kohéziós Politika Barátai elnevezésű csoport tagjai. Az érintettek a támogatás nélkül nem tudnák stabilizálni költség- vetésüket. Szakértők szerint a pozsonyi csúcstalálkozón elfo­gadott nyilatkozatnak nem is annyira a szövege a fontos, je­lentősebb, hogy ezek az orszá­gok képesek közösen fellépni a nagy, nettó befizető államokkal szemben. Ezt emelte ki Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke is. „Az utóbbi években láthattuk, hogy a nagy és erő­sebb államok hajlamosak saját akaratukat ráerőltetni a kiseb­bekre, ahelyett, hogy a komp­romisszumot keresnék. Az új költségvetésnek tisztességes megegyezésen kell alapulnia” - jelentette ki Schulz Pozsonyban. Az egységes fellépés erejét hangsúlyozta lapunknak Samu­el Abrahám politológus is. „Mindenképpen fontos, hogy ezek az országok egy hangon szólaltak meg, de a költségvetés elfogadása a gazdasági válság további alakulásától függ, amely befolyásolja, hogy mennyi pénzt tudnak majd elosztani” - véli a politológus. Szerinte az ilyen lobbi hatásosabb lett volna hét évvel ezelőtt, amikor még nem volt válság, ma azonban már nem a gazdagabb államok jóin­dulatán múlik, hogy mennyit adnak a közös kalapba, ebben a válság további alakulása a leg­fontosabb tényező. A találkozó hatékonyságának kérdésében bizonytalan Rado­van Geist, az euraktiv.sk szak­honlap kiadója is. „Nehéz fel­mérni az üyen nyilatkozatok ha­tását, hiszen várható volt, hogy a nettó támogatásban részesülők érdeke a minél magasabb uniós költségvetés, a nyilatkozat in­kább annak a jelzése, hogy ezek az országok egységesen kíván­nak fellépni, így akarják érvé­nyesíteni érdekeiket” - mondta lapunknak Geist. Nem biztos abban sem, hogy idén sikerül-e elfogadni az unió költségveté­sét. „Ideális esetben sikerül ki­dolgozni egy alapvető politikai egyezséget azzal, hogy a részle­teket jövőre tisztázzák - mond­ta. - Én csak attól tartok, hogy megismétlődik a hét évvel ez­előtti forgatókönyv, vagyis a po­litikai egyezséget is csak az utol­só pillanatban fogadják el.” A kohéziós alapokban ren­delkezésre álló keret a jelenle­gi, 2007-2013-as költségvetési ciklusban 11,499 müliárd eu­ró. Ezt legkésőbb jövőre le kel­lene kötni a felhasználásra vo­natkozó szerződésekkel, és legkésőbb két vagy három éven belül fel kellene használni. Szlovákia azonban viszonylag rosszul áll a felhasználás tekin­tetében: a pénzügyminisztéri­um szeptember végi adatai alapján a felhasználás mértéke 33,86 százalékos, azaz mind­össze 3,9 milliárd eurót költöt­tünk el. A kohéziós feladatok deklarált célja az unión és az egyes országokon belüli regio­nális különbségek csökkentése, megszüntetése, ezért országon belül is a szegényebb, rosszabb gazdasági helyzetben levő ré­giók kaphatnak belőlük támo­gatást. A tervek szerint a 2014-2020-as költségvetési ciklusban a teljes, 1033 milli­árd eurós uniós költségvetés­nek mintegy harmadát, 339 milliárd eurót tenne ki a kohé­ziós alapokba jutó támogatás. Bombariadó a várban Pozsony. A tegnapi csúcs- találkozó után bombaria­dó volt a pozsonyi várban. A tűzszerészek átvizsgál­ták az épületet, azonban nem találtak robbanó­szerkezetet. „Sajnos ilyen dolgok is előfordulnak, szerencsére a várat már minden delegáció elhagy­ta, csak a személyzet és néhány újságíró tartózko­dott az épületben” - tájé­koztatott Beatrice Hudá- ková, a miniszterelnök szóvivője. A rendőrség is­meretlen tettes ellen indí­tott nyomozást rémhírter­jesztés miatt. (TASR) A Kohéziós Politika Barátai A csoport tagjai: Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Lettor­szág, Litvánia, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlová­kia, Szlovénia, valamint Horvátország, amely 2013. július 1-jétől lesz az unió 28. tagállama.

Next

/
Oldalképek
Tartalom