Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-05 / 230. szám, péntek
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 5. www.ujszo.com Két „kossuthos" hang pörgette fel a Reggeli című műsor hallgatottságát Külföldiek a Pátria rádióban (Képarchívum) AJÁNLÓ Budapest. Október első hétvégéje már a Fölszállott a páva című új népzenei és néptáncvetélkedő jegyében telik. Az első összeállítást holnap 18.35-től láthatják a Dunán. Az elődöntők november 3-ától kerülnek a csatorna műsorára, majd a közönség szavazataira is számítanak a szervezők az élőben látható kétfordulós középdöntőben, december 1-jén és 8-án, valamint december 15-én, a döntőben. A sorozat a szilveszteri gálával ér véget. A Médiaszolgáltatás-Támo- gató és Vagyonkezelő Alap a külhoni magyar nyelvű televízióknak és közösségi csatomák- nakaFölszállotta páva műsorait az adás után díjmentesen átadja sugárzásra. A zsűri szerint a válogatók szakmai színvonala megfelelt az elvárásoknak, a versenyzők felkészültek és lelkesek, kiváló produkciók születtek. A szakemberek az elmúlt negyven év szisztematikus munkája eredményének tekintik, hogy a népzene, a népies műzene és a világzene a szereplők tudatában is különvált, s a jelentkezők kizárólag „tiszta forrásból” merítettek. A műsorokat Novák Péter és Herczku Ágnes vezeti, (k) Februártól gyökeresen átalakult a Pátria rádió reggeli műsora, és a várakozásoknak megfelelően a hallgatottság is jócskán emelkedett. Előbb Boros Péter, majd Rábai Balázs érkezett a Kossuth rádióból. Inteijúnk apropóját az adja, hogy nemrég mindketten befejezték szlovákiai munkájukat. JUHÁSZ KATALIN Milyenek voltak az első napok egy magyarországi újságíró számára a Pátria rádió reggeli műsorában? Nyilván keveset tudtak az itteni állapotokról, furcsán hangzottak a településnevek, sőt talán a speciális „szlovákiai magyar” szavak, kifejezések is... Rábai Balázs: Nagyon sokat tanultam. De nehogy azt gondolja valaki, hogy egy magyarországi rádióban sokkal jobbak a körülmények. A stúdió például hasonlított ahhoz, amit az elmúlt években a Magyar Rádióban megszoktam. A technika pedig több szempontból modernebb, mint Budapesten. Nekem a legnagyobb nehézséget a szlovák nyelv okozta. Persze nem tudok szlovákul, de néhány szót megtanultam az elmúlt hónapokban. Az például kifejezetten szórakoztató eset volt, amikor egyik reggel élő adásban egy vendégünk, aki nem a legjobban tudott magyarul, egy szót szlovákul mondott a magyar nyelvi környezetben. És mivel szerkesztő kollégám azonnal segített, és megsúgta, hogy mit is jelent az adásban elhangzott szlovák szó, azonnal mondani tudtam, hogy műemlékvédelem. A hallgató azt hihette, tudok szlovákul, pedig ez csak Homyák István kollégám gyorsaságának volt köszönhető. Boros Péter: Nerozumjem po slovensky. Hamar meg kellett tanulnom ezt a mondatot, és gyorsan felmértem, hogy ez mekkora fogyatékosság egy olyan országban, ahol szinte minden itt élő magyar kiválóan beszél szlovákul. Szerencsére az itteni politikai életet eddig is figyeltem, ezért nem volt nehéz a reggeli műsorban felkészülni akár egy Bugár Béla-Berényi József szóváltásra. Az már több problémát okozott, hogy „ü” hang nélkül kimondjam a Trnavské mýtót. De talán a végére az is sikerült... Persze meg kellett küzdenem azokkal a „magyar” szavakkal is, amelyek itt honosodtak meg, és Magyarországon szerintem senki nem ismeri őket. Ilyen a „báger” is. Amikor először hallottam a hírekben, magam is azt kértem élő adásban a hallgatóktól, írják meg sms-ben, mit jelent. Szerintem egyedül én nem tudtam a Felvidéken. Ma már ezt is tudom. Hogyan fogadták Önöket a pozsonyi kollégák? Boros Péter: Vegyesen. SoBoros Peter es Rábái Balazs kan a nagyképű magyarországit látták bennem, pedig nem szerettem volna ilyen belépőt. Ha minden igaz, a legtöbb kolléga bánja, hogy nem maradtam. Az is igaz, hogy nem vagyok egy könnyű ember, mert megmondom, ami nem tetszik. De ki merem jelenteni: nagyon sok barátot szereztem. Sokat tanultam tőlük, és már értem, miért nem értik Magyarországon az itt élő emberek gondjait. Igaz, a mai napig nem értem, amikor csúnyán néz rám egy dunaszerdahelyi magyar, amiért elmegyek a Slovan jégkorongmeccsére. Mondván, a szurkolóik egy része állítólag nem szereti a magyarokat. Talán ez a ló másik oldala. Én fél évig voltam itt, de semmi rossz hatás az utcán nem ért. Pozsonyban az utolsó élményem az volt, amikor a nagy múltú Mammut söröző mellett egy vendéglőben a közel húsz fős társaságban a kollégákkal a magyarul beszélő pincértől kérve cseh sört, a magyar nótát játszó cigányzenekar kíséretével énekeltünk egy szlovákokkal teli helyen. És ilyen kellene, hogy legyen Európa. Rábai Balázs: A kollégáknak köszönettel tartozom. Úgy érzem, sikerült elfogadtatnom magam velük. Utólag mondták is néhányan, hogy arra készültek, hogy jön a nagy arcú budapesti rádiós, de ezt - remélem - sikerült megcáfolni. Nagyon sokat tanultam tőlük. Nagyjából ismertem a szlovákiai erőviszonyokat a politikában, de mindennel persze nem voltam tisztában. De bármi kétrdésem volt, azonnal segítettek. Köszönöm nekik. Hogyan zajlott egy-egy műsor előkészítése? Boros Péter: Lovász Attilától, a Pátria rádió igazgatójától azt a megtisztelő feladatot kaptam, hogy rakjam össze a Reggeli új struktúráját. Nincsenek csodák, egy rádióban továbbra sincs kép (mert akkor tévé lenne), és mindent kipróbáltak már ebben a műfajban, amit lehetett. Ezért megpróbáltam egy zenével bélelt informatív közszolgálati ébresztő reggeli műsort összehozni. Ehhez nem volt elég korán kelni. Ha a vasárnapi előkészületeket nem veszem figyelembe, hétfőtől csütörtökig, mindennap az ötórai kelés után hattól kilencig mikrofon mögött ültem, de az igazi munka akkor kezdődött, amikor az aktuális szerkesztő kollégámmal nekiálltunk reggel kilenc után a másnap reggeli műsornak. És bizony volt olyan, hogy este 8-ig nem végeztünk. Áztán másnap kezdődött minden elölről. Rábai Balázs: A műsorral kapcsolatos nagyobb feladat az adást megelőző napon történik. Ami reggel elhangzik az a végeredmény, amivel kapcsolatban előző nap nagyobb és több a feladat. Hiszen akkor kell kitalálni a témákat, megtalálni a riportalanyt. Néhány perces beszélgetésnél nagyon fontos, hogy riporterként jól tudjam irányítani a diskurzust, ennek pedig a felkészülés a kulcsa. Szakmai szempontból mit adott önöknek ez a kis szlovákiai kaland? Boros Péter: Sokat. Nagyon sok jó szakembertől tanulhattam itt is. És rossz volt azt látni, hogy sok ember kevesebbnek érzi magát, mint egy-egy sztárnak hitt magyarországi újságíró. Remélem sikerült őket meggyőzni, hogy minimum egy nyelv ismeretével többek, mint a magyarországiak. Ma már nekem kicsit a magyarországiak a határon túliak... Amikor megtudták a kollégák, hogy elmegyek, volt olyan, aki úgy gondolta, egy időleges visszalépés volt a Pátria rádió. Na, ez nagy tévedés. Életem egyik legnagyobb szakmai kihívása volt ez az időszak. Rábai Balázs: Megtanultam úgy műsort készíteni, hogy naponta gyakorlatilag ketten, hárman állítjuk össze a reggeli műsort. Megismertem a szlovákiai magyar politikát. Megismertem, hogy milyen szorosan tudnak együttműködni az itt élő magyarok. Persze láttam ellentéteket is, de nem ezek voltak meghatározók. Ugyanakkor nekem nagyon fontos volt, hogy ittlétem alatt folyamatosan növekedett a Pátria rádió hallgatottsága. Ebben valamennyi kollégámnak nagy szerepe volt, és az idő azt igazolja, hogy Lovász Attila a magyar adás vezetője jól döntött, amikor elkezdte szakmai alapon átalakítani a műsorstruktúrát. Hogyan tovább? Mit csinálnak jelenleg és mik a terveik? Rábai Ballázs: Szívesen folytattam volna még a pozsonyi munkát, de egy olyan ajánlattal kerestek meg, amire nem tudtam nemet mondani. Úgy érzem, a rádiózás, mint műfaj közelebb áll hozzám, de most televíziós munkával folytatom. Magyarországon új csatornát indított az RTL csoport RTL2 néven. A csatornán látható Híradó műsorvezetője vagyok hétköznaponként. De a pozsonyi munkára mindig szívesen fogok visszaemlékezni, sőt ha az élet úgy hozza szívesen fogom folytatni is. Boros Péter: A terveim között szerepel, hogy visszatérek Pozsonyba. Szerettem itt lenni. De akinek van családja, két gyermeke, az tudja milyen nélkülük lenni minden második héten. És nincs az a munkahely, amely pótolhatná esténként egy 4 és egy 8 éves gyermek mosolyát... Bár sokan azt hitték (rosszul), sztárgázsiért voltam a Pátria rádióban. Nem a pénz miatt mentem vissza Budapestre. A magyar fővárosban és az interneten is fogható InfoRádió-tól kaptam ajánlatot, most ott dolgozom műsorvezetőként. Emellett a skip.hu internetes magazin főszerkesztője vagyok. Lehet, hogy furcsán hangzik, de azt érzem, hogy még van dolgom Pozsonyban. Talán a somoijai ősök miatt is. Okostelefonra költöztették Ottlik Géza Hajnali háztetők című regényét. Az ingyenesen letölthető alkalmazás végigvezeti az olvasót a regény eredeti budapesti helyszínein. Az interaktív irodalmi säa a MOME Kreatív Technológia Labor, az MTA SZTAKl és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös fejlesztése, apropója pedig az idei Ottlik-em- lékév. A szöveget hallgatva a 30-as években készült fotókat, kisfil- meket nézhetünk, a fejezetek között korabeli slágerek szólnak (Képarchívum) X. Vámbéry Konferencia Dunaszerdahely. Ma és holnap tartják a városháza konferenciatermében a X. Nemzetközi Vámbéry Konferenciát, melyet Ábrándjaink kora címmel rendeznek meg. A szakmai tanácskozáson a neves előadók témái között szerepel: Mikes Kelemen három török nyelvű kiadása; a turkológia hosszú huszadik százada; új honfoglalás kori lelet Nagykörűből (miképpen lett a régészeti anyagból történeti forrás?); Sarolt - történelem és/vagy mítosz?; a peremisli csata; Vámbéry Armin nyelvészeti nézetei; Vámbéry Ármin családja, leszármazottai, hagyatékának sorsa a 20. században; a Pozsonyi Egyetemi Könyvtár arab, perzsa, török kéziratai és nyomtatványai; a mekkai zarándoklat első magyar nyelvű leírása 1829-ben; a vallás és a kultúra kölcsönhatása Törökországban; az apokaliptika hagyománya az iszlámban. A konferencia fővédnöke Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, (k) Komáromi Szalon a Mokkában, október 9-én, kedden: Hova tunt a szerelem? Beszélgetés a Facebook hatásáról, a magánszféra elvesztéséről, Sade márkiról, Simone de Beauvoirról és a szerelem filozófiájáról. Az est vendége: Almási Miklós esztéta, az ELTE Média Tanszékének professzora Az est házigazdája: Mészáros András filozófus Almási Miklós új könyve (A szerelem lehetetlensége, Kalligram Kiadó, Időpont: 2012. október 9., kedd, 18:30 Helyszín: Mokka kávézó, Megye utca (Župná 11.), Révkomárom A belépés díjtalan. Ingyen kínálják a műsort a külhoni tévéknek Felszáll a páva
