Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)

2012-10-05 / 230. szám, péntek

4 Közélet ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 5. www.ujszq.com Jövőre ígérik a „járadéktörvény" kidolgozását Az állam fizetné a magánnyugdíjakat? Január végéig dönthetünk, hogy az állami nyugdíjban vagy a 11. pillérben bízunk-e inkább Kilépés helyett kivárás - egy hónapja nyitva a II. pillér Változások a II. nyugdíjpillérben: 2012. szeptember 1-től ♦ megnyílt a II. pillér, ki-, illetve beléphetünk a magán­nyugdíjpénztárba ♦ a magánnyugdíjszámlánkra a bruttó bérünk 9%-a helyett már csak 4%-a kerül ♦ a Szociális Biztosító kapja a bér 14%-át 2013. január 1-től ♦ önkéntesen bármennyivel növelhetjük a magánnyugdíj- pénztárba fizetett összeg nagyságát, ♦ adóalapunk legfeljebb a bruttó bér 2%-ával csökkenthető ♦ a maximális leírható összeg 2013-ban 943,2 euró 2013. április 30-ig ♦ két alapvetően eltérő jellegű nyugdíjalapot hoznak létre a nyugdíjpénztárak: garantált, illetve nem garantált alapot, ♦ kettőnél több alap is lehet az eltérő befektetési stratégiá­nak megfelelően, de nevéből egyértelműen ki kell derülnie, hogy garantált vagy nem garantált alapról van-e szó ♦ aki nem jelzi március 31-ig, hogy a nem garantált alapban kíván maradni, az automatikusan a garantált alapba kerül ♦ a pénztártagok ingyen léphetnek át az egyik alapból a másikba ♦ az 50 év felettiek megtakarítását fokozatosan a garantált alapba csoportosítják át, évente 10%-ot, a pénztártag 59 éves koráig ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Híd szerint a kor­mány a nyugdíjkorhatár betöl­tésekor akarja államosítani a nyugdíj-megtakarításokat, a második pillérből származó já­radék kifizetését ugyanis a Szo­ciális Biztosítóra bízná. „Infor­mációim szerint készül a máso­dik pillérből származó járadé­kok kifizetését szabályozó tör­vénymódosítás, amely az állami intézményt bízná meg a járadék folyósításával” - jelentette ki Ivan Švejna, a Híd alelnöke. - Ez azt jelenti, hogy a megtakarított pénzünket a Szociális Biztosító­ba kellene átutalni, ami teljesen ellentétes a nyugdíjreform alapelveivel.” A munka-, szociá­lis és családügyi minisztérium nem erősítette meg, de nem is cáfolta'ezt az információt. La­punk kérdésére csak annyit kö­zölt, hogy „a munkaügyi minisz­térium dolgozik az úgynevezett járadékmódosítás előkészíté­sén, várhatóan jövő év első felé­ben mutatja be”. Švejna ldfogásolja azt is, hogy a kormány folyamatosan össze­hasonlítja a második pillér ho­zamát az első pillér „hozamá­val”. „Az első pillérben nem be­szélhetünk semmilyen hozam­ról, hiszen a felosztó-kirovó elv alapján működő pillérben nincs vagyon, amit kamatoztatni le­hetne - magyarázta a gazdasági szakember. - Csak nyugdíjeme­lésről beszélhetünk, ami politi­kai döntés eredménye.” Ezzel Robert Fico kormányfő kijelentését akarta cáfolni, aki szerint az első pülér 16,62%-os hozamot termelt, míg a második pillér 11,68%-os veszteséget. A Szlovák Nemzeti Bank adatai alapján a magánnyugdíjpénztá­rak alapjai a befektetési straté­giájuktól függően megalakulá­suk óta 0,945 és 2,812% közti éves hozamot biztosítottak. Švejna szerint a Szociális Bizto­sító által működtetett első pillér veszteséges, hiszen a nyugdíjjá- rulékból már ma sem tudja fe­dezni a nyugdíjak kifizetését. „Mindig megfeledkezünk arról, hogy a Szociális Biztosítóba ko­rábban sem a nyugdíjjárulék fe­lét, hanem a teljes társadalom- biztosítási járulékteher közel kétharmadát fizettük be, az arány 9:16 volt - jelentette ki Švejna. - Szeptembertől ez az arány 4:21-re változott.” A Szo­ciális Biztosító átcsoportosíthat­ja az egyes járuléktípusokra ér­kezett befizetéseket a nyugdíjak kifizetésére, a „nyugdíjkassza” hiánya miatt ezt rendszeresen meg is teszi, (lpj) Pozsony. RobertFico kor­mánya szokásához híven újra megnyitotta a második nyugdíjpillért, miután a magánnyugdíjpénztárak­ba fizetett járuléktöbb mint felét visszairányította a Szociális Biztosítóba. A pénztártagokidén szep­tember elsejétőljövő évja­nuár 31-ig dönthetik el, hogy maradnak-e a kétpil- léres rendszerben, vagy visszatérnek a kizárólag ál­lami nyugdíjrendszerbe. LAJOS P. JÁNOS Felmerül a kérdés, kinek éri meg ezek után a kétpilléres rendszer, hiszen nemcsak ki, hanem be is lehet lépni. Tisztán a számokat nézve a szakembe­rek általában azt tanácsolják, hogy akinek legfeljebb 10-15 éve van hátra a nyugdíjkorhatár eléréséig, annak nem éri meg a második pillér. A jobboldali közgazdászok (és politikusok) viszont azt hangoztatják, hogy csak az a biztos nyugdíj, amit magunknakteszünkfélre, vagy­is szerintük mindenkinek meg­éri a második pillér, hiszen ott valós pénz gyarapodik a nyug­díjas évekre. Jó példa erre Ma­gyarország, ahol a nyugdíj- pénztárak megszüntetése érde­kében még a reálkamatot is kifi­zették az állami nyugdíjrend­szerbe visszatérő pénztárta­goknak, ám jelenleg úgy látszik, hogy azok döntöttek jól, akik maradtak a pénztárakban, pe­dig ott a második pillérből csak a pénztárak romjai maradtak. Még hiányzik egy törvény A szlovák baloldal - közgaz­dászok és politikusok egyaránt - természetesen ennek ellen­kezőjét állítja: szerintük a fel­osztó-kirovó rendszer, vagyis az első pillér a legjobb, legbiz­tonságosabb, mivel nem áll fenn a pénz elértéktelenedésé­nek veszélye. A visszatérést szorgalmazza természetesen a Fico-kormány is, fokozva a je­lenlegi pénztártagokra nehe­zedő nyomást azáltal is, hogy a második pillérbe jutó nyugdíj­járulék mértékét a jelenlegi 9 százalékpontról a bruttó bér 4 százalékára csökkentette. To­vábbi problémát jelent, hogy még mindig nem készült el a második pillérből származó nyugdíjak kifizetését szabályo­zó törvény, így nem lehet pon­tosan tudni azt sem, hogy mek­kora lesz a járadék összege. Kinek éri meg kilépni A közvetlenül a nyugdíj előtt álló, alacsonyabb keresetűek számára feltehetően megéri visszatérni az állami rendszer­be, főleg abban az esetben, ha a nyugdíjkorhatár vagy a nyug­díjba vonulás eléréséig nem tudnak felmutatni legalább 10 évnyi takarékoskodást. Az ő megtakarításaikat ugyanis a je­lenlegi szabályozás szerint nem lehet kifizetni, az csak örököl­hető, vagyis örököseik juthat­nak majd hozzá. A többieknek megéri mérlegelni a maradást, és kivárni, amíg elkészül a má­sodik pillérből származó nyug­díjak kifizetését szabályozó jog­szabály. Ma ugyanis legfeljebb azt lehet megjósolni, hogy mennyi pénz lesz a pénztártag számláján, azt nem, hogy ebből mekkora életjáradékot tud majd vásárolni. A kilépéshez elég kitölteni a Szociális Biztosí­tó honlapján megtalálható nyi­latkozatot, és aláírva elküldeni a Szociális Biztosító címére leg­később 2013. január31-ig. A pénztártagok egyelőre kivárnak A Szociális Biztosító adatai szerint az emberek nem sietik el a döntést, szeptemberben mindössze 2698-an hagyták el a második pillért, viszont a pénztárak 1631 új tagot szerez­tek. A kilépők száma eddig te­hát elenyésző, hiszen összesen 1,4 mülió pénztártag van. A szociális ügyi minisztérium szóvivője szerint az első hónap után még nem szabad követ­keztetéseket levonni. „Tapasz­talatból tudjuk, hogy ezekből az adatokból még nem lehet a trendekre következtetni” - je­lentette ki Michal Stuška. A másodüt pillér korábbi megnyi­tásai alkalmával is az utolsó hónapban volt a legnagyobb mozgás. Stuška állítja, nem cél­juk a pénztártagok kiűzése a második pülérből, csak lehető­séget adnak azoknak, akik a megváltozott feltételek miatt inkább távozni akarnak. . Pil URČI VÝŠKA NASPORENEJ A ZHODNOCOVANEJ SUMY. v»* *2 SÄSä:« im Jiawni. í- f«"»” >■»«<*>» ™ T' ' ľ.V-u'...-.. ». ,iY«1mM JOT»»«.­(TASR-felvétel Kürtön 28-as cukorfokkal szedték a Dunaj szőlőfajtát; az idei borok a 2009-es és 2011-es, kiemelkedő évjárattót is jobbak lehetnek Sokat várnak a borászok az idei évjárattól ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Kürt//Nyitra/Kistapol- csány. Sokáig fogják emle­getni a 2012-es évet a bor­kedvelők, állítják a hazai bo­rászok. Bár a kevés eső miatt kevesebb szőlő termett, mint a korábbi években, a minő­ségi borok színvonala a sok napsütés miatt kifogástalan­nak ígérkezik. A 2011-es sem volt rossz évjárat, az idei vi­szont sokkal kiegyensúlyo­zottabb, állítja Sütő Zsolt, egy kürti borászat vezetője. „A fehérborokat magas cukor és extrakttartalom jellemzi majd, és a tavalyiaknál ren­dezettebb savak. Várhatóan fejlődésük is kiegyensúlyo­zottan halad majd” - magya­rázta kérdésünkre a borász. Kevesebb, dejobb A nagyobb borüzemek az alacsony terméshozamra pa­naszkodnak. A kevés eső miatt ugyanis a leszüretelt szőlő­mennyiség csupán 60-70 szá­zaléka a tavalyinak, és a szőlő­szemek is kisebbek. „Kevesebb mustot tudunk kipréselni adott szőlőmennyiségből, mint ta­valy” - mondta Jozef Ada- movič, a Víno Nitra gyártási igazgatója. A probléma egésze Európát érinti - tette hozzá. Vé­leménye szerint a hosszú, me­leg ősz miatt egyes borfajták­ból hiányozni fognak a savak. A minőségibor-termelőket a szőlőtermés bősége kevésbé érinti, ugyanis évente megha­tározott tőketerheléssel dol­goznak, vagyis korlátozzák a termést, hogy koncentráltabb ízeket kapjanak. „Nálunk a tő­kéken nagyjából mindig ugyanannyi szőlő van” - jegyzi meg Sütő Zsolt. Pontosabbat egyelőre csak a fehérborok kapcsán tud nyilatkozni, a kék­szőlő (például a Kékfrankos, a Szendőrinci és az Alibemet) még a tőkéken van. „Kóstolásra már érződnek ezekben is a ka­rakteres savak” - magyarázza. Szerinte hosszú életű borok lesznek az idei kék fajtákból. A legtöbbet a hazai nemesítésű, szintén kék Dunaj fajtától vár­ja. „Ezt 28-as cukorfokkal szed­tük. Lekváros, dzsemes ízvilág­ra számítok, nagyon izgalmas tétel lesz a Dunaj” - árulta el. Nagy valószínűséggel aszú jellegű bort is tudnak készíteni -teszi hozzá. Az utóbbi évek legjobbja Az esős 2010-es év után a 2011-es borokat a szakértők nagyon pozitívan értékelték. Az idei nagyon hasonló lesz ehhez, állapítja meg Sámuel Waldner, a kistapolcsányi bo­rászat marketingigazgatója. „Eshetett volna egy kicsivel több, de sajnos a természetet nem lehet szabályozni” - mondja Waldner. Az idei fe­hérboroknál telt és gyümöl­csös ízekre számít. A rosé faj­táknál szerinte leáldozott az a kirobbanóan nagy kereslet, ami az utóbbi éveket jellemez­te. „Telítetté vált a piac” - tette hozzá. Véleménye szerint a szlovákiai borfogyasztók egyre hozzáértőbbek és egyre inkább értékelik a minőségi borokat. 2009 őszén a borászok az év­század évjáratáról beszéltek az az évi termés kapcsán. Az idei borok túlszárnyalhatják azt is - véli Sütő Zsolt. „Az én értékrendem szerint harmo- nikusabbnak és kiegyensú­lyozottabbnak tűnik. A 2009-esnél és a 2011-esnél is jobbra tippelem” - vélekedik a kürti borász. A palackozott újborok az első novemberi hétfőn kerül­hetnek az üzletek polcaira - azért nem korábban, mert így rendelkezik a törvény. (SITA, vps) 4 sok napsütésnek köszönhetően nagyon jók lehetnek az idei borok

Next

/
Oldalképek
Tartalom