Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)
2012-09-05 / 205. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 5. Vélemény És háttér 5 Matovičnak riválisa érkezett, Lipšic is elsősorban a populizmusra kíván építeni Új Többség, régi kérdőjelek Daniel Lipšic Új Többségének (Nová väčšina, NOVA) megalakulásával újabb jobboldali párt jelent meg a szlovákiai politikai életben. RAVASZ ÁBEL Lipšic és emberei valószínűleg tiltakoznának a fenti mondattal kapcsolatban: a NOVA ugyanis hivatalos kommunikációja szerint nem pusztán párt, hanem mozgalom, és nem jobboldali, hanem emberközpontú. Az első jelek alapján azonban mégis megkockáztatom a fenti definíciót, azzal a ki- terjesztéssel, hogy egy szándékoltan populista pártról van szó. Az Új Többségnek már a neve is azt sugallja, hogy valamiféle népi mozgalmat szeretne kiépíteni a jelenlegi politikai elitekkel szemben. Erre Lipšic kommunikációja is ráerősít, aki arról beszél, hogy több beleszólást kell adni az embereknek, akik sok esetben jobb döntéseket képesek hozni, mint a politikusok. Lipšic ennek érdekében többek között a népszavazás intézményének kiterjesztése mellett kardoskodik, és közvetlenül választatná meg például a bírókat és ügyészeket. A párt gazdaság- politikai elképzelései egyértelműen j obboldaliak. Úgy tűnik tehát, hogy a NOVA is abba a vonalba simul bele, amit a Frešo-féle „új” SDKÚ is képvisel: az eddigi, középosztály-orientált jobboldal helyett egy a néppártiságot választó jobb jöhet létre, amely egyrészt hatékonyan tud fellépni a Smer népi baloldala ellen, másrészt viszont sok tekintetben attól nehezen megkülönböztethető- vé válik. A NOVA egy másik párttal is rokonságot mutat: ez pedig a Matovič-féle Egyszerű Emberek, akik szintén a teátrá- lis populizmusra, a népképviseleti elv hangsúlyozására és a politikai elitek bírálatára alapoznak. Matovič egyébként láthatóan érzi is a veszélyt, a NOVA létrejöttére adott reakciójában viszonylag keményen nekiment Lipšicnek. A NOVA első megnyilatkozásai alapján Szlovákia újraépítését szeretné megvalósítani, ehhez pedig új alkotmányt fogadna el és „új erkölcsöket” várna el a polgároktól. Lipšic a választási rendszert is újraszervezné, egymandátumos körzeteket Továbbrais kérdés, kire fognakszavazni ajobbol- dal egykori törzsszavazói, akikszerintnem anép- képviselet a megoldás. hozva létre. Ezek a tervek egyértelmű hasonlóságot, mutatnak a Fidesz magyarországi célkitűzéseivel, egy jelentős különbséggel: Szlovákiában valószínűleg a magyarországinál jóval kisebb a lakossági igény egy ilyen szintű, teljes újraszervezésre. Egyáltalán nem látom biztosnak, hogy a szlovákiai szavazók tényleg szeretnék, ha országukat az alapoktól építenék újjá. Ezzel szemben Lipšic sem tudja és akarja betölteni azt az űrt, ami az SDKÚ néppárti fordulatával a liberális jobboldalon kialakult. (Az SaS nem liberális, hanem libertárius párt, ami a zavaros terminológia ellenére nagyon nagy ideológiai távolságot jelent.) A NOVA az első jelek alapján egy újabb populista formáció, amely ráadásul valami miatt elsöprő, radikális reformokat szeretne egy sok tekintetben jól működő országban. Matovičnak riválisa érkezett, de közben még mindig megoldatlanul maradt az a kérdés, hogy vajon kire fognak szavazni a jobboldal azon egykori törzsszavazói, akik sem a népképviseletet, sem a népszavazást nem látják megoldásnak a politika problémáira. A szerző politikai elemző Vizsgálják, hogy a sepsiszentgyörgyi tüntetés nyomásgyakorlás volt-e a román bíróságokra Meghurcolják a Mikó-tüntetés felszólalóit is? FIGYELŐ A román Legfelső Bírói Tanács (CSM) alelnöke azt kérte az intézmény vizsgálati részlegétől, hogy ellenőrizze, nem sér- tik-e az igazságszolgáltatás függetlenségét a Székely Mikó Kollégium ügyében tartott sepsiszentgyörgyi tüntetésen elhangzott kij elentések. „A bíróság ítéletének valamint az ügyészek munkájának kritizálása nyomásgyakorlási kísérletnek tekinthető az ügyben végső határozatot hozó táblabíróságra. Úgy véljük, egy nem jogerős bírósági ítéletet csakis jogi úton szabad megtámadni. Mindezek fényében felkérjük, vizsgálják meg, hogy a sepsiszentgyörgyi tüntetésen elhangzottak nem sértik-e a bírák függetlenségét” - áll a CSM keresetében. A maszol.ro-nak Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt nyilatkozta: a tüntetést nem tekinti az igazságszolgáltatásra gyakorolt nyomásnak. „Nem hiszem azt, hogy egy demokratikus társadalomban, amikor igazságszolgáltatás kerül szóba, lehajtott fővel mindenkinek kussolnia kell” - fogalmazott a politikus. Kelemen szerint egy jogállamban mindent lehet bírálni. „Nem gondolom, hogy Romániában az igazságszolgáltatás olyan intézmény, amely tökéletesen, olajozottan működik, amelyben nem történnek tévedések. Tévedhet az ügyész is, a bíró is”-jelentette ki a szövetségi elnök. A Mikó-tüntetésről írt a börtönből Adrian Nästase. A korrupció vádjával bebörtönzött Adrian Nästáse volt román miniszterelnök blogbejegyzésben kommentálta a tüntetést, az igazságszolgáltatásra gyakorolt nyomásnak minősítve a megmozdulást - írta az erdélyi Krónika. Nastase párhuzamot vont saját ügye és a Székely Mikó Kollégiumot az egyháznak visszaszolgáltató restitúciós bizottság letöltendő börtönbüntetésre ítélt tagjainak az ügye között. „Engem pártelnökként, a 2004-es választási kampány miatt ítéltekéi, és örülök, hogy nem az RMDSZ elnöke voltam, mert akkor egy ilyen ítélet miatt nem húszezer, hanem háromszáz- ezer magyar ment volna ki tüntetni. Lám, az én pártom képes volt tiszteletben tartani az igazságszolgáltatás függetlenségét” - zárta okfejtését Nastase. A júniusban letartóztatott Nästase politikai kommentárokat közöl internetes naplójában. A román média több ízben szóvá tette, hogy Nastase két-három- naponként feljegyzéseket juttat ki a börtönből, miközben nincs joga mobiltelefonhoz és laptophoz, látogatót pedig havonta csak négyszer fogadhat. KOMMENTÁR Coming out NAGY IVÁN ZSOLT Orbán Viktorrólmár sokan mondtak sokrosszat (jót is, félreértés ne essék, de most nem erről van szó), ostobának még senki sem nevezte. Csak most- kicsit ő maga is, de főként saját kormánya. Hogy aztán Orbán Viktorból valóbanhü- lyét csináltak-e vagy ő nézett hülyének minden- tót, de lebukott és most inkább az ostobaságpa- ravánja mögé rejtőzne, egyelőre nem lehet tudni. Mindenesetre tény, hogy valamibe nagyon belefutott. A történet mára nagyrészt ismert, múlt pénteken bekövetkezett az, amit örmény szervezetek már napokkal előbb jósolgattak: MagyarországtóadtaAzerbajdzsánnak aztaRamil Safaro- vot, akit Magyarországon életfogytig tartó börtönre ítéltek. Nevezett férfiú ugyanis még2004-ben, angol tanfolyamra Magyarországra érkezve, hadnagyként egy baltával megölte örményszobatársát. Az ítélet a világ minden táján egyértelmű, leszámítva Azerbajdzsánt, ahol egy örmény meggyilkolása nem bűn. Márpedig Safarov azeri, lett is belőle év embere 2006-ban odahaza, sőt, állítólagmégiskolátisakartakróla elnevezni. És persze folyamatosan kérték a kiadatását is, de nyilván nem kapták. Most igen. Azeri források szerint azért, mert elnökük, a demokratajelzővel még soha meg nem sértett Ilham Alijev ezt elérte OrbánViktornál. Az örmények szerint nemcsak rábeszélés volt ez, hanem üzlet is, amelyben pénzösszegek is elhangzottak, 2,3 milliárd eurónyi, de erre nincs bizonyíték. Mindenesetre Ramil Safarov hazaérkezése pillanatától kezdve szabad ember, és még nagyobb nemzeti hős. Már akkor mehetett ölelkezni az államfővel, amikor Magyarországon még azt igyekeztek kommunikálni, hogy csak átadtuk, francot fogjuk mi etetni a börtönben, fizessék a kaját az azeriek, mert azok minden istenre megesküdtek, hogy el nem engedik. Nos, azóta a magyar kormány nem tesz mást, mint magyarázkodik, illetve megpróbál úgy tenni, hogy félrevezették, de nagybaj amúgy nincs. Tényleg: Örményország megszakította a kapcsolatait velünk, az Egyesült Államok, Franciaország, az Európai Bizottság és Oroszország meg prüszköl az ügy miatt. Az Orbán-kormány meg bevállalja, hogy a.) fogalma sincs, mi zajlik a világban; b.) hülye volt. Ázt ugyanis, hogy Safarovot nem fogják elengedi azonnal, csak a fenti két pont valamelyikének megfelelő alany nem sejthette. Illetve van még egy lehetőség: hogyvalóban eladták a rabot. Csak ezt még kínosabb bevallani, mint az ostobaságot vállalni. Főként úgy, hogy azóta az azeriek közölték: ők aztán egy vasat nem adnak. Már csak azt kéne tudni, hogy végül is ígértek-e. Ha igen, a vallomás is rendben van. ’ A szerző magyarországi publicista A könnyebbik út VERES ISTVÁN Akik titkon még azt remélték, hogy Iveta Radičová meggondolja magát, és mégis indul a köztársasági elnöki posztért, azoknaknem kell tovább izgulniuk. A volt kormányfő hétfőn egy rádióműsorbanjelentetteküköszöniabizal- mat, de azok után, amit miniszterelnökként megtapasztalt, ténylegnemkérapolitikából. Radičovának valahol igazavan. Érthető, hogynemhiányzik neki az egész cirkusz, nyugodtan, átlagemberként szeretne tovább éldegélni. Ehhez mindentónekjoga van, miért pontneki ne lenne. Szimpatikusabb egy olyan politikus, aki képes búcsút inteni a posztoknak és a nyilvános szerepvállalásnak, mint akit évtizedetógnemlehettórugdalniaparlamentből. Megkell viszont jegyezni, hogy Radičová ezzel a döntésével a számára létező legkönnyebb utat választja. Mert könnyű azt mondani, hogy a hazai politika egy trágyahalom, és ató benne turkál, az sem különb a halom tartalmánál. Könnyű kívülről ócsárolni a rendszert, és okoskodni, hogy ez nemjó, meg az nemjó. A legtöbb választó persze kénytelen ezt tenni, másra ugyanis nincs lehetősége, miután leadja szavazatát. Radičovának viszont lenne lehetősége változtatni a dolgokon. A közvélemény-kutatások az utóbbi hetekben azt jelzik, igenis lenne esélye a márciusban leköszönt kormányfőnek az elnökválasztáson, vagyis az emberek bíznakbenne. Ha tényleg zavarja, ami a politikában zajlik, megkellene próbálnia. Mert ez már nem csak az ő nyu- galmárólvagymagánéletérőlszól.Ezmárarrólszól, hogy végre lehetne ennek az országnak egy valamirevaló köztársasági elnöke. Aki nem azzal próbálja erejét fitogtatni, hogy egy évre (vagytalán többre is) főügyész nélkül hagyja az országot. És ató képes a kamerák előtt végigmondani akár egy (netán két vagy három) összetett mondatot is. Persze mindentónekjogában áll akönnyebb utatválasztani. Radičováviszont ezzel a döntésével talán túl nagy lehetőséget herdált el. «■r _____i____m_____________________z__________^____________- A hivatali leépítés jegyében helyet kell cserélnie a járdaügyi vezérigazgatónak a bidészentelésivell
