Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)

2012-09-05 / 205. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 5. Vélemény És háttér 5 Matovičnak riválisa érkezett, Lipšic is elsősorban a populizmusra kíván építeni Új Többség, régi kérdőjelek Daniel Lipšic Új Többsé­gének (Nová väčšina, NOVA) megalakulásával újabb jobboldali párt je­lent meg a szlovákiai po­litikai életben. RAVASZ ÁBEL Lipšic és emberei valószínű­leg tiltakoznának a fenti mon­dattal kapcsolatban: a NOVA ugyanis hivatalos kommuniká­ciója szerint nem pusztán párt, hanem mozgalom, és nem jobboldali, hanem emberköz­pontú. Az első jelek alapján azonban mégis megkockázta­tom a fenti definíciót, azzal a ki- terjesztéssel, hogy egy szándé­koltan populista pártról van szó. Az Új Többségnek már a neve is azt sugallja, hogy valamiféle népi mozgalmat szeretne kiépí­teni a jelenlegi politikai elitek­kel szemben. Erre Lipšic kom­munikációja is ráerősít, aki arról beszél, hogy több beleszólást kell adni az embereknek, akik sok esetben jobb döntéseket ké­pesek hozni, mint a politikusok. Lipšic ennek érdekében többek között a népszavazás intézmé­nyének kiterjesztése mellett kardoskodik, és közvetlenül vá­lasztatná meg például a bírókat és ügyészeket. A párt gazdaság- politikai elképzelései egyértel­műen j obboldaliak. Úgy tűnik tehát, hogy a NO­VA is abba a vonalba simul bele, amit a Frešo-féle „új” SDKÚ is képvisel: az eddigi, középosz­tály-orientált jobboldal helyett egy a néppártiságot választó jobb jöhet létre, amely egyrészt hatékonyan tud fellépni a Smer népi baloldala ellen, másrészt viszont sok tekintetben attól nehezen megkülönböztethető- vé válik. A NOVA egy másik párttal is rokonságot mutat: ez pedig a Matovič-féle Egyszerű Emberek, akik szintén a teátrá- lis populizmusra, a népképvise­leti elv hangsúlyozására és a po­litikai elitek bírálatára alapoz­nak. Matovič egyébként látha­tóan érzi is a veszélyt, a NOVA létrejöttére adott reakciójában viszonylag keményen nekiment Lipšicnek. A NOVA első megnyilatkozá­sai alapján Szlovákia újraépíté­sét szeretné megvalósítani, eh­hez pedig új alkotmányt fogad­na el és „új erkölcsöket” várna el a polgároktól. Lipšic a választá­si rendszert is újraszervezné, egymandátumos körzeteket Továbbrais kérdés, kire fognakszavazni ajobbol- dal egykori törzsszavazói, akikszerintnem anép- képviselet a megoldás. hozva létre. Ezek a tervek egyértelmű hasonlóságot, mu­tatnak a Fidesz magyarországi célkitűzéseivel, egy jelentős kü­lönbséggel: Szlovákiában való­színűleg a magyarországinál jóval kisebb a lakossági igény egy ilyen szintű, teljes újraszer­vezésre. Egyáltalán nem látom biztosnak, hogy a szlovákiai szavazók tényleg szeretnék, ha országukat az alapoktól építe­nék újjá. Ezzel szemben Lipšic sem tudja és akarja betölteni azt az űrt, ami az SDKÚ néppárti for­dulatával a liberális jobbolda­lon kialakult. (Az SaS nem libe­rális, hanem libertárius párt, ami a zavaros terminológia el­lenére nagyon nagy ideológiai távolságot jelent.) A NOVA az első jelek alapján egy újabb po­pulista formáció, amely ráadá­sul valami miatt elsöprő, radi­kális reformokat szeretne egy sok tekintetben jól működő or­szágban. Matovičnak riválisa érkezett, de közben még mindig megoldatlanul maradt az a kér­dés, hogy vajon kire fognak sza­vazni a jobboldal azon egykori törzsszavazói, akik sem a nép­képviseletet, sem a népszava­zást nem látják megoldásnak a politika problémáira. A szerző politikai elemző Vizsgálják, hogy a sepsiszentgyörgyi tüntetés nyomásgyakorlás volt-e a román bíróságokra Meghurcolják a Mikó-tüntetés felszólalóit is? FIGYELŐ A román Legfelső Bírói Ta­nács (CSM) alelnöke azt kérte az intézmény vizsgálati részlegé­től, hogy ellenőrizze, nem sér- tik-e az igazságszolgáltatás füg­getlenségét a Székely Mikó Kol­légium ügyében tartott sepsi­szentgyörgyi tüntetésen el­hangzott kij elentések. „A bíróság ítéletének vala­mint az ügyészek munkájának kritizálása nyomásgyakorlási kísérletnek tekinthető az ügy­ben végső határozatot hozó táb­labíróságra. Úgy véljük, egy nem jogerős bírósági ítéletet csakis jogi úton szabad megtámadni. Mindezek fényében felkérjük, vizsgálják meg, hogy a sepsi­szentgyörgyi tüntetésen el­hangzottak nem sértik-e a bírák függetlenségét” - áll a CSM ke­resetében. A maszol.ro-nak Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt nyilat­kozta: a tüntetést nem tekinti az igazságszolgáltatásra gyakorolt nyomásnak. „Nem hiszem azt, hogy egy demokratikus társada­lomban, amikor igazságszolgál­tatás kerül szóba, lehajtott fővel mindenkinek kussolnia kell” - fogalmazott a politikus. Kele­men szerint egy jogállamban mindent lehet bírálni. „Nem gondolom, hogy Romániában az igazságszolgáltatás olyan in­tézmény, amely tökéletesen, olajozottan működik, amelyben nem történnek tévedések. Té­vedhet az ügyész is, a bíró is”-je­lentette ki a szövetségi elnök. A Mikó-tüntetésről írt a bör­tönből Adrian Nästase. A kor­rupció vádjával bebörtönzött Adrian Nästáse volt román mi­niszterelnök blogbejegyzésben kommentálta a tüntetést, az igazságszolgáltatásra gyakorolt nyomásnak minősítve a meg­mozdulást - írta az erdélyi Kró­nika. Nastase párhuzamot vont saját ügye és a Székely Mikó Kol­légiumot az egyháznak vissza­szolgáltató restitúciós bizottság letöltendő börtönbüntetésre ítélt tagjainak az ügye között. „Engem pártelnökként, a 2004-es választási kampány mi­att ítéltekéi, és örülök, hogy nem az RMDSZ elnöke voltam, mert akkor egy ilyen ítélet miatt nem húszezer, hanem háromszáz- ezer magyar ment volna ki tün­tetni. Lám, az én pártom képes volt tiszteletben tartani az igaz­ságszolgáltatás függetlenségét” - zárta okfejtését Nastase. A júniusban letartóztatott Nästase politikai kommentáro­kat közöl internetes naplójában. A román média több ízben szóvá tette, hogy Nastase két-három- naponként feljegyzéseket juttat ki a börtönből, miközben nincs joga mobiltelefonhoz és laptop­hoz, látogatót pedig havonta csak négyszer fogadhat. KOMMENTÁR Coming out NAGY IVÁN ZSOLT Orbán Viktorrólmár sokan mondtak sokrosszat (jót is, félreértés ne essék, de most nem erről van szó), ostobának még senki sem nevezte. Csak most- kicsit ő maga is, de főként saját kormá­nya. Hogy aztán Orbán Viktorból valóbanhü- lyét csináltak-e vagy ő nézett hülyének minden- tót, de lebukott és most inkább az ostobaságpa- ravánja mögé rejtőzne, egyelőre nem lehet tudni. Mindeneset­re tény, hogy valamibe nagyon belefutott. A történet mára nagyrészt ismert, múlt pénteken bekövetke­zett az, amit örmény szervezetek már napokkal előbb jósolgat­tak: MagyarországtóadtaAzerbajdzsánnak aztaRamil Safaro- vot, akit Magyarországon életfogytig tartó börtönre ítéltek. Nevezett férfiú ugyanis még2004-ben, angol tanfolyamra Ma­gyarországra érkezve, hadnagyként egy baltával megölte ör­ményszobatársát. Az ítélet a világ minden táján egyértelmű, leszámítva Azerbajdzsánt, ahol egy örmény meggyilkolása nem bűn. Márpedig Safarov azeri, lett is belőle év embere 2006-ban odahaza, sőt, állítólagmégiskolátisakartakróla el­nevezni. És persze folyamatosan kérték a kiadatását is, de nyil­ván nem kapták. Most igen. Azeri források szerint azért, mert elnökük, a de­mokratajelzővel még soha meg nem sértett Ilham Alijev ezt elérte OrbánViktornál. Az örmények szerint nemcsak rábe­szélés volt ez, hanem üzlet is, amelyben pénzösszegek is el­hangzottak, 2,3 milliárd eurónyi, de erre nincs bizonyíték. Mindenesetre Ramil Safarov hazaérkezése pillanatától kezd­ve szabad ember, és még nagyobb nemzeti hős. Már akkor mehetett ölelkezni az államfővel, amikor Magyarországon még azt igyekeztek kommunikálni, hogy csak átadtuk, fran­cot fogjuk mi etetni a börtönben, fizessék a kaját az azeriek, mert azok minden istenre megesküdtek, hogy el nem engedik. Nos, azóta a magyar kormány nem tesz mást, mint magyaráz­kodik, illetve megpróbál úgy tenni, hogy félrevezették, de nagybaj amúgy nincs. Tényleg: Örményország megszakította a kapcsolatait velünk, az Egyesült Államok, Franciaország, az Európai Bizottság és Oroszország meg prüszköl az ügy miatt. Az Orbán-kormány meg bevállalja, hogy a.) fogalma sincs, mi zajlik a világban; b.) hülye volt. Ázt ugyanis, hogy Safarovot nem fogják elengedi azonnal, csak a fenti két pont valamelyi­kének megfelelő alany nem sejthette. Illetve van még egy le­hetőség: hogyvalóban eladták a rabot. Csak ezt még kínosabb bevallani, mint az ostobaságot vállalni. Főként úgy, hogy az­óta az azeriek közölték: ők aztán egy vasat nem adnak. Már csak azt kéne tudni, hogy végül is ígértek-e. Ha igen, a vallo­más is rendben van. ’ A szerző magyarországi publicista A könnyebbik út VERES ISTVÁN Akik titkon még azt remélték, hogy Iveta Radičová meggondolja magát, és mégis indul a köztársasági elnöki posztért, azoknaknem kell tovább izgulniuk. A volt kormányfő hétfőn egy rádióműsorbanjelentetteküköszöniabizal- mat, de azok után, amit miniszterelnökként megtapasztalt, ténylegnemkérapolitikából. Radičovának valahol igazavan. Érthető, hogynemhiányzik neki az egész cirkusz, nyugodtan, átlagemberként szeretne to­vább éldegélni. Ehhez mindentónekjoga van, miért pontneki ne lenne. Szimpatikusabb egy olyan politikus, aki képes búcsút inteni a posztoknak és a nyilvános szerepvállalásnak, mint akit évtizedetógnemlehettórugdalniaparlamentből. Megkell vi­szont jegyezni, hogy Radičová ezzel a döntésével a számára lé­tező legkönnyebb utat választja. Mert könnyű azt mondani, hogy a hazai politika egy trágyahalom, és ató benne turkál, az sem különb a halom tartalmánál. Könnyű kívülről ócsárolni a rendszert, és okoskodni, hogy ez nemjó, meg az nemjó. A leg­több választó persze kénytelen ezt tenni, másra ugyanis nincs lehetősége, miután leadja szavazatát. Radičovának viszont lenne lehetősége változtatni a dolgokon. A közvélemény-kuta­tások az utóbbi hetekben azt jelzik, igenis lenne esélye a márci­usban leköszönt kormányfőnek az elnökválasztáson, vagyis az emberek bíznakbenne. Ha tényleg zavarja, ami a politikában zajlik, megkellene próbálnia. Mert ez már nem csak az ő nyu- galmárólvagymagánéletérőlszól.Ezmárarrólszól, hogy vég­re lehetne ennek az országnak egy valamirevaló köztársasági elnöke. Aki nem azzal próbálja erejét fitogtatni, hogy egy évre (vagytalán többre is) főügyész nélkül hagyja az országot. És ató képes a kamerák előtt végigmondani akár egy (netán két vagy három) összetett mondatot is. Persze mindentónekjogában áll akönnyebb utatválasztani. Radičováviszont ezzel a döntésé­vel talán túl nagy lehetőséget herdált el. «■r _____i____m_____________________z__________^____________- A hivatali leépítés jegyében helyet kell cserélnie a járdaügyi vezérigazgatónak a bidészentelésivell

Next

/
Oldalképek
Tartalom