Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)
2012-09-28 / 224. szám, péntek
4 Közélet ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 28. www.ujszo.com Sólymos László: többen el fognak menni a Hídból, mert egyre nagyobb lesz a nyomás, hogy többet teljesítsenek Ellenzékben is lehet sikereket elérni (Somogyi Tibor felvétele) Hogyan dolgozik az ellenzék és lesz-e közeledés az MKP és a Híd között? Sólymos Lászlóval, a Híd frakcióvezetőjével beszélgettünk, akit a múlt heti kongresszuson a Híd alelnökévé választottak. MÓZES SZABOLCS Hogyhogy a Híd frakció- vezetője eddig nem volt a párt alelnöke? A frakcióvezető nem automatikusan alelnök a pártban. Megválasztásom egyik oka az volt, hogy egy megüresedett helyet kellett feltölteni. Önök a Hídban nem sokat adnak a párthierarchiára. Ön, mint a párt egyik meghatározó személye, csak most lett alelnök. A Híd egy másik meghatározó embere, Nochta Edit pártmenedzsert szintén csak most választották be az elnökségbe... Nem állítom, hogy nem adunk erre, de nem ez a fontos. Fiatal párt vagyunk, és én nem tevékenykedtem a nagypolitikában, amíg nem alakult meg a Híd. Lentről indultam, annak a híve vagyok, hogy az ember először mutassa meg az alkalmasságát, s ez alapján döntsenek a párt tagjai. Ennek így kellene működnie mindenhol. A Híd múlt heti konferenciáján módosították az alapszabályt is. Ezután könnyebb lesz belépni a pártba. Kellenek az új tagok? Alapvetően nem az a cél, hogy minél nagyobbra duz- zasszuk fel a tagságot. Azt szeretnénk, hogy azok, akik dolgozni akarnak a pártban, minél egyszerűbben beléphessenek. Nagyon gyorsan elmaradnak a párttól azok az emberek, akik elégedetlenek, ha nem teljesülnek rögtön a személyes ambícióik - s ekkor természetesen a pártot hibáztatják sikertelenségükért. A mostani 4-5 ezres párttagság standardnak mondható. Ez megfelelő számú tagság. Olykor a minőség többet ér, mint a mennyiség. Említette a pártot elhagyókat. A napokban kilépett a Híd Trencsén megyei főnöke. Ezt minek tudja be? Amikor megalakultunk, voltak olyan régiók, amelyeket nem ismertünk kellőképpen. A déli vidéken ismertük a hozzánk csatlakozókat, véleményt tudtunk formálni a belépni szándékozókról, de északon ez nem volt érvényes. Időbe telt annak felmérése, hogy valaki megfelel-e az elvárásoknak. Ebben az esetben is érvényes, hogy Jozef Letko személyes ambíciói nem úgy teljesedtek ki, ahogy ő szerette volna. Kerületi elnök volt, már régebben lemondott, mert tudta, ha nem mond le, leváltják. Bugár Béla szerint Let- kónak ellenzéki pártban már nem volt vonzó tevékenykedni. A választások óta nem ő az egyetlen olyan távozó személy, aki magasan helyezkedett el a pártstruktúrában. A Híd gyors sikere és 2010-es kormánytagsága több konjunktúralovagot vonzott a párthoz? Nem erről van szó. Azok, akik északon felvállalják a Hidat, nincsenek egyszerű helyzetben. Ki kell építeniük a helyi struktúrát, olyan helyen, ahol előtte egyáltalán nem voltunk jelen. Letko konkrétan a trencséni kerületi szervezet elnöke volt, s a feladatokat nem tudta úgy ellátni, ahogy kellett volna. Letko szerint a Híd elhanyagolja a szlovák szekcióját. Van elmozdulás a párton belül magyar irányba? A Híd szlovákiai, jobboldali, magyar többségű és magyarok által alapított párt. Ezt tükrözik az arányok, s úgy tűnik, ez meg is marad. Az északi, szlovák rész lassabban épült ki a már említett okok miatt. Most, ellenzékben van idő és lehetőség arra, hogy felépítsük a pártot. Többen el fognak menni, azok, akikről úgy gondoljuk, hogy nem teljesítenek. Mert egyre nagyobb lesz a nyomás, hogy teljesítsenek. Fél éve működik jelenlegi felállásában a parlament. A 2010-2012 közötti törvényhozással összevetve müyennek látja? A jobboldalon - amelyen az SDKÚ-t, a KDH-t, a Hidat és részben az SaS-t értem - még mindig érződik a választások hatása. A parlamenti munkát meghatározza, hogy egyetlen párt szerezte meg a többséget, és az is, hogy bekerültek a törvényhozásba olyanok is, akik számára a populizmus, a pontszerzés a lényeg. Egyesek mindig minden területen meg tudják mondani, mi a jó. Őszintén A Híd szlovákiai, jobboldali, magyar többségű és magyarok által alapított párt. Ezt tükrözik a párton belüli arányok. bevallom, én nem értek mindenhez. De nem hiszem, hogy az ember veszít az értékéből, ha nem szól hozzá ahhoz, amihez nem ért. Nagyon sok meddő vita folyik a parlamentben, főleg abban a tudatban, hogy 83 smeres képviselő ül ott. Vagy tudok kommunikálni a smeresekkel konkrét ügyekben, és érvekkel meg tudom őket győzni az igazamról, vagy nem. Ha igen, akkor van értelme ennek. Tépheti itt valaki a száját, beszélhet nyolc órát, ha bekapcsolják a kamerákat, mindig felhívhatja magára a figyelmet, de az érdemi munka ott kezdődik, ha a másik fél, akivel meg kell egyeznem, elfogad partnernek és meghallgat. Mi ebben sikeresek tudtunk lenni. Itt van pl. a pirotechnikai eszközök községi szabályozásáról szóló törvénymódosításunk, ami 142 szavazattal ment át. Vagy a „biciklis” törvény, amely második olvasatba jutott. Kell tudni kommunikálni, s bízom benne, hogy az iskolaügyi törvényeknél is meg tudjuk győzni Čaplovičékat, hogy ne fogadjanak el olyan dolgokat, amelyek a magyar iskolák számára hátrányosak lehetnek. A Smerben visszaszorult a nacionalista szárny? 2006-10 között a Smerre az volt jellemző, hogy nem ment a szomszédba egy kis magyarellenességért. Ez már nem érzékelhető annyira. Lehet, hogy ők is fejlődnek, tanultak az előző kormányzati ciklusukból, vagy ez csak egy pillanatnyi állapot. A lényeg, hogy jelen pillanatban érezhető a változás. A Hídnak parlamenti pártként konstruktívan kell a dolgokhoz állnia, hogy eredményesen tudja képviselni azt, amit megígért a szlovákiai magyar kisebbségnek. Például itt van az R7-es gyorsforgalmi út. Érsek Árpád sokat tárgyalt a közlekedésügyi miniszterrel, lehetett velük beszélni, s nagyon úgy fest, nem akad el a projekt. Vannak területek, ahol ellenzékből is lehet sikert elérni. A Smer nemcsak a magyarok felé, hanem úgy általában is igyekszik a szebbik arcát mutatni. Érzékelhető ez a mindennapi munka során is? Érzékelhető bizonyos konstruktivitás a részükről. Lehet velük kommunikálni, meghallgatják az ellenvéleményt - értelemszerűen nem mindig fogadják el. De van, amit elfogadnak, még így is, hogy ellenzékben vagyunk. A Híd a Fico-kormány felállása után kormánybiztosi posztot kapott a Smer- től. Nyár folyamán aztán olyan hírek érkeztek, hogy távolról sem zökkenőmentes az együttműködés a smeres kormányhivatal és a biztos között. Most mi a helyzet? Három hónapja nevezték ki a kormánybiztost. Ez alatt fel kellett építenie a hivatalát, meg kellet találnia azt a mechanizmust, ahogy a kormányhivatalon belül kommunikálni, működni fog. Azokat a jogköröket, amelyeket lehetett, sikerült megmenteni, még ha természetesen egy kisebbségi miniszterelnök-helyettesi poszthoz képest ez visszalépés. Egyelőre úgy néz ki, van mozgástere a kormánybiztosnak, láttuk ezt például a kétnyelvű vasúti táblák, vagy a kisebbségi kultúrák finanszírozására szánt jövő évi keret emelésének esetében is. Térjünk rá az ellenzékre. Amellett, hogy a sok kis párt között nincs vezető erő, nagyon erőtlennek, öt- lettelennek tűnik az ellenzék. Hogyan lehetne felpörgetni? Nem nevezném ötlettelen- nek. Amiatt, hogy Igor Matovičékat is az ellenzékhez sorolják - pedig ők besorolha- tatlanok, és kicsit kilóg az SaS is -, úgy tűnik, nem vagyunk egységesek, erősek. Az ellenzéknek viszont vannak olyan témái, amelyek mellett nagyon keményen kiáll, mint például a szociális és munkaügyi törvények. Tudatosítani kell, hogy bármit mondunk, jön a 83 smeres és leszavazhatja. Tény, hogy még mindig érződik az ellenzéken, hogy keresi önmagát. A mostani közgyűlésünkön átadt- nuk legközelebbi partnereinknek, az SDKÚ-nak és a KDH-nak egy memorandumot, amely arról szól, hogyan fűzhetnénk szorosabbra az együttműködést, mik azok az értékek, amelyek mentén politizálnunk kellene. Nyáron intenzív tárgyalásokat folytattak az MKP- val a kisebbségi minimumról, sikerült is megegyezni az alapdokumentumban. Megtört ajég? Ön részt vett a tárgyalásokon: milyennek látja a további együttműködés esélyeit? Előrelépés történt a két párt viszonyában ahhoz képest, ami a múltban volt. Örülünk, hogy ez a dokumentum ilyen formában lett elfogadva, és fel is vállaltuk. A tárgyalássorozat nagyon korrekt volt, még ha nem is volt egyszerű - azután a három év után nem volt könnyű leülni. Tudatosítottuk, hogy fontos, jelzésértékű a kisebbségi minimum elfogadása. Ez a dokumentum nem a két párt összeolvadását jelenti. Közös célokat fogalmaztunk meg, amit mind a két párt és a Kerekasztal is fel tud vállalni. Azt, hogy mi lehet a következő lépés, milyen irányba mozdulhat el az együttműködés, most nagyon nehéz megmondani. A puding próbája az evés, ha majd jönnek a konkrét dolgok, elválik. A szlovákiai magyar választók egy jelentős része együttműködést vár a két párttól, az elmúlt két választás is megmutatta, hogy e nélkül nagyon sok szavazat veszik el. Müyennek keüene lennie az együttműködésnek az MKP és a Híd között? Vannak olyan helyzetek, amikor természetesnek tűnik, hogy előnyösebb lenne, ha a két párt együttműködne. Például kár lenne, ha a jövő évi megyei választások során egymás jelöltjeit lőnénk ki. És a többi választás is fontos ebből a szemHiába próbál a Híd és az MKP vezetőségi szinten kapcsolatot teremteni, ha lent, a régióban nem csökken az ellentét. pontból. Hogy sikerül-e egyezségre jutni vagy sem, erre most még nehéz válaszolni. Simon Zsolt a napokban azt nyüatkozta: hosszú távon nem éri meg egymással harcolni, kompromisszumra kell jutni. Igen. Ahogy említettem, bizonyos szituációkban nem jó a versengés. Az, hogy milyen formában történik az együttműködés, még nyitott kérdés. El kell kezdeni valahol. Ám hiába próbálunk mi vezetőségi szinten kapcsolatot teremteni, ha lent, a régióban nem csökken az ellentét. Csak egy apróság: ha március 15-én vagy augusztus 20-án nem engednek koszorúzni bennünket is, ha ellenségeskedést szítanak odalent, akkor nagyon nehéz lesz ezt fentről megoldani. Fontos, hogy lent is normalizálódjanak a viszonyok.
