Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)
2012-09-25 / 221. szám, kedd
12 FUTBALLGYILKOSOK FOCITIPP ■ 2012. SZEPTEMBER 25. www.ujszo.com 2. fejezet Péter már fiatal, éretlen játékosként szembesült azzal, hogy a magyar labdarúgásban nem minden az, aminek látszik. Olykor az újságok is írtak érdekes dolgokat, meg ő is hallott ezt-azt, de az a bizonyos UEFA- kupa-találkozó, meg az azon keresett könnyű pénz sokkolta. Ugyanakkor nyugtatta magát, hogy ez csupán egyedi eset, így jó darabig még megőrizte hitét a magyar futball tisztaságát, tisztességét illetően. Ä következő évek a fociról szóltak. Csapata izzadságos küzdelem árán végül feljutott az első osztályba, s ezzel nem csupán a város és a szurkolótábor, de Péter is elérte hőn áhított célját. Huszonhat évesen- talán kicsit későn - élvonalbeli játékos lett. Ekkorra annak a nemzetközi kupameccsnek az emléke rég elhalványult, az UEFA-kupától azon az augusztusi napon meglepetésre elbúcsúzott csapat játékosai szétszéledtek. Péter már azt is elfelejtette, hogy az akkor keresett pénzt mire költötte, többet pedig nem fogadott egyeden mérkőzésre sem. Igaz, a főszponzor sem tévedt be többet az öltözőbe, hogy ötlete- ket adjon. Ami azt illeti, a városba sem tette be a lábát. Két évvel korábban váradanul felszívódott. A pénzével, S-osztályú Mercedesével és a tippjeivel együtt. Azóta csak egyszer jött hír felőle, amikor adócsalási ügybe keveredett. Ezen a nyáron jócskán kicserélődött az együttes kerete. Dragannak élő szerződése volt, és amúgy is maradni akart, hiszen a védelem oszlopaként sokat tett a feljutásért. Fontos láncszem volt Péter is, egy sorral feljebb, a középpályán, s a vezetőség hozzá is ragaszkodott. Igaz, neki a szezon végén lejárt a megállapodása, de már májusban, amikor biztossá vált az élvonalbeli szereplés, a klub akkori elnök-tulajdonosa, Balogh jelezte, hogy mindenképpen új és kedvezőbb ajánlatra számíthat, 400 ezer forintos alapfizetést, és egy szponzorkocsit, egy Opel Astrát kínáltak neki. Klímával. Balogh szóbeli ígérete garancia volt a számára, ezért azonnal igent mondott. A szerződése aláírása valamiért elhúzódott. Amikor rákérdezett, mikor adják oda a tervezetet, mindig azt a választ kapta, hogy nem kell aggódnia, inkább pihenjen, aztán ha elkezdődnek az edzések, elrendezik a dolgot. Különösebben nem zavarta a helyzet, Dragannal igyekeztek kihasználni a rövid szabadságot. Néhány napot eltöltöttek a Balatonon, néha felutaztak Budapestre vásárolgatni, de idejük nagy részét azzal múlatták, hogy egyik buliból a másikba mentek A felkészülést elkezdték és becsülettel végigcsinálták, ám a szerződését még ekkor sem írhatta alá. Péter bosszús volt, mert alig egy hét volt hátra az idénynyitóig, a csapat az utolsó edzőmeccsére készült. Az azt megelőző este a technikai vezető telefonon hívta fel a jó hírrel.- Petikém, minden oké a szerződéssel, megkapod, amit ígért neked a Balogh. Holnap, mielőtt indultok Celldömölkre, ugorj fel az elnök úr irodájába, légy szíves, aláírni papírokat. Szia, Petikém! Péter megkönnyebbült. A bajnokság mindjárt elkezdődik, és ha az utolsó pillanatban is, de pont kerül az ügy végére. Most már tényleg csak a futballal kell foglalkoznia. Benkő Gábor Futballgyilkosok u. részi A magyar bundabotrány - póni, drogok, prostik... Másnap Jutka, az elnök úr titkárnője két puszival fogadta, amikor belépett az irodába.- Már vár téged! Örülök, hogy sikerült megegyeznetek, és nálunk maradsz - kacérkodott vele egy sort a szőke leányzó, és kopogott az elnök ajtaján, hogy bejelentse. Péter belépett. Balogh irodája nem volt különösebben nagy. A falakat az egyesület néhány korábbi csapatának tablóképe díszítette, a vitrinben kupák sorakoztak. Az elnök asztalán papírok hevertek, rajtuk egy üveg hamutállal, hogy a sarokban köteles- ségtudóan berregő ventilátor levegője ne hordja szanaszét az irathalmazt.- Gyere, Petikém, gyere csak, üljél le, itt van minden, három példányban, szabályosan, ahogy kell, írd alá gyorsan, aztán menj, szállj fel a buszra, mindjárt indultok - hadarta Balogh, és a kézfogást is mellőzve azonnal átnyújtotta a hatoldalas szerződést. Pétert rossz érzés fogta el. Nem akarta, hogy éppen most sürgessék, ha már eddig várakoztatták. Próbált udvarias maradni, és megkérte Baloghot, hadd vigye haza a papírokat, hogy nyugodtan átnézhesse. Holnap majd visszahozza aláírva. Balogh a fejét csóválta.- Petikém, erre vártál hetek óta. Szorít az idő, írd alá, már mindent tisztáztunk. Aztán siess, mert lemaradsz a buszról, és csak bajod lesz belőle. Na, írjad, fiam! Péter a száját húzva belekukkantott a szerződésbe. Számokat keresett. A harmadik oldalon kiszúrta a lényeget. 150 ezer forinttal kevesebb állt benne, mint amiben előzőleg megegyeztek.- Elnök úr, bocsánatot kérek, de négyszázezer forintról volt szó. Itt csak kettőötven van - hebegte.- De a kocsit megkapod, nézd csak meg a 4. oldalt. Astra, klímával! Ahogy kérted. Visszaadhatod anyád Suzukiját. Bonuszként az éves köteleződet is a klub fizeti. Na?- Köszönöm, elnök úr, ez tök jó, de hát az alapfizetés... Nem ezt beszéltük meg. Balogh kezdte elveszíteni a türelmét. Arról kezdett magyarázni, hogy ezt már tisztázták, és megállapodtak valamiben. Kifakadt, hogy unja már, amiért szórakoznak vele a játékosai.- Az edző számít rád, Peti, a szurkolók is. Ne okozz csalódást, írd már alá! - mondta határozottan, mintha parancsot adott volna ki.- Mi van, ha nem? - kérdezett visz- sza. Péter érezte, hogy ezzel feszíti a húrt, de legbelül kis híján szétpattant az idegtől. Át akarják verni, és még csak Id sem kérheti magának. Az elnök nem hagyta tovább spekulálni. Nyíltan megzsarolta.- Ha nem írod alá, nem utazhatsz el a csapattal Celldömölkre. Jövő héten kezdődik a bajnokság, más szerződést tőlünk nem kapsz. A keretek már mindenhol beteltek. Az NB II-ben esedeg találsz még magadnak klubot, oda visszamehetsz bármikor. Hogy döntöttél? Nem volt mit tenni. Falhoz állították. Ha nem fogadja el a feltételeket, fennáll a veszélye, hogy fél évig nem lesz csapata. A másodosztályba nem vágyott vissza, játszani akart. Az első, teljes élvonalbeli szezonjára készült. Miközben mindezt végiggondolta, Balogh odanyújtott neki egy Pax tollat. — Három példányban írd alá, légy oly kedves, tudod, egyet az MLSZ-nek is kell adnunk, így szabályos - mosolygott ekkor már bizalmasan, amitől Péterben még jobban felment a pumpa. Aláírta. Forrt benne az indulat. Egyszerre érezte magát becsapva, megzsarolva és kihasználva. Hanyag módon odalökte a szerződéseket Balogh elé, aki még mindig jótékony vigyorral az arcán visszaadta az egyiket.- Nem, nem, egy példány a tiéd, Petikém. A kocsit a jövő héten átveheted. Nem lesz többé meleged vezetést közben - bájolgott. Péter szédelgett. Ebben a percben nem akart labdarúgó lenni. Felállt, és szó nélkül kitámolygott a szobából. A kézfogás megint elmaradt. Október volt. Hűvös, szeles, nyálkás október. Már nyolc forduló eltelt a szezonból, de a csapat csak szenvedett. Elmaradtak a sikerek, és elmaradtak a nézők. Hiába az NB I, az együttesnek elfogyott a vonzereje. Az volt a csoda, hogy Balogh eddig várt az edzőcserével. Egy ideje benne volt a levegőben a váltás, a játékosok is tudták, ha októberre nem kerül el a kiesőzónából a csapat, repül a tréner, hiába vele jutottak fel az élvonalba. Nemrég még ő volt az edzőfejedelem városszerte, most meg egy utolsó senkinek érezte magát. Aztán Balogh ripsz-ropsz kirúgta. A lába nem érte a földet. Edző nélkül nem maradhatott a gárda. Már másnap bejelentették, hogy az irányítást Kárpáti veszi át. Kárpáti futballista múltja több volt, mint tekintélyes. Külföldi bajnokságokban éveket húzott le. A legenda szerint az egyik meccsén bemutatott egy olyan lövőcselt, amire a lelátón is bemozdultak az emberek. Az öltözőben vegyes érzésekkel fogadták. Tudták róla, hogy játékospárti, nála nem kell betartani a három lépés távolságot. Ö inkább haver, jópofa, laza. Az is igaz, hogy egyetlen klubnál sem töltötte ki a szerződését, mindenhonnan idő előtt távozott. Vagy azért, mert a csapata gyengén szerepelt, vagy mert nyilvánosan anyázták egymást a vezetőkkel. Felrótták neki azt is, hogy a hétvégi taktikát olykor két hosszúlépés között egy italkimérőben vázolta fel a gőzt kieresztő kőműveseknek és a flippergépet nyomogató szenvedélybetegeknek. Ez nem volt szép dolog, valljuk be. Vele még az is megesett, hogy egyik korábbi csapatánál a szurkolók a kispad helyén bárpultot akartak felállíttatni, mondván, ott jobban el tudják képzelni a mestert. Mindezek ellenére mellette szólt, hogy egy szponzor kerek tízmillió forintot ajánlott a klubnak, ha őt választja a széles, színes, felkészült magyar edzői palettáról. Az új szakvezető ezúttal nem a gyomrát kavarta fel alkohollal, hanem az állóvizet, és ennek meglett az eredménye. A csapat a keze alatt összekapta magát, Kárpáti futball- szenvedélye mindenkire átragadt. Az őszi idény végére az együttes elmozdult a kiesőhelyről. A szurkolókat megint felcsigázta a foci, ami az edző munkáját igazolta. Olyan népszerű volt, hogy a közértben nemcsak, hogy sorba nem kellett állnia, de a boltvezető személyesen kísérte végig a felvágottaktól a péksüteményekig, akkurátusán megmutatva, melyiket méltóztasson a kosarába tenni. Jellemző módon azonban más helyeken is népszerű volt. Nem tudott kibújni a bőréből, és kezdte elhitetni magával, hogy néha itt is betérhet fröccsöt kóstolgatni egy-egy kocsmába. Csak úgy. Hogy mégis, milyen az. Csak éppen a poharazgatásnak híre megy, pláne egy kisvárosban. A klub vezetői is hallották, hogy Kárpáti feltűnik itt-ott, mi több, a Négy Apácában állítólag már saját asztala van, de mivel durvább pletykák nem érkeztek róla, és a csapat is felkapaszkodott a tabellán, no meg tízmillió is kockán forgott, Balogh szemet hunyt az alkalmi tintázás fölött. Péterre alapemberként számított Kárpáti is. Védekező középpályásként megbízható teljesítményt nyújtott, annak ellenére, hogy első idényét töltötte az élvonalban. Azzal persze tökéletesen tisztában volt, hogy sosem válik belőle szupersztár, neki még a ligaválogatottság is távolinak tűnt. Ezért maga sem hitte el, amikor novemberben egy menedzsernek, Ferinek sikerült rávennie a Slavia Praha edzőjét, hogy éppen miatta jöjjön el Magyarországra, és nézze meg a fiatal játékost. Hátha. A cseh szakember, teljes inkognitóban, egy vérbeli rangadón, a Ferencváros ellenin bukkant fel a lelátón. Megsérült az első számú játékosa Péter posztján, ezért olcsó, megszerezhető légióst keresett, aki akár már a télen csatlakozhatna a Slaviához. A mérkőzést megnyerték, Péter adott egy gólpasszt is, úgy érezte, nem nyújtott rossz teljesítményt, ő legalábbis mindent beleadott. A meccs után a menedzserrel, aki a tolmács szerepét is magára vállalta, hármasban asztalhoz ültek. A neves szakember szokatlanul őszinte kérdéssel nyitott.- Mit kért tőletek az edző? Mi volt az elképzelése?- Hát... elmondta a kezdőcsapatot, és inkább az ellenfél csapatával foglalkozott. Mondta, hogy kire kell figyelni, meg ilyenek. Hogy mi mit játsszunk, azt nem nagyon szokta elmagyarázni.- Nem volt taktikátok?- De. Nyerni akartunk. Ez volt a taktika. A férfi összeráncolta a homlokát. Talán arra gondolt, túl öreg már ahhoz, hogy bohóckodással töltse a drága idejét. Péterre még így is dermesztőén és kijózanítóan hatott a véleménye.- Amit itt műveltetek, az egy nagy fos volt, fiacskám. Elképzelés nélkül futkostatok a pályán. Nem csak ti, az ellenfeletek is. Az iram olyan volt, mint egy rosszabb cseh ifimeccsen. Ez nem futball. Ne haragudjatok, ez nem futball... A Slavia trénere bosszúsan állt fel az asztaltól. Ezek után természetesen szóba sem kerülhetett, hogy Pétert legalább próbajátékra hívja a prágai klub. A másnapi Nemzeti Sport egyébként kiváló meccsről adott beszámolót. A találkozó színvonala négy csillagot kapott, Péter 7-es osztályzata pedig sokat számított az év végi játékosrangsorban. (Folytatás a jövő héten!) A Futballgyilkosok-at a DUNA International Könyvkiadó Kft. hozzájárulásával közöljük. Szerkeszti: Gazdag József (jozsef.gazdag@ujszo.com) ■ Tördelés: Toronyi Xénia ■ Munkatársak: Grendel Ágota, Kiss Tibor Noé, Kiss László ■ Megjelenik minden kedden.
