Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)
2012-09-25 / 221. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 25. Közélet 3 Van, amikor az is óriási haladás, hogy a közhelyesnek tűnő dolgokat fel tudjuk vállalni és nyíltan tudjuk hirdetni - véli a Kerekasztal szóvivője Ez a minimum, több egyelőre nem lesz Pozsony. Elkészült a szlovákiai magyar kisebbségi minimum. Ilyen még nem volt, bár maga a dokumentum nem tartalmaz sok újdonságot. A résztvevők szerint már az is haladás, hogy a dokumentumot aláíró MKP és a Híd megegyezett valamiben. MÓZES SZABOLCS Látod, már az is nagy eredmény, hogy ők hárman beszélgetnek, s nem a terem két különböző sarkában várakoznak - mondta tudósítónknak az egyik kerekasztalos a hivatalos ceremónia után, az egymással kedélyesen beszélgető Berényi-Bugár-Bárdos trióra mutatva. A dokumentumot olvasva úgy tűnik, ez a kisebbségi minimum aláírásának egyik legnagyobb ho- zadéka. Illetve az, hogy egyáltalán létrejött. „A dokumentum lényege nemcsak az, hogy ebből mi következhet, de erőt adhat közösségünknek, hogy egy ilyen válság- helyzetben, ami a népszámlálás után alakult ki, van egy platform, amelyen össze tud fogni mindenki” - nyilatkozta lapunknak Berényi József, aki a Magyar Közösség Pártjának elnökeként először tartott sajtótájékoztatót. „Az a fontos, hogy ez a dokumentum először fogja össze azt a három szervezetet, amely ezen a területen próbál tenni valamit” - mondta az Új Szónak Bugár Béla, a Híd első embere. A dokumentum bevallottan nem tartalmaz sok újdonságot, ami a minimum ötletével nyár elején előrukkoló Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szerint nem feltétlenül baj. „Aki elolvassa a dokumentumot, lehet olyan érzése, hogy teljesen közhelyes dolgok vannak benne, de az is óriási haladás, hogy ezeket a közhelyesnek tűnő dolgokat fel tudjuk vállalni és nyíltan hirdetni” - mondta lapunknak Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője, tulajdonképpeni vezetője. Szerinte ha alapvető dolgokról sincs konszenzus, annak az egész közösség látja kárát. Ahogy hangsúlyozta, céljuk nem a két párt össze- békítése volt, ám a tárgyalások résztvevői lapunknak megerősítették, hogy mintegy „melléktermékként” ebben az ügyben előrelépés történt. Ennek ellenére a közeljövőben nem várható további közeledési próbálkozás a két párt részéről, sem újabb közös szakpolitikai dokumentum. Egy év múlva megyei választások lesznek, a dokumentum aláírása után mindkét pártvezető igyekezett hangsúlyozni, a regionális struktúrák döntenek az együttműködésről - a vezetőség nem tilt semmit sem, de nem is kényszerít. A két pártelnök azért most is odamondott egymásnak, a Híd elnöke szerint három év árulózás után nehéz együttműködni, az MKP vezetője pedig úgy véli, az elmúlt években „egyesek” mindent megtettek azért, hogy pártját szalonképtelen nacionalista gyülekezetként állítsák be. Az aláíró felek szerint a minimumról való tárgyalás kiváltó oka a tavalyi népszámlálás eredménye volt. Ez februárban vált ismertté. Mint kiderült, tíz év alatt 62 ezer fővel fogyott a szlovákiai magyarság. Berényi kifejtette: lehangoló, hogy ez a fogyás rajtunk kívül senkit sem érdekel. „A szlovák többség nem beszél arról, hogy a magyarság fogy, nem érdekli” - véli. Szerinte normális demokratikus országban, amely értéknek tekinti a sokszínűséget, ilyenkor kormányzati szinten is egyeztetéseknek, „ötletelésnek” kellene indulnia. A Híd elnöke szintén aggasztónak tartja a szlovák többség reakcióját, lapunknak azt mondta, a kisebbségi alapdokumentum ügyében tárgyalni fog a KDH és az SD- KÚ vezetőjével.,Ahogy a kollégákat ismerem, lassú folyamat lesz. A belső struktúráiknak át kell rágniuk magukat ezeken az anyagokon, hogy mennyire tudják elfogadni, mit igen és mit nem” - mondta lapunknak. A dokumentummal mind a három fél elégedett. Sőt, mindkét pártelnök szerint ők már eddig is nagyrészt a benne foglaltak alapján fogalmazták meg politikájukat. Mindketten azt ígérték, a dokumentumban lefektetett célok és eszközök programjaik részét fogják képezni, ezt bárki számon kérheti rajtuk a jövőben. DOKUMENTUM A szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételei A 2011-es szlovákiai nép- számlálás eredményei szlovákiai magyar szempontból rendkívül kedvezőtlenek. Húsz év alatt 108 831 magyarral lett kevesebb Szlovákiában, százalékarányunk 10,8-ról 8,5-re csökkent. A szlovákiai magyarok identitásának megőrzése és fejlődése szempontjából elengedhetetlen megfogalmaznunk azt a feltétel- rendszert, amely közösségünk megmaradásához szükséges. Az alapdokumentum összefoglalja azokat az értékeket és eszközöket, melyek a szlovákiai magyarok jövőjének zálogát jelentik. A megmaradáshoz szükséges minimumról van szó, tehát arról a szintről, amely a legalapvetőbb feltételeket rögzíti a megmaradás és a szlovák-magyar viszony kívánatos alakulásának érdekében. Közös értékeink, megmaradásunk feltételei és a fejlődést elősegítő eszközök egyformán fontosak, egymást erősítik és kiegészítik. Közös értékeink 4 Identitás és kötődés A szlovákiai magyarság a magyar nemzet része. Tagjai egyben Szlovákia állampolgárai, az ország társadalmi, politikai és gazdasági rendszerének alkotói is. A szlovákiai magyarság ezer szállal kötődik a magyar kultúrához, történelemhez, hagyományokhoz, és mivel zöme a határ mentén él, a magyarországi gazdasághoz. Szülőföldje Szlovákiában van, és a többségi nemzettel a sok száz éves együttélés okán emberi, rokonsági, gazdasági és kulturális kapcsolatok szoros hálója fűzi össze. Szlovákia számára sokféle előnnyel járna, ha értékként, kihasználandó lehetőségként - és nem leküzdendő akadályként - kezelné az itteni magyarok másságát. A megmaradás feltételei ♦ A nemzeti megértés és tolerancia légköre A szlovákiai magyarság az ország társadalmi és politikai életébe illeszkedő közösség. Bármiféle népcsoport akkor fejlődhet szabadon, ha az állam és annak tisztviselői is fellépnek az intolerancia és a gyűlöletkeltés ellen, különös tekintettel a politikai, közéleti és közigazgatási szférára. Olyan légkört kell kialakítani, amelyben a nemzeti másság nem hátrány, hanem megbecsült érték. Egyben olyan körülmények létrehozására van szükség, hogy a kisebbségeket érintő kérdésekben ne dönthessenek rólunk nélkülünk. 4 Alkotmányos egyenlőség A szlovákiai magyarok szabadságának és egyenlőségének elengedhetetlen feltétele, hogy az ország alkotmánya magyar és más nemzetiségű polgárait nemzetiségükben is egyenlőnek nyilvánítsa a többségi nemzethez tartozókkal. Az alkotmány jelenlegi megszövegezése az ország polgárait államalkotókra és másokra osztja. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy az alkotmány ne ossza a polgárokat nemzeti hovatartozásuk alapján első és másodrendűekre, hanem a különféle népcsoportokegyen- lőségének egyértelmű kimondásával erősítse meg a szabadság és egyenlőség jogi, politikai, intézményi, kulturális és moráliskereteit. ♦ Nyelvi egyenlőség A szlovákiai magyarság nyelvi kisebbség is. Az Uyen közösségek bárhol a világon hosszú távon csak akkor maradhatnak meg, ha nyelvük egyenjogúvá válik a többség nyelvével azokban a térségekben, ahol a közösség tagjai jelentősebb számban élnek. E nyelvi egyenlőség megteremtéséhez a meglévő törvények módosítására, új törvényekre, az adminisztratív és hivatali akadályok eltörlésére van szükség. A nyelvi egyenlőtlenség az adott kisebbség tagjait nyelvi identitásuk feladására kényszerítheti. 4 Egyházak és hitélet Nemzeti identitásunk és megmaradásunk szempontjából mindig jelentős szerepet játszott a hitélet és a felekezeti hovatartozás. Ezért a szlovákiai magyar közösség megtartása és gyarapítása szempontjából fontos szerepet kell, hogy vállaljanak történelmi egyházaink. Biztosítani kell a magyar nyelvű igehirdetést valamennyi egyházközség, gyülekezet számára. Az egyházmegyék kialakításánál legyen szempont a lakosság nemzetiségi összetétele is. A magyar püspök, főpásztor kinevezése a római katolikus hívők megalapozott igénye, melyért legitim küzdelmet folytatnak. Hasonlóan jogos igény az ágostai hitvallású evangélikus egyházban a magyar nyelvű, országos lelkészi szolgálat létrehozása. A különböző jogcímen elidegenített egyházi vagyonnal, többek között a református egyház vagyonával kapcsolatos vitás kérdésekre is kielégítő megoldást kell találni. Hasonló módon támogatjuk a görög katolikus egyház magyar tannyelvű egyházi iskolák alapítására tett erőfeszítéseit. 4 Aktívközösségirészvétel A szlovákiai magyarok megmaradásának lényeges feltétele, hogy tagjai pozitívan viszonyuljanak identitásukhoz. A szlovákiai magyarok nemzeti és nyelvi identitásának megőrzése, valamint a közösség tagjainak és intézményrendszerének fejlődése a kisebbség tagjainak szándékától, öntudatától, az anyanyelvhez és nemzetéhez való kötődésének fokától, elszántságától, gazdasági erejétől és egyéb irányú lehetőségeitől is függ. A közösség cselekvő részvételének ösztönzése és értékként kezelése kulcsfontosságú a szlovákiai magyarok jövőjének alakítása érdekében. A fejlődés eszközei 4 Oktatási és kulturális önkormányzat A szlováldai magyarság olyan közösség, amely saját kultúrával és kulturális igényekkel rendelkezik. Magyar tanítási nyelvű oktatási intézmények működnek óvodától az egyetemig. Egy közösség akkor kap esélyt nyelvének és kultúrájának megőrzésére, ha kulturális és oktatásügyi intézményeit önmaga szabadon fejlesztheti. Ha a kisebbségek nem dönthetnek saját ügyeikről, akkor a döntés a többségi nemzet tagjaira marad, ami nem biztos, hogy a kisebbségek érdekeit szolgálja. Az ilyen hatalmi helyzetben az adott kisebbség tagjai fokozatosan arra kényszerülhetnek, hogy feladják nemzeti kultúrájukat. A szlovákiai magyarság fogyása indokolja a megfelelő önkormányzati hatáskörökkel rendelkező intézményrendszer kiépítését a kultúra és az oktatásügyterületén. 4 Helyi önkormányzatok Problémák merülnek fel a helyi önkormányzatok tekintetében is. Nincs erejük arra, hogy az új kihívásoknak megfelelően ellássák közösségmegtartó funkcióikat. Ezért szükségesnek tartjuk az önkormányzatok jog- és hatásköreinek, valamint anyagi hátterének megerősítését. Ugyanakkor elengedhetetien, hogy az önkormányzatok éljenek a rendelkezésükre álló kisebbségi jogi eszközökkel. 4 Regionális fejlesztés A szlovákiai magyarság többsége a határ menti térségben él. Más régiókkal összehasonlítva egyértelmű a déli, túlnyomórészt magyarlakta területek gazdasági és szociális leszakadása, több az ország leghátrányosabb régiói közé tartozik. A regionális kisebbségek jövője akkor biztosított, ha az általuk lakott régiók gazdasági és szociális fejlesztése nem marad el az országos átlagtól, így az elmaradottság nem kényszeríti elvándorlásra az ott élőket. Egyben fontos, hogy a gazdasági fejlesztés az adott régió sajátosságainak, az ott élők igényeinek és szavának figyelembe vételével történjék. Erre minden olyan régió esetében, melyben a lakosság közös múltjából eredően közösséget alkot, mely behatárolható természeti határokkal rendelkezik és lakóiban kialakultak a kulturális és nyelvhasználati hagyományokon alapuló toleráns összetartozás jegyei, a regionális önkormányzatiság adhat választ. Ez egyébként minden szlovákiai természetes régiónak az érdeke. Meg kell határozni a gazdasági kitörési pontokat is, melyeket konkrét intézkedésekben kell rögzíteni. Csak így kerülhető el, hogy a gazdasági és szociális beavatkozások a kisebbség fejlődése helyett annak felbomlásához vezessenek. A fentiekben a három fél egyetért, a dokumentum a felek közös álláspontja. Pozsony, 2012. szeptember 25. BerényiJózsef, azMKP elnöke Bugár Béla, aHídélnöke Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának szóvivője A szlovákiai magyarok alapdokumentumának aláírása. Az idő dönti el, történelmi-e ez a pillanat. (TAS R-feivétel
