Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)

2012-09-25 / 221. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 25. Közélet 3 Van, amikor az is óriási haladás, hogy a közhelyesnek tűnő dolgokat fel tudjuk vállalni és nyíltan tudjuk hirdetni - véli a Kerekasztal szóvivője Ez a minimum, több egyelőre nem lesz Pozsony. Elkészült a szlo­vákiai magyar kisebbségi minimum. Ilyen még nem volt, bár maga a do­kumentum nem tartal­maz sok újdonságot. A résztvevők szerint már az is haladás, hogy a do­kumentumot aláíró MKP és a Híd megegyezett va­lamiben. MÓZES SZABOLCS Látod, már az is nagy eredmény, hogy ők hárman beszélgetnek, s nem a terem két különböző sarkában vára­koznak - mondta tudósítónk­nak az egyik kerekasztalos a hivatalos ceremónia után, az egymással kedélyesen beszél­gető Berényi-Bugár-Bárdos trióra mutatva. A dokumen­tumot olvasva úgy tűnik, ez a kisebbségi minimum aláírá­sának egyik legnagyobb ho- zadéka. Illetve az, hogy egyál­talán létrejött. „A dokumen­tum lényege nemcsak az, hogy ebből mi következhet, de erőt adhat közösségünk­nek, hogy egy ilyen válság- helyzetben, ami a népszámlá­lás után alakult ki, van egy platform, amelyen össze tud fogni mindenki” - nyilatkozta lapunknak Berényi József, aki a Magyar Közösség Pártjának elnökeként először tartott saj­tótájékoztatót. „Az a fontos, hogy ez a dokumentum elő­ször fogja össze azt a három szervezetet, amely ezen a te­rületen próbál tenni valamit” - mondta az Új Szónak Bugár Béla, a Híd első embere. A dokumentum bevallottan nem tartalmaz sok újdonsá­got, ami a minimum ötletével nyár elején előrukkoló Szlo­vákiai Magyarok Kerekasztala szerint nem feltétlenül baj. „Aki elolvassa a dokumentu­mot, lehet olyan érzése, hogy teljesen közhelyes dolgok vannak benne, de az is óriási haladás, hogy ezeket a közhe­lyesnek tűnő dolgokat fel tud­juk vállalni és nyíltan hirdetni” - mondta lapunknak Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője, tulajdonképpeni vezetője. Szerinte ha alapvető dolgokról sincs konszenzus, annak az egész közösség látja kárát. Ahogy hangsúlyozta, céljuk nem a két párt össze- békítése volt, ám a tárgyalá­sok résztvevői lapunknak megerősítették, hogy mintegy „melléktermékként” ebben az ügyben előrelépés történt. Ennek ellenére a közeljö­vőben nem várható további közeledési próbálkozás a két párt részéről, sem újabb közös szakpolitikai dokumentum. Egy év múlva megyei válasz­tások lesznek, a dokumentum aláírása után mindkét pártve­zető igyekezett hangsúlyozni, a regionális struktúrák dönte­nek az együttműködésről - a vezetőség nem tilt semmit sem, de nem is kényszerít. A két pártelnök azért most is odamondott egymásnak, a Híd elnöke szerint három év áruló­zás után nehéz együttmű­ködni, az MKP vezetője pedig úgy véli, az elmúlt években „egyesek” mindent megtettek azért, hogy pártját szalonkép­telen nacionalista gyülekezet­ként állítsák be. Az aláíró felek szerint a mi­nimumról való tárgyalás kivál­tó oka a tavalyi népszámlálás eredménye volt. Ez februárban vált ismertté. Mint kiderült, tíz év alatt 62 ezer fővel fogyott a szlovákiai magyarság. Berényi kifejtette: lehangoló, hogy ez a fogyás rajtunk kívül senkit sem érdekel. „A szlovák többség nem beszél arról, hogy a ma­gyarság fogy, nem érdekli” - véli. Szerinte normális demok­ratikus országban, amely ér­téknek tekinti a sokszínűséget, ilyenkor kormányzati szinten is egyeztetéseknek, „ötletelés­nek” kellene indulnia. A Híd elnöke szintén ag­gasztónak tartja a szlovák többség reakcióját, lapunknak azt mondta, a kisebbségi alapdokumentum ügyében tárgyalni fog a KDH és az SD- KÚ vezetőjével.,Ahogy a kol­légákat ismerem, lassú folya­mat lesz. A belső struktúráik­nak át kell rágniuk magukat ezeken az anyagokon, hogy mennyire tudják elfogadni, mit igen és mit nem” - mond­ta lapunknak. A dokumentummal mind a három fél elégedett. Sőt, mindkét pártelnök szerint ők már eddig is nagyrészt a benne foglaltak alapján fogalmazták meg politikájukat. Mindketten azt ígérték, a dokumentumban lefektetett célok és eszközök programjaik részét fogják ké­pezni, ezt bárki számon kérhe­ti rajtuk a jövőben. DOKUMENTUM A szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételei A 2011-es szlovákiai nép- számlálás eredményei szlováki­ai magyar szempontból rendkí­vül kedvezőtlenek. Húsz év alatt 108 831 magyarral lett kevesebb Szlovákiában, százalékará­nyunk 10,8-ról 8,5-re csökkent. A szlovákiai magyarok identitá­sának megőrzése és fejlődése szempontjából elengedhetetlen megfogalmaznunk azt a feltétel- rendszert, amely közösségünk megmaradásához szükséges. Az alapdokumentum összefoglalja azokat az értékeket és eszközö­ket, melyek a szlovákiai magya­rok jövőjének zálogát jelentik. A megmaradáshoz szükséges mi­nimumról van szó, tehát arról a szintről, amely a legalapvetőbb feltételeket rögzíti a megmara­dás és a szlovák-magyar viszony kívánatos alakulásának érdeké­ben. Közös értékeink, megma­radásunk feltételei és a fejlődést elősegítő eszközök egyformán fontosak, egymást erősítik és ki­egészítik. Közös értékeink 4 Identitás és kötődés A szlovákiai magyarság a ma­gyar nemzet része. Tagjai egy­ben Szlovákia állampolgárai, az ország társadalmi, politikai és gazdasági rendszerének alkotói is. A szlovákiai magyarság ezer szállal kötődik a magyar kultú­rához, történelemhez, hagyo­mányokhoz, és mivel zöme a ha­tár mentén él, a magyarországi gazdasághoz. Szülőföldje Szlo­vákiában van, és a többségi nemzettel a sok száz éves együttélés okán emberi, rokon­sági, gazdasági és kulturális kapcsolatok szoros hálója fűzi össze. Szlovákia számára sokfé­le előnnyel járna, ha értékként, kihasználandó lehetőségként - és nem leküzdendő akadályként - kezelné az itteni magyarok másságát. A megmaradás feltételei ♦ A nemzeti megértés és tolerancia légköre A szlovákiai magyarság az ország társadalmi és politikai életébe illeszkedő közösség. Bármiféle népcsoport akkor fej­lődhet szabadon, ha az állam és annak tisztviselői is fellépnek az intolerancia és a gyűlölet­keltés ellen, különös tekintettel a politikai, közéleti és közigaz­gatási szférára. Olyan légkört kell kialakítani, amelyben a nemzeti másság nem hátrány, hanem megbecsült érték. Egy­ben olyan körülmények létre­hozására van szükség, hogy a kisebbségeket érintő kérdé­sekben ne dönthessenek rólunk nélkülünk. 4 Alkotmányos egyenlőség A szlovákiai magyarok sza­badságának és egyenlőségének elengedhetetlen feltétele, hogy az ország alkotmánya magyar és más nemzetiségű polgárait nemzetiségükben is egyenlőnek nyilvánítsa a többségi nemzet­hez tartozókkal. Az alkotmány jelenlegi megszövegezése az or­szág polgárait államalkotókra és másokra osztja. Ezért szüksé­gesnek tartjuk, hogy az alkot­mány ne ossza a polgárokat nemzeti hovatartozásuk alapján első és másodrendűekre, hanem a különféle népcsoportokegyen- lőségének egyértelmű kimon­dásával erősítse meg a szabad­ság és egyenlőség jogi, politikai, intézményi, kulturális és morá­liskereteit. ♦ Nyelvi egyenlőség A szlovákiai magyarság nyelvi kisebbség is. Az Uyen közössé­gek bárhol a világon hosszú tá­von csak akkor maradhatnak meg, ha nyelvük egyenjogúvá válik a többség nyelvével azok­ban a térségekben, ahol a közös­ség tagjai jelentősebb számban élnek. E nyelvi egyenlőség meg­teremtéséhez a meglévő törvé­nyek módosítására, új törvé­nyekre, az adminisztratív és hi­vatali akadályok eltörlésére van szükség. A nyelvi egyenlőtlen­ség az adott kisebbség tagjait nyelvi identitásuk feladására kényszerítheti. 4 Egyházak és hitélet Nemzeti identitásunk és megmaradásunk szempontjá­ból mindig jelentős szerepet ját­szott a hitélet és a felekezeti ho­vatartozás. Ezért a szlovákiai magyar közösség megtartása és gyarapítása szempontjából fon­tos szerepet kell, hogy vállalja­nak történelmi egyházaink. Biz­tosítani kell a magyar nyelvű igehirdetést valamennyi egy­házközség, gyülekezet számára. Az egyházmegyék kialakításá­nál legyen szempont a lakosság nemzetiségi összetétele is. A magyar püspök, főpásztor kine­vezése a római katolikus hívők megalapozott igénye, melyért legitim küzdelmet folytatnak. Hasonlóan jogos igény az ágos­tai hitvallású evangélikus egy­házban a magyar nyelvű, orszá­gos lelkészi szolgálat létrehozá­sa. A különböző jogcímen elide­genített egyházi vagyonnal, többek között a református egy­ház vagyonával kapcsolatos vi­tás kérdésekre is kielégítő meg­oldást kell találni. Hasonló mó­don támogatjuk a görög katoli­kus egyház magyar tannyelvű egyházi iskolák alapítására tett erőfeszítéseit. 4 Aktívközösségirészvétel A szlovákiai magyarok meg­maradásának lényeges feltétele, hogy tagjai pozitívan viszonyul­janak identitásukhoz. A szlová­kiai magyarok nemzeti és nyelvi identitásának megőrzése, vala­mint a közösség tagjainak és in­tézményrendszerének fejlődése a kisebbség tagjainak szándéká­tól, öntudatától, az anyanyelv­hez és nemzetéhez való kötődé­sének fokától, elszántságától, gazdasági erejétől és egyéb irá­nyú lehetőségeitől is függ. A kö­zösség cselekvő részvételének ösztönzése és értékként kezelé­se kulcsfontosságú a szlovákiai magyarok jövőjének alakítása érdekében. A fejlődés eszközei 4 Oktatási és kulturális önkormányzat A szlováldai magyarság olyan közösség, amely saját kultúrá­val és kulturális igényekkel rendelkezik. Magyar tanítási nyelvű oktatási intézmények működnek óvodától az egye­temig. Egy közösség akkor kap esélyt nyelvének és kultúrájá­nak megőrzésére, ha kulturális és oktatásügyi intézményeit önmaga szabadon fejlesztheti. Ha a kisebbségek nem dönt­hetnek saját ügyeikről, akkor a döntés a többségi nemzet tagja­ira marad, ami nem biztos, hogy a kisebbségek érdekeit szolgálja. Az ilyen hatalmi helyzetben az adott kisebbség tagjai fokozatosan arra kény­szerülhetnek, hogy feladják nemzeti kultúrájukat. A szlo­vákiai magyarság fogyása in­dokolja a megfelelő önkor­mányzati hatáskörökkel ren­delkező intézményrendszer ki­építését a kultúra és az okta­tásügyterületén. 4 Helyi önkormányzatok Problémák merülnek fel a helyi önkormányzatok tekinte­tében is. Nincs erejük arra, hogy az új kihívásoknak megfe­lelően ellássák közösségmeg­tartó funkcióikat. Ezért szük­ségesnek tartjuk az önkor­mányzatok jog- és hatáskörei­nek, valamint anyagi hátteré­nek megerősítését. Ugyanak­kor elengedhetetien, hogy az önkormányzatok éljenek a rendelkezésükre álló kisebbsé­gi jogi eszközökkel. 4 Regionális fejlesztés A szlovákiai magyarság többsége a határ menti térség­ben él. Más régiókkal összeha­sonlítva egyértelmű a déli, túl­nyomórészt magyarlakta terü­letek gazdasági és szociális le­szakadása, több az ország leg­hátrányosabb régiói közé tar­tozik. A regionális kisebbségek jövője akkor biztosított, ha az általuk lakott régiók gazdasági és szociális fejlesztése nem marad el az országos átlagtól, így az elmaradottság nem kényszeríti elvándorlásra az ott élőket. Egyben fontos, hogy a gazdasági fejlesztés az adott régió sajátosságainak, az ott élők igényeinek és szavának fi­gyelembe vételével történjék. Erre minden olyan régió eseté­ben, melyben a lakosság közös múltjából eredően közösséget alkot, mely behatárolható természeti határokkal rendel­kezik és lakóiban kialakultak a kulturális és nyelvhasználati hagyományokon alapuló tole­ráns összetartozás jegyei, a re­gionális önkormányzatiság adhat választ. Ez egyébként minden szlovákiai természetes régiónak az érdeke. Meg kell határozni a gazdasági kitörési pontokat is, melyeket konkrét intézkedésekben kell rögzíte­ni. Csak így kerülhető el, hogy a gazdasági és szociális be­avatkozások a kisebbség fejlő­dése helyett annak felbomlá­sához vezessenek. A fentiekben a három fél egyetért, a dokumentum a fe­lek közös álláspontja. Pozsony, 2012. szeptember 25. BerényiJózsef, azMKP elnöke Bugár Béla, aHídélnöke Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának szóvivője A szlovákiai magyarok alapdokumentumának aláírása. Az idő dönti el, történelmi-e ez a pillanat. (TAS R-feivétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom