Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)

2012-09-22 / 219. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 22. www.ujszo.com Félti a KDFl a magán- és egyházi iskolákat Vétót kérnek az elnöktől ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az ellenzék arra szólította fel Ivan Gašparovič ál­lamfőt, hogy ne írja alá a parla­ment által jóváhagyott, módosí­tott oktatásügyi törvényeket. A jobboldali pártok kifogásolják, hogy a törvény megszabja: gimnáziumba csak a 2,0 átlag felett teljesítő gyerekeket vehe­tik fel, a szakközépiskolákba va­ló bejutás feltétele pedig a leg­feljebb 2,75-ös tanulmányi át­lag. Martin Frone (KDH) szerint be kellene vezetni, hogy gyen­gébb tanulmányi átlagú gyerek is bekerülhet az adott iskolába, ha a felvételi vizsgán jól teljesít. Nem tetszik az ellenzéki kép­viselőknek az sem, hogy a mó­dosított törvény értelmében a megyék ezentúl teljes hatáskör­rel rendelkezhetnek arról, hogy melyik iskolában hány első osz­tály nyílhat. Jana Žitňanská független képviselő szerint ez lehetőséget teremt a magán- és egyházi iskolák tönkretételére. Ugyancsak kifogásolja az el­lenzék a szabadidőközpontok­kal kapcsolatos módosítást. E szerint azok a községek fogják kapni az állami hozzájárulást, ahol a gyerek állandó lakhelye van, nem pedig a központok, amelyek a szabadidő-tevékeny­séget kínálják. (sán, SITA) Könnyebb lesz a rendezvényszervezőknek Módosul a szerzői jogokról szóló törvény ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kulturális ren­dezvények szervezői részben fellélegezhetnek - a parlament döntése értelmében finomodik a szerzői jogi törvény. Néhány hónapja ugyanis nagy vissz­hangot kapott egy eset, amikor a SOZA (a szerzői jogvédő szer­vezet) meg akarta bírságolni a liptói Pohorelá község önkor­mányzatát, amiért nem jelezték előre, milyen szerzemények fognak elhangzani az egyik fa­lusi ünnepségen. A kulturális minisztérium akkor gyors mó­dosítást ígért - ezt utalta tegnap második olvasatba a parlament. A változással megszűnik a szervezők eddigi kötelezettsé­ge, melynek értelmében már a rendezvények előtt 10 nappal jelenteniük kell a SOZA-nak, milyen jogdíjköteles dalok hangzanak majd el a a nyilvá­nosság előtt. Ezekért ugyanis a SOZA pénzt szed be, amelyet később valamilyen formában el­juttat az alkotókhoz. Az új já­tékszabályok szerint a szerve­zők úgyszintén kötelesek lesz­nek tájékoztatni a művekről, amelyek lejátszását vagy elő­adását tervezik, de ezt bármi­kor megtehetik a rendezvény előtt. Ha mégsem tesznek így, azzal azt jelzik, hogy a szerze­mények nem jogdíjkötelesek. Ha a képviselők októberben is rábólintanak a javaslatra, no­vember elejétől életbe lép. A kulturális minisztérium egyéb­ként egy új törvényt is előkészít a szerzői jogokról, ez 2015-ben léphet hatályba. (TASR, vps) RÖVIDEN Maďarič tanácstagokat keres Pozsony. Bármely kulturális szervezet jelölhet tagokat a múlt héten létrehozott kulturális kormánytanácsba. Marek Maďarič (Smer) kulturális miniszter tegnap tette közzé a fel­hívást: a szervezetek október 19-éig tehetnek írásos javaslatot a minisztériumnál, legfeljebb három tagot ajánlhatnak. A kormány október 31-én dönt a testület összetételéről. Az új bizottság miniszterekből és más állami tisztviselőkből, vala­mint a kulturális élet képviselőiből áll majd, elnöke Maďarič lesz. A kultúra szempontjából véleményezheti a készülő jog­szabályokat és újakat is javasolhat. (SITA) Otthonba kerül Lucka húga Pozsony. Gyermekotthonba kerül az a kislány, aki három évig úgy élt otthonában, hogy a nővére holtteste a szomszéd szobában volt. Erről a Pozsonyi II. Járásbíróság döntött pén­teken - erősítette meg Pavol Adamčiak, a Pozsonyi Kerületi Bíróság szóvivője. Egyelőre előzetes intézkedésről van szó, de a járásbíróság kezdeményezte Alexandra állami gondozásba vételét. Nővérét, az ötéves Luckát mostohaapja kínozta halál­ra 2009-ben. Juraj H. a feleségét is rendszeresen bántalmazta, és megtiltotta, hogy a halálesetről bejelentést tegyen. (SITA) Keveselljük az uniós forrásokat Pozsony. Az Európai Unió idei költségvetése nem fejezi ki a realitásokat és a jövő évi sem felel meg a kívánalmaknak, „ezért tárgyalni fogunk az idei büdzsé kiegészítéséről” - mondta tegnap Peter Kažimír pénzügyminiszter, miután tár­gyalt Janusz Lewandowskival, az Európai Bizottság költség- vetési biztosával. Ami az újabb, 2020-ig tartó uniós költségve­tési időszakot illeti, Kažimir az agrárium terén szeretné elérni, hogy a hazai gazdák uniós támogatásának mértéke érje el a régi uniós tagok dotációjának a szintjét. (TASR) Közgyűlést tart az AAKP és a Híd, könnyítenék a belépést és megváltoztatják alapszabályaikat Minimum, átszabás és névváltoztatás ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Ma Nógrád és Gö- mör látja vendégül a két magyar párt kongresszusának küldötte­it. A Híd Rimaszombatban, az MKP Füleken tartja közgyű­lését, sok a közös pont: megtár­gyalják a szlovákiai magyar ki­sebbségi minimumot és alap­szabályt módosítanak. Az MKP emellett valószínűleg nevet is változtat. A Hídnál nem várható hosszú vita, amit az elnökség jóváhagy, arra általában fenntartások nél­kül bólintanak rá a küldöttek. Az MKP-nál mind a három fő pont­nál komoly vitára van kilátás, in­formációink szerint a kisebbségi minimum ügyét sem zárják le gyorsan. A dokumentumon ugyanakkor változtatni nem le­het, vagy elfogadják a küldöttek vagy sem - várhatóan az MKP- nál sem akad meg a jóváhagyá­sa. A minimummal kapcsolat­ban tovább folytatódik a titkoló­zás, sem az MKP, sem a Híd nem volt hajlandó tartalmáról be­szélni - csak hétfőn, a dokumen­tum aláírása után tájékoztatják a nyilvánosságot. Közösségi párt Az MKP-kongresszus egyik leglátványosabb eredménye a névváltoztatás lehet - ha lesz. „Három javaslat megy az OT döntése alapján a közgyűlés elé. Nem tudom, mi lesz az ered­mény” - mondta lapunknak Be- rényi József. Saját preferenciá­ját nem akarta elárulni, ám in­formációink szerint a vezetőség és a küldöttek többsége is hajlik a változtatásra. Ez esetben a Magyar Közösség (MK) és a Magyar Közösség Pártja (MKP, szlovákul is SMK maradna) le­het a befutó - utóbbi az esélye­sebb, mivel nem járna a rövidí­tés, vagyis a „márkanév” meg­változtatásával. A párt emellett nagyban átírná alapszabályát. A vezetőség szerint a korábbi egy 10 százalékos pártra volt szabva. Az MKP-nál a decemberi tisztújító közgyűlésen lesznek személyi változások, a Hídnál már most. Sólymos László személyében új alelnöke lesz a pártnak, az elnökség pedig há­rom új taggal bővül: Nochta Edit, Pavol Burdiga és Vitkó Andrea lesz a testület tagja. Új tagokra vágynak Mindkét párt alapszabályt is módosít. Ennek egyik célja a tag­felvétel megkönnyítése. Egy új párttag három potenciális sza­vazót jelent, állítja Ján Baránek szociológus, politikai elemző. „Ha a családban van egy párttag, nagy a valószínűsége, hogy a többi családtag is úgy szavaz, mint ő” - mondta kérdésünkre a Polis közvélemény-kutató ügy- nökségvezetője. Bár az új tagoktól a két párt­vezetés egyaránt új lendületet és új gondolatokat remél, a va­lóságban sokáig eltarthat, amíg egy friss pártkatona a helyi alapszervezetből megyei vagy parlamenti jelöltlistára küzdi fel magát. Baránek szerint ez kevésbé érvényes a helyható­sági választásokon. „Ha egy ismert és köztiszteletben álló ember elfogadja a pártjelölést, rövid idő alatt ő lehet a párt he­lyi arca, és mindkét fél jól jár” - magyarázza Baránek. Ha valaki aktív, és hasznos szakmai munkát kínál, rövi- debb időn belül felkerülhet a Híd parlamenti listájára, állítja Bugár Béla. „Magunk ellen dol­goznánk, ha ilyeneknek nem adnánk teret” - tette hozzá. Elő­ször mindenkinek helyi szinten kell teljesítenie, figyelmeztet Berényi József. (MSz, vps) Letett a Smer a babettások zsebébe vágó törvénytervezet szigorításáról Nem kell rendszám a mopedre Pozsony. Mégsem válik drága mulatsággá a mo­ped, a parlament ugyan­is minden bizonnyal nem fogja elfogadni a közúti közlekedésről szóló, 725/2004-es szá­mú jogszabály módosí­tását, melynek értelmé­ben 2013 januárjától minden gépjárműre rendszám kellene. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A törvény azt is előírja, hogy a robogók vázára az alvázszám (VIN) is rá legyen sajtolva. A Jawa Babetták, Koradók tulaj­donosai aláírásgyűjtést kez­deményeztek a törvény ellen, arra figyelmeztettek, hogy csupán ennek a két feltételnek a teljesítése több pénzbe kerül, mint egy moped. Úgy tűnik, a parlamentben is erős a babettás lobbi (Képarchívum) Két smeres képviselő, Jaro­slav Baška és Boris Susko teg­nap egy módosító javaslattal rukkolt elő a parlamentben, mely szerint a mopedeket ki­vonnák a jogszabály hatálya alól. Azt akarják, hogy a 2000 januárja előtt legyártott mope­dekre a fent említett kötele­zettségek ne vonatkozzanak, s hogy műszaki engedélyük egy­ségesen 2022-ig maradjon ér­vényben. „Ha a törvényt elfo­gadnák, az túl nagy kiadást je­lentene a mopedek tulajdono­sainak. Az alvázszám megfele­lő feltüntetése körülbelül 120 euróba kerül, két műszaki el­lenőrzésre is el kellene vinni a robogót, ami együtt további 100 eurót jelent. 25 euró a rendszámtábla kiadása, s mivel a törvény azt is előírja, hogy ez a rendszámtábla a mopedeken meg legyen világítva, további 50 eurót kell félretenni erre a kisebb műszaki beavatkozásra” - érvelt a módosító indítvány mellett a két képviselő. A törvénytervezetről a par­lamentben a jövő hét elején szavaznak a honatyák; szinte biztos, hogy a módosítást elfo­gadja a smeres többségű par­lament. (dem, SITA) A nemzetiségi iskolák fogyása és a Selye János Egyetem akkreditációja volt a téma Oktatásügyi adok-kapok a vegyes bizottságban ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Komárom. Magyarország és Szlovákia törekszik arra, hogy a komáromi Selye János Egyetem minél hamarabb teljesítse az egyetemi akkreditációs feltéte­leket - erről fogadott el közös nyilatkozatot csütörtökön Ko­máromban a Magyar-Szlovák Oktatási, Tudományos, Sport és Ifjúsági Vegyes Bizottság. „A magyar fél kész tudományos és szakmai segítséget nyújtani az akkreditáció megtartásához” - mondta Hoffmann Rózsa, a magyar delegáció vezetője. Szlovák kollégája, Štefan Chu­doba úgy fogalmazott, töre­kedni fognak arra, hogy a Selye János Egyetemet 2013-tól ne minősítsék főiskolává, azonban a minisztérium lehetőségei kor­látozottak. Az ügyben a kormá­nyé a döntés joga, miután az in­tézmény nem teljesítette az egyetemi ranghoz szükséges akkreditációt. A szlovák oktatá­si minisztérium államtitkára hozzátette, a tárca álláspontja szerint az intézménynek a strukturális alapokból lehetne támogatást nyújtani, hogy az akkreditáció során elvesztett rangját visszaszerezze. Ez azonban évekbe telhet. Csökken a magyarországi szlovák iskolák száma - figyel­meztetett Peter Weiss szlovák nagykövet. Húsz évvel ezelőtt Magyarországon még nyolcvan nemzetiségi iskola volt, ma mindössze 37, és ebből csak ötöt lehet valóban kétnyelvű­nek tekinteni, a többiben a szlo­vákot csak idegen nyelvként ok­tatják - mutatott rá. A nagykö­vet ajánlás elfogadását javasol­ta, melyben a magyar fél vállal­ja, hogy mindent megtesz a szlovák iskolák számának csök­kenése ellen, és kijelentette, Hoffmann Rózsa azt kérte a szlovák nagykö­vettől, ne sugallja, hogy a magyar kormány va­lamit elhibázott. szükség estén Szlovákia anya­nyelvi tanárok biztosításával is hozzájárulna a nemzetiségi ok­tatás színvonalának és volume­nének fenntartásához. Hoffmann Rózsa válaszában hangsúlyozta, a jelenség mö­gött a gyermekek számának a csökkenése áll, a jelzett idő­szakban sok magyar iskolát is be kellett zárni emiatt. Az ál­lamtitkár azt kérte a szlovák nagykövettől, ne sugallja, hogy azért csökkent a szlovák isko­lák száma, mert a magyar kor­mány valamit elhibázott. Hoffmannék egy magyar részleg kialakítását javasolták a szlovák Állami Pedagógiai In­tézetben. A szlovák fél ezt nem tartja szükségesnek, ugyanis magyar iskolát nem ellenőriz­het olyan személy, aki nem is­meri a magyar nyelvet, ezért a nemzetiségi oktatás felügyele­te szerintük biztosított. „A dön­tést tudomásul vettük, de a kö­vetkező bizottsági ülésen ismét előterjesztjük” - mondta Hoff­mann Rózsa. (MTI, vps)

Next

/
Oldalképek
Tartalom