Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)

2012-09-21 / 218. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 21. Közélet-hirdetés 3 A magyar álláspont szerint Szlovákia jogfolytonosságot teremtett a 2007-es határozattal Vita a Beneš-dekrétumok megerősítéséről az EP-ben Levél az Európai Parlament elnökének Petíció Szlovákia ellen MTI-HÍR Brüsszel. A Beneš-dekrétu­mok sérthetetlenségéről Szlovákiában 2007-ben el­fogadott parlamenti hatá­rozat hatályon kívül helye­zésére irányuló petícióról tárgyalt az Európai Parla­ment illetékes bizottsága. Úgy döntött, napirenden tartja az ügyet és kikéri Szlovákia álláspontját. MTl-HÍR Juhász Imre, a petíció be­nyújtója kifejtette, a II. világ­háború után hozott csehszlo­vák dekrétumok diszkriminatí­vak, a németekkel és a magya­ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Év elején, amikor a Gorilla-botrány tetőzött, min­den politikus a politikai pártfi­nanszírozás átalakítását sürget­te, de azóta elfeledkeztek ígére­tükről, figyelmeztet néhány civil szervezet. „Semmilyen konkrét javaslattal nem álltak elő” - jegyzi meg Gabriel Šípoš, a Transparency International (TIS) munkatársa. A TIS néhány hónapja hét pontban foglalta össze azokat a változtatásokat, amelyekkel átláthatóbbá lehet tenni a pártfinanszírozást. Első­sorban azt kellene ellenőrizni, honnan szerzik, és hogyan hasz­nálják fel a pártok a kampány­pénzeket. A választások előtt az összes parlamenti párt egyetér­tett az elképzeléssel. „Szeret­rokkal szembeni intézkedése­ket tartalmaznak. Az Európai Bizottság képvi­selője elmondta, az Európai Unió elődje 1957-ben jött létre, ezért nem foglalkozhat ezt megelőző jogi aktusokkal, vagyis az EU nem dönthet a Beneš-dekrétumokról. Bagó Zoltán fideszes képvi­selő arra kérte a petíciós bizott­ságot, ne fogadja el ezt az ál­láspontot, intézzen kérdést Szlovákiához a dekrétumokra vonatkozóan és küldjön vizsgá­lóbizottságot Szlovákiába. „Nem politikai kérdésről van szó, mert az a bilaterális dip­lomáciára tartozik. Nem törté­nelmi kérdésről van szó, nem a szlovák államiságot szeretnénk nénk emlékeztetni őket, mit ígértek” - nyilatkozta Ctibor Košťál, a Jól Kormányzott Tár­sadalomért Intézet (SGI) igaz­gatója. A TIS szerint létre kell hozni egy hivatalt, amely függetlenül működne a Központi Választási Bizottságtól, és amely a pártokat az anyagiakkal kapcsolatos visszaéléses esetén figyelmez­tetné és szankcionálná. Ahivatal ellenőrző biztosai csakis politi­kai kötődés nélküli személyek lehetnének, figyelmeztet Emília Sičáková-Beblavá, a TIS munka­társa. Szerinte a biztosokat kü­lönböző intézmények jelölhet­nék, mint az alkotmánybírák esetében. Az akciót a választók is támo­gathatják a www.changenet.sk internetes oldalon. (TASR,vps) megkérdőjelezni, hanem hatá­lyos, élő jogról, a 2004-es EU- csatlakozás után keletkezett 2007-es szlovák nemzeti taná­csi határozatról” - mondta. Ta- bajdi Csaba (MSZP) szerint a Az egyik álláspont sze­rint az EU 1957-ben jött létre, a dekrétumok ko­rábbiak, így az unió nem dönthet róluk. petíció igenis a bizottság ha­táskörébe tartozik, mert a jog­folytonosságot maga Szlovákia teremtette meg, a bizottság pedig nem bújhat a mögé, hogy ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A határon túli szlo­vákoknak járó igazolványt évről évre olyanok is kérik, akiknek nincsenek szlovák gyökereik. Tavaly 10 ilyen kérvényt fede­zett fel a Határon Túli Szlová­kok Hivatala (ÚSŽZ). Az igény­lők hamis dokumentumokkal, illetve a szükséges adatok elfer­dítésével próbálták alátámasz­tani szlovák származásukat. Az utóbbi öt évben 84 kérvényt utasított el emiatt a hivatal. A szlovákigazolvány (hasonlóan a magyarigazolványhoz) bizo­nyos kedvezményekre jogosítja tulajdonosát az anyaországban. Leginkább a schengeni öveze­ten kívül élők igénylik az ok­mányt, amely feljogosítja őket többek között arra, hogy átme­ezek a rendeletek az unió létre­jötte előtt születtek. Szerinte a szlovákiai magyarok számára már egy erkölcsi bocsánatkérés és a kollektív bűnösség elvének elvetése is erkölcsi jóvátételt je­lentene. Morvái Krisztina, a Jobbik EP-képviselője szerint ez egy emberi jogi ügy, amely alkal­mat teremt arra, hogy az Euró­pai Unió megmutassa, hogy megvédi az emberi jogokat. Az Európai Parlament petí­ciós bizottságának nincs szlo­vák tagja, így a vitában szlovák képviselő nem szólalt fel. A bizottság úgy döntött, na­pirenden tartja a kérdést, és ki­kéri Szlovákia hivatalos állás­pontját. neti lakhelyet kapjanak Szlová­kia területén, és hogy bizonyos ideig a schengeni övezetben mozoghassanak. Tavaly össze­sen 993 személy igényelt szlo­vákigazolványt, az ÚSŽZ pedig 856-ot adott ki. A 856-ból 683-at szerb, 135-öt pedig uk­rán állampolgárok igényeltek, tehát olyan államból, amely nem tagja Schengennek. A har­madik legtöbb igazolványt (tí­zet) az USA-ból kérték. A kormány tavaly 1,16, idén pedig 1,32 milliót különített el a határon túli szlovákok számára. Ezenkívül a kisebbségek kultú­rájának és oktatásának kölcsö­nös támogatásáról szóló szlo­vák-magyar szerződés értelmé­ben évente 99,6 ezer euró kerül a magyarországi szlovák szerve­zetekhez . (SITA, TASR, vps) Budapest. Petíciót nyújt be az Európai Parlamenthez (EP) Lomnici Zoltán, az Emberi Mél­tóság Tanácsának elnöke, ami­ért Szlovákiában jogsérelmek érik a magyar állampolgárságot felvevőket. A Martin Schulznak, az EP elnökének címzett, konk­rét jogeseteket bemutató petíci­óban azt kéri, az elnök járjon közbe a jogsérelmek megszün­tetéséért. Az egyetlen megoldás: a szlovák alkotmánnyal ellenté­tes állampolgársági törvény megsemmisítése - fogalmazott ÖSSZEÁLLÍTÁS London. Törvényellenes volt az olimpia alatt Londonban működő Szlovák Ház finanszí­rozása, derült ki a közlekedés- ügyi minisztérium ellenőrzése során. A Szlovák Idegenforgal­mi Ügynökség (SACR) ahelyett, hogy a tulajdonostól bérelte volna ki a patinás londoni épüle­tet, közvetítőt kért fel. A Plus je­den deň napilap értesülései sze­rint a SACR a bérletre 568 450 eurót utalt át a JT Consultancy cégnek-törvényellenesen. A királyi udvar tulajdonában lévő épület bérlése összesen 750 000 euró volt, a Sme napilap in­Lomnici, aki azt is kéri, folytas­sák le a kötelezettségszegési el­járást Szlovákiával szemben, és állapítsák meg a jogsértés té­nyét. Ha pedig nem változtatja meg a törvényt, akkor bírságol­ják meg Szlovákiát. Lomnici Zoltán felidézte, hogy több felvidéki magyart, akik bejelentették a magyar ál­lampolgárság felvételét, külön­böző joghátrányok, hatósági zaklatások, lelki sérelmek értek. Ez az unió jogát is sérti - állapí­totta meg, hivatkozva többek között a jogbiztonság, a jog­egyenlőségelvére. formációi szerint a második részlet még nincs is kifizetve. Az első részletet a JT Consultancy cégnek minden bizonnyal vissza kell fizetnie. „A szerződést az aláírástól számított három hó­napon belül nyilvánosságra kel­lene hozni, ez nem történt meg, így a szerződés érvénytelen. A közbeszerzésről szóló törvényt is megsértették, ugyanis ingat­lan bérléséről csaMs annak tu­lajdonosával lehet szerződést kötni. Ha közvetítőn keresztül kötik, rendes versenytárgyalást kell kiírni, amit a SACR nem tett meg” - olvasható a minisztérium közleményében. Az ügyet már a rendőrség is vizsgálja. (SITA) Ivan Gašparovič és népi zenekara a Szlovák Ház megnyitóján (TASR) A pártok elfelejtették, mit ígértek Nagyító alá vennék a pártpénzeket Szerb és ukrán érdeklődők az igazolvány után Csalók jelentkeznek határon túli szlováknak A tulajdonos helyett közvetítőnek fizettek Nyerészkedtek a Szlovák Ház bérlése során SZLOVÁKI ifjú s* ívek Ztcwsnu taneční oívauIO MP120563

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom