Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)
2012-09-17 / 214. szám, hétfő
www.ujszo.com EGESZSEG ■ 2012. SZEPTEMBER 17. ÚJ SZÓ STÚDIÓ T3I kor ez az arány valamivel magasabb, de szerencsére messze nem éri el a 30 százalékot. A tíz százalék részben az említett katéteres eljárás bevezetésének is köszönhető, aminek az a lényege, hogy ha idejében átjárhatóvá tudjuk tenni az elzáródott koszorúérszakaszt, akkor az egyébként elhalásra ítélt szívizom nagy részét meg tudjuk menteni. Hetente találko- z o m több olyan beteggel is, akit a nyitrai kardiomenteni az életét. Mi a lényege ennek módszernek? A választ kezdeném a kérdés elejével. Szerencsére az említett statisztika elég régi könyvből kerülhetett elő. Jelenleg Szlovákiában az infarktus kórházi halálozása 10 százalék alatt van akkor, hogyha tényleg korszerű eljárásokkal látjuk el a beteget. Ez a kórházi halálozásra vonatkozik. Persze, ha ehhez hozzászámítjuk azt a halálozást, ami akkor következik be, amikor a beteg nem reagál idejében, vagy hirtelen szívhalált szenved, vagyis a tünetek olyan gyorsan és drámaian fejlődnek ki, hogy nincs ideje gyorsmentőt hívni, vagy az utcán összeesik, és mire kiér a mentő, már csak a halált állapítja meg, akcent- rumban láttak el, és tulajdonképpen a papírjaiból látható, hogy volt infarktusa, de az EKG-ján már ez nem látszik, tehát volt infarktus, nincs infarktus. Szerencsére egyre tájékozottabb a közvélemény, a betegek és a családtagok egészségtudata is olyan, hogy ha tüneteik vannak, hívják a gyorsmentőt. Ha az kijön, elvégzi az EKG-t, azonnal a kardiocentumba szállítja a beteget. Ha a beteg idejében a centrumba kerül, egyszerű tűszúrással a fő ütőéren keresztül bevezetik a katétert, megkeresik az elzáródott érszakaszt, egy ballonnal illetve ballonra felhúzott fémrácsszerűséggel kitámasztják az eret, és megoldják a helyzetet. Ehhez viszont ki kellett építeni a logisztikát, az infrastruktúrát. Ez tulajdonképpen az eléggé sűrű gyorsmentőhálózat, ami szerencsére már működik. ■ Ha egy távoli kis faluban valakinek infarktusra utaló tünetei vannak, mekkora az esély arra, hogy megfelelő időben kardiocentrumba kerül, és idejében megkapja az életmentő ellátást? Szlovákiában hol végeznek katéteres kezelést? Szerencsére elég sok helyen végzik. Lehet, hogy több ilyen központ is jó lenne, de az ország gazdasági helyzetét és az egyéb feltételeket is figyelembe véve a mostani rendszer már elég jónak mondható. Kardiocentrum van Kassán és Eperjesen, Besztercebányán és Túrócszentmártonban, továbbá Nyitrán és Pozsonyban. Ez nagyjából fedi azt a területet, ahonnan be kell szállítani a beteget. A lényeg az, hogy 2 órán belül katéteres laborba kerüljön. Persze a helyi adottságtól függően ez az idő valamivel kitolódhat. Tehát ha a páciens idejében reagál, a gyorsmentő idejében kiért, akkor szerintem néhány eldugott vagy határszéli falut leszámítva jelenleg már jó esélye van arra, hogy el is lássák. Persze ha a szomszédos Csehországot nézzük, ahol 17 vagy 20 katéteres labor van, vagyis enyhe túlzással majdnem minden járási kórházban, attól azért még messze vagyunk. n Az infarktus derült égből villámcsapásként éri az embert, viszont az esetek nagy részében vannak figyelmeztető jelek...: ■ Nemrég még ritkaságnak számított, ha egy 40-50 éves ember infarktust kapott. De ma már elég sokan betegszenek meg fiatalabb korban. Mi lehet ennek az oka? Vagy már megváltozott a helyzet? Ez a tendencia még mindig tart, de szerencsére vannak jelek, amelyek azt mutatják, hogy az ilyen irányú mozgás megállt, egyrészt a különféle szűrővizsgálatoknak, gyógyszereknek köszönhetően, s bár egészségtelenül élünk, az életmódjavító nevelésnek és propagandának is van hatása. Tény, hogy a fiatal^ korosztály is erősen érintett a szív- és érrendszeri betegségekben, az viszont szomorú, hogy a nők egyre veszélyeztetettebbek. ■ Eddig úgy tudtuk, hogy ami ezt még fokozza, a dohányzás. Nem tudok pontos statisztikát, de úgy tudom, hogy a nők nálunk is nagyobb számban dohányoznak, mint a férfiak. ■ És főleg a fiatal nők... Igen, persze a fiatal nők, ami a dohányipar marketingjének köszönhető. ■ Részben már szóltunk arról, 33 STÚDIÓ nőket a hormonjaik védik az infarktustól és a többi szív- betegségtől, de csak egy bizonyos pontig, mondjuk a változókorig. Utána mi történik? Tény, hogy a nők a változókorig az ösztrogén és egyéb hormon hatására védettebbek. Tehát ami a férfiakban 50 éves korukig kialakul, a nőknél 10 éves csúszással jelentkezik. Viszont az is igaz, hogy az emancipáció és az egészségtelen életmód ugyanúgy érinti a nőket, mint a férfiakat. Mondjuk meg őszintén, a nők azért eléggé sokat tesznek azért, hogy a hormonális védettséget megszüntessék, például a hormonális fogamzás- gátlókkal, még ha modernek is és aránylag alacsony a hormonszintjük. A hormonális fogamzásgátlás mindenképpen egyfajta trombózist elősegítő hatással bír. ■ Vagyis a nők ezzel növelik a szívbetegségek kialakulásának veszélyét? Részben igen. A másik dolog, hogy mit tehetünk a szívbetegségek megelőzéséért, de nem árt elismételni. Mit tanácsolna azoknak a fiataloknak, akik teljesen egészségesek, de a családjukban előfordult valamilyen szívbetegség? Hogyan lehet élni egészségesen, mit kell tenni azért, hogy minél később betegedjen meg a szív? Ha a családban előfordult szív- és érrendszeri betegség, például a szülőknél vagy a közeli rokonoknál fiatal korban, ami azt jelenti, hogy férfiaknál 50 éves, nőknél 60 éves kor alatt, akkor a szűrővizsgálat szintjén illik tudni, hogy milyen a vérnyomás, a koleszterinszint, a vércukor- szint. Ami pedig az életmódot illeti, a legfontosabb, hogy ne hízzunk el, mozogjunk rendszeresen, ne idegeskedjünk stb. ■ Igen, könnyű ezt mondani, de nehéz megtartani. Az embereket két csoportra lehet osztani: az egyik egyáltalán nem figyel oda arra, hogy hogyan él, do- hányzik-e vagy nem. A másik csoport pedig minden lehetőséget megragad arra, hogy sportoljon, konditerembe jár, minden sportot kipróbál anélkül, hogy felmérné, hogy milyen a fizikai állapota. Ön szerint sport előtt ajánlott általános kivizsgálást kérni, felmérni, hogy a szervezet mit bír, milyen a szív teherbíró képessége? Van-e lehetőség erre? Különbséget tennék a fiatalabbak és a középkor előttiek között, akik fiatalon rendszeresen sportoltak, s most úgy döntöttek, hogy áttérnek a rekreációs jellegű sportra. Ilyenkor szükségtelen külön orvosi kivizsgálást kérni. Am ha valaki mozgásszegény életmódot folytatott, tespedt a karosszékben, a munkahelyén, és mondjuk, negyvenévesen dönt úgy, hogy egészségesen fog élni, akkor jó, ha tisztázza: milyen a vérnyomása, a teherbírása. Persze nem biztos, hogy mindenkinél terheléses EKG-t kellene végezni, mert azt valószínűleg nem bírná a szakrendelők kapacitása, de a fokozatosság elvét mindenképpen betartanám. Viszont ha valakinek kellemeden közérzete támad sportolás közben, vagy a beszélgetés elején említett valamelyik tünetet észleli, akkor azért jó lenne, ha ezt megbeszélné az általános orvosával vagy a belgyógyásszal, esetleg a kardiológussal. ■ Melyik az a sport; amelyik kifejezetten használ a szívnek és melyik az, amelyiket nem lehet mindenkinek ajánlani? Nagy általánosságban a sportokat dinamikusabb és statikusabb, izometrikus és izotonikus sportokra osztjuk. Minden sport, ami dinamikus mozgással jár - kocogás, futás, úszás ahol nem pár perc alatt kell hatalmas erőfeszítést kifejteni, az egészséges, mert az állóképességet növelik. A nem egészséges sportok közé tartozik a súlyemelés, de tulajdonképpen a testépítés is, ami elsősorban a nagy teljesítményre összpontosít. Lassan már közhellyé vált a mondás, hogy a láb mindig kéznél van, vagyis mozogni, sétálni, gyalogolni kell. A szív betegségeiről szóló Új Szó Stúdiót megnézhetik az ujszo.com -on. sokszor nem. Mit kellett volna tennem? Az infarktus után sok beteg fürdőbe megy. Ez is hozzátartozik a rehabilitációhoz. A beteg itt tanulja meg, hogy újra terhelheti magát, és azt is, hogy mennyire. A tornák egy részét vízben végzik, infarktus után nem tilos sem a fürdőzés, sem az úszás. Persze ha panaszt okozna, az más. Erről viszont illik tájékoztatni kardiológusát. Azonnal gyógyszer kell? Nemrég orvosnál voltam, a nővér- megmérte a vérnyomásomat, 140/90 volt, s az orvos azonnal gyógyszert írt fel. Aztán a gyógyszertől gyakran volt torokgyulladásom, s abba kellett hagyni a szedését. A vérnyomásom azóta is - gyógyszer nélkül - 120/80. Indokolt volt a gyógyszer? Egyszeri enyhén emelkedett vérnyomást nem feltétlenül kell azonnal gyógyszerrel kezelni. Szükséges az ismételt vérnyomásmérés, lehetőleg otthon. A kezelésnek vannak nem gyógyszeres elemei is: a mozgás, a sócsökkentés, a fogyás, az alkoholfogyasztás minimalizálása, a stressz csökkentése, hogy csak néhányat említsek. Ha ezek nem vezetnek eredményre, ki lehet választani a megfelelő gyógyszert. A választék olyan bő, hogy biztos találnak olyat, amelyik nem okoz torokgyulladást. Amikor nagy a különbség a két érték között Édesanyám hosszabb ideje rendszeresen szedi a Prestariumot. Vérnyomása 130/60. Nem túl nagy a két érték között a különbség? Mi lehet ennek az oka? A szisztolés és diasztolés érték közötti nagy különbséget általában nem a gyógyszer okozza, hanem az erek állapota. Idősebb korban az erek rugalmassága csökken. A rugalmatlan érben esik le nagyon a diasztolés vérnyomás. Ez azért nem jó, mert ilyenkor romlik a szívizom vérellátása. Mit jelez a pulzusszám? Nemrég azt olvastam, hogy a pulzus nagyon sok mindent elárul a szív állapotáról. Figyelmeztető jel, ha magas, s feltétlenül orvoshoz kell menni. Igaz-ez? Milyen baj származhat belőle? A pulzus tényleg sok minden elárul a szív működéséről, még ha nem is szentelünk neki akkora figyelmet, mint a kínai orvoslásban. A magasabb pulzus statisztikailag gyakrabban jár korai szívbetegséggel. A magas pulzusszám oka lehet örökletes, de a rossz kondíció, a mozgáshiány, az elhízás, és azok a betegségek is okozhatják, amelyet egy másik válaszban soroltam fel. Ha még nem beteg, feltétlenül próbálja csökkenteni a kockázati tényezőket, mozogjon rendszeresen. Bizonyos érték felett szükséges lehet ún. bétablokkoló (gyógyszer) rendszeres szedése is.
