Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)
2012-09-17 / 214. szám, hétfő
www.ujszo.com UJSZO 2012. SZEPTEMBER 17. Kultúra 7 Maár Gyula kiállításával nyílt meg Budapesten a Hencsei-Verasztó Multikulturális Otthon Kis keretben nagy kérdések Festői nyelve is tiszta... (Szkárossy Zsuzsa felvétele Hosszú szünet után született, fekete-fehér játékfilmjét, a Töredéket 2006-ban forgatta Maár Gyula. A második világháború utáni években, egy katolikus kolostor falai között, szenvedélyek, illúziók és kétségek hálójában játszódó alkotás minden valószínűség szerint egy páratlan életmű záróakkordja. SZABÓ G. LÁSZLÓ Maár Gyula egészségi állapota mára meglehetősen leromlott. Budapest szívében, a Király utca 9. szám alatt megnyílt kiállítására felesége, Tö- rőcsik Mari karjába kapaszkodva lassú, megtört léptekkel érkezett, és ülve, egyetlen szó nélkül hallgatta végig Janisch Attila filmrendező és Koltai Lajos operatőr elismerő szavait. „Az én filmjeim kivétel nélkül kamarafilmek” - nyüatkoz- ta egykor a hetvennyolc éves, Kossuth-díjas rendező. Maár Gyula most azt is elmondhatná: „Az én festményeim kivétel nélkül kamaraképek.” Arról, hogy fest(ett), eddig nem tudtunk. Képi látásmódja, a színekhez, a fényhez és az árnyékhoz való viszonya sok mindenre engedett következtetni, ám arra, hogy kamaszként festményeit komponálta kiforrott stílusérzékkel, nem gondolhattunk. Maár Gyula a napokban állította ki nagyközönség elé régi és még régebbi alkotásait, amelyek most a szenzáció erejével hatnak. De nem a puszta tény miatt, vagyis, hogy egy jeles filmrendező évtizedeken át „titokban tartja” komoly festői tehetségét, hanem mert az elmúlt évtizedek során olyan kis kompozíciókat hozott létre, amelyek valóban varázsosak, megejtőek, lenyű- gözőek. Egyszerű mondanivaló, pontos formaérzék, gazdag humor. A filmnyelv határait feszegető, s abban mindig új formákat kereső alkotó finom keretek között, sajátos színvilággal hozza a csodát. „Talán e tiszta tehetség robbanásszerűen erős megjelenése volt az az erő, amely kollégáját, Fábri Zoltánt arra késztette, hogy hosszú órákon át szemlélje ennek az ősöreg kamasznak romlatlan tehetségben fogant képeid’ - vélekedett Janisch Attila Maár Gyula festményei előtt állva. Mellesleg: Fábri Zoltán is remekül festett, de hogy egy másik példát hozzak a magyar filmrendezők köréből, Huszárik Zoltán keze alól is maradandó értékű grafikák kerültek ki. Maár Gyula tizenhat évesen kezdett el festeni, aztán gyorsan abba is hagyta. „Egyszer megpróbáltam, és láttam, hogy nem fejlődtem semmit” - állapította meg nem kis beletörődéssel. Aztán egy idő múlva mégis folytatta. „Megőrizte tehetsége tiszta ártatlanságát, nem fedte el tanult mamrokkal” - így Ja- nisch Attila. A tizenhat éves „ősöreg” idős fejjel is kamaszlelkű alkotó maradt. Amilyen tiszta és egyéni, összetéveszthetetlen filmnyelvet beszél, festői nyelve, képi világa, színhasználata is olyan tiszta. Ifjúkori képein a zöldet és a kéket kombinálja a föld színeivel, később jönnek a meleg színek, a különböző barnák, sárgák, vörösek. A fekete marad, néha egy kis fehér is, csak a hideg kékből és a zord zöldből lesz kevesebb. Márquez mágikus realizmusa sokszereplős történetekben. Ez jutott elsőre eszembe a képek láttán. S még akkor sem szabadultam e kényszerképzettől, amikor egy kecses kis kályhát láttam a keretben, vagy színes halakat, talán épp a Ka- rib-tenger világából. Életképei is bájosak Maár Gyulának. Várótermi, kávéházi, kikötőbeli alakok arcába nézünk, suttogó öregasszonyok közelében állunk, utcaszínházat látunk, magányos székeket, pompázatos tollú madarakat, két nőt a jégen, gesztenyeárust, kislányt labdával, bikaviadalt, nőket vízipipával. Egy oszlopnak támaszkodó férfit, aki az arcát ugyan nem mutatja meg, testtartásából mégis olvasni lehet. Kísérletező kedvét Maár Gyula azokkal a képeivel jelzi, amelyeken ecsetvégről kaptak színt Törőcsik Mari fekete-fehér fotói. Hármas színvariációval így jutott el a maga pop-artos sorozatához, fejet hajtva ezzel Andy Warhol művészete előtt. „Közel kell menni, közelről kell nézni ezeket a képeket - mondta Koltai Lajos, a legfontosabb Maár-filmek, a Prés, a Teketória, a Cannes-ban díjazott Déryné jeles operatőre. - Időzni kell előttük. Tartozni valahova, tartozni valakihez, erről beszélnek. Kis keretben tesznek fel nagy kérdéseket.” Szeretet, játékosság, szomorúság. Maár Gyula érzelmi háromszöge finom megfogalmazásokban. A holnapi irodalmi esten szó lesz az utaztató regény műfajáról és a versírás taníthatóságáról is Csevej a Nappaliban Horváth Viktorral Horváth Viktor író, műfordító (Képarchívum) AJÁNLÓ Pozsony. A nyári szünet után újra indul a Pozsonyi Magyar Intézet Csevej a Nappaliban havonta jelentkező irodalmi estje. A holnap 18.00-kor kezdődő beszélgetés vendége Horváth Viktor író, műfordító, akivel Garajszki Margit cseveg a török tükrök fényvisszaverő képességéről, az utaztató regény műfajáról, a diótörők működési elveiről és a versírás taníthatóságáról. Az est során Horváth Viktor műveiből részletek hangzanak el a szerző előadásában. Horváth Viktor felolvasásainak jellegzetessége, hogy a szövegeihez rajzokat készít, amolyan képregényeket, amelyek tömörítve ábrázolják az elhangzottakat. A rajzok elé pedig mindig odaállít valakit a hallgatóság soraiból, hogy szemléltesse az eseményeket. Horváth Viktor 2009-ben megjelent Török tükör című regényével került be az irodalmi köztudatba, amikor is török szempontból írta meg mindazt, amit eddig többek között Gárdonyi Gézának köszönhetően magyar nézőpontból ismertünk. Horváth Viktor legújabb regénye, A Kis Reccs lapjain pedig arról olvashatunk, hogyan kerül a 60-as évek Magyarországán született Szeti egy ókori egyiptomi hadsereg élére, amely a kommunista Európát készül lerohanni - miközben a Föld körül keringő mesterséges holdon a Kis Reccs előkészületei zajlanak... Horváth Viktor, aki a Pécsi Tudományegyetemen vers- struktúra-elméletet, valamint középkori és koraújkori formatörténetet tanít, a Nemzetközi Visegrádi Alap ösztöndíjasaként a következő néhány hónapot Pozsonyban tölti, sőt A vers ellenforradalma címmel egy szemináriumsorozatot indít a Pozsonyi Magyar Intézetben mindazok számára, akik szeretnék felmérni a versírás lehetőségeit, fejleszteni az íráskészségüket és a gyakorlatban is kipróbálni a magyar nyelv versrendszereit és versformáit, (k) RÖVIDEN Megnyílt a Lázár Ervin-emlékház Sárszentló'rinc. Lázár Ervin-emlékház nyílt szombaton a Tolna megyei Sárszentlőrincen, a 2006-ban elhunyt próza- és meseíró gyermekkorának színhelyén, ahol kiállítások, meseszoba és személyes tárgyak idézik fel az író világát. Az emlékház állandó kiállításán Komiss Péter, Kecskeméti Kálmán és Burger Zsolt Lázár Ervinről készült fotói, valamint pályatársai - mások mellett Tettamanti Béla, Gyulai Líviusz, Sajdik Ferenc, Szemethy Imre - grafikái, illusztrációi, karikatúrái, ex librisei láthatók. Személyes tárgyai közül íróasztala, írógépe és jellegzetes ruhadarabjai idézik fel alakját. Lázár Ervinnek (1936-2006) több mint 40 kötete jelent meg magyar és idegen nyelven; munkásságát több díjjal ismerték el, 1974-ben József Attila-díjat, 1996-ban Kossuth-díjat kapott. (MTI) Dürer-festmények az Albertinában Becs. Dürernek és kortársainak I. Miksa császár megrendelésére készült alkotásait mutatja be a bécsi Albertina múzeum a Dürer kora - Művészet I. Miksa idején című kiállítása. A tárlaton bemutatják az egyébként a múzeum raktárában őrzött, pergamenlapokból álló frízt, az Albrecht Altdorfer műhelyében készült Diadalmenetet. Noha az alkotás 1920 óta az Albertina múzeum birtokában van, eddig csak két alkalommal, 1938-ban és 1959-ben állították ki teljes egészében. Most hároméves restaurálást követően látható ismét. A festmények és metszetek mellett korabeli fegyverek, páncélok, faliszőnyegek és más műtárgyak adnak képet Miksa koráról. A tárlat január 6-ig látogatható. (MTI) Provokáló és megindító életrajz München. Huszonhét országban egyszerre jelenik meg holnap Salman Rushdie világhírű író életrajzi kötete. A könyv címe Joseph Anton, amely Rushdie kedvenc írói, Condrad és Csehov keresztnevére, valamint az írónak a bujkálás alatt használt nevére utal. A kötet 720 oldalas. Salman Rushdie először ír nyíltan arról, hogy mit érzett azokban az időkben, amikor érvényben volt az ellene 1989-ben kiadott fatva, az ő „halálos ítélete”, amelyet az akkori iráni vezető, Khomeini ayatollah bocsátott ki az író Sátáni versek című munkája miatt. A kiadó szerint az életrajzi munka „egyedülállóan nyűt és őszinte, lebilincselő, provokáló és megindító” könyv. (MTI) ATed és a Bourne-széria is folytatódik Nagy siker a játék mackó MTl-HÍR Los Angeles. Tedet és a Boume-szériát is folytatja a Universal filmstúdió, és több animációs filmet akar a mozikba küldeni a jövőben. Steve Burke, a stúdió vezetője a napokban megrendezett Los Angeles-i médiakonferencián ismertette, hogy a Universal a jövőben nagyobb hangsúlyt fektet a filmes sorozatokra. Mint mondta: „amilyen hamar csak lehet” dolgozni kezdenek Seth McFarlane nagy sikerű Ted című komédiájának folytatásán. A szabad szájú játék mackóról szóló vígjáték, amelyet 50 millió dolláros költségvetésből forgattak, világszerte közel 400 millió dolláros bevételt hozott - emlékeztetett a BBC hírszolgáltató online cikke. Burke elismerte, hogy a stúdió idén néhány vállalkozásával - köztük a sci-fi akciós Csatahajóval - befürdött. Ugyanakkor A Bourne hagyatékkal kapcsolatban megemlítette, hogy bár a Boume-sorozat negyedik epizódjaként készült thriller vegyes kritikákat kapott, tervbe vették folytatását. A Universal-főnök megosztotta a hallgatósággal, hogy a stúdió több animációs filmmel akar előállni. Miközben jelenleg 18 havonta kerül a mozikba egy animációs filmjük, most azt A Boume-sorozat negyedik epizódjának új ügynökét alakító Jeremy Renner amerikai színész úgy tűnik, tovább kémkedhet (TAS R/AP-fe Ivéte I) a célt tűzték ki, hogy legalább kettőt forgalmazzanak évente. Jövőre a Gru folytatása lesz látható a hollywoodi stúdiótól, és az eredeti történet egyik szálából kiindulva egy újabb animációs filmjük is készül.
