Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)
2012-09-13 / 212. szám, csütörtök
20 Sport ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 13. www.ujszo.com- > Ez volt a harmadik... Elek Ákos hibája után Jeremain Lens átlöbböli a labdát a kijutó Bogdán Ádámfölött. (Fotók a meccsről: Somogyi Tibor Világbajnoki selejtezőn: Magyarország-Hollandia 1:4, utóbbi öt egymás elleni meccsünkön 26 gólt kaptunk a hollandoktól... Szégyellhetjük magunkat... Középen a holland szövetségi kapitány, Louis van Caal, kétoldalt pedig asszisztensei - egykori játékosai az Ajaxból: balra Danny Blind, jobbra Patrick Kluivert. Magyarország-Hollandia 1:4 (1:2) Puskás Ferenc Stadion, 25 ezer néző Vezette: Pedro Proenca (portugál) Gól: Dzsudzsák (7.), ill. Lens (3., 53.), Martins Indi (19.), Fluntelaar (74.) Magyarország: Bogdán, Vanczák, Lipták, Juhász, Elek (61. Gyurcsó), Korcsmár, Varga J., Komán (46. Hajnal), Gera (80. Németh K.), Dzsudzsák, Priskin. Szövetségi kapitány: Egervári Sándor. Hollandia: Stekelenburg, Van Rhijn, Vlaar, Martins Indi (64. Mathijsen), Willems, Clasie, Sneijder, Strootman (78. Maher), Lens, Van Persie (46. Huntelaar), Narsingh. Szövetségi kapitány: Louis van Gaal. Nem az a szégyen, hogy kikaptunk. Hanem az, ahogy kikaptunk. A játék, a körítés, a nyilatkozatok. Mindez együtt. GAZDAG JÓZSEF A propagandagépezet persze majd működésbe lép, és tisztára mossa ezt a vereséget is, efelől ne legyenek kétségeink. Jönnek majd a szlogenek arról, hogy a magyar futball fejlődik, hogy ez egy szerethető válogatott, s hogy a hollandok ellen is voltak villanásaink, láthattunk „biztató jeleket’, , jó megoldásokat’ stb. Hát, nem. Semmi ilyen nem volt. Se villanások, se jó megoldások, se biztató jelek. Csak a nagy szavak a meccs előtt. Arról, hogy „van esélyünk a pontszerzésre” (Egervári), „meg kell halni a győzelemért’ (Komán), válogatottunk pedig „mentálisan és szakmailag is erős” (Bognár György, a Nemzeti Sport szakértője). Akkor hát vegyük sorra. Volt esélyünk a pontszerzésre? Igen, volt. De csak a meccs előtt. A meccsen már annak is örültünk volna, ha megússzuk egy szoros vereséggel. Meghaltunk a győzelemért? Ó, dehogy. Egyesek még csak meg sem izzadtak érte. Ez volt a legbosszantóbb. Hogy a harmadik holland gól után feladtuk. Előkerestük a fehér zászlót, és sápadtan bejelentettük a kapitulációt. Pedig még negyven (!) perc volt hátra. De hiába, mert onnantól kezdve már nem hajtottunk, nem pörögtünk, csákóit voltunk a pályán, depressziósán, fásultan, lehajtott fejjel. Válogatott mezben! Ezt kellene elmagyarázni ennek a társaságnak. Hogy uraim, önök egy nemzetet képviselnek, ezért kutya kötelességük az utolsó leheletükig hajtani, ellenféltől és eredménytől függetlenül. Címeres mezben harcolni kell, akkor is, ha 0:10 az állás. Mentálisan és szakmailag erős lenne a válogatottunk? Ahogy vesszük. Vajon mentálisan erős-e az a szövetségi kapitány, aki egy súlyos vereség után képtelen elfogadni a kritikát? Egervári Sándor elismerte ugyan, hogy durva egyéni hibákkal megköny- nyítettük a hollandok dolgát, de a Lipták Zoltán szerepeltetésére vonatkozó kérdést kikérte magának, majd - némi éllel a hangjában - „szakmaiatlannak” nevezte azt a felvetést, hogy csődöt mondott volna a taktikánk. ,A magunk részéről felkészültek voltunk” - válaszolta öntudatosan. Nehéz követni a kapitány gondolatmenetét, mert ha mi „a magunk részéről felkészültek voltunk”, akkor ki volt felkészületlen? A hollandok? A magyar válogatottnak nem a teljesítménye, hanem a sajtója lett jobb az Egervári-érában, az új MLSZ-vezérkar regnálása alatt. Kár, hogy a meccsek nem a médiában, hanem a pályán dőlnek el. Hogyan játszottunk a hollandok ellen? Gyáván, hiteha- gyottan, r tűz és el- 7y*n —g||nL--_ képzelés nélkül.Tulajdonképpen mázli, hogy megúsztuk négy kapott góllal. S ne feledjük: egy belhar- coktól gyötört, alaposan megfiatalított, Robben nélküli holland válogatott fektetett ki minket. Könnyedén. Az a holland csapat, amely „tegnap” még csúfosan égett az Eb-n, s amelyről azt hittük, nincs a topon. Azt nagyszerűen kifundáltuk a meccs előtt, hogy mi vezethet eredményre. Lezárni a széleket, nem kinyílni, fegyelmezetten el- sáncolni magunkat, alkalomadtán pedig kontrázni. Csakhogy a 3. percben gólt kaptunk, a taktikát pedig kidobhattuk a kukába. B-tervünk pedig mintha nem lett volna, a pályán legalábbis nem láttuk jeleit. Korcsmárt védekező középpályásként szerepeltetni tévedés (ott már nem elég szerelni és szűrni, hanem a megszerzett labdát meg is kell játszani), Juhász lassú volt, Elek, Vanczák és Lipták „formán kívül” játszott, Gera eltompult (egyszer bevitt oxival egy esemyőcselt, az spéciéi szép volt), Komannak pedig már Andorra ellen sem ment a játék, átadásai bántóan pontatlanok voltak. Kik ültek a kispa- don? Király, Halmosi, Szakály. Velük kellene eljutni Brazíliába? Ha igen, akkor rohadtul nehéz meló lesz. Priskin Tamás jobb formában van, mint Szalai Ádám, ezért a hollandok ellen ő kezdett csatárposzton. A magyar válogatott hátralévő meccsei: 2012. október 12.: Észtország-Magyarország 2012. október 16.: Magyarország-Törökország 2013. március 22.: Magyarország-Románia 2013. március 26.: Törökország-Magyarország 2013. szeptember 6.: Románia-Magyarország 2013. szeptember 10.: Magyarország-Észtország 2013. október 11.: Hollandia-Magyarország FIFA WORLD CUP 2013. október 15.: Magyarország-Andorra Oíi. #it a csoportok állását a 21. oldalon közöljük.
