Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)
2012-09-13 / 212. szám, csütörtök
18 Iskola utca ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 13. www.ujszo.com Rotary-tábor a Körös-torokban Tartalmas, vidám napok TÓTH MÓNIKA A lovagok szigete ideális helyszínként szolgált a nyelvtanulásra és a kikapcsolódásra egyaránt Ipolysági diákok Máltán Felejthetetlen hetet töltöttek a mediterrán szigeten (Képarchívum) A Szentes-Csongrád Rotary Club idén júliusban szervezte meg III. Nemzetközi Alkotótáborát, melyben 12-14 éves gyerekek vettek részt Kárpátalj áról, Délvidékről, Erdélyből, valamint Kassáról. A Rotary szellemének megfelelően tehetséges, szerény körülmények között élő gyerekek voltak a résztvevők, akik szívesen ismerkednek a helyi nevezetességekkel, kultúrával, és örömmel mutatkoznak be az otthonról hozott versekkel, énekkel, táncokkal. Teljesen lenyűgözött bennünket a Tisza és a Körös találkozásának látványa. A puha homokfövény tengerparti hangulatot árasztott, a vadregényes ártéri erdők sűrűje pedig gazdag élővüágot sejtetett. Birtokba vettük faházikóinkat a Körös-to- roki Üdülőközpontban, és Jan- iga Lilla táborvezetőnk izgalmas ismerkedési estét szervezett a 24 kamasz számára. Izgalommal vártuk az előttünk álló napokat, sejtettük, hogy sok élményben lesz részünk. Nem tévedtünk,. Loson- czy Zoltán érdekes csongrádi sétára invitált bennünket, megismerkedtünk Lantos Györgyi, Máté István és Tóth Béla szemet gyönyörködtető szobraival, ellátogattunk a Városházára, ahol a polgármester úr fogadott bennünket. Megtekintettük a Tari László Múzeumot, ahol régészeti, helytörténeti és néprajzi gyűjteményeket tekintettünk meg. Délután a Tiszánál izgalmas vízi versenyeket játszhattunk Gergely Ildikó vezénylésével. Este hivatalosan is megnyitotta a tábort a Rotary Club aktuális elnöke, Kovácsné Gila Erzsébet. Nagyon élvezetes volt a gyerekek bemutatkozó estje, ahol röviden mindenki ismertette városa történelmét. Másnap remek kézműves- és drámafoglalkozáson vehettünk részt. Kirándultunk Szentes városába is, a Református Nagytemplom 43 m magas tornyából gyönyörködhettünk a város panorámájában. Nem maracadhatott ki a strandfürdő sem, ahol capoeira bemutatót is lárthattunk. Este a táborban a Kalungu ütőegyüttesnek tapsolhattunk. Csütörtökön fantasztikus túrát tettünk Csongrád határában a Tisza és a Körös által közbezárt, érintetlen természeti környezetben. Alig vártuk a pénteki napot, mert Ópusztaszerre látogattunk. Mély benyomást tett ránk a Feszty-körkép, a magyarok bevonulása. ÉSzombaton még sokat strandoltunk, és rekedtre ka- reokéztuk magunkat a búcsúbulin. Köszönjük a Szentes-Csongrád Rotary Clubnak ezt a csodálatos hetet, a rengeteg élményt, a törődést, a szeretetet. Az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és a Pongrácz Lajos Alapiskola diákjai minden nyáron külföldi tanulmányútra indulnak, hogy megismerjék kontinensünk sokszínűségét. TÓTH TIBOR A 2010-es londoni és a tavalyi párizsi tanulmányút után Viczencz Gábor pongráczos kollégámmal elhatároztuk, ezúttal összekötjük a kellemest a hasznossal, azaz egyhetes angol nyelvtanfolyamot és üdülést szervezünk érdeklődő diákjaink számára Málta csodálatos szigetén. Miért pont Málta? Nos, egyrészt azért, mert a szigeten a máltai mellett az angol is hivatalos nyelv, amelyet, érthetően, olaszos akcentussal beszélnek, és a brit hatás (164 évig volt brit gyarmat) még most is érezhető: többek közt a közlekedés is baloldali és az étkezési szokások is angolosak. Másrészt tavaly volt alkalmam pár napot Máltán tölteni, és teljesen rabul ejtett a lovagok szigete, hisz a nyelvtanulás mellett aktív nyaralásra is lehetőség nyílik, és az egész sziget történelmi atmoszférája is lenyűgöző: lépten-nyomon a kereszténység emlékeivel - hatalmas katedrálisokkal, templomokkal, szobrokkal stb. - találkozhatunk. Ennél ideálisabb helyszínt a nyelvtanulásra és kikapcsolódásra nem is találhattunk volna. Összesen 24 diák jelentkezett, többségük az állami magyar gimnáziumból és az állami alapiskolából, de pár egyházi gimnazista is velünk tartott. Újra a Student Lines utazási irodával mentünk Kovács Tímea tapasztalt idegenvezetőnk irányításával. A budapesti reptérről indultunk, majd mindössze két óra múlva landoltunk a máltai Luqa reptéren, ahol már várt ránk a nyelviskola autóbusza, amellyel Sliemába, a sziget egyik legforgalmasabb, leg- nyüzsgőbb városába hajtottunk. Diákjaink - kettesével- hármasával - máltai családoknál voltak elszállásolva, ezzel is motiváltuk őket arra, hogy ne csak az iskolában, hanem a családi környezetben is használják az angolt. Természetesen sokuknak szokatlan volt a más környezet, az ételek, étkezési szokások, illatok, s főleg a trópusi hőség, amely magas pára- tartalommal vegyült, így éjjelnappal csurgott rólunk a veríték, de a gyönyörű, romantikus, sziklás, mészköves tengerparti részek mindezt feledtették velünk. A víz kellemesen hűs, a nagy forróságban ideális felüdülés volt. Mindennap az angolórák után estig úsztunk, fürödtünk a Földközi-tenger enyhét adó hullámai közt. Diákjaink a délelőttöt (9-től 12.30-ig) a nyelviskolában töltötték, még az első nap az írásbeli tesztek után kerültek nemzetközi csoportokba. Büszkén állapíthattuk meg, hogy diákjaink helytálltak, spanyol, francia és olasz kortársaiknál sokkal jobban beszéltek angolul, és a kiejtésük is kitűnő volt. A szabad hétvégén természetesen kirándultunk. Comino szigetén a Kék Lagúnát látogattuk meg, fél napot töltöttünk ott, pihentünk és főleg úsztunk a lagúna kristálytiszta, azúrkék vizében, amelyben pár medúzával is összefutottunk, s a találkozásnak kisebb, kellemetlen csípés lett az eredménye, de túléltük. Másnap pedig komppal mentünk át a szemközti fővárosba, Vallettába, ahol megnéztük e középkori hangulatot árasztó város nevezetességeit. Az egész sziget tele van történelmi emlékekkel. Máltát a lovagok szigeteként is emlegetik. Szent Pál szenvedett a szigetnél hajótörést, s ő terjesztette el a kereszténységet is. A Szent János Lovagrend majd 300 évig uralta a szigetet. Földrajzi fekvésének köszönhetően megfordultak itt a föníciaiak, rómaiak, arabok, franciák és az angolok. A máltai barátságos, vendégszerető latin nemzet, ezt mi is a gyakorlatban tapasztalhattuk a vendéglátó családoknál. Mindent összevetve elmondhatom, felejthetetlen hetet töltöttünk e mediterrán szigeten. Egy szervező tanár számára talán nincs is nagyobb elismerés, mint ha a diákjától ezt hallja: Tanár úr, én ide biztosanvisszajövök! így legyen! Thank you Malta and see you soon. Köszönjük, Málta és a mielőbbi viszontlátásra! A POSTA HOZTA Egy hét a Neckar-parti paradicsomban, Heidelbergben A komáromi Selye János Gimnázium tanulói számára idén is megrendezték a már szinte hagyománnyá vált egyhetes nyári heidelbergi nyelviskolát és tanulmányi kirándulást. Negyedik alkalommal is Szénásy Edit tanárnő szervezte a kirándulást kolléganőjével, Öllé Edit tanárnővel. Heidelberg Dél-Németor- szágban fekszik, Stuttgarttól 100 km-re. Óvárosa joggal az UNESCO világörökség része, de a város fekvése, épületei és környéke is csodálatos. A tanulmányi kirándulás egyik célja az épített örökség megismerése, másik pedig a német nyelvtudás elmélyítése és bővítése volt. Nyolc lány és két fiú repült a tanárnők kíséretében júliusban a bécsi repülőtérről Stuttgartba. Innen vonattal jutottunk el a Neckar folyó partján elterülő mesebeli városba, Heidelberg- be. Megérkezésünk első pillanatában észrevettük, mennyivel másabb Európa ezen szeglete. Az egész város emberközpontú felépítése tömegével vonzza a turistákat, akik közt rengeteg a fogyatékkal élő is. Ók is bekapcsolódnak a város vérkeringésébe. A közlekedés, az infrastruktúra, az intézmények mind az ő érdekeiket is szolgálják, hogy teljes értékű életet élhessenek. Nagyon sokat kellene tanulnunk a németektől, mind városfejlesztés, mind gondolkodásmód tekintetében. Itt vettük észre igazán, hogy a volt keleti tömb évtizedekkel el van maradva a fejlett Nyugattól. Megérkezésünk estéjén végigsétáltunk Heidelberg híres sétányán, a „Filozófusok útján”, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik az óvárosra. Nevét onnan kapta, hogy híres tudósok, költők és filozófusok sétáltak itt anno, többek között Goethe, Eichendoff, Hölderlin. Másnap Speyerbe, az egykori császárvárosba látogattunk, ahol megtekintettük Németország legnagyobb román kori dómját. Voltunk a speyeri Technik Museumban is, ahol rendkívüli 3D IMAX moziélményben volt részünk. Ez abA schwetzingeni kastélykertben (Fotó: SJG Délután meglátogattuk a heidelbergi kastélyt, ahol a rendkívül élvezetes idegenvezetés révén rengeteg érdekességet, anekdotát és legendát tudtunk meg a város és a kastély történelméről. Nagy élményt jelentett a vüág legnagyobb hordójának megtekintése, amelyet Carl Theodor választófejedelem készíttetett, s amely több mint 200 000 liter bor befogadására volt képes. Kedden a schwetzingeni parkba látogattunk el, az ottani kastély a pfalzi választófejedelmek nyári rezidenciája volt. A hatalmas angolpark körüljárása fárasztó, de életre szóló élményt jelentett. A szerda délután volt talán a legizgalmasabb, ugyanis aznap tartottuk a szintén hagyományos „stadtrallyet”: kettes és hármas csoportokban jártuk az óvárost két órán keresztül, közben a város nevezetességeivel összefüggő feladatlapot töltöttünk ki, gyakran segítségért fordulva a Fő utcán sétálókhoz. Nagy öröm volt számunkra, hogy a megkérdezett helybeliekkel megértettük egymást, és szabadon használtuk a német nyelvet. Csütörtökön Mannheimbe lutaztunk, ahol a belváros nevezetességei mellett megtekintettük a helyi planetáriumot is. Pénteken délután szabad programunk volt. Mivel Heidelberg híres nyomdaiparáról, meglátogattuk a Print Academia 21. századi, a nyomdagép működését imitáló épületét is. Este közösen kiértékeltük a hetet és a Stadrallye eredményét. Azt hiszem, nem volt olyan perc, amire panaszkodhatnánk. A hét tanulmányi szempontból és a szórakozást illetően is tökéletes nyaralás volt mindannyiunk számára. Bármikor szívesen visszatérnék e meseszép városba. Hálás köszönet a tanárnőknek, hogy gondunkat viselték és megszervezték a kirándulást. Hostomsky Fanni Komáromi Selye János Gimnázium ban különbözött a hagyományos mozitól, hogy a film egy gömbkupola belső részére volt vetítve, így adta vissza a 3D élményt szemüveg nélkül. Hétfőn kezdődött az ötnapos tanítás a helyi nyelviskolában, ahol német anyanyelvű lektorok foglalkoztak velünk, napi négy óránkeresztül.
