Új Szó, 2012. szeptember (65. évfolyam, 203-225. szám)
2012-09-08 / 208. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. SZEPTEMBER 8. www.ujszo.com Fico két minisztere ismét vitatkozik Minimálbér: szűkmarkú a gazdasági minisztérium ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Robert Fico kormányának két minisztere ismét nem ért egyet. Tomáš Malatin- ský gazdasági miniszter hallani sem akar arról, hogy a minimálbér a jövő évtől 337, 70 euróra nőjön a jelenlegi 327,20-ról. Ján Richter szociális miniszternek viszont eltökélt szándéka az emelés. Malatinský szerint a minimálbér 3,2 százalékos emelése a vállalkozói környezet romlását és a munkanélküliség növekedését vonná maga után. A Munkáltatói Szövetség (AZZZ) volt elnökéből lett miniszter azzal is érvel, hogy a 3,2%-os emelés meghaladja a törvényben előírt mértéket, így ő 2,2%-os minimálbér-növekedést javasol, ami 334,39 eurót eredményezne. Ján Richter szociális miniszter viszont rámutatott: a 3,2%-os emelés épp megfelel a 2012-es országos átlagbér előrejelzések szerinti növekedésének. A Munkáltatói Szövetség a volt vezetőjével, a jelenlegi gazdasági miniszterrel ért egyet, a Munkáltatók Országos Uniója (RÚZ) viszont egyáltalán nem támogatja a minimálbér emelését. A Szakszervezetek Konföderációja (KOZ) 3,9 százalékkal növelné a jelenlegi minimálbért, 340 euróra. Ha nem születik megegyezés a három fél - a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek - között, akkor a törvény értelmében az országos átlagbér évközi növekedésének arányában nő a minimálbér összege, (sán, SITA) RÖVIDEN Várszegi Asztrik levele Ficónak Pozsony. Diplomáciai jegyzéket küldött Robert Fico kormányfőnek az oroszvári (Rusovce) kastély tulajdonjogi ügyének rendezését sürgetve Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát, a Magyar Bencés Kongregáció vezetője. Ebben arra kéri a miniszterelnököt: gondoskodjon arról, hogy kormánya ne hozzon olyan döntést a kastéllyal kapcsolatban, amely figyelmen kívül hagyná az ingatlan jogos tulajdonosának, a bencés rendnek az ingatlannal kapcsolatban támasztott igényeit és érveit. Várszegi megjegyezte, a szlovák kormány .jogerős bírósági döntés nélkül”, tisztázatlan módszerekkel mindent elkövet azért, hogy a végrendeletben megjelölt örökös ne juthasson hozzá jogos tulajdonához. Megjegyezte: ügy vélik, hogy a szlovák kormány rossz gazdája a kastélynak, és félő, hogy annak egyes részeit már nem lehet majd megmenteni, ami a kulturális értékeket és műemlékeket védő Európa és az örökösök számára is elfogadhatatlan. (MTI) Utazási lehetőség középiskolásoknak Budapest. Határon túli magyar középiskolásoknak hirdet diákutaztatási pályázatot a Rákóczi Szövetség az október 23-ai nemzeti ünnep alkalmából. A program célja, hogy a Kárpát-medence különböző országaiban élő magyar közép- iskolások ellátogassanak egy magyarországi diákhoz, és ott ünnepeljék meg az 1956-os forradalom évfordulóját, illetve a látogatás révén minél több közvetlen kapcsolat alakuljon ki a diákok, a tanárok és az iskolák között. Bármely Kárpát-medencei magyar középiskola jelentkezhet. Iskolánként egy au- tóbusznyi diák utazhat, amihez a Rákóczi Szövetség 200 ezer forint utazási támogatást ajánl fel a sikeres pályázóknak, illetve igény szerint segít a fogadó iskola közvetítésében. További információk a Rákóczi Szövetség honlapján találhatóak. (ú, vps) Felmérések igazolják: Szlovákia lakosságának jelentős része pénzügyi analfabétának számít Elveszünk a kamatok világában y radenstvo a preck bežné účty terminované vklady podielové fondy poistenie Többségünknek gondot okoz a pénzügyi kockázatok felmérése (Tomáš Benedikovič illusztrációs felvétele) Pozsony. Rövid időn belül már a második felmérés igazolja, hogy Szlovákia lakosságának jelentős része pénzügyi analfabétának számít. Míg nemrég az ING pénzintézet derítette ki, hogy az emberek alig 9%-a mozog otthonosan a bankbetétek, a kamatok és a hitelek világában, a Focus közvélemény-kutató és a Partners Alapítvány tegnap közzétett elemzése ugyanilyen lesújtó képet ad a szlovákiai helyzetről. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „Az emberek 56 százaléka képtelen objektiven felmérni, hogy az adott hitelt valóban megéri-e felvennie” - nyilatkozta Jana Mokráňová, a Partners Alapítvány igazgatótanácsi tagja. A felmérés során a megkérdezettek háromnegyedének gondot okozott a pénzügyi kockázatok felmérése is, a többség ugyanis arra számít, hogy a nagyobb hozamot biztosító befektetési formák is biztonságosak. Mindez jelentős problémát okoz a megfelelő befektetés kiválasztásánál. A legveszélyeztetettebb csoportnak a 65 év felettiek és a havi 500 eurónál kisebb bevétellel rendelkezők számítanak, míg a legjobban a 35-54 éves korosztály tájékozott a pénzügyekben. A fiataloknak, vagyis a 18-24 év közötti korosztálynak is csak átlagosak a pénzügyi ismeretei, ami Mokráňová szerint a pénzügyi ismereteket elhanyagoló iskolarendszerhibája. A pénzügyi tájékozatlanság azonban nem szlovákiai sajátosság. Az ING nemrég közzétett felmérése szerint az európai fogyasztók 86 százaléka csupán minimális pénzügyi tájékozottsággal rendelkezik, 12% ismeretei mondhatók jónak, és csupán 2 százalék sorolható az igazán tájékozottak táborába. A silány pénzügyi ismeretekhez Szlovákiában persze az is hozzájárulhat, hogy a többségnek egyszerűen nincs mit befektetnie. A Focus felmérése szerint az emberek 43%-a a havi fizetéséből egy centet sem takarít meg, további 42% pedig bevételeinek alig a tizedét képes félretenni. A szlovák Partners Group SK pénzügyi szolgáltató által fenntartott Partners Alapítvány szeretne javítani a helyzeten, ezért azzal a kéréssel fordult az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez (UNESCO), hogy szeptember 8. a pénzügyi tájékozatlanság elleni küzdelem napja legyen. Az alapítványnak az ötletet egy, a mai napra eső másik, már hivatalos világnap, az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napja adta, amelyről az UNESCO 1965. szeptember 8-án, Teheránban tartott világ- kongresszusa rendelkezett, és amely azóta az analfabetizmus elleni küzdelem napja. A Partners Alapítvány képviselői szerint az analfabetizmus Szlovákiában manapság már nem okoz gondot, annál nagyobb hézagok mutatkoznak a lakosok pénzügyi tájékozottságában, ami kiszolgáltatottá teszi őket a pénzpiacon. A pénzügyi tudás napjának a bevezetésével ezen szeremének változtatni. A Partners Alapítvány azonban ezenkívül tanfolyamokat is indít, amelyeken bárki elsajátíthatja a pénzügyi alapismereteket. (mi) Államfői hátszél Gašparovičmár nemvétózgat Pozsony. Ivan Gašparovič támogatja a törvényhozást: a második Fico-kormány és a smeres többségű parlament mindeddig nem ütközött elnöki vétóba. Az államfő hasonlóan megengedőnek mutatkozott Fico első országlása idején is. Lényegesen nehezebb dolga volt a Radičová-kabinetnek: működésének első félévében 9 új jogszabállyal szemben is kifogást emelt az államfő - derül ki az elnöki hivatal honlapján közzétett statisztikákból. Gašparovič hivatalba lépése óta 85 törvényt vétózott meg. (TASR) A kongresszus legfőbb pontja az alapszabály módosítása lesz Híd: megkönnyítenék a belépést MÓZES SZABOLCS Pozsony. Munkajellegű közgyűlést tart a Híd szeptember 22-én Rimaszombatban. A küldöttek három új elnökségi tag mellett a párt országos választmányának megüresedett helyeit is feltöltik. A kongresszus legfőbb pontja az alapszabály módosítása lesz. „Rugalmasabbá szeretnénk tenni a helyi struktúrák működését, egyszerűsíteni kívánjuk a pártba való belépést” - mondta lapunknak Sólymos László, a Híd frakcióvezetője. Jelenleg az új tagoknak egy Sólymos rugalmasabb helyi struktúrákat emleget (Somogyi Tibor felvétele) évet kell várniuk, míg teljes jogú taggá válnak. Az alapszabály módosításáról a napokban tárgyalnak a párt járási és megyeivezetői. Az elnökségbe és a választmányba jelölt új tagokról a párt vezetősége a következő héten fog tárgyalni, információink szerint nem várhatók meglepetések. Nochta Editet és Burdiga Pált már júniusban jóváhagyta az országos választmány, szinte biztos, hogy Vitkó Mária is csatlakozik hozzájuk. Ő Párkányban számít a párt erős emberének. „Az a régió számunkra fontos” - tette hozzá Sólymos, aki szerint a lépéssel közelebb szeretnék hozni a régiókat a párt országos vezetéséhez. Flosszabb szolgálati idő, megadóztatott nyugdíj - Robert Kaliňák belügyminiszter ezekkel az intézkedésekkel csökkentené a rendszer deficitjét Vége a kivételes helyzetnek, üres a fegyveres erők nyugdíjkasszája is ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A nyugdíjak összegének befagyasztása nem az egyetlen megszorítás, amely a nyugdíjazott rendőröket fenyegeti. A belügyminisztérium már elkészítette a vonatkozó törvény módosítását, amely 10 százalékos járulékfizetésre kötelezné a nyugdíjas rendőröket és katonákat, a fegyveres erők nyugdíjrendszere ugyanis veszteséges, az államnak kell pótolnia a hiányzó összegeket. A rendőrök speciális nyugdíjszámlája 8,3 millió euró, a katonáké pedig 102 millió euró hiányt mutat, amit az állami költségvetésből kell pótolni. Robert Kaliňák belügyminiszter 10 százalékos járulékkal terhelné a már kiszabott nyugdíjakat a deficit megszüntetése érdekében, ami a rendőröknél átlagosan 63 eurós, a katonáknál pedig 80 eurós nyugdíjcsökkenést jelentene. A járulékot egészen a „civil” nyugdíjkorhatár eléréséig, vagyis 62 éves korukig fizetnék a nyugdíjazott katonák és rendőrök. A pénzügyminisztérium ennél is tovább megy: 19 százalékos adóval terhelné a már megítélt járadékokat. A javaslatok elfogadása Hosszabb lenne a szolgálati idő (Vladimír Simíček felvétele) még egyáltalán nem biztos, a véleményezési eljárásban komoly támadások érték őket a védelmi minisztérium, az SIS és Nyugdíj a fegyveres testületeknél ♦ A fegyveres testületek - a hadsereg, a rendőrség, a vámőrség, a tűzoltóság, a hegyimentők, a büntetés-végrehajtó intézetek alkalmazottai stb. - nyugdíja külön, zárt rendszerből származik, aktív éveik alatt a tagok többet fizetnek be járulékként, mint az átlagos munkavállalók. ♦ A katonák átlagos nyugdíja 800 euró, a rendőröké 626 euró (a Szociális Biztosító által folyósított átlagnyugdíj 375 euró). A legmagasabb katonai nyugdíj 2300 euró, a legmagasabb rendőri nyugdíj 2240 euró. a főügyészség részéről is. Hristo Gluskov, a Nyugdíjazott Rendőrök Szövetségének alelnöke szerint ezek a módosítások is alkotmányellenesek lennének. „A kiszabott nyugdíj szociális járadéknak számít, amelynek összegét a mindenkor érvényes szabályok szerint állapították meg, az állam ebbe már nem avatkozhat bele” - mondta a Pravda napilapnak Gluškov. A nyugdíjak megadóztatása mellett a belügyminisztérium módosítaná a minimális szolgálati időt is. A törvény jelenleg legalább 15 évet ír elő, ez emelkedne fokozatosan 25 évre. A védelmi minisztérium tájékoztatása szerint jelenleg a katonák átlagosan 20 év szolgálati idő után mennek nyugdíjba. A jogszabályok tárcaközi egyeztetése most fejeződött be, a tervezetek heteken belül a kormány elé kerülhetnek.
