Új Szó, 2012. augusztus (65. évfolyam, 177-202. szám)

2012-08-31 / 202. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. AUGUSZTUS 31. Kertészkedő 13 Vessünk mustárt a megüresedett területekre (Fotó: Höcsi) A talajlakó állati kártevők egyedszámát gyérítheljük vegyszeresen vagy kertben termesztett növényekkel Természetes talajfertőtlenítők Ha most elvetjük, áprilisra főzőhagymát kapunk Áttelelő vöröshagyma a kertben Ott, ahol több éven át kertészeti termelés fo­lyik, nagyon elszaporod­nak a talajlakó állati kár­tevők, a fonálférgek, drótférgek és a pajorok. Ezek egyedszámát gyé- ríthetjük vegyszeresen vagy természetes talaj­fertőtlenítőkkel. Házikertekbe a biokertekben is alkalma­zott növényi talajfertőt­lenítőket ajánljuk. KÖTELES GÁBOR Amikor 1983-ban rá­tértem a vegyszermentes biotermesztésre, legfontosabb segítőmnek Gertrud Franck Öngyógyító kiskert c. könyvét tartottam. Ebben a szerző éle­sen hangsúlyozza azt az elvet, hogy a biokert talaja állandóan takarva legyen. Talajtakarás egész évben A vegetációs időszakban a talajt főleg olyan növények­kel takarjuk, amelyek egy ré­szét közvetlenül a konyhában hasznosítjuk. A szerző a minél nagyobb talajtakarás érdeké­ben javasolta tavasszal a paraj vetését a sorközökre, valamint az egyes sorokon az elővetemé- nyeket, a másod-, sőt harmad­vetést is. Nálunk szeptember elején azonban bekövetkezik az az időszak amikor már nincs olyan haszonnövény, amely a tél beállta előtt felhasználható termést adna. Ezért G. Franck javaslata szerint a megürült sorokra teljes szélességben ves­sünk mustármagot. A mustár haszna A fehér mustármag (Sinapis Álba) elvetése előtt igyekez­zünk a megürült szakaszon ásó­villával vagy kétágú kapával a talajt a sor teljes szélességében sekélyen fellazítani. A fellazí­tott szakaszra sűrűn rászórjuk a mustármagot, majd ezt vas- gereblyével sekélyen a talajba dolgozzuk. Ha a talaj nedvessé­ge megfelelő, a mustármag né­hány nap múlva kikel és vastag zöldtakarót alkot. Ezzel a lehe­tő legjobban gondoskodtunk a talajról. A mustámövénykék szépen kizöldellnek, a gyomo­kat elfojtják, gyökereik pedig mélyre hatolnak. A levelek a talajt árnyékolják, így a föld ke­vesebb vizet párologtat, mint a takaratlan talaj. Magyarországi zöldség­kutatók kiderítették, hogy a mustár gyökérzete biológia­ilag aktív anyagokat termel és választ ki. Ezek elsősorban az izotiocianátok, amelyek hidrolizálnak, majd gázosodnak a talajban. A ciántartalmú anya­gok a talajban pusztítják a káro­sító fonálférgeket, drótférgeket, cserebogárpajorokat és más talajlakó kártevőket. Ennek kö­szönhetően a mustárvetemény lényegében fertőtleníti a talajt. A mustármag vetését addig folytatjuk a fokozatosan felsza­baduló helyekre, amíg a csök­kenő hőmérséklet reménnyel kecsegtet, hogy a mag kikel. A növény -7°C alatt megfagy és könnyű fátyolt alkot, amely a fokozatosan átfagyó talajon fekszik. Tavasszal a gereblye érintésére szétporlik, így to­vábbi megmunkálásra nincs szükség. A büdöske és a körömvirág A természetes eredetű, ún. bo­tanikai nemaddek közé soroljuk a bársonyvirágot, más néven a büdöskét (Tagatas) is. Gyökerei taerhielin nevű hatóanyagot ter­melnek, amely pusztítja a fonál­férgeket. Ezért nagyon fontos, hogy a paprikasorok és az uborka­sorok közé bársonyvirágot ültes­sünk. Pusztítják, riasztják a fonál­férgeket a körömvirág (Calendula officinalis) gyökerei által ter­melt anyagok is. Ezt a növényt a biokert zöldséges részében főleg a paradicsomtermesztésre kijelölt sorokra vetjük előveteményként. A gyümölcsösben is nagyon fon­tos a körömvirág jelenléte. Az őszibarackfák és a többi csonthé­jasok, sőt az alma- és körtefák kö­zelébe is ajánlatos körömvirágot ültetni. Jó hatással van a málnára is. Fenntartja a talaj és a növény­zet egészségét, előmozdítja a málnavesszők egészséges hajtás­növekedését és gátolja a vessző­betegségekre való fogékonyságot. A szerző a szepsi mezőgazda- sági iskola nyugalmazott szak­tanára ISMERTETŐ A vöröshagyma viszonylag jól tárolható zöldség, ennek ellenére tavasz végén, nyár elején gyak­ran hiánycikk. Ennek a pótlására javasolható a vöröshagyma átte­lelő termesztése. Az augusztusi magvetésből április végére főző­hagymát, május végére étkezési hagymát (színes páncéllevéllel) kaphatunk. Az áttelelő termesz­tés egyik fontos pontja a vetés jó időzítése, sem túl korán, sem későn nem szabad vetni. A korai vetésből a hagymák túlfejlődnek őszre, ezért tavasszal sok megy magszárba. A túl fejletlen állo­mány pedig nem lesz télálló. Az a legjobb, ha a három lombleve­les, ceruzavastagságú állapotot érik el a növények az ősz végére. Ehhez a vetést augusztus végére kell időzítenünk. A terület helyes kiválasztásán szintén sok múlik. Egyenletes felszínű, jó talajszer­kezetű területet válasszunk, ahol nem kell víznyomástól tartam. Előveteményként az időben leke­rülő spenótot, salátát, zöldborsót, korai burgonyát egyaránt választ­hatjuk, mert utánuk van idő a jó vetőágy elkészítésére. A nyári talajműveléseket a nyári, száraz időszakban csak akkor tudjuk jó minőségben elvégezni, ha előtte öntözünk. A terület tehát min­denképpen öntözhető legyen. Az ötéves vetésforgó betartása a kártevők és kórokozók miatt fontos. Még akkor is felléphet a hagyma fuzáriumos rothadása, mert az áttelelő hagyma kelése­kor a talajhőmérséklet a gomba számára kedvező. Ezért feltétle­nül csávázott magot vessünk. A terület tápanyagellátása hasonló a tavaszi magról vetett hagymá­éhoz, csak nitrogénből igényel többet. Ennek a kijuttatásával azonban óvatosan bánjunk, mert az őszi túl bőséges nitrogénellátás rontja a növények télállóságát. A szükséges vetőmagmennyiség kicsit több, mint a tavaszi vetésű hagymánál. Akkor sikerül jól a termesztés, ha folyóméterenként 25-30 hagymát szedhetünk föl. A magvetést megelőzően, a gyors és egyenletes kelés érdekében ajánlott 40 mm vízzel öntözni. Ez a kelés előtti gyomirtás szem­pontjából is kedvező. Tavasszal az időjárástól függően egy-két al­kalommal általában még öntözni kell, hogy az állomány növekedé­se tavasszal folyamatos legyen. A termesztés sikere szempont­jából döntő, hogy az állományt gyommentesen teleltessük át. A nyári vetésnél a nyárutói egyéves gyomok nagytömegű csírázására kell számítanunk. Szerencsére ezek csak kezdeti versenyt terem­tenek, télen elfagy a levélzetük Tavasszal viszont a tyúkhúr borít- hatja el a táblát. Az alkalmazha­tó szerek megegyenek a tavaszi magról vetett hagymáéval. Ha sikerül az állományt gyommen­tesen átteleltetni, akkor tavaszi gyomirtásra általában nincs szük­ség, a korai betakarításnak kö­szönhetően. (ú, gy) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7911 Lengyel zloty 4,1968 Cseh korona 24,917 Magyar forint 285,29 Horvát kuna 7,4725 Román lej 4,4568 Japán jen 98,63 Svájci frank 1,2009 Kanadai dollár 1,2434 USA-dollár 1,2544 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank­­­OTP Bank 1,30-1,21 25,72-23,86 291,55-270,47 Postabank 1,30-1,21 25,64-23,90­Szí. Takarékpénztár 1,30-1,21 25,44-24,02 295,06-269,64 Tatra banka 1,29-1,22 25,53-24,04 292,74-270,50 Príma banka 1,32-1,19 26,07-23,59 295,03-266,93 Általános Hitelbank 1,29-1,21 25,50-24,01 295,97-270,60 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) PIACI ÁRSÉTA Pozsony augusztus 30-án Komárom augusztus 29-én Rimaszombat augusztus 29-én Zselíz augusztus 29-én Losonc augusztus 25-én Szepsi augusztus 29-én Kassa augusztus 29-én sárgarépa 0,80 €/cs 0,80 €/cs 0,90 €/cs 0,40 6/cs 0,60 6/cs 0,90 6/kg 0,69 6/kg petrezselyem 1,506/cs 1—1,80 €/cs 1,10 €/cs 0,60 6/cs 0,70 6/cs 2 6/kg 1,60 6/kg burgonya 0,60 €/kg 0,30-0,40 €/kg 0,50 6/kg 0,30-0,50 €/kg 0,20-0,35 6/kg 0,40 6/kg 0,10-0,30 6/kg hagyma/fokhagyma 0,50/5 €/kg 0,50/4,50 €/kg 0,70/5 €/kg 0,50/5 €/kg 0,60-0,70/34,50 €/kg 0,65/4-5,20 6/kg 0,45-0,60/3,604,50 6/kg paprika 1-1,50 €/kg 0,40-0,90 €/kg 1-1,20 euró/kg 0,50-1 €/kg 0,30-1,20 euró/kg 1,40 6/kg 0,30-16/kg paradicsom 1,50 €/kg 0,50-0,80 6/kg 0,80-1 €/kg 0,50-1 €/kg 0,70-0,90 €/kg 1,30 6/kg 0,50-16/kg zeller 0,90 6/db 0,30 €/db 0,70 €/db 0,30 €/db 1,20 €/kg 1,50 6/kg 0,90 6/kg alma/őszi barack/szilva 1,50/2,30/1,80 €/kg 0,70-0,90/0,70-0,80/0,50-0,70 €/kg 0,70-1.20/1,80-2/16/kg 1/1,50/0,30 €/kg 0,40-0,80/0,70-1,20/0,40-0,60 €/kg 1,30/0,90/0,70 6/kg 0,50-1/1-1,30/0,70-1,50 6/kg tojás/csemegekukorica 0,14/0,40 m 0,13-0,14/0,20 €/db 0,14/0,30 €/db 0,12/x6/db 0,13/ x^db 0,13/0,30 6/db 0,14/0,10-0,30 6/db kel/káposzta 0,70/0,70€/db 0,45/€/db/0,40€/kg 0,80/0,50 €/db x/0,50 €/kg 0,90/0,50 €/kg 0,80/0,65 6/kg 0,95/0,45 6/kg karfiol/karalábé x/0,35 euró/db 1,20-1,40/0,35 euró/db l-l,20/€/kg/0,40 €/db 0,80/0,30 €/db x/0,50-0,70 €/db 1,30/0,65 6/db l-l,50/€/db/0,45 ^kg uborka/zöldbab 0,60-1/2 euró/kg 0,60-1/1,50-1,70 €/kg 0,50-0,90/2 €/kg 0,30/0,70 (/kg ­0,40-0,50/x €/kg 1,40/16/kg 0,60-1/1,50 6/kg görögdinnye/sárgadinnye 0,65/1,10 6/kg 0,60/0,80/ €/kg 0,80/1,40 6/kg 0,30/0,40 €/kg 0,35/0,80-1,20 6/kg 0,45/1,30 euró/kg 0,59/0,99-1,20 6/kg

Next

/
Oldalképek
Tartalom