Új Szó, 2012. augusztus (65. évfolyam, 177-202. szám)

2012-08-03 / 179. szám, péntek

Kultúra-hirdetés 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. AUGUSZTUS 3. Kővári Orsolya Árnyékvilág című könyve Tarr Béláról százötven oldalas mozikalauz Erő, érzékenység, poétika Kollégáról jót vagy sem­mit. Etikai kérdés. Kővári Orsolyáról könnyű jót írni. Ugyanis jól ír. Sőt mi több: remekül. Szakíró és szer­kesztő, tudatja magáról. 2002-től publikál a magyar kulturális sajtóban. SZABÓ G. LÁSZLÓ Tanulmányokat, elemzése­ket, színház- és filmtörténeti pá­lyaképeket, kortárs alkotói port­rékat ír érthetően, szellemesen, élesen és fényesen. Állandó szerzője a Kritikának, a Szín­háznak, a Criticai lapoknak, fő­munkatársa a Premiernek. Kővári Orsolya most könyvet írt. Százötven oldalon kutat, elemez, vetít, feltár, gondolko­dásra és átélésre késztet. Tarr Béla retrospektívet kínál Ár­nyékvilág címen. Tarr a nemzet­közi filmvilág egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő magyar al­kotója. Korunkegyiklegjelesebb filmkomponistája. Azon túl ugyanis, hogy rendez - kompo­nál. Képpel, zenével, színésszel, feketével és fehérrel. Az európai film legkomorabb géniusza - ez Kővári Orsolya megállapítása, s nincs benne egy fikarcnyi túlzás sem. Tarr zsenijéhez kétség nem férhet. Karlovy Vary fesztiválján Gus van Sant, az amerikai mozi fenegyereke pár évvel ezelőtt dicshimnuszokat zengett róla. Elmondta, mivel hatott rá, rész­letezte, mi mindent tanult tőle, miért tiszteli, mi az, amiben kö­veti. A némaság ereje, a hosszú intenzív jelenlétek, a vágatlan színészi, emberi pillanatok, a kü­lönleges látványvilág, a zsigerig ható vizualitás - ez az, amivel megfogta, lenyűgözte, ezért lett mozijánaklelkes nézője. Kővári Orsolya elegáns, tech­nikailag szépen kivitelezett kö­tete remek kalauz Tarr Béla mo­zijához. Azoknak is, akik min­den filmjét behatóan ismerik, azok számára is, akik nem fejtet­ték meg összes opusát, de azok­nak is, akik késve jutnak el az immár lezárt életmű valamelyik darabjához. Megérinteni és megérteni - ezt a célt követi ez a gazdag könyvecske. Megérinte­ni és megértetni az értéket, a maradandót, az örökérvényűt. Feladatnak nem kevés. Teher­nek nem könnyű. Kihívásnak óriási. Kővári Orsolya, mint egy aranykezű órásmester, szét­szed, feltár, megvizsgál, közöl és összerak. Figyelme a legapróbb részletekre is kiteljed. Az életmű záróakkordjával, Ä torinói lóval indít, és úgy halad hátrafelé az időben, egészen a Családi tűzfészekig. Újravetíti a Sza­badgyalogot, a Macbethet, a Pa­nelkapcsolatot, az Őszi almana­chot, a Kárhozatot, Az utolsó ha­jót, a Sátántangót, a Werckmeis- ter harmóniákat és A londoni férfit. A fejezetcímei is beszéde­sek: Finálé, A csend dramaturgi­ája, Mit nekünk a szférák har­móniája!, A negyedik látomás, Csillekeringő, Circulus vitiosus, A sors rendezői, Füst vagy fel­hő?, A semmi ágán, A szerelem lakáskérdés. „Olyan a film, akár egy vers - írja Az utolsó hajóról. - Topra komponált, szédítő mélységű lí­rai költemény. Minden képe me­taforikus, asszociációk egymás­ba futó láncolatátkelti... Látszó­lag a végről szól, valójában a végtelent mutatja.” Erő, érzé­kenység, poétika. Végig így fo­galmaz Kővári Orsolya. Tarr ki­vételes szereplőinek arcairól pár mondattal rajzol hiteles portré­kat, elvégre: „Tarr szereplői filmjei tüdejét, szívét, máját, idegrendszerét adják, író és ren­dező világa nem általuk, hanem bennük szólal meg.” Az Őszi al­manachban játszó Temessy Hé­diről például azt írja: „Első ráné­zésre olyan hatást tett, akár a vit­rin csipketerítőjén őrzött tojás­héj porcelán. Úgy látszott, töré­kenyek között is a legtöréke­nyebb. Túlérzékeny keramika. Könnyen eltájolja az avatatlan szemeket.” Filmkockaként jelennek meg a könyvben a képek, különös kalandok a lábjegyzetek, átfo­gó a kötet végi kronológia. Tarr befejezte. Nincs több film, újabb művet ne váljunk tőle, üzente. Kővári Orsolya elkezdte. Lesz még könyve, újabb kötetet biz­tosan kapunk tőle, bár eddig nemjelezte. Ott áll egy csinos, szilfid alka­tú nő a képzeletbeli Tarr-mozi bejáratában. Kérdezheti bárki, mindent tud e súlyos életműről. Tomboló viharban, kietlen vidé­ken, sötétben és szürkeségben, kínok és fájdalmak közt bátran vezet. És még érti is mindezt. TOLLVONÁS Félni a cápától TALLÓSl BÉLA-------- Steven Spiel­berg filmtörté­neti harapásá­nak, vagyis A cápa című ka­tasztrófafilm­nek hatalmas rajongótábora van a mai na­pig. A fanatikusok Cápafesz­tivállal ünnepük a legendás opust, amely megváltoztatta Hollywoodot. Oscar-közelbe került a horror, és rekord­nézettséget értel.Acápaegy nyáron át tartotta rettegés­ben a közönséget, nem vélet­len, hogy alig nyolcvan nap­pal a premiert követően az álomgyár addigi legnagyobb kasszasikerét produkálta. Emberi, hihető és átélhető volt, nem a trükkökről szólt, bár tudvalevő volt, hogy a támadó cápa filmes kellék. Mégis irtóztunk tőle. Mi is, mivel hozzánk is beúszott. Pozsony akkori kirakatmozi­ja, a Hviezda, amelyben he­tekig vetítették, sjegyet in­kább csak az éjszakai elő­adásra lehetett szerezni, rég nem létezik. A film nálunk nemcsak a műfajával von­zott, hanem nemzetiségével is, amerikai voltával - ez an­nak idej éh nagy szó volt. Sikerét segítette, hogy A cápa lett az első igazi filmtörténeti médiajelenség, hatalmas rek­lámkampányt zúdítottak a potenciális nézőkre. Részét képezték az elmélkedések ar­ról, hogy miért szeretünk be­ülni a moziba félni és borzon­gani. Ez pedig felhívás volt keringőre. Hogy beüljünk, és kipróbáljuk, saját bőrünkön tapasztaljuk. Nem látni a fil­met, hiányosságnak számí­tott. Elragadott bennünket a spielbergi cápa. Mozis hara­pására sokan nosztalgiával emlékeznek, bizonyítja ezt az idei négynapos Cápafeszti­vál, amely augusztus 9-én kezdődik a forgatás helyszí­nén. Ahol a film alkotói és szereplői is jelen lesznek, ki­állításokat, a cápákkal kap­csolatos oktató- és állatvé­delmi programokat kínálnak, a filmet pedig szabadtéri vetí­tésen nézhetik újra a rajon­gók. Akik negyven év után is szeretnek félni a cápától. A kincs, ami lesz Budapest. Még idén Magyarországra kerülhet a vélhetően az egykori Pannóniából származó Seuso-kincs. A késő római kul­túra egyik legértékesebb 15 darabos ezüsttárgy-együttest Zel- nik István műgyűjtő, a nevét viselő budapesti aranymúzeum tulajdonosa venné meg. Zelnik hosszú nyomozást folytatott nemzetközi szakértők és ügyvédek bevonásával. Megtudta, kik a kincs tényleges tulajdonosai, hol találhatók a tárgyak, és megvásárolhatók-e. A vételárról Zelnik nem nyilatkozott, az index.hu hírportál szerint azonban több tízmilüárd forintos nagyságrendről van szó. Zelnik szerint a leletre a magyar állam segítségével egy önálló múzeumot is lehetne alapozni. Ma­gyarország ugyanis saját tulajdonának tartja a vélhetően Pol- gárdi mellett előkerült kincset, ezt az igényét azonban az ame­rikai bíróságon nem sikerült érvényesítenie. A kincs eredeti tu­lajdonosa egy feltehetően germán származású, nagyon gazdag férfi, Seuso (Sevso) volt, aki valószínűleg nászajándékba kapta a tárgyakat, elképzelhető, hogy magától az uralkodótól. (MTI) .uUu:. - ÉägSi|i$T "jgSK šfl hl!fgg . Kedvezményes tankolás a SLOVNAFT üzemanyagkártyákkal legnagyobb töltőállomás-hálózat I kevesebb adminisztráció I olcsóbb tankolás BA Ui KT OVII A GOLD kártya nemzetközi elfogadóhelyei közé tartozik Csehország, Magyarország, Románia, Szlovénia, Szerbia, Horvátország és Olaszország (a teljes lista megtalálható a www.slovnaft.sk weboldalon) Ingyenes online Virtuális Kártyaközpont és nonstop elérhetőség Havi egy vagy két számla, az ügyfél döntése alapján PIN kód által védett biztonságos felhasználás, a napi, heti és havi limitek beállításának lehetősége, a megengedett áruk és szolgáltatások specifikációja Útdíjfizetés, a külföldi tankolás esetében ÁFA-visszaigénylési lehetőség, GPS gépjárműkövetés. GREEN feltölthető kártya SILVER GOLD hazai kártya nemzetközi kártya Elérhetőségeink: 02/40 55 78 00 vagy info@slovnaft.sk. A MÓL CSOPORT TAGJA Slovnaft HATÁRTALAN LENDÜLET | www.slovnaft.sk RE 120493 Egy kocka a Werckmeister harmóniából

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom