Új Szó, 2012. augusztus (65. évfolyam, 177-202. szám)
2012-08-22 / 195. szám, szerda
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. AUGUSZTUS 22. www.ujszo.com RÖVIDEN A Sátántangó a legjobbak között Budapest. A Brit Filmintézet (BFI) filmművészeti folyóirata, a Sight & Sound 1952 óta tízévente összeállítja minden idők legjobb filmjeinek listáját. 2012-ben minden idők 50 legjobb filmje között egyedüli magyar alkotásként ott találjuk Tarr Béla Sátántangóját is, a 35. helyen. A listát a filmes szakma 846 befolyásos szakembere állítja össze. Ötven év után először szorult ki az első helyről Orson Welles Aranypolgár című filmje, amelynek helyét az idei szavazatok alapján Alfred Hitchcock Szédülés című alkotása foglalta el. (ak) Debussy 150 Párizs. 1862. augusztus 22-én, 150 évvel ezelőtt született Claude Achille Debussy francia zeneszerző, az impresszionista és szimbolista zene kiemelkedő alakja. Öt gyerek közül ő volt a legidősebb. Apja egyáltalán nem érdeklődött a zene iránt, a fiú zenei tehetségére Paul Verlaine francia költő anyósa hívta fel a család figyelmét. 1884-ben A tékozló gyermek című kantátájával elnyerte a Római Díjat. 1887-ben Párizsban telepedett le, s kizárólag a komponálásnak szentelte életét. Debussy életműve új színt hozott a zenébe. (MTI) Kiállítás nyílik a Beatle humoros rajzaiból John Lennon, a grafikus MT1-H1R Pécs. John Lennon rajzaiból nyílik kiállítás holnap a pécsi Művészetek és Irodalom Házában. Lennonnak a hatvanas évekből származó rajzai mellett láthatóak személyes tárgyai, privát fotói, litográfiái és kitüntetései is. A szeptember 26-ig nyitva tartó kiállítás apropóját az adja, hogy a Beatles idén ünnepli megalakulásának 50. évfordulóját. A percek alatt elkészült humoros rajzokat még rajongói közül sem ismeri mindenki. Lennon ifjúkorában, már első zenei sikerei előtt feltűnést keltett illusztrációival, karikatúráival. Tizenhét évesen felvételt nyert a liverpooli művészeti akadémiára, ahol 1957-1960-ig tanult, majd abbahagyta, hogy Beatle lehessen. Bartók Béla főszereplő lettTemesi Ferenc nagyregényében, ahol többet beszél, mint az életben „Az én Bartókom ilyen” „A zenészek körül mindig ott ólálkodik a halál" (A szerző felvétele) Temesi Ferenc negyven évvel ezelőtt határozta el, hogy regényt ír Bartók Béláról. Hosszú kutatómunka vette kezdetét, melynek eredményeképp egy szenvedéllyel teli fiktív életrajz született. Az Alexandra Kiadónál megjelent Bartók vitathatatlanul a nyár legjelentősebb regénye. JUHÁSZ KATALIN Emlékszik még, hogyan jött az ötlet annak idején? Egy nem teljesen józan hajnalon baráti társaságban hangzott el, hogy valakinek meg kellene már írnia a Bartók-köny- vet. Aztán ez rajtam ragadt, és a barátaim időről időre rákérdeztek. Közben jött a Porjött a következő regény, és így tovább, mindig egy következő. De a téma mindig bennem volt, illetve velem volt. Olyan ez, mintha valaki a Mount Everest mellett lakna, és állandóan tervezné, hogy megmássza, de nem sürgős neki, és közben telik az idő. Gyermekkoromtól közöm van Bartókhoz, egyrészt a nővérem klimpírozása által, másrészt azért, mert magam is csellóztam egy ideig, aztán repültem is gyorsan, hála istennek. De még beatzenész koromban is gyakran hallgattam Bartókot, bár még messzi volt, és magas. Érdekes, hogy a beatzené- szekre és jazz-zenészekre mennyire hatott Bartók. Vajon mi lehet ennek az oka? Ezt én sem tudom megfogalmazni. Annyit tudok, hogy Bartókot is érdekelte a jazz, de ő csak a fekete jazz-zenében hitt, mint az amerikai népzene egyik vállfájában. Egyébként is azt mondta, hogy minden zene népzene, mi csak elrendezzük a dolgokat. Szerintem ebben igaza is volt. Mennyi a valóságtartama ennek a könyvnek? Rengeteg. Amennyire tudtam, utánamentem a dolgoknak, a forrásokat nem ferdítettem el, és azokat szerepeltetem, akik ismerték Bartókot. Az anyját, a két feleségét, a két fiát, a tanítványait, a szerelmeit, barátait. Barátból nem volt olyan sok, mert Bartóknak volt egy nehezen elviselhető tulajdonsága: mindent előre látott, és ki is mondta. Aki a körén belül volt, sokat szenvedett emiatt. De a körön belüli emberek ismerték a humorát is. Mert volt humora. Nem is akármilyen. A regény írásakor az volt a módszerem, hogy szituációkba helyeztem Bartókot. Ilyenkor váratlan módon reagál és váratlan dolgokat mond. Még nekem is váratlan volt néha... Mondana erre egy példát? Tudtam például, hogy egyszer találkozott Sztravinszkij- jel, mert egy levelében azt írta a feleségének, hogy ez a Sztravinszkij alacsonyabb nálam, dülledt szemű és nagyon nagy a pofája, de érdekes ember, majd elmondom. Nos, én elmondtam helyette, illetve elképzeltem, hogyan folyhatott le ez a párbeszéd kettejük közt. Bartók tehát segített nekem a helyzet megteremtésében, nélküle ez nem működhetett volna. Mennyire kell ismerni egy valóságos alaknak az életét vagy a természetét ahhoz, hogy regényhős válhasson belőle? Elég, ha az ember mögé képzel valamit? Nem elég. Nagyon mélyen kell ismerni az illető habitusát. Ebben a regényben Bartók talán többet beszél, mint amennyit a fennmaradt források szerint az életben beszélt. De az én Bartókom ilyen. Ha valakinek nem tetszik, újon jobbat, és én meghajtom előtte a fejem. Pontosan tudom, hogy Bartók néha hónapokig is hallgatott, de aztán kitört. Es én a „kitörési pontnál” szólaltatom meg. Ahhoz, hogy a természetét megértsem, először a zenéjét kellett megértenem. Fel nem foghatom mostani fejjel, miért nem értették őt a huszadik század bizonyos időszakaiban, annyira egyszerű, tiszta és egyenes magyar zene az övé, miközben ő volt akkoriban az egy személyes avangárd is. Talán pont azért utálták egyes kortársai, mert nagyon is értették. SzóvalBartók önmaga volt a forradalom? Abszolút. De mi, magyarok általában véve is egy erős nép vagyunk. Ő a mi emberünk, a mi valutánk, az eddigi legnagyobb hozzájárulásunk a világ kultúrájához. Ezt tudomásul kell venni. Kossuth Lajos Széchenyiről mondta, hogy ő a legnagyobb magyar, a vüág meg Bartókról mondja ugyanezt. Mivel tudna kedvet csinálni a könyvhöz a szlovákiai magyar olvasóknak? Azzal, hogy Bartók tulajdonképpen felvidéki volt. Nagy- szentmiklóson született, aztán Pozsonyba ment az édesanyjával, ahol sokáig élt, és sok szép felvidéki kislányba volt szerelmes gyűjtőútjai során, akik segítették őt, például szlovákról magyarra fordítottak neki. Tiszta papírlapok voltak, azt írt rájuk, amit akart. Volt olyan tizenöt éves lány, akinek több dilettáns versét is megzenésítette, és sok más fellángolás, apró tüzecske. Mert szüksége volt a szerelemre a munkájához. A zenészek egyébként mindig is megigézték a nőket, mert a zenészek körül mindig ott ólálkodik a halál, és emiatt titokzatosak. Mennyire pozitív figura Bartók mint regényhős? Vagy olyan, mint mi? Abszolút emberi. Én elsősorban az embert szerettem volna megmutatni, nem miti- zálni akartam őt, nem bálványt akartam kreálni. Az olvasót szerintem egyébként is főleg az érdekli, hogy milyen ember lehetett Bartók. Hogy az ő életében is voltak nehéz időszakok, kudarcok, elutasítások, válások, szóval mindenből hatványozottan kijutott neki. A való világban kicsit nehezebben boldogult, mint egy átlagember, de ezen nem szabad csodálkoznunk. Hiszen abban a kicsi testben hatalmas léleknek kellett elférnie. A héten kerül a hazai mozikba a Cosmopolis című legújabb filmje, s már készül Arábiái Lawrence szerepére Werner Herzog rendezésében Robert Pattinson, az álmok valóra váltója TALLÓSl BÉLA 2005-ben valószínű kevesen tudták még, ki az a színész, aki a Harry Potter és a Tűz Serlegében Cedric Diggoryt alakítja. Három évvel később azonban már az egész világ ismerte Robert Pattinsont. Edward Cullen, a csábító vámpírfiú megformá- lója az Alkonyat első epizódjának bemutatója után egy csapásra a „vágy tárgya” lett a tinik álmaiban. Nem sokkal később a hollywoodi filmkészítők álmait is kezdte valóra váltani, hiszen a mai napig el lehet adni vele álomgyári produkciókat. 2010-ben, „halandóként” mutatkozott be az Emlékezz rám című romantikus drámában, amelyben dacos jófiúként hatott az érzelmekre. Mintha ebből lépett volna tovább a következő, a Vizet az elefántnak című romantikus sztoriba. Ebben is szeretetre méltó szenvedő-szenvelgő bajnokként hódít. Időnként pedig vissza-visszalé- pett az Alkonyat-folyamba. Már klasszikusban is kipróbálhatta magát, Guy de Maupassant Bel Ami-jának új filmváltozátában. És ez még nem minden. Holnaptól láthatjuk a Cosmopolis című új mozit, ugyancsak az ő főszereplésével. Ennek rendezője az a David Cronenberg, akiről azt írják: „ő a kanadai mágus, aki nem horrort csinál, hanem a horror eszközeivel él”. Ezt talán nem kell megmagyarázni, elég, ha csak egyetlen filmjét, A légy című, 1986-os munkáját említjük. A Cosmopolis egy olyan helyzetben játszódik, amikor „New Yorkban teljes a zűrzavar, a kapitalizmus a végóráit éli”. A Robert Pattinson által alakított figurának, aki egymilliárdos aranyifjú, a káosz állapotában csak egy gondja van, hogy eljusson a fodrászához. Nyugalmát azonban megzavarja egy fura érzés: valaki meg akaija gyilkolni. Meglátjuk, Cronenberg irányítása alatt mivé formálódik, a „romantikus vámpír”. Cro- nenbergnél ugyanis fontos a színészi alakítás, gondoljunk csak fentebb említett filmjére, A légyre, benne Jeff Goldblum teljesítményére. S amíg az éppen érkező Cosmopolis lefut, belevágnak a következő opusba: Robert Pattinson ugyanis megkapta Arábiái Lawrence szerepét a Queen of f A Cosmopolis című film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. the Desert című, Gertrude Beliről szóló életrajzi filmben, amelyet Werner Herzog ír és rendez. Őszre tervezik a forgatást jor- dániai és nagy-britanniai helyszíneken. Bár a film a felfedező, író, archeológus Beliről szól majd, aki az első világháború idején a brit titkosszolgálatnak is dolgozott, T. E. Lawrence-nek is jelentős szerepe lesz a történetben, mivelhogy Bell közeli barátja volt. Lawrence-ről - aki ugyancsak archeológus volt, majd brit katonatiszt lett-, 1962-ben David Lean rendező sikeres mozit forgatott, Arábiái Lawrence címmel. A Peter OToole főszereplésével készült angol kalandfilm tíz Oscar-jelölésből hetet megkapott. Robert Pattin- sonnak Herzog filmjében Naomi Watts lesz a partnere, ő alakítja Gertrude Bellt. Robert Pattinson a Cosmopolis rendezőjével, David Cronenberggel (TASR/AP-felvétel)