Új Szó, 2012. augusztus (65. évfolyam, 177-202. szám)
2012-08-18 / 192. szám, szombat
2 Közélet UJSZO 2012. AUGUSZTUS 18. www.ujszo.com (Alag)út Európába - nem tudják, hova vezet Újabb csempészalagút, ezúttal Kisszelmencen ÖSSZEFOGLALÓ Kisszelmenc. Feltehetően újabb csempészalagútra bukkantak a szlovák-ukrán határon, ezúttal a határral kettészelt falu, Kisszelmenc és Nagyszel- menc között. Az első alagutat néhány hete fedezték fel a hatóságok F elsőnémetinél. Az ukrán rendőrség tegnap délután Kisszelmencen egy épület alatt gödröt fedezett fel, amely feltehetően az alagút bejárata, jelenleg azonban víz alatt van. A jelentés szerint a csempészalagutat a település Európa elnevezésű, ruházatot és divatárut forgalmazó üzletének irodahelyiségében fedezték fel, négy méterrel a felszín alatt Tibor Gašpar szlovák rendőr- főkapitány közlése szerint más részletek nem ismertek, nem tudni, merre vezetett az ukrán oldalról az alagút és Szlovák területen hol van a kijárata. „Egyelőre a vizet szivattyúzzák az ukrán rendőrök. Nem tudni, használták-e az alagutat vagy most kezdték ásni. Az viszont biztos, hogy nem olyan tökéletes, mint amit néhány héttel ezelőtt fedeztek fel” - mondta Gašpar. Megjegyezte, ezek az esetek nem azt igazolják, hogy Szlovákia nem tudná kellőképpen biztosítani a schengeni határ védelmét, épp ellenkezőleg inkább azt, hogy sikeresen harcol az egyre találékonyabb bűnözőkkel szemben, (dem) RÖVIDEN 42 szakaszon sebességnövelés Pozsony. Hamarosan 42 útszakaszon emelkedhet a megengedett sebesség - közölte tegnap Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány. Nagyrészt településekről kivezető szakaszokról van szó, a rendőrség javaslatait most véleményezik az érintett községek. A rendőrség további intézkedése, hogy külön útjelző táblákkal jelöli meg a balesetveszélyes szakaszok kezdetét és végét. Ha ilyen szakaszon sérti meg a szabályokat a sofőr, a szokásosnál 20%-kal nagyobb bírságot kap. (dp) Vonatpótló buszok a Csallóközben Pozsony. Vonatpótló autóbuszok szállítják az utasokat augusztus 20-án (hétfőn) 8.40 és 14.10 között az Úszor (Kveto- slavov) és Lég (Lehnice) közti szakaszon, mert az államvasutak (ŽSR) karbantartási munkálatokat végez - tájékoztatta lapunkat a RegioJet vasúttársaság. A buszok Úszoron és Kis- pakán a vasútállomásnál, Nagypakán az SAD megállójában, Légen a vasútállomás előtt állnak meg. Az utasoknak 10-25 perces késéssel kell számolniuk, a buszon korlátozva van a kerékpárok, babakocsik és kerekes székek szállítása is. (ú) Az Union ügyfelei járnak a legrosszabbul Egy egészségbiztosító, hosszabb várólista ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ha egy egészség- biztosító lesz, az jelentősen meghosszabbíthatja a betegek várólistáját - állítja a Health Policy Institute tanulmánya. Legrosszabbul a két magánbiztosító ügyfelei járnak majd, ha a kormány valóban keresztülviszi a tervét. Most egy csípőműtétre az állami Általános Egészségbiztosító (VŠZP) ügyfelei egy-másfél évet várnak, a Dôvera és Union magánbiztosítóknál három-öt hónap a várakozási idő. Ha viszont a kormány újra visszatér az egybiztosítós rendszerhez, akkor a két magánbiztosító ügyfeleit automatikusan a VŠZP várólistájának a végére sorolják, vagyis ezt azt jelenti, hogy a két magánbiztosító ügyfelei akár éveket is várhatnak. Ez év márciusának végén mintegy 20 ezer ember várt műtétre - ebből 16300 a legnagyobb biztosító, a 3,5 millió ügyféllel rendelkező Általános Egészségbiztosítóhoz tartozott. A Dôvera várólistáján mintegy 3000 személy volt március végéig, a legkisebb biztosítóén, az Unionén 157. Most tehát épp az Union tagjainak kell várni a legrövidebb ideig egy-egy operációra, az egy biztosító bevezetésével azonban ők járnának a legrosszabbul, hiszen a már így is hosszú VŠZP- s várólista végére kerülnének. Peter Visolajský, az orvosszakszervezet (LOZ) elnöke szerint nemcsak az ügyfelek száma, hanem azok kora és egészségi állapota is befolyásolja a várólista hosszát. A Dóverának több a fiatalabb ügyfele, mint az Általános Egészségbiztosítónak, szinte nincs is nyugdíjaskorú tagja, tehát rövidebb is a várólista. Radoslava Muchová, az Egészségfelügyeleti Hivatal szóvivője szerint a műtétre való várakozási idő hosszára az is hatással van, hogy a betegek nem akarnak más orvoshoz vagy kórházhoz fordulni, még azon az áron sem, hogy hamarabb sorra kerülnének. Sokszor maguk a biztosítók sem tájékoztatják őket erről a lehetőségről. (sán) Művészet a lefaragás is, leginkább ezt támogatná a kormányhivatal Egymillió messze nem lenne elég a kisebbségi kultúrára Pozsony. Az előzetesen bejelentett 1 millió eurós jövő évi kisebbségi támogatási keretet három millióval megemelheti a kormány- hivatal. Az új kormányrendelet értelmében minden államigazgatási szerv köteles 1 0%-ot lefaragni a saját költségvetéséből, emlékeztet A. Nagy László. VERES ISTVÁN „A kisebbségi kultúráknál állítólag beérnék az 5 százalékos csökkentéssel, így 4,25 millió lenne a jövő évi támogatás” - árulta eí lapunk kérdésére a kormánybiztos. „Robert Fico kormányfő két hónapja azt ígérte, megmarad a status quo, ha cigánygyerekek potyognak is az égből”- tette hozzá. A következő két hónapban a tárcák között még komoly tárgyalások lesznek a költségvetésről, figyelmeztet Bugár Béla. A Híd elnöke egyelőre nem kívánta részletezni, milyen lépéseket tesznek, ha nem változik a bejelentett anyagi keret. Homályos tamogataspolitika A kisebbségi miniszterelnökhelyettesi poszt megszüntetése és a Selye János Egyetem lemi- nősítési tervezete után újabb pontban sérül a Robert Fico által korábban többször garantált kisebbségi status quo - figyelmeztet az MKP. A csupán 1 millió eurós támogatás ugyanis alapjaiban rengetné meg a szlovákiai magyar kultúra ápolásával foglalkozó szervezetek működését -szögezile a párt. A kisebbségi kultúrák fejlesztésére és a kisebbségi intézmények fenntartására az eddigi 4,5 millió eurós támogatás sem volt elegendő - jegyzi meg közleményében a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala. Az 1 millió euró egyébként nemcsak a magyar, hanem az összes hazai kisebbség támogatási kerete, megközelítőleg a felét kapnák a magyar pályázók. Idén ugyanis a 4,5 milliós pályáztatási keretből valamivel több, mint 2 milliót különítettek el a magyar kultúrára. Ha nem csökkentik a nyelvhasználati küszöböt, több településen kerülnek veszélybe a jogok Kisebbségi nyelvhasználat: letelt a türelmi idő ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Figyelmeztetésekre számíthatnak azok a köz- és államigazgatási szervek, amelyek nem biztosítják az ügyfél nyelvi jogait, jelentette ki tegnap Bugár Béla. A Híd elnöke emlékeztet: a kisebbségi nyelvhasználati törvény életbe lépése utáni egyéves türelmi időszak letelt, így a kisebbségi kormánybiztos hivatala ellenőrizheti a nyelvhasználatijogok betartását. Bugár szerint a kétnyelvű űrlapokkal kapcsolatban több előrelépés is történt, ezért büntetésekre csak kivételes esetben lehet szükség. „Minden ilyen jog annyit ér, amennyit a kisebbségi lakosok kihasználnak belőle” - tette hozzá Bugár. Jelenleg 512 településen van lehetőség a magyar nyelv hivatali használatára. A kisebbségi nyelvhasználati törvény tavalyi módosítása alapján a lista azokkal a településekkel bővülhet, ahol a kisebbség aránya két egymástkövető népszámláláson meghaladjaa 15%-ot-emlékez- tet Bugár. A küszöb 20%-ról csökkent 15-re. A 2011-es eredmények alapján így 2021-ben 7 magyarok lakta településen léphetnek életbe a nyelvhasználati jogok. Ehhez az kell, hogy 2021-ben is 15% felett maradjon a helyi magyarság aránya. A listáról akkor kerül le a település, ha három egymást követő népszámláláson 15% alatt van a magyarság aránya. „Azok a települések, ahol most 15% alá esett a kisebbség aránya, még 20 évig megtarthatják nyelvhasználati jogaikat” - mondta az adatok kapcsán Bugár. 21 ilyen helység van (például Szene). Ha marad a 20%-os küszöb, további 14 magyarlakta település kerül veszélybe (például Rozsnyó). A Híd elnöke elmondta, 2021-ben a jogosult települések listája a törvény értelmében nem csökkenhet, viszont 183 további település kerülhet fel rá. Mindamellett 72 olyan település (a ruszinokat, ukránokat és egyéb etnikumokat is beleértve), amely idén elveszthette volna nyelvhasználati jogait, legalább 20 évig megtarthatja azokat, (vps) NÉPSZÁMLÁLÁS 2011 - AZ EREDMÉNYEK TÜKRÉBEN Háromból két magyar Nyugat-Szlovákiában él MÓZES SZABOLCS Csak két járásban van többségben a magyarság, a Duna- szerdahelyiben és a Komáromiban. Tíz járásban 20% feletti az aránya. Ä legtöbb magyar Nyugat-Szlovákiában lakik, a régiók közötti megoszlás arányaiban alig változik. Továbbra is a Dunaszerdahe- lyi járás a legmagyarabb: itt a legmagasabb a magyarság aránya (75%), és számszerűleg is itt él a legtöbb magyar (87 349 Magyarok száma az egyes régiókban régió 2011 1980 nyugat 314 132 380608 közép 67 596 84254 kelet 74 743 90136 Forrás: Statisztikai Hivatal fő). Egy kivételével a járás va- lamennyi településén több, mint 20%-nyi magyar él (Hviezdoslavov, Vörösmajor). A fogyás ugyanakkor itt is tetten érhető: 1980-ban még a járás 87,9%-a volt magyar (91 452 fő). A Komáromi járásban a magyarok aránya 63,8%, (66 356 fő). A fogyás itt is jelentős a 31 évvel ezelőtti adatokhoz képest. Akkor még 79 363 magyart mutatott ki a népszámlálás (71,9%). Közép-Szlovákiában a legtöbb magyar a Rimaszombati járásban él (30 516), arányuk isiit a legmagasabb (35,9%). Kelet- Szlovákiában a Tőketerebesi járás a legmagyarabb 28 145 magyarral (26,5%). Az ország 78 járása között egy sincs, ahol ne élne egy magyar sem. A legkevesebb a Stubnyafürdői (T renčian- ske Teplice) és a Nagybiccsei járásban, szám szerint 7. A szlovákiai magyarság döntő többsége az ország délnyugati járásaiban él, a magyarság megoszlásának aránya az ország három nagy régiója (nyugat, közép, kelet) között az elmúlt évtizedekben alig változott. 1980-ban a magyarok 68,6%- a lakott a nyugati járásokban, tavaly 68,8% volt. Á keleti járásokban a szlovákiai magyarok 16,3%-a (30 éve 16,2%), míg Közép-Szlovákiában 14,7%-a (30 éve 15,2%) él. A közép-szlovákiai régió enyhe térvesztése több okra is visszavezethető. Egyrészt a déli járások közül stabüan itt a legnagyobb a munkanélküliség, így a legjelentősebb az elvándorlás, emellett a gömöri-nógrádi régióban hagyományosan alacsonyabb a születések száma, mint a nyugati vagy keleti járásokban. Á közép-szlovákiai visszaesés feltehetően még jelentősebb lenne, ha az ott élő magyar kötődésű romák nagyobb arányban vallanák magukat magyar helyett roma nemzetiségűnek. A magyarlakta dél-szlovákiai települések (azok, amelyekben legalább 10%-nyi magyar vagy legalább 100 magyar él) hozzávetőlegesen fele fekszik Nyugat-Szlovákiában. Az 533 településből 266 nyugaton, 153 Közép-Szlovákiában, 114 keleten található. Nyugaton általában népesebbek a települések, a legtöbb kisközség a gömöri-nógrádi régióban van.
