Új Szó, 2012. augusztus (65. évfolyam, 177-202. szám)
2012-08-16 / 190. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. AUGUSZTUS 16. www.ujszo.com RÖVIDEN Alacsony a Duna vízállása Budapest. A Duna jelenleg még hajózható, de a tartós szárazság miatt rohamosan romlik a helyzet, és ha így megy tovább, szeptember közepére leállnak a teherszállító hajók a Magyar Hajózási Országos Szövetség (MAHOSZ) elnöke szerint. Szalma Botond hozzátette, még folyik a hajózás, de a hajók kisebb merülése érdekében már csak könnyítésekkel, ami plusz költséget jelent az áru átrakása miatt. Ha sokat veszít a hajó a merülésből, akkor gazdaságtalanná válik a hajózás, mert nem térül meg az üzemanyag, illetve a személyzet költsége. Tíz centiméterenként 80-100 tonna áruval kevesebbet lehet berakni. Az Al-Duna még jól járható, de a német szakaszon egyre rosszabb a helyzet, és elképzelhető, hogy két hét múlva már nem tudnak a hajók elindulni, így leállhat a vízi szállítás, ami veszélyezteti a most induló gabonaexportot. (MTI) Vareha rács mögött marad Bazin. Vizsgálati fogságban marad a kiterjedt adócsalással vádolt Mikuláš Vareha kelet-szlovákiai vállalkozó - döntött tegnap a bazini Specializált Döntőbíróság. Az indoklás szerint szabadlábra helyezése esetén újabb bűncselekményeket követhetne el. Varehát azzal vádolják, hogy a cégei közti fiktívüzletekkel, majd az ÁFA-visszaigényléssel 2008 és 2011 között több mint 58 millió euró kárt okozott az államnak. 15 év szabadságvesztésre is ítélheti a bíróság. (TASR) Védett a pozsonyi kifli Pozsony. Bejegyezte a hagyományos különleges termékek uniós nyilvántartásába a pozsonyi kiflit az Európai Bizottság. Az uniós oltalmat a Szlovákiai Pék és Cukrász Vállalkozói Szövetség kezdeményezte. Az eljárásban a Magyar Pékszövetség és a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete bevonásával folyamatosan egyeztette a pozsonyi kifli receptjét és az előállítás módját a szlovák féllel. A termék az EU bármely tagállamában előállítható, de csak a Bizottság által elfogadott hagyományos alapanyagokból, illetve eljárással. (MTI) Matovič nem támogatná Hrušovskýt Pozsony. Igor Matovič, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) vezetője tegnap bejelentette, nem támogatja Pavol Hrušovský jelölését az államfői posztra. A két év múlva esedékes elnökválasztáson a KDH szeretne olyan saját jelöltet állítani, aki mögé az egész ellenzék felsorakozik. Matovič szerint azonban Hrušovskýnak „nyugdíjba” kellene vonulnia, mert márkát évtizedeteltöltöttapolitikában. (SITA) Nagy József szerint két törvénytervezet volt Milliós bírság fenyeget Brüsszelből ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Több ezer módosításijavaslat és a Brüsszelből fenyegető vaskos bírság vette rá Pavol Žiga környezetvédelmi minisztert, hogy visszavonja a hulladéktörvény átfogó módosító tervezetét. Nagy József (Híd), az előző miniszter szerint Žiga a két előkészített törvénytervezetből a rosszabbikat küldte tárcaközi egyeztetésre, ezért nem csoda, hogy ennyi hiányosságot találtak benne. A tárca előző vezetése a kormány bukása miatt nem tudta befejezni a törvény módosítását. Nagy József azt mondta, két törvénytervezetet hagyott a minisztériumban, és úgy tűnik, Žiga nem a javított változatot küldte tárcaközi egyeztetésre. „A másik tervezet 70-80 százalékban egyeztetve volt az érintettekkel” - mondta. A Žiga által tárcaközi egyeztetésre küldött javaslathoz viszont 2850 módosító indítvány érkezett. „Nem csodálkozom, hogy ennyi észrevétel érkezett, mert bonyolult jogszabályról van szó. Inkább azt furcsállom, hogy nem azt a tervezetet küldte egyeztetésre, amit előkészítettem” mondta a korábbi miniszter. Žiga azt állítja, a minisztériumban csak egy törvénytervezetet talált. „Újra elküldhetem neki, de úgy tűnik, először a hulladékrészlegén kellene rendet tennie” - fűzte hozzá Nagy azzal, hogy minden bizonnyal a miniszter munkatársai hibáztak, akik rossz tervezetet adtak át neki. Brüsszelből több millió eurós bírság fenyeget, amiért több környezetvédelmi irányelvet még nem vettünk át. Žiga szerint egyszerűbb lesz új törvénytervezetet írni, mint a Nagy által előkészítettet a javaslatok alapján átdolgozni. A probléma nem új keletű, Brüsszel már 2010 decemberében figyelmeztetett e késésre. Minden egyes nap késésért 17 136 eurós bírság fenyegeti Szlovákiát, és a végösszeg már túllépte a tízmillió eurót is. Az európai bíróság még nem ülésezett az ügyben. Brüsszel nehezményezi, hogy Szlovákia nem támogatja kellően a hulladék-újrahasznosítást, vagy diszkriminálja az elektronikai termékek gyártóit, amiért az általuk produkált hulladék feldolgozását csak Szlovákiában lehet elvégezni, holott külföldön olcsóbb lenne. (TASR, dem) Idén legalább 500 milliót, jövőre pedig legalább további 1,5 milliárd eurót kell megtakarítani Újabb szűkös esztendő jön Pozsony. Elkészült a jövő évi állami költségvetés tervezete. A büdzsé egyelőre 630 millió euróval lépi túl a megengedett szintet, így a következő hónapokban még le kell faragni az egyes tételeket. Nehéz munka lesz. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ 2,9% a cél, most 3,7%-nál tartunk - így foglalható össze a tegnap bemutatott tervezet. Ősszel folytatódik a százmilliók hajkurászása. A jelenlegi tervezet szerint az állam önmagára, a saját működésére jövőre 600 millió euróval kevesebb összeget szán, a második nyugdíjpillér megcsapolása 500 millió, a cégek felemelt társasági adója és a havi 3200 eurónál többet keresők magasabb jövedelem- adója pedig együttesen újabb 400 millió eurónyi plusz bevételt eredményezhet. Emellett nem törlik el a rádió- és tévédíjat sem - igaz, ez még szerepel a kiadási oldalon, a kulturális tárca tételei között. A koncessziós díjak eltörlése esetén ugyanis a büdzsé állta volna a közszolgálati média (RTVS) működési költségeit. így ezzel 60,7 millió euróval csökkenthető a hiány. A pénzügyi tárca ismertette hosszú távú terveit is. A koncepció értelmében 2013-ban az államháztartási hiány 2,9%-ra, 2014-ben 2,4%-ra, 2015-ben pedig 1,9%-ra csökken, ami egyrészt európai uniós követelmény, másrészt csak így lehet megállítani az államadósság érezhető növekedését, ám így is túllépjük az 50%-os arányt. Ennek viszont komoly ára van: idén legalább 500 millió eurót, jövőre pedig legalább további 1,5 milliárd eurót kell megtakarítani, (shz, MSz) Sarokszámok A jövő évi költségvetés fő sarokszámai a következők: 16,917 milliárd euró kiadás, 13,60 milliárd euró bevétel, 3,317 milliárd eurós hiány. Az egyes szaktárcák pénzügyi keretét is alaposan megcsapolják. Például a földművelésügyi minisztérium jövőre 1,24 milliárd euróból gazdálkodhat, ez 173 millióval kevesebb az ideinél, a védelmi tárca pedig minden korábbinál kevesebbet, csupán 736 millió eurót kap. Igaz, a munkaügyi tárca 148 millióval többől gazdálkodhat majd. A Smerben feltehetően már tudják, ki nyeri a pályázatot - a megabérlet lehetett Zemková veszte Új közbeszerzés a közmédiák székházára Nem mindegy, ki nyer az elköltözésen (Vladimír Šimíček felvétele) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Sem a kiírás, sem az ajánlatok nem jók, állítja Václav Mika a szlovák közmédiák (RTVS) átköltöztetését célzó közbeszerzési versenypályázatról. Az RTVS új vezér- igazgatója új pályázat kiírása mellett döntött, az előzőt a már leváltott Miloslava Zemková áprilisban indította. Mika szerint egyik beérkező ajánlat sem jelent megoldást a köztévé és a közrádió elköltözésére. Mindkét székház nagyon rossz állapotban van. Mika szerint a kiírás baja, hogy csak ingatlanbérletről szól, és nem veszi figyelembe a műszaki és technológiai kritériumokat. „A projektnek ez a része többe kerülhet, mint maga az épület bérlése” - véli az új vezérigazgató. Zemková április 3-án jelentette meg a költöztetést célzó pályázati kiírást. A smeres többségű parlamenti médiabizottság június 12-én javasolta leváltását, éppen a pályázatra hivatkozva - Zemková állítólag nem tájékoztatta megfelelően az RTVS tanácsát. Háttérinformációk szerint a Smer már eldöntötte, ki nyeri az új pályázatot. Nem kizárt, hogy Zemkovát éppen ezért váltották le olyan hirtelen, véli Sólymos László, a parlament kulturális és médiabizottságának tagja. „Ezt nehéz megítélni. De ahogy mondani szokás, az új seprű mindig jobban seperi’ - jegyzi meg Mika döntésével kapcsolatban a Híd frakcióvezetője. Az RTVS jelenleg két épület- együttesben működik. A televízió malomvölgyi toronyháza van a legrosszabb állapotban, de a rádiónak otthont adó, Vám utcai fordított piramis sem használhatósokáig. (TASR,vps) NÉPSZÁMLÁLÁS 2011 - AZ EREDMÉNYEK TÜKRÉBEN Falun és városon is egyformán fogy a magyar MÓZES SZABOLCS Településtípustól függetlenül mindenhol fogy a szlovákiai magyarság. A népszámlálás községsoros adatai szerint mind a falvakban, mind a városokban kevesebb magyar élt 2011-ben, mint tíz éve. Látszólag nagyobb a visszaesés a városokban, ám az ismeretlen nemzetiségűek nagy aránya szinte lehetetlenné teszi az összehasonlítást. Ha a magyarság számának alakulásátnézzük, világos aképA magyarok száma település szerint 2001 2011 Városok 196 148 164 200 Falvak 314 646 284 802 Megj.: a legalább 10%-ban magyar, vagy 100 magyar által lakott települések Forrás: Statisztikai Hivatal let: a magyarlakta vidékek 499 falvában (melyekben legalább 10%-nyi vagy legalább 100 magyar élt) közel 30 ezerrel csökkent a magyarok száma, a délszlovákiai magyarlakta városokban pedig közel 32 ezerrel. Arányaiban a csökkenés a városokban nagyobb - 16,3%-os, míg a falvakban 9,5% a 2001-es adatokhoz képest. A városokban egy kivételével (Nagykapos) mindenütt kevesebb magyaréi. Ezek alapján úgy tűnhet, a városokban gyorsabban asszimilálódik a magyarság, ám az összevetést zavarja az ismeretlen nemzetiségűek nagy aránya a városokban. Ha csak a nemzetiségüket megváltók számából számítanánk ki a magyarság számának változását, akkor a városok és a falvak között nem lenne szignifikáns különbség. Ráadásul, míg a magyarlakta falvakban 25 ezerrel nőtt a szlovákok száma, addig a magyarok által is lakott déli városokban - az „ismeretlenek” nagyarányú felbukkanása miatt-100 ezerrel kevesebb a szlovák is. „1991 és 2001 között kimutatható volt, hogy nagyobb a csökkenés a városokban, a mostani adatok alapján az ismeretlenek nagy száma miatt ezt nem lehet megállapítani” - mondta lapunknak Gyurgyík László demográfus, aki emellett egy másik, 2001-es új felismerésre is rámutatott. „Van egy olyan felfogás, hogy a fogyás színtere inkább a város. Csakhogy ez nem abból adódik, hogy a városok nagyobb mértékben asszimilálnak, hanem az etnikai összetétel kedvezőtlenebb” - tette hozzá. 27 olyan város van Dél-Szlová- kiában, ahol legalább 1000 magyar lakik - háromötödükben kisebbségben. Ezzel szemben a 499 magyarlakta községből 366-ban többségben van a magyarság. „Ebből jött 2001-ben az a felismerés, hogy a magyar többségű városokban kisebb volt a fogyás, mint az ugyanilyen típusú magyar falvakban. A magyar kisebbségű városokban pedig jobb volt élni, mint a magyar ldsebbségű falvakban, abból az okból kifolyólag, hogy egy 1500-2000 lakosú, 20%-ban magyarlakta település alig tud nemzetiségi szinten valamit fenntartani, míg az ilyen arányban magyarok lakta városokban ez nem akkora gond, mivel számbelileg általában elég nagy az ottani magyarság. Például alig van olyan magyar kisebbségű falu, ahol lenne magyar iskola” - fejtette ki Gyurgyík.
