Új Szó, 2012. augusztus (65. évfolyam, 177-202. szám)
2012-08-13 / 187. szám, hétfő
www.ujszo.com Egészség ■ 2012. augusztus 13. ÚJ SZÓ STÚDIÓ 11 Említette doktor úr, hogy nem nagyon nem nagyon lehet megelőzni a visszértágulatot. Mégis: mi az, ami használ az ereknek, és mi az, amit árt? Legjobban árt a hosszú állás, ülés és a túlsúly. A statisztikai adatok szerint a túlsúlyos embereknél gyakoribbak a visszértágulatok. Nem tudjuk pontosan miért, de így van. Ami az ételeket illeti, nincs lista a káros és hasznos ételekről. Ez nem ilyen egyszerű. Az biztos, hogy a túlsúly, a felfúvódás, a székrekedés következtében megnő a hasban a nyomás, s ezzel a visszerekben is. Például a terhesség alatt is olyan hormonális változások mennek végbe a női szervezetben, amelyek később visszértágulathoz vezetnek. Nemritkán hallom a betegektől, hogy az első visszértágulat a terhesség alatt jelent meg. Ebben az esetben sem ismerjük pontosan az okot. Olvastam valahol, hogy vannak olyan növények, mint például a hajdina, amelyek olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek kifejezetten jót tesznek az érnek, feszessé teszik az érfalat... Igen, vannak ilyen növényi anyagok, általában a szöveteinkre és a sejtjeinkre, és a visszerekre is jótékonyan hat. Ismert tény, hogy a meleg kimondottan árt az ereknek. Szélsőséges hőmérsékletek idén már voltak, s lehet, hogy még lesznek is. Mit ajánlana ilyen esetekre? A nagy bőség az egész szervezetet megterheli, men a tesmek óriási hőmennyiséget kell leadnia ahhoz, hogy tartani tudja a 36 C-fok alatti hőmérsékletet. Elsősorban elegendő folyadékot kell inni, 2-3 litert naponta. Nagyon fontos az öltözék: legyen szellős és könnyű. A feszes nadrág ilyenkor nem a legjobb megoldás. Úgy kell öltözködnünk, hogy az izzadtság könnyen elpárologhasson, hogy a szervezet le tudjon hűlni, (kovács) kérni az orvostól, esedeg a neurológustól. Kompresszív harisnyát utazásra Ha valaki hajlamos a krónikus érbetegségre, mikorra várhatók az első tünetek? Honnan tudja, hogy hajlamos rá? Ha a szüleinél előfordul, akkor lehet, hogy hajlamos rá, de nem biztos. Megelőzésként mindenképpen a mozgást és az optimális testsúly megőrzését ajánlanám. Esetleg, ha hosszabb utazásokra készül, viseljen kompresszív harisnyát. Ezzel sokat tehet az ereiért. Félek az altatástól Orvosom műtétet ajánlott, de félek az altatástól, az esetleges szövődményektől. Milyen lehetőségem van még? Van lehetősége még a már említett szkleroterápiás kezelésre, továbbá a rádiófrekvenciás terápiára, aminek az a lényege, hogy az érbe katétert vezetnek, és belülről zárják el a visszértágulatot. A beteg még aznap visszatérhet a normális életbe. Tehát nincs műtéti szövődmény. Ez a legújabb módszer, amit sajnos a biztosító nem fizet, pedig ha összeadnák a kórházi kezeléssel és a munkaképtelenséggel kapcsolatos kiadásokat, a hagyományos műtét, amit viszont a biztosító fizet, sokkal drágábbra jönne ki. Lehet a gyógyszer mellékhatása? Magas vérnyomásra évek óta gyógyszert szedek. Nemrég azt hallottam, hogy ez árt az ereknek. Igaz ez? Megmondom őszintén, erről én még nem hallottam. . Sportoljon, amennyit csak bír 40 éves vagyok, több családtagomnak van visszértágulata. Orvosom állandóan arra biztat, hogy sportoljak. Amikor megkérdeztem tőle, hogy milyen sportot ajánl, azt mondta: a futást, az úszást, a kerékpározást. Ezek közül legjobban a futást szeretem, de félek, hogy még jobban megterhelem az ereket. Önnek mi erről a véleménye? Okvetlenül kövesse az orvos tanácsait és biciklizzen, úsz- szon, fusson, amennyit csak bír, vagy amennyi jólesik. A mozgáshiány csak rontja a helyzetet. Kitágulnak a vissze- rek, pláne a melegben. Azzal, hogy sokat sportol, csak jót tesz a visszereinek. lünk. Nagyon fontos, hogy a sebre helyezett géz steril legyen. Tudni kell, hogy a lábszárfekély nem bőr-, hanem érprobléma, amikor a vér pang az alsó végtagokban. Ha ezt javítani tudjuk a kompresszióval, szépen gyógyul a lábszárfekély is. Az erek helyén barna foltok Többször szklerotizálták az ereimet. Igaz, a lábam sima lett, eltűntek a „fodros" erek, de helyükben barna csíkok maradtak. Mikor fognak eltűnni? Eltűnnek egyáltalán? A beavatkozás után két évig még van remény arra, hogy a barna foltok felszívódnak, kivilágosodnak. Ha nem tűnnek el, akkor fel kell tenni a kérdést: mi jobb, a visszértágulat vagy barna folt. Én azt hiszem, hogy a barna folt jobb, legalábbis ártalmatlanabb. A kezelés célja az volt, hogy a visszértágulat az összes következményével együtt eltűnjön, és ez megtörténik. Szúró fájdalom a lábban Nyugodt alvásomat időnként nagyon erős szúró, feszítő fájdalom zavarja meg. Olyan érzésem van, mintha valahol az ér szűk lenne és zavarná a vérkeringést. Ilyenkor felkelek, megmozgatom egy kicsit, aztán elmúlik. Mit tegyek? Nehéz erre a kérdésre látatlanban válaszolni. Azt tudom csak mondani, hogy kivizsgálást kell egyik szülőnek vannak visszértágulatai, 40 százalék a valószínűsége annak, hogy az utódnak is lesznek. Ha mindkét szülőnek vannak, akkor az arány már 70 százalék. A visszértágulat - hangsúlyozom - tulajdonképpen nem is kifejezetten öröklött betegség. Van, hogy egy többgyermekes családban nem minden gyerek visszértágulatos. Mi lehet ennek az oka? Nehéz megmondani, mert nem tudjuk. Nem hiszem, hogy ez azért van így, mert az egyik ezt csinál, vagy azt csinál. Az egyiknek van rá hajlama, a másiknak nincs. Ha például az édesanyának visszértágulata volt, ez nem jelenti azt, hogy gyermekének is az lesz. Ez nem így működik. Tehát csak a hajlamot örököljük, nem a betegséget. Mi az, amivel esetleg a hajlamot ki lehet védeni? Tulajdonképpen a visszértágulatoknál arról van szó, hogy a visszér falában kevés az elasztikus kötőszövet. Hogy ez miért van így, nem tudjuk. Tény, hogy így van. Amint már említettem, van, akinél kialakul, van, akinél nem. Nagyon káros az erekre a hosszantartó ülés és hosszan tartó állás, mert ilyenkor megnövekszik az erekben a hidrosztatikus nyomás, és azáltal tágulnak az erek. Nagyon káros a folyamatos és hosszú távú mozgáshiány. Tehát ha keveset mozgunk, nagyobb a valószínűsége annak, hogy visszértágulataink lesznek. Ugyanis mozgásszegény állapotban nem működik az ún. izompumpa. Az izompumpa azt jelenti, hogy mozgás közben a lábszár izmai ritmikusan mozognak és masszírozzák a mély visszereket, s ezzel segítik a vérnek a végtagból a szívbe való visszafelé áramlását. Tudni kell, hogy ilyen esetben a gravitációval szemben folyik a szív felé a vér. Ha egy visszértágulatot fedezünk fél a lábunkon, s az nem fáj, többségünk ezt csak esztétikai problémának tartja. De vajon mivé fajulhat egy-egy ilyen „szépséghiba"? Melyek a krónikus érbetegség fokozatai? Egy magányos kis visszér valahol az alsó végtagon biztosan nem befolyásolja a vérkeringést, és nem is okozhat lényeges panaszt. El kell mondani, hogy az emberek sokszor egy ilyen kis visszértágulatnak tulajdonítanak bizonyos végtagpanaszokat, például azt hiszik, azért fáj a térdük, a térdük alatt, a combjuk, lábszáruk, mert visszértágulatuk van. Pedig ennek teljesen más oka is lehet: például a hátgerincből kisugárzó fájdalom, ízületi kopás stb. Az ok máshol van. Ha az a kis visszér, ami évekig nem okoz problémát, nem változik és nincs is semmi jelentősége, a kor előrehaladtával mégis tágul, kacs- karingósabbá, szélesebbé válik, és idővel a közelében vagy távolabb újabbak jelentkeznek, akkor ez már nem szépséghiba, ez már visszértágulat. Melyek azok a tünetek, amelyeket semmiképpen nem szabad figyelmen kivül hagynunk, amelyek egyértelműen arra utalnak, hogy visszértágulatról van szó, és feltétlenül orvoshoz kell fordulnunk? A növekvő hidrosztatikus nyomás következtében a beteg feszülést, teltséget érez a végtagjaiban. Dél körül már fáradt a lába, pedig semmi különöset nem csinált, nem erőltette meg magát. hogy milyen gyorsan diagnosztizálják a betegséget. Persze később a visszértágulatok is okozhatnak komoly gondokat, de itt mégsem élethalálról van szó. Nem beszélve arról, hogy az ultrahangos érvizsgálat azért nem olyan egyszerű és nem is olcsó dolog. Ehhez megfelelő felszerelés kell, és a körzeti orvosnak nincs meg ez a műszere, de ideje sincs arra, hogy több mint egy órát töltsön a kivizsgálással. Ezt ő nem tudná elvégezni. Természetesen, ha a betegnek visszértágulatra utaló tünetei vannak, amelyekről az előbb beszéltünk, akkor már feltétlenül javaik a tüzetes klinikai és ultrahangos kivizsgálás. Ha idővel megdagad a láb, először a boka körül, majd a lábszár lesz vastagabb, ez már olyan súlyos tünet, amivel foglalkozni kell. Később megváltoznak a bőr tulajdonságai, megjelennek az elváltozások, elszíneződések, romlik az áteresztő képessége, feszültté, rugalmatlanná válik. Ilyenkor gondolni kell arra, hogy már egy kis sérülés is nagy bajokat okozhat. A szakemberek azt tanácsolják, hogy 50 év felett időnként ultrahangos vizsgálattal mindenkinek fel kellene mérni az erek állapotát Ideális lenne, ha az általános orvos el tudná végezni ezt a kivizsgálást; s ha kell, a beteget érszakemberhez küldené. Szlovákiában mi a helyzet ezen a téren? Lehet ez valóság vagy csak egy szép álom? Ezt inkább futurológiának nevezném. Az egészségügyi ellátás mai lehetőségeit látva egyáltalán nem gondolom, hogy ilyen preventív kivizsgálás minden 30 év feletti embernél indokolt lenne. Tudniillik egy visszértágulatos beteg sorsát nem hasonlíthatjuk össze egy emlőrákos vagy egy más daganatos beteg sorsával, ahol a korai diagnózis tulajdonképpen életmentő. A beteg élete teljesen attól függ, Az utóbbi időben mintha csökkent volna az érműtétek száma, legalábbis nem hallani any- nyi esetről, mint korábban. Ennek az az oka, hogy vannak jobb, hatásosabb, esetleg olcsóbb vagy új módszerek a visszértágulat kezelésére? A műtét ma már a visszértágulat kezelésének nem egyedüli módja. Rendelkezésre áll például az ún. szkleroterápia, az injekciós kezelés. Lényege, hogy a kitágult visszérbe bizonyos hatóanyagot fecskendezünk, aminek hatására a visszér elzáródik, egyre jobban összehúzódik, szinte összezsugorodik, és a végén eltűnik. Előnye az, hogy ezt a módszert ambulánsán lehet alkalmazni, s a beteg utána folytathatja mindennapi munkáját, nem kell betegállományba és kórházba mennie, és műtéti szövődmények sincsenek. Nem kell több hétre kiesnie a megszokott életből. Azt is el kell mondani, hogy nem minden visszértágulat alkalmas erre a kezelésre. Vannak olyan esetek, amikor sokkal célszerűbb a műtéti eljárás. Azt is el kell mondani, hogy a műtéti eljárás is nagy fejlődésen ment keresztül, és nagy változásokat mutat. Például nem kell feltárni, elvágni, kivenni, összevarrni a bőrt, ami munkaképtelenséget okcfz. Mindezt ma már el lehet végezni ún. endovénás módszerrel. Ami azt jelenti, hogy a visszérbe vékony katétert vezetnek be, majd lézersugár vagy rádiófrekvencia segítségével belülről zárják el az eret, így a beteg egy-két óra múlva mehet haza, és végezheti mindennapi teendőit. Az Új Szó Stúdiót az ujszo.com-on nézhetik meg. OLVASÓINK KÉRDEZTEK - A SZAKEMBER VÁLASZOLT
