Új Szó, 2012. augusztus (65. évfolyam, 177-202. szám)

2012-08-09 / 184. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. AUGUSZTUS 9. Sport-londoni olimpia 13 Kiküldött munkatársunk, Bőd Titanilla jelenti Londonból Kökény Roland és Dombi Rudolf férfi K2 1000 méteren, a Szabó, Kozák, Kovács, Fazekas-Zur női kajaknégyes pedig 500 méteren lett olimpiai bajnok Hat magyar aranyember két győztes hajóban Magyar aranynap a Dor- ney-tavon: alig harminc perc leforgása alatt a Kö­kény Roland, Dombi Ru­dolf férfi K2-es és a Sza­bó Gabriella, Kozák Da­nuta, Kovács Katalin, Fa­zekas-Zur Krisztina összetételű női K4-es is győzni tudott tegnap a londoni olimpián, a ma­gyarok már hat londoni diadalnál tartanak. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kökény Rolandnak a londoni volt a harmadik olimpiája. ,A pekingiről sajnos lemaradtam, mert fél centivel kikaptunk a válogatón. De érdemes volt ki­tartani, így a pályafutásom vé­ge felé ez a hab a tortán” - nyi­latkozta a boldog „Kökszi”. A két kajakos között azért is jó az összhang, mert hasonló menta- litásúak. „Mindkettőnkbe azt verték, hogy akkor jó, ha fáj, és majd pihenünk a sírban. Ezért is tudunk olyan keményen dol­gozni, és fizikailag, edzésen nyertük meg az olimpiád’ - hangsúlyozta Dombi. Férfi K2 1000 mé­teren először szer­zett olimpiai baj­noki címet Ma­gyarország, a női kajaknégyes 1992 után tudott újra nyerni az ötkarikás játékokon. „Érdemes volt kitartani” Kökény Roland és Dombi Rudolf tavaly állt össze, s a sze­gedi vb-n hatodikok lettek, vagyis az utolsó kvótát érő he­lyen végeztek. „Az egy irreális pálya volt, tudtuk, hogy sokkal jobb eredményt is elérhettünk volna - jegyezte meg erről Dombi. - De melóztunk to­vább, nagyon sok tapasztalatot szereztünk, és idén összerak­tuk, megcsináltuk.” „Nagyon uraltuk a pályát” A magyar páros drámai ver­senyben diadalmaskodott - 250 méternél vezettek, 500-nál és 750-nél másodikok voltak a svédek mögött, az utolsó méte­reken azonban a nagyot hajrá­zó portugálok támadását kel­lett visszaverniük. „Arra számí­tottam, hogy a svédek, a néme­tek és a portugálok lehetnek ott a végén, és úgy is lett. Nagyon uraltuk a pályát, minden ellen­félről tudtam mindent, ismer­tem őket, megnéztem a verse­nyeiket a videóportálokon, az előfutamokban is figyeltem őket. Ez mind kellett a mentális felkészüléshez, ezt csak így le­hetett megnyerni. A portugá­lok már a kézfogásukkal elárul­Kökény Roland (balra) és Dombi Rudolf tavaly álltak össze (MTI-felvételek A magyar női kajaknégyes 1992 után tudott újra nyerni az olimpián lók csak magamra figyelni” - mondta az ellenfelekről Kozák, aki nem sokkal a négyes diada­la után már koncentráltan és eltökélten beszélt a másnapi fi­náléról: „Négy éve tudatosan erre készülök. Minden évben előre tudtam lépni, és remé­lem, hogy csütörtökön fel tu­dom termi a pályafutásomra a koronát.” Kozák Kováccsal és Szabóval a pekingi olimpián is a négyes tagja volt, és az ottani tapaszta­lait Londonban is kamatoztat­ta. „Nagyon megmaradt ben­nem, hogy ott elszúrtuk a raj­tot, ezért ezt rengeteget gyako­roltuk. Az utolsó százon már tudtam, jöhet bármi, meg fog­juk nyerni, átszakítottam volna mindent.” „Majdnem elsírtam magam” ták magukat, majdnem eltör­ték a kezem, tudtam, hogy na­gyon erősek - magyarázta Dombi, aki a könnyeivel küsz­ködött az eredményhirdetés alatt. - Rengeteg feszültséggel jár a felkészülés, ez az utolsó hét egy évnek tűnt. Nagyon sok volt, ez jött ki rajtam a dobo­gón. Meg az, hogy a szüleim­nek is örömet szerezhettem, és egy egész ország szurkolt ne­künk, és mi nem a dobogóra csúsztunk be, hanem nyerni tudtunk.” „Már a rajtnál éreztem” A magyar női kajaknégyes általában esélyesként utazik az olimpiára, az elmúlt három al­kalommal azonban mindig be kellett érnie az ezüsttel. A női K4 500 m egyeduralkodói 16 éven át a németek voltak, az ő regnálásukat szakították most meg a magyar lányok - pedig az Eb-n még két hajóhosszal kikaptak tőlük. , .Akkor sokan kritizáltak minket, de én nyugodt voltam - mondta Kovács Katalin, aki harmadik olimpiai aranyát sze­rezte. - Egy héttel voltunk a vá­logató után, nem gyakoroltunk együtt, nem mentünk pályát, és én nem is voltam túl jól. Senki nem görcsölt amiatt, hogy kap­tunk két hajót a németektől. Inkább erőt merítettünk abból, hogy ilyen körülmények között is harmadikok tudtunk lenni.” Az olimpiai döntő aztán már szinte simának tűnt, Kovács Katalin belülről is annak érez­te: „Már a rajtnál éreztem, hogy ez győzelem is lehet. Amikor kétszázhoz értünk, azt éreztem, hogy ez majdnem megvan, az utolsó százon pe­dig azt, hogy ezt már senki nem veheti el tőlünk. Nagyon jó volt megélni egy ilyen győzelmet. Arra számítottam, hogy mi fog­juk üldözni a többieket, és na­gyon jó érzés volt, hogy kirob­bantunk a rajtnál, nem hagy­tunk esélyt sem arra, hogy utolérjenek.” „Üdv a klubban” Kovács Katalin aranyérmét babusgatva nyilatkozott a saj­tónak. „Nagyon szép az érem. Hihetetlen érzés, hogy megva­lósítasz egy álmot, amiért dol­gozol. Ennek mindig örül az ember. Minden győzelem ugyanolyan boldogságot tud okozni” - mondta a 31-szeres világbajnok magyar kajakki­rálynő, akinek társai most elő­ször lettek olimpiai bajnokok. „Hogy mit mondtam nekik? Azt, hogy üdv a klubban - ne­vetett Kovács, akit felszabadí­tott a győzelem. - Nagyon jó így kezdeni egy olimpiát. A ko­rábbi négyesekkel is esélyesek voltunk, és mivel mindegyik egységben benne voltam, mondhatom, az mind nagyon jó négyes volt. De az olimpiai győzelemhez mindennek klap­polnia kell. Most ez a siker sok erőt ad a párosra is.” Kovács ma Douchev-Janics Natasával címvédőként vág neki a női K2-esek 500 méteres távjának. „Átszakítottam volna mindent” Kozák Danutára is verseny vár ma, ő KI 500 méteren áll rajthoz. „Sokat várok Idemtől és Oszipenkótól, de megpróbá­Bf» , Fazekas-Zur Krisztinával madarat lehetett volna fogatni a döntő után - két éve még ma­ga sem gondolta volna, hogy olimpiai bajnok lesz. „A tavalyi szegedi vb-n már azért érett bennem a gondolat, hogy sze­retnék olimpián indulni - nyi­latkozta a 32 éves versenyző, aki egy éve még az Amerikai Egyesült Államok színeit képvi­selte. - Mivel nem volt ameri­kai állampolgárságom, tud­tam, hogy vissza kell jönnöm Magyarországra, és ez nem volt egyszerű, tekintve, kikkel kell itt megküzdeni a kvótáért. Egyáltalán nem volt biztos, hogy én ezt simán véghez- viszem.” Fazekas-Zur azonban kihar­colta a helyet a hajóban, és első olimpiájáról aranyéremmel térhet haza. „Majdnem elsír­tam magam a célban. Úgy ér­zem, nekem ez az egy lehető­ségem volt. Kati már sokszor volt olimpián, Danuta és Gabi előtt pedig még ott egy egész pályafutás. Azért örülök most olyan nagyon, mert egyáltalán nem biztos, hogy nekem lenne még második dobásom.” (bt) Gelle Péter és Vicék Erik utolsó lett a férfi K2-esek döntőjében „Csak szenvedtünk a pályán” ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Világbajnokként érkeztek, éremről álmodtak, utolsók lettek. A férfi Ív­esek versenye nem Vlček Erik és Gelle Péter elképzelései sze­rint alakult - a szlovákiai egy­ség a 8. helyen végzett az olim­piai döntőben. „Csak szenvedtünk a pályán - mondta Vicék Erik, aki ötödik alkalommal indult világverse­nyen Gellével párosban, és most először vallott kudarcot. - Nagyon csalódott voltam a cél­ban. Azt hittem, bármennyire kínlódunk is, legalább egy-két hajót megelőzünk.” Gelle sem emlékszik rá, hogy valaha utol­só helyen végzett volna egy döntőben. „Ilyen a sport, ez is benne van. Ötszázig még nem volt olyan vészes a helyzet, de azután nem sikerült úgy fokoz­nunk a tempót, ahogy szeret­tük volna, és főleg, ahogy a többiek fokozták” - nyilatkozta a párkányi származású kaja­kos. Pedig mindketten jó formá­ban érezték magukat. „A kö­zépfutamban jól mentünk, azokat a portugálokat is simán vertük, akik most éppen csak lemaradtak az aranyról” - emelte ki Vlček. Gelle sem ér­tette a kudarc okát: „Fizikailag biztosan bírtuk, mégsem tud­tunk gyorsítani.” A csalódást gyorsan meg kell emészteni, Gellének és Vlček- nek ma Martin Jankoveccel és Tarr Györggyel együtt a né­gyesben kell jól teljesítenie. „En már nem is gondolok a pá­rosra. Már teljes erőbedobással a négyesre koncentrálok” - je­lentette ki alig egy órával a K2- esek döntője után Vlček, Gelle pedig hozzátette: „Négyesben tényleg bárki nyerhet. Az utol­só méterekig fej fej mellett fog haladni a mezőny, nem lehet taktikázni. Nyomni kell elejétől a végéig keményen.” (bt) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Vajda Attila Pe- kingben megváltó volt - a 14. ver­senynapon ő sze­rezte a magyar küldöttség első aranyérmét a férfi Cl ezer mé­teren. Londonban nem sikerült átütő eredményt elérnie, cím­védés helyett végül csak a 6. helyen végzett. „Most ennyi volt bennem, mindent kiadtam magamból. Nem keresek kifo­gásokat, a felkészülés alatt mindent megtettem - nyilat­kozta Vajda. - Látható volt, mi­lyen kiegyensúlyozott a me­zőny, már a középfutamokban fél másodpercen belül volt hat egység.” Bár Vajda eleinte nem akart beszélni róla, azért mégis el­árulta, mi nehezítette a felké­szülését. „Az az idő, amennyivel az olimpia előtt ideérkeztem, ennyire volt elég. Szegeden 30 fok fölött van a hőmérséklet, a víz 25 fokos, itt meg 20 fok van, és a víz 17 fokos. Aki kicsit ott­hon van a fizikában, az tudja, hogy a víz sűrűsége már megvál­tozik, más a levegő páratartal­ma is. Jóval többet kellett volna ezen gyakorolnunk, uszodában nem edzhetek, mert ott hogyan megyek ezer métereket?” - tette fel a költői kérdést a magyar ke­nus, aki felháborodva mesélte, hogy a Dorney-tó környékén nincs konditerem. „Nagyon hi­ányzik, hogy nem tudunk kon­dizni. A bemelegítéshez kellene, mert evezős ergométerrel na­gyon nehéz felkészülni egy ka­jak-kenu versenyre... De abból főzünk, amink van, a lapátkészí­tőmtől kértem egy csövet, és fel­erősítettem a fára a szálláson, azon húzódzkodtam - mondta Vajda, aki 200-on is indul, de már a döntőbe jutás is bravúr lenne tőle. - Realista vagyok, tudom, nem vagyok sprinter, de szívemet-lelkemet kiteszem majd a pályán, ahogy az ezren is.” (bt) A címvédő Vajda Attila a hatodik helyen végzett C1 1000 méteren „Nem keresek kifogásokat”

Next

/
Oldalképek
Tartalom