Új Szó, 2012. augusztus (65. évfolyam, 177-202. szám)
2012-08-07 / 182. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. AUGUSZTUS 7. Agrárkörkép 15 Az ősszel szükséges tápanyagokat nem közvetlenül a vetéskor, hanem később, október közepétől ajánlott kijuttatni a már kikelt növényeknek A repce a kukoricához vagy búzához képest technológiai szempontból igényes kultúrának számít, kedvező ára miatt az utóbbi években nálunk is egyre többen foglalkoznak vele. A vetésforgóba jól beilleszthető, hiszen korán lekerül a tábláról, és nem zsarolja ki a földet. ISMERTETŐ Nem érzékeny az elővete- ményre, de korai vetése miatt a szemeskukorica kizárható az elővetemények közül. Önmaga után három évig nem ajánlott vetni, mivel ez nagyon megnövelné a gombás megbetegedések esélyét, és túlságosan megemelné a vegyszerezés költségét. Jó szerkezetű, tápanyagokkal és mésszel jól ellátott talajokat igényel, de agyagos és humuszos homokterületeken is jó eredményeket lehet elérni vele. A rosszabb víztartó képességű, homokos, kavicsos talajokon a növényt azonban érzékenyen érinti, ha a virágzás idején nem kap esőt. A repce termőképességét alapvetően meghatározza az, A repce termesztése technológiailag is igényes A repce jó szerkezetű, tápanyagokkal és mésszel jól ellátott talajokat igényel (Archívumi felvétel) hogy az állomány milyen állapotban megy a télbe. Aprómagos, vagyis gondosan előkészített talajt igényel. A talaj és a magágy előkészítése során elsősorban a vízmegtartás szempontjait kell figyelembe venni. A talaj megfelelő megmunkálásához illetve a szalma bedolgozásához és lebontásához több műveletre van szükség. A tarlómaradványok bomlását nitrogén kijuttatásával segíthetjük. Tarlókezeléssel az árvakelésű magokat és gyomokat is csírázásra késztetjük, ezzel lényegesen csökkenthetjük a későbbi gyo- mosodás okozta problémákat. A repce alá általában 20-25 centiméter mélyen dolgozzák át a talajt, ez szántással, vagy kultivátorozással történik, majd a nedvesség minél jobb megőrzése érdekében szükség van a hengerezésre is. Ezzel 1,5-2 cm mélységig tömörítik a talajt, a teteje viszont porha- nyós marad, így a talaj cserepesedése megakadályozható. Az ajánlott vetésmélység általában 3^f centiméter. Kö- töttebb talajokon ennél 1 centiméterrel sekélyebb, lazább talajokon pedig 1 centiméterrel mélyebb vetőágy kialakítása javasolt. Ján Vašák professzor, a csehországi és a szlovákiai repcetermesztés fejlesztésére alakult szakmai munkacsoport képviselője szerint a hatékony repcetermesztés technológiai elemeinek betartása, nevezetesen a megfelelő időben és a frissen eldolgozott talajba való vetés, a megfelelő vetési sűrűség, a kellő tápanyagpótlás, a gyökerek megerősítése a megfelelő terméshozam egyik fontos előfeltétele. A szakember gyakorlati tapasztalatokra hivatkozva állította, hogy a 40-60 ezres optimális növénysűrűség mellett az őszszel szükséges tápanyagokat nem közvetlenül a vetéskor, hanem később, október közepétől ajánlott kijuttatni a növényeknek. A vetésidő és a fajtaválaszték tekintetében a termelők tapasztalata szerint minél később kerül a földbe a mag, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy hibridet kell vetni. A fajták kezdeti fejlődése általában lassúbb, ezért a korábbi vetésidőkre alkalmasabbak. Ezt érdemes figyelembe venni annak érdekében, hogy a tél beálltáig megfelelően fejlett legyen az állomány. A vetés ideje régiók szerint változik, de az augusztus vége és szeptember közepe közötti időpontban a legtöbb repce a földbe kerül. A növekedésszabályozók alkalmazása is általában annak függvénye, hogy milyen időpontban került elvetésre a mag, hiszen a későbbi vetésű repcét általában már nem kell kezelni a túlnöve- kedés ellen. Ugyanakkor a kezelés a hormonális változások miatt nemcsak az áttelelésben segíti a növényt, hanem a tavaszi szárazság tűrésében és az oldalhajtások képződésében is kedvező hatásokat vált ki. A repce vetésére a mechanikus vagy pneumatikus rend-1 szerű, pontos adagolással és jó mélységtartással dolgozó, sűrűsoros kalászosgabona-vetőgé- pek használhatók. A tapasztalatok szerint a tárcsás csorosz- lyával rendelkező vetőgépek mélységtartása és magkihelyezése általában biztonságosabb, mint a csúszócsoroszlyásoké. A repcét nedvesebb körülmények között 2-3 cm-re, szárazabb körülmények között 3-4 cm-re vetik. A vetési mélységet csoroszlyánként kell beállítani a mélységhatároló kerekek és a csoroszlyakarok rugósterhelésének szabályozásával. Az adagolás pontossága a mag méretétől és formájától is függ, ezért érdemes leforgatáspróbát végezni, (sz-h.a) A szárak rövidülése ellenére ezeknek a hibrideknek nem kisebb a terméshozamuk, mivel a hajtások száma, amelyek becőket viselnek, nem csökkent Féltörpe hibridek - valódi újdonság a repcetermesztők számára TÁJÉKOZTATÓ A repce termesztésére ajánlott optimális fajták kiválasztásakor a jelenlegi bemeneti költségek egyre nagyobb mértékkel esnek latba a fajtakínálatban, így a termelők elsősorban azokat a tulajdonságokat veszik figyelembe, amelyek megfelelő terméshozam mellett képesek a bemeneti költségek csökkentésére és a termesztés hatékonyságának növelésére. Mivel a jelenlegi betakarító gépek főleg a nagy felületű termőterületeken való alkalmazásra lettek kialakítva, a kihasznált kapacitásuk nagyon gyorsan lecsökken, ha a betakarításra szánt terület nagysága nem a kapacitásuknak megfelelő. A termények optimális betakarítása a termelők számára egyre jelentősebb prioritássá válik. Nem véletlen, hogy sokan közülük komolyan gondolkodnak a nagyobb magasságra állított vágás alkalmazásán, hogy kikerüljék a nagyobb szalmamennyiség feldolgozásával járó problémákat, amelyeket a hagyományos magasabb repcefajták okoznak. A DuPont Pioneer cég a repce új, versenyképes genotípusával jelentkezett a hazai piacon is, amelyek a Maximus™ hibridcsaládba tartoznak. Ennek a hibridnek jóval alacsonyabb szára van, mint a hagyományos fajtáknak. Az új hibridekről Marek Jakubectől, a cég termékmenedzserétől kaptunk tájékoztatást. A Maximus™ repcehibridek a hagyományos 16CÜ180 cm-es fajtákhoz képest alacsonyabbak, csupán 130-140 cm magasak. A növények rendkívül alacsonyan, már a gyökémyak fölött megkezdik az elágazásokat, miközben a becők az oldalsó elágazásokon is kiegyenlítettek. A növényen az oldalsó elágazások is ugyanolyan magasra nőnek, mint a főszár. Betakarítás szempontjából a becők első szintje 20-30 cm-rel alacsonyabban helyezkedik el, mint a hagyományos fajtákon. Ez növeli a betakarítási kapacitást, mivel a növényt a vágógerenda könnyebben tudja felfogni és vágni, ezáltal könnyebb a kicséplése is. A cséplés kapacitásának növelése érdekében nagyon fontos volt a növényi szár egyes részeinek elvékonyodása. Ebből a szempontból a szár vastagsága a növény és a vágókés találkozásánál fontos, a hagyományos hibridekkel összehasonlítva a féltörpe hibridek szárvastagsága 30 százalékkal kisebb. Ezáltal csökken az üzemanyagfelhasználás (könnyebb és gyorsabb üzemmenet) és csökken a szemveszteség a kiszóródás miatt. A szárak rövidülése ellenére a Maximus™ repcehibrideknek nem alacsonyabb a terméshozamuk, mivel a hajtások száma, amelyek becőket viselnek, a hagyományos hibridekhez képest nem csökkent. Növeli a ledőléssel szembeni ellenállást Az energiaárak a jövőben is minden bizonnyal növekedni fognak, így a jelentőségük folyamatosan növekedni fog. A nemesítők egyik fő érve, amely- lyel a Maximus™ repcehibridek termesztését javasolják, a ledőléssel szembeni ellenállóság. Az alacsonyabb szármagasságnak köszönhetően a növények le- dőlési hajlama alacsonyabb. Az enyhe megdőlés és a hajlékonyság ugyanakkor igényelt tulajdonság, mivel csökkenti a szemek kipergésének veszélyét a szél által. A ledőlés viszont csökkenti az asszimiláció intenzitását és a szemek kipergése következtében csökkenti a terméshozamokat és a minőséget. A ledőlt állományban a gombabetegségek is gyorsabban terjedhetnek. Emiatt az érés sem egyenletes. A ledőlt repce betakarítása jóval nehezebb, több költséget igényel. Növekednek a tisztításra és a szárításra fordítandó költségek is. A Maximus™ repcehibridek ledőléssel szembeni ellenállósága az egyik legfontosabb tulajdonságuk. Természetesen a ledőléssel szembeni ellenállóság a magasabb fajtáknál is jelen van (PR46W20, PR46W14), de a Maximus™ repcehibridek alkalmazása jóval könnyebb. Az egyenletes érés előnyei A Maximus™ repcehibridek egységes alacsonyan elhelyezkedő becői egyenletesen érnek, így a betakarítás elvégzésének előrejelzése jóval megbízhatóbb, ami segít a termés betakarításának optimalizálásában és minőségének javításában. A hibridek alacsonyabb részem alakul ki ugyanis a legmagasabb hozam. A magasabb hibridek esetében ez állandóan problémát jelent. Míg a növény felső harmadában már felnyílnak a becők, az alsó részeken fekvők még zöldek. A gazdák számára nagyon nehéz meghatározni a betakarítás optimális idejét, amelynek alapján elfogadható veszteségekkel maximális hozamot érhetnének el. Gyakran a betakarítás túl korán megtörténik, mivel a felső becők nyitottságát túlértékelik. Ugyanakkor a termés olajhozama és annak minősége csökken, mivel a gazdák nem várják meg a zöld becők beérését. Az egyenletesen érő becők esetében viszont nagyon gyakran nincs szükség deszikkálásra sem, ami tovább csökkenti a betakarítással kapcsolatos költségeket. Könnyebben betakaríthatok A vágási és cséplési kapacitás növekedése a Maximus™ repcehibridek betakarítása esetén összefügg az alacsony szárral. Mindez már a vágógerendánál megfigyelhető. A magasabb szárú fajtákat már itt nehezebben dolgozza fel a gép. Általában ezeket a magasabb fajtákat jóval előbbre kitolt szállítócsigával kell betakarítani, és ezt lefelé kell irányítani, hogy a levágott növény egyenletesen kerüljön a forgódobba. A szár felső harmadán levő becők könnyebb felnyílása miatt a dobnak ennek a részén jelentős veszteségek alakulhatnak ki a szemek kipergése következtében. Ha a szárterelő motolla úgy van beállítva, hogy ne húzza a növényeket, akkor a magasabb fajták esetében a vágókések előtt egyenlőtlenül felhalmozódnának. Á forgódob összegyűjti a felhalmozódott levágott növényeket és igyekszik áttolni őket, ezáltal vagy a vágókéseket blokkolja, vagy pedig a levágott növények nem egyenletesen jutnak át a cséplő berendezésen. Minél alacsonyabbak tehát a levágott növények, annál kevesebb biomasszát kell feldolgozni, annál egyenletesebben zajlik cséplés, amelyhez meghatározó feltétel a levágott növény egyenletes utánpótlása. Ezenfelül a féltörpe hibridek vékonyabb szára a vágáshoz kisebb teljesítményt igényel. A forgódobban könnyebben ki- csépelhetők, mint á nagyobb tömegű fajták, így a cséplési kapacitás növelése következtében csökken az egységnyi üzemanyag-felhasználás. Á betakarítás során jelentősen gyorsabb a Maximus™ hibridek vágási sebessége, mivel gyorsabban csépelhetők. Ezáltal növekszik a kombájnok betakarítási teljesítménye, 30 százalékos üzemanyag-megtakarítás érhető el, és csökkennek a betakarítási veszteségek is. A Maximus™ hibridek 6-8 százalékkal növelik a kombájn cséplési teljesítményét is. (x) Ezeknek a hibrideknek jóval alacsonyabb száruk van, mint a hagyományos fajtáknak (Archívumi felvétel)
