Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)

2012-07-28 / 174. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 28. Kultúra 7 Gombaszögi beszélgetés Maszkura, alias Bíró Szabolcs énekessel, a Tücsökraj zenekar tagjával Kedves öt ember a színpadon (Stofira Erik felvétele) Énekes és szövegíró. Ze­nésztársaival 2007-ben alakította meg a Tücsök­raj zenekart. Öt év alatt elkészítettek három nagylemezt és egy kisle­mezt. Nemrégjelent meg Sztárzseni című albumuk. N.MOLNÁRJUDIT Lagzizással kezdted, majd jött a rap, végül profi zené­szeket gyűjtöttél magad mel­lé, akik a Tücsökrajt alkotják. Hogy jöttek ezek a projektek és a váltások? Azzal indult az egész, hogy apámtól kaptam egy kis piros tangóharmonikát, és megtaní­tott rajta játszani egy számot. Naponta használtam a hang­szert, és odajutottam, hogy el­kezdtem lagzizni 16-17 évesen. ’98-ban kezdtem rapszövegeket írni, eleinte románul. Épp egy faipari iskolába kerültem, ro­mán osztályba, és rávett a pad­társam, hogy rappeljünk. így indult a dalszövegírás. Aztán úgy gondoltam, csinálok vala­mit magyarul Háborgató Masz­kura néven. Ebből kezdtek meg­ismerni, hogy van egy srác, aki angol keménykalapban harmo­nikával rappel. 2005-ben Bu­dapestre költöztem. Ott talál­koztam a gitárosunkkal, Ker­tész Csábival. Ismerte a raple- mezeimet, és azt mondta, hogy zenészeket talál hozzá, csak csináljuk. Eleinte arról volt szó, hogy rappelünk. De mondtam, hogy vannak félretett régi da­lok, amiket szeretnék megcsi­nálni, és mindegy, hogy mit gondol a rappes társaság. így alakultunkmeg 2007-ben. Most vagyunk ötévesek, van három nagylemezünk és egy kisleme­zünk. Ez tehát a te projekted, a többiek pedig a háttérzené­szek? Nem, ez egy öttagú zenekar, mindenkinek megvan a szere­pe. Én vagyok az énekes és a dalszövegíró. A magva én va­gyok a zenekarnak, de annyira komolyak a zenészek, hogy senki nem lóg ki a dologból. Mutogatjuk egymásnak az ötle­teket, majd a próbateremben összerakjuka dalokat. Mit jelent a maszkura? A maszkura maskarát jelent. Magyarországon maskaraként említik, Erdélyben, Romániá­ban maszkura. Egy farsangi fi­gura. Amikor művészeti líceum­ba jártam, olyan zenéket hall­gattam, mint a Faith No More, a Red Hot Chilly, Merilyn Man­son, Clawfingers, elkezdtem én is lázongani, szakadt ruhákba öltözni, meg kócos volt a hajam. A szüleimnek ez nem tetszett, és mondták, hogy „Ne maszkurázz fiam, öltözz normálisan!”, kicsi maszkura meg ilyen-olyan maszkura, s gondoltam, hogy ezzel jó lenne énekelni. Magyar anyanyelvű vagy ugye, románul pedig megta­nultál. Igen. Marosvásárhelyen szomszédságban éltem romák­kal, románokkal, megismertem a zenéjüket, a cimboráktól meg­tanultam románul. Ha jól tudom, most is van egy román projekted. DJ lakótársammal csinálunk közösen zenéket, és ott kiélem az, idézőjeles, románságomat. Popot játszunk, amiben megje­lennek különböző népek zenéi, ízek, amiket szeretek. Miért nem az anyanyelve­den kezdtél el zenélni? Nem tudom. A lagzikban má­sok dalait énekeltem, ott a ven­dégsereg zenéjét kellett játsza­ni. Voltak román-magyar ve­gyes lagzik, s örültem, mert sze­rettem a román nép- és kön­nyűzenéket. Ez később is meg­maradt. S hogy miért írtam elő­ször románul? Mondtam, rávett a román padtársam, hogy csinál­junk román rapet. Később vál­tottam az aíiyanyelvemre, mert jobban ki tudtam fejezni ma­gam. Az utóbbi időben többnyi­re magyar szövegeket írtam, de sok román szöveg is lesz még szerintem. Nagyon szeretem a román zenét, baromi szép nép­zenéjük van, ami hat rám. S milyenek a budapesti ha­tások? Nyitott a közösség. Akármit beleviszek a zenébe, román, ci­gány elemet, népzenét, nyitot­tak, örülnek neki. Kedves öt embert látnak a színpadon, és élvezik, ha jól énekelünk. A ze­nekar is vegyes. Én Erdélyből vagyok, és igazából román va­gyok, de ezt jól kell értelmezni. Magyarnak vagy románnak tartod magad? Mind a kettőnek! Egyébként Bíró Szabolcs vagyok, ha úgy vesszük, színtiszta magyar, de román is vagyok. Értek onnét hatások, és igazából boldoggá tett a román zene, meg hogy ott születtem. Határon túli magyarként ért támadás? Nem. Úgy gondolom, hogy ha normális közegbe kerülsz, ak­kor ez nem érint. Elég sokan pa­naszkodtak otthoniak, erdélyi­ek, hogy kimentek, és leromá- nozták őket. Engem a művész­közegben ilyen nem ért. Attól kezdve, hogy megtaláljuk a kö­zös hangot, ez nem lényeg. Per­sze vannak buták, akik megkér­dezik, hogy: „Ilyen szépen be­szélsz magyarul?” Bíró Sza­bolcsként hogy beszéljek ma­gyarul? Vannak rossz arcok és jó arcok, Romániában ugyanígy. Gondolod, hogy van vala­mi, amivel a rossz arcokat meg lehet győzni, hogy ez nem ördögtől való dolog, ha­nem a másik anyanyelvének tiszteletben tartása? Sok mindentől függ ez. En­gem is értek már durva dolgok, de én nem egy népre haragud­tam, hanem arra az emberre, aki megütött vagy bántott, nem az egész fajtájára. Ez otthon is megvolt sokáig, és még mindig vannak olyan asztalok, hogy ha odaülök, előjön, és akkor erről beszélnek. Pótcselekvésnek tar­tom. Ha valaki jól érzi magát, megvan a kis kedvese, nem fog­lalkozik vele. Persze van, aki­nek kell foglalkozni ezzel. Én zenészként nem akarok. Mi történik mostanában a zenekar háza táján? Nemrég jött ki a Sztárzseni című lemezünk. Május 3-án volt a bemutatója. Volt egy ötállo­másos erdélyi turnénk, most fesztiválozunk, bemutatjuk a dalokat. Nagyon keményen meg­dolgoztatok az ismertségért. Mi kell ahhoz, hogy egy zene­karbefusson? Ez vágyjon, vagy nem jön. Mi muzsikálni akartunk, és aka­runk továbbra is. A közönség dönti el, a dalok döntik el, hogy tovább lépsz vagy nem. Az em­berektől függ, hogyjó zenészek, vagy nem jó zenészek. Idén jön az első rész Trilógia lehet A hobbitból London. Trilógia lehet az eredetileg kétrészesre tervezett A hobbit című filmből. A film bővítésével kapcsolatban a ren­dező-producer Peter Jackson és a Warner Bros filmstúdió között kezdődnek megbeszélések - közölte csütörtökön a BBC onli­ne hírszolgáltató filmipari for­rásokra hivatkozva. Egy har­madik epizódhoz azonban foly­tatni kell A hobbit július végén lezárult forgatását. Jackson két hete a San Diegó-i Comic-Co- non összesereglett rajongók előtt említette meg, hogy a két­részes filmen felül még tervezi további jelenetek felvételét. Azt azonban hozzáfűzte, hogy na­gyon korai lenne egy harmadik filmről beszélni. A tárgyalásokról szóló hír szerint azóta előrelépés történt az ügyben, a produkcióhoz kö­zel álló források azt is megszel­lőztették, hogy már a színészek szerződéseinek áttekintésénél tartanak, és vizsgálják a bővítés jogi konzekvenciáit. A hobbit két epizódjának for­gatása 2011 márciusában kez­dődött. A J.R.R. Tolkien regé­nyéből készült háromdimenzi­ós film első epizódja december­ben, a második rész jövő de­cemberben kerül a mozikba. A San Diegó-i seregszemlére A hobbit előzetesének vetítésé­re az új-zélandi rendezőt Elijah Wood is elkísérte, aki elragad­tatva nyilatkozott a látottakról. Úgy véíte, a bemutatott részlet önmagában is fantasztikus volt, de különösen azért tet­szett neki, mert a film érzelmi vonulatába is bepillantást en­gedett. A Gyűrűk Ura című Tolkien- trilógiából Peter Jackson ren­dezésében készült három film 2001 és 2003 között összesen mintegy hárommilliárd dollá­ros jegybevételt hozott. A hob- bittól hasonló sikert várnak a szakértők. (MTI) Wes Anderson rendező filmje két 12 éves gyerek történetét meséli el, akik szerelmesek lesznek, titkos egyezséget kötnek, és a vadonba szöknek Kalandok a holdfénykirályságban TALLÓS1BÉLA Már a cím, a Holdfény király­ság (Moonrise Kingdom) elárul­ja, hogy e film nem földközeli sztorit kínál. Egy királyság, amit a hold fényéhez hasonlítanak, nem viselheti magán a minden­napok szürke fényét. E holdfénykirályság a gyere­kek királysága. Ahol minden úgy történik, ahogy a gyerekek gyerekfejjel elképzelik. Bár ta­lán mégse esik meg minden az ő „törvényeik” szerint, hiszen semmi sem tökéletes: a hold­fénykirályságban is megjelen­nek a felnőttek, hogy ne értsék meg a gyerekeket, s keresztbe tegyenek nekik. A holdfénykirályság egy New England partjainál fekvő szige­ten terül el. Fő tartománya, il­letve székhelye egy Ivanhoe névre keresztelt cserkésztábor, ahonnan 1965 nyarán megszö­kik egy tizenkét éves kisfiú. Ugyanakkor egy többgyerme­kes családból, sárga kofferébe csomagolva gyermekvilágának legfontosabbf?) kellékeit, meg­szökik egy tizenkét éves kislány. Ők ketten találkoznak a sziget végtelen erdőin-mezőin, egy­másba szeretnek, és a természet ölén, saját képükre formálva, alakítgatják holdfénykirálysá- gukat. „Mézesóráikban” puk- kasztóan elszállt humorral szemlélnek bennünket, karika­túrafiguraként látott felnőtte­ket, mert az ő holdfénykirálysá- gi törvényeik szerint csupa ér­telmetlen dolgot követünk el - ellenük. Meghökkentő a filmet uraló abszurditás. De csak azért meg­hökkentő, mivel Wes Anderson rendező és alkotóstábja ebben a mozgóképes torzított tükörben - okostojás felnőtt realitásun­kat szembeállítva a holdfénybi- rodalommal - olyasmit fogal­maz meg, amiről Szabó Lőrinc zseniális verset írt; Lóci óriássá válását ecsetelve. Megnyitva bennünk szuny- nyadó gyermeki énünket ma­gával visz a film. Elragad vala­mennyi komponensével: nem szokványos zenei világával, roppant találékony, színes ké- piségével, abszurd ötleteivel, torz helyzeteivel. Az egyik fel­nőtt főszereplőt alakító Edward Nortonnal, aki mindenféle stí- lusbarfkitűnő, az abszurdban is sziporkázó a cserkészcsapat ve­zéreként. És elkápráztatnak a szárnyai alatt masírozó gyere­kek, akik élvezetesen játsza­doznak a szabadjára engedett fantáziával az ide-oda kalando­zó filmes sztoriban. Stílusában, történetvezeté­sében, kömyezetalakításában, humorában, játékos nyelvében és szellemiségében totál elru­gaszkodás ez a film a hollywoo­di gyermekfilm-világtól. Wes Anderson rendező holdfénnyel festett újszerű mozis királysága olyan kalandot kínál a nézőnek, ami fanyar érzést hagy maga után. Mert nem szépít, hanem formát bont, s mindent a feje te­tejére állít. Edward Norton és az Ivanhoe tábor lakói (Fotó: Magic Box)

Next

/
Oldalképek
Tartalom