Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)
2012-07-26 / 172. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 26. Vélemény És háttér 5 Putyin már tavaly külföldi ügynököknek nevezte az ellene szervezkedőket Punkcsajok és demokrácia Az orosz belpolitikával kapcsolatban a nemzetközi médiában főleg az öttagú lánybanda három, hónapok óta előzetesben ülő tagjáról esikszó. Valahol ez érthető is, hiszen a dolog abszurditása már a szaúdi vallásrendőrséget vagy az afgán tálibokat idézi. MAL1NÁK ISTVÁN Úgy látszik, Putyin csicskásai sem különbek. A Pussy Riot női punkcsapat hirtelen világhírű lett, de sokkal többről van itt szó, mint egyszeri jogi túlkapásról. Pár hét alatt, amióta Putyin visszatért az elnöki székbe, az orosz parlament négy olyan törvényt is elfogadott, amelyek még a fejlett demokráciákat is megrogyasztanák, hát még az „irányítottat”. 1. Szigorították a büntetéseket á nem engedélyezett tüntetések szervezéséért, az azokon való részvételért. Azt a hatalom dönti el, hogy mit engedélyez; már több ellenzéki vezetőt bör- tönöztek be. 2. Az internet szabadságának korlátozását jelenti az az új törvény, amely felhatalmazza a hatóságokat honlapok bírósági határozat nélkül történő bezárására. Hivatalosan a pedofil tartalmú honlapokkal szembeni fellépésről van szó, de a jogszabály értelmében bármikor bevezethetik a legkeményebb cenzúrát is. 3. A civil szervezetek működését szigorító törvény kötelezi a külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezeteket, hogy „külföldi ügynökként” regisztráltassák magukat. Itt is elképesztően szigorú büntetéseket helyeztek kilátásba. Olyan neves szervezetekről is szó van, mint a Greenpeace vagy a Golosz, amely a választások tisztaságát ellenőrzi. Oroszországban az ügynök szó egyet jelent a külföldi kémmel. Putyin már tavaly külföldi ügynököknek nevezte az ellene szervezkedőket. 4. A rágalmazásról elfogadott törvény a médiát köti gúzsba, egyetlen korrupt állami hivatalnokot sem mernek majd a szerkesztők megbírálni. A tavalyi parlamenti, majd az idei elnökválasztás előtt és után Moszkvában hatalmas tüntetések voltak. Mintha az orosz társadalom azt üzente volna a hatalomnak, hogy már nem tehet meg mindent. Putyin visszatért, és röpke három hónap alatt bebizonyította, hogy igen. A szerencsétlen Medvegyev, aki elnökként a liberális eszmék védelmezőjének szerepében tetszetett, Putyin-csinálta kormányfőként meg sem mer mukkanni. Ha ilyen prizmán át nézzük a punkcsapat három tagjának őrizetbe vételét, már nem is csodálkozunk annyira. Sem a hazai, sem a nemzetközi felháborodás, tiltakozás nem segít rajtuk. Nagyezsda Tolokonnyi- kovát, Jekatyerina Szamucevi- cset és Marija Aljohinát garázdasággal vádolták meg. A vád szerint a három nő „vallási gyűlöletből és a különböző társadalmi csoportokkal szembeni ellenségeskedésből fakadóan” cselekedett, amikor egyházi épületben „provokatív és sértő tettet” hajtott végre. Februárban, pár nappal az elnökválasztás előtt, „punkimát” adtak elő a Megváltó Krisztus székesegyházban. Az öt lány egy oltár előtt azt énekelte: Szűzanya, kergesd el Putyint! Akciójukat videóra vették és feltették a világhálóra. Csak hármukat vették őrizetbe, március óta vizsgálati fogságban vannak. Mindannyian kisgyermekes anyák, ketten egyedül nevelik gyermeküket. A moszkvai bíróság a múlt héten döntött arról, hogy további fél évre előzetes letartóztatásban maradnak. Garázdaságért akár hét évet is kaphatnak. Kirill pátriárka elégedett, ő az egyház elleni összehangolt támadás részeként értékelte a punkimát. Mellesleg a pátriárka szerint az egyház elleni támadás része volt az is, ahogyan a sajtó az ő ingatlanügyeiről és drága karóráiról írt. JEGYZET Köszönet Bándyéknak KISS TIBOR NOÉ ApécsiBándy Kata ügye az első pillanattól kezdve olyan, mint egy rémálom. Egy fiatal, csinos nő eltűnik, majd néhány nappal később megtalálják meggyalázott holttestét egy bokorban. Pécs belvárosától negyedórányijárásra, a csodálatosan felújított Zsolnay Negyedtől öt percre. A gyilkosság részletei két héten belül kiderülnek, a gyanúsított beismeri tettét. Bándy Kata halála óta ömlik ránk a szenny, megállíthatatlanul. Undort érzünk a gyilkos iránt. Mindannyian ismerjükaPéntekLászló-féle figurákat, azokat a gátlástalan, agresszívvéglényeket, akiket igyekszünk messziről elkerülni. Haláltugyannemmind- annyian kérünk rájuk, de szeretnénk, ha nem léteznének, ha örökre eltűnnének. S az undort még lehet fokozni. Megjelennek a fehérgalléros hullarablók, mint például a sikeres médiaszemélyiség a maga szenzá- cióhajhász, bennfenteskedő, nyálas, nagybetűs, sűrűn felki- áltójelezett szövegével. Aztán jönnekapolitikusok. Előbújnak a föld alól a sosemvolt-so- semlesz kisgazdák, akik szerint itt az ideje visszaállítani a halálbüntetést. Erre van most kereslet, az internetet elárasztják a szadista kommentek-letép- némafejét,stb... Pedig fel lehetne dolgozni másként is a tragédiát. A norvég miniszterelnök a Breivik- féle merénylet egyéves évfordulóján tartott beszédében felszólította honfitársait, továbbra is tanúsítsanak toleranciát, melegszívűséget, és utasítsák el a gyűlöletet. De mondott ilyet is: „Ma arra kell emlékeztetnünk egymást, hogy a szeretet soha nem érvéget. Ajóságot és az örömöt nem lehet kiirtani.” Magyarországon azonban szinte senki sem beszél a szere- tetről. Mivel Bándy Kata gyilkosa cigány, ezért annál több szó esik a „cigánybűnőzésről”. Amiről mindenld hallgat. Amit mindenki eltussol. Aminek véget kell vetni. Néhányan figyelmeztetnek: ennyi erővel beszélhetnénk férfibűnözésról is. Hiszen ott a győri eset, Bándy Kata halálával szinte egy napon talált rá a fia egy 41 éves nőre, akit a korábbi élettársa (fehérbőrű, magyar) gyilkolt meg. Anő négy gyereketha- gyott maga után. Magyarországon évente több tucatnyi nő válik legközelebbi férfi hozzátartozója áldozatává. Az ő nevüket mégsem ismeijükmeg soha. És nem beszélünk férfibűnözésről sem. Magyar- ország legnagyobb szerencséje, hogy Bándy Kata hozzátartozói példaértékű emberi nagyságról tesznek tanúbizonyságot. A lányukat gyászolják, nekiklenne igazán okuka gyűlölködésre, nem az újságíróknak és a politikusoknak. Vagyazintemetenfröcsögő, a kegyelet fogalmát hírből sem ismerő tömegeknek, akik folyamatosan semmibe veszik az áldozat családjánakkérését („a Bándy család semmüyen módon nem járul hozzá, hogy a lányuk nevét uszítás, gyűlölködés vagy a halálbüntetés visszaállítás ánakürügyéül használj ák fel”). Mindannyian köszönettel tartozunka Bándy családnak ezért ajózanságért. Talán most még fel sem tudjuk mérni, mekkora köszönettel. KOMMENTAR Államosítás 2.0 KOCUR LÁSZLÓ A kormányváltás óta kedvelt téma a sajtóban, hogy vajon Robert Fico miniszterelnök meg- változott-e? E sorok írója a kezdettől fogva úgy vélte, az új arculat egy kommunikációs tanácsadók által felhordott máz, mely alatt a „régi Fico” lapul. A nagy állami ellátórendszerekkel szemben tervezett lépései ezt egyértelműen igazolni látszanak. Fico előbb a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolása felé tett, ha nem is orbánian radikális, de mindenképp határozott lépéseket, az oda utalt járulékot kilencről négy százalékra csökkentve. Ennek hatására a takarékoskodók elgondolkozhatnak, érdemes-e a második nyugdíjpillérben maradniuk, miközben az első, úgymond államilag garantált pillérből, egyre inkább úgy fest, hogy a „nem biztos, hogy” helyett a „biztos, hogy nem” lesz a megfelelő válasz arra a kérdésre, hogy fognak-e még onnan nyugdíjat kapni. A nyugdíjpénztárak még fel sem ocsúdhattak, a kormányfő - előző ciklusához hasonlóan - máris harcba szállt az egészségbiztosítókkal is, befejezve a 2006-2010-es kormányzati időszakban csonkán maradt művet. A Smer egyetlen állami egészségbiztosítót szeretne, a magán-egészségbiztosítók felszámolásával. A kormány ebben a szellemben döntött tegnap. Az állam első körben megvenné a biztosítókat a tulajdonosaiktól, ám ha ez nem bizonyulna járható útnak, az államosítástól sem riad vissza. Az már tényleg csak hab a tortán, hogy az egy nagy állami egészségbiztosító felállítására vonatkozó javaslatot az az egészségügyi miniszter fogja kidolgozni, aki az Általános Egészségbiztosító (VŠZP) élén tetemes adósságokat halmozott fel. Zuzana Zvolenská nem sokkal a miniszteri bársonyszék elfoglalását követően, még áprilisban bejelentette, egy egészségbiztosító elég lenne. Javaslatát azzal indokolta, hogy „így nem aprózódnának el a befizetések”. A politikai kommunikáció nyelvéről emberire fordítva: az állam rendelkezhetne az egész, tekintélyes pénzcsomag felett. Ezek után talán helyénvaló feltenni a kérdést, mikor fordult elő utoljára, hogy a nagy állami egészségbiztosító nyereséges volt? A VŠZP 3,5 millió ügyfele számára a nyár ráadásul rendkívül kellemetlen túszdrámával indult. Aid egészségügyi ellátásra szorult, nem tudhatta, megkapja-e, noha az egészségügyi járulékot fizette... Augiász istállója ez, melynek kitakarításához legalábbis egy új Herkulesre lenne szükség. Azt már most kijelenthetjük, nem Zvolenská miniszter asszony lesz az. Az viszont állampolgárként aggodalommal tölthet el, hogy az állam csak a pénzre akar rátenyerelni, az egészségügyi ellátórendszer fenntartható működtetésére nincs válasza. FIGYELŐ Kik a szíriai felkelők? Az amerikai hírszerzés számára ez még mindig talány. Az EgyesültÁllamoknak tizenhat hónappal a felkelés kirobbanása után sincs tiszta elképzelése a Bassár el-Aszad elnök megbuktatásáért harcoló ellenzék összetételéről - írta a The Washington Post. A CIA fizikailag nincs jelen Szíriában. Tevékenysége az elfogott kommunikáció elemzésére és a távolból való megfigyelésre korlátozódik. A nehézségek egyik oka az, hogy az Egyesült Államok februárban a damaszkuszi nagykövetségének bezárása mellett döntött, egy másik pedig az, hogy a szíriai felkelők - ellentétben a líbiaiakkal - nem tudtak egy olyan területet meghódítani, amelyen a CIA tartósan megvethetné a lábát. A lap által megszólaltatott szakértők az akadályozó tényezők közé sorolják azt is, hogy az Irán által támogatott Szíria titkosszolgálata a korábbiaknál keményebb ellenfél. A CIA „mintegy hat emberét” állomásoztatja a török- szíriai határon, ezért erősen függ a térségbeli szövetségesei értesüléseitől. Az amerikai kormány nem bocsát fegyvereket a felkelők rendelkezésére, ezt mások mellett Szaúd- Arábia és Katar megteszi helyette, az óvatosabb Egyesült Arab Emírségek és Jordánia pedig pénzzel támogatja őket. Az USA óvatos az ellenzéki csoportok felfegyverzésének ügyében azok után, hogy az 1980-as években radikális csoportokat támogatott Afganisztánban, és ezekből fejlődött ki az al-Kaida terrorszervezet, amely végül ellene fordult. A lap úgy tudja, hogy az amerikai titkosszolgálatok ugyanakkor eredményeket is fel tudnak mutatni. Egyebek között azt, hogy kiterjesztették tevékenységüket a Szíriának szánt iráni fegyverszállítások megakadályozására. A The Washington Postnak nyilatkozó források szerint az al- Kaidának az utóbbi fél év során ugyan sikerült kiszélesítenie tömegbázisát Szíriában, ám továbbra is csak töredékét jelenti az Aszad-ellenes erőknek. (MTI)
