Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)
2012-07-25 / 171. szám, szerda
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 25. www.ujszo.com FULVIDEK (re)make up PUHA JÓZSEF A formáció neve telitalálat! Pedig sántít, nem fedi a valóságot. Columbónak, a filmtörténet leghíresebb nyomozójának sokat emlegetett feleségét sosem láttuk. De így volt jó, csalódás lett yolna, ha egyszercsak felbukkan. A Mrs. Columbo zenekar viszont egy percet sem titokza- toskodott. Ráadásul a híre jóval korábban jött, mint a zenéje, én legalábbis jó ideig csak azt tudtam, hogy a Megasztár első sorozatában megismert Galambos Dorina e frappáns néven alakított együttest Hudák Zsófi nagybőgőssel és Sárközy Fanni zongoristával. Arról is csak később értesültem, hogy milyen stílust képviselnek. A negyedik fő zenész, Kovács Norbert dobos értelemszerűen hivatalosan nem tag. Furcsán venné ki magát. Azért kis titokzatosság jót tett volna a produkciónak. Akkor korántsem biztos, hogy a Játékország című nagylemezét 2005-ben kiadott Dori- nát azonnal felismerjük. Sokkal jobb énekesnőként tért vissza, hallatszik, hogy képezte a hangját. A (re)make up című CD-n tizennégy nemzetközi sláger dzsesszes átdolgozása csendül fel. A merítés a stílust és a kort tekintve egyaránt széles, a hanghordozón helyet kapott többek között Willie Dixon, a The Doors, a Queen, Madonna, a Modjo egy-egy, és a The Beatles két dalának átirata. Azt már több nagylemez kapcsán írtam, hogy nem szeretem az átdolgozásokat, pontosabban csak azokat szeretem, amelyekből szinte új zeneszám születik, s ilyenből - valljuk be - kevés van. Itt ez a kritérium teljesült: a szerzemények egészen új köntöst kaptak. Az átiratok változatosak, a hangszerelés populáris, könnyed, mégis tartalmas. A legtöbbjüket ugyan szokni kell, mivel az eredetijük egytől egyig emlékezetünkbe vésődött sláger. Sajnos kis idő után Dorina hangja egysíkúvá válik, így jobb lett volna, ha a zenekar vokalistákkal egészül ki. A legjobb átirat talán a Soundgarden kultikus, Black Hole Sun című slágerénekswingesváltozata. A kezdés kipipálva. Bár nem tudom, hogy a Mrs. Columbo a CD-vel kiket céloz meg. A dzsesszrajongók ugyanis igényesek, többségük nem éri be átdolgozásokkal, még akkor sem, ha azok jók. A formáció nemrég debütált első saját dala, a The Sunny Side of Jazz szerencsére azt jelzi, hogy a folytatás izgalmasabb lesz. Értékelés: ••••OO Az előzetest hetek óta vetítik a mozik Mozis leszámolás egy új hollywoodi filmben ÚJ SZÓ-HÍR Los Angeles. A denveri ámokfutó miatt bajba kerülhet a Gangster Squad című film is, úja az L.A. Times. A film az 1950-es években játszódik, és arról szól, hogyan igyekezett a Los Angeles-i rendőrség megakadályozni, hogy a New Yorkból érkező maffiacsaládok hatalomra jussanak Kaliforniában. A meglehetősen véres film előzetesében látható egy jelenet, amelyben gengszterek lövik szét egy mozi nézőterét. A traüert egyébként a Coloradóban történtek előtt már vetítették a mozikban. A Warner Bros. ugyan villámgyorsan eltüntette az előzetesből az ominózus képsort, ám a film szeptember 7-i bemutatója túlságosan közel esik a denveri eseményekhez. Astúdió pillanatnyilag nem tudja, mi legyen magával a filmmel, amelyben Sean Penn, Josh Brolin és Nick Nolte is játszik. A mozis leszámolást ugyanis nem lehet kivágni belőle, mivel az a film csúcspontja, (juk) A Gangstar Squad 1 eredeti előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. Nem tudni, mikor kerül a mozikba (Képarchívum) Hogyan menthetőek át a hanyatló írásbeli kultúra értékei a vizuális kultúrába Nem árt, ha egy jó mű örök életű Spiró György a mai magyar irodalom egyik legtekintélyesebb, legtermékenyebb szereplője. író, költő, drámaíró, műfordító, színháztörténész. Szinte minden műfajban írt fontos műveket. Az írásbeliség válságáról készültem faggatni őt, és azt vártam, hogy kollégáihoz hasonlóan panaszkodni fog. JUHÁSZ KATALIN Ön nemrég olyasmit mondott, ráadásul remekül időzítve, az Ünnepi Könnyvhét ideje alatt, hogy az írásbeliség megszűnése nem is lenne olyan nagy baj a kultúra egésze szempontjából. Bajnak baj lenne, de már épp eleget lamentáltunk az írásbeliség válsága kapcsán. Kevesen tudatosítják, hogy az írás, olvasás és számolás tömeges tanítása az iskolákban kifejezetten újkeletű dolog, úgy száznyolcvan éve keztdék bevezetni Kelet-Európábán. Ha ez éppen hanyatlik, akkor azon kell elgondolkodni, hogyan lehetne az íráseli kultúrából minél többet átmenteni a vizuális kultúrába, a filmbe, a televízióba. Ez Magyarországon sajnos kevésbé foglalkoztatja az illetékeseket, mint a szomszédos országokban, például Szlovákiában is. Mindenütt sokkal több tévéfilm készül, mint nálunk. Vagyis kortárs írók műveit a képernyőre? Nem csak kortársakra gondolok. Máig rendkívül népszerűek például a Várkonyi-féle Jókai- filmek, vagy a Mikszáth-re- gényadaptációk. Erre tényleg kell, hogy legyen pénz, hiszen mire való az állam, ha nem arra, hogy elősegítse a nemzeti kultúra terjesztését. Azt is hallottam már öntől, hogy korunkban a szappan- operák veszik át a regények szerepét. A szappanopera kifejezetten epikus műfaj, amit lehet jól is csinálni. Nincs előírva, hogy ez a műfaj csak vacak lehet, rossz színészi alakításokkal. Példa erre a Vészhelyzet című amerikai sorozat, amelyet nagyon jó színészekkel forgattak, és évekig tudták tartani a magas színvonalat. A színháznak mekkora szerepe van vizuális világunkban? Mondok egy elképesztő számadatot: az elmúlt húsz évben Magyarországon a színház- látogatások száma évi négy és fél millió körül mozgott. Ebben persze benne van minden, az operett, a szórakoztató műfajok, a haknitársulatok előadásai, nagyon sok blődli is, de ezek mind kellenek ahhoz, hogy a nagy művek is meg tudjanak születni. És persze nem négy és fél millió ember vett színházjegyet. De mégis elmondhatjuk, hogy a színház a vezető magyar műfaj. Bár most néhány teátrum megszűnt, és pénzhiány miatt kevesebb bemutatót tartanak. Valószínű, hogy ez nemsokára a nézőszámon is érezhető lesz. Ráadásul a válság kifejezetten a színházba járó rétegeket érinti, a középréteget, az értelmiséget. Az irodalom is szellemi luxus kezd lenni, egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy rendszeresen vásároljanak új könyveket. És a könyvtárakba sem jutnak el ezek a kötetek. Igen, a könyveket nálunk is világpiaci áron árulják, és általában pont a kisfizetésű emberek érdeklődnének irántuk. A könyvtárak leépítését tragédiának tartom. Az egyik legnagyobb budapesti könytárban mondták nekem, hogy két éve egyetlen fillért sem kapnak új kötetek vásárlására. Nem is értem, hogyan engedheti ezt az állam. Nemrég nagy vihart kavart Magyarországon az új Nemzeti Alaptanterv. Sokak szerint olyan nevek is szerepelnek benne, amelyeknek nincs ott keresnivalójuk. Kortárs írók pedig Kertész Imre kivételével egyáltalán nem kerültek bele. Hát, majd belekerülnek. Ezek a tendenciák maximum öt, tíz, tizenöt évig tarthatnak. Egyébként is nagyon kevés idő jut az iskolában irodalomra. Annak idején mi sem jutottunk el a második világháború utáni alkotókig, pedig nagyszerű magyartanárunk volt. De semmi baj nem történt, mert úgyis elolvastuk, ami számunkra fontos volt. Szóval az ilyesmit azért lehet kezelni. A tanárnak nem az a feladata, hogy belénk sulykolja a kötelezőket, hanem hogy megszerettesse velünk az olvasást. Egyébként szerintem a magyar remekművek kilencven százalékáról szó sem esik az órákon. De ez eddig is így volt. Nagyobb bajnak tartom, hogy a gyerekek nem tanulják meg élvezni az olvasást. Arról is folyik a nemzetközi vita, helyes-e, hogy egyes írókat futtatnak, médiaszemélyiségeket csinálnak belőlük, és nem mindig azok a művek kapják a legnagyobb figyelmet, amelyek megérdemelnék. Szerintem hosszú távon csakis a mű számít, semmi más. Nem árt, ha egy jó mű örök életű. Részben igaz, hogy egy átlagolvasó nehezen tud tájékozódni ebben a döm- pingben, de ez is mindig így volt. Nem hiszem, hogy például a Nyugat korában olyan sokan tudták volna, mit érdemes elolvasni. A Nyugat időnként csupán ötszáz példányban jelent meg. Móricz Zsigmond is panaszkodott, hogy két-há- romezer példányban kelnek el a regényei. Annyiban ma is elkelnek a jó írók művei, sőt. A helyzet tehát se jobb, se rosszabb nálunk, mint anno. Néhány angol vagy amerikai bestsellert kivéve a könyvek a nyugati világban is nagyon kis példányszámban jelennek meg. A költők pedig lassan maguk fizetnek azért, hogy kétszáz példányban megjelenjen a kötetük. De aminek fenn kell maradnia, az valószínűleg fenn is marad. Mert akit erre az iskolában megtanítanak, az ki tudja szűrni az értékek közül a maradandót. Ezért fontos, hogy kialakuljon az érdeklődésé, hogy merjen önállóan választani. És tudjon olyan szinten olvasni, hogy ez neki örömet okozzon. A táborban négy napon át tapasztalt írók, szerkesztők foglalkoznak a sarjadó tehetségekkel Fiatal toliforgatók a zsinagógában Új SZÓ-HÍR Ipolyság. Új helyszínen, az ipolysági zsinagóga inspiráló falai között kezdődik ma az a négy napos irodalmi tábor, amelyet tizennegyedik éve rendez a Szlovákiai Magyar írók Társasága. A Fiatal írók Tábora elsősorban a pályakezdő szerzők útját hivatott egyengetni, és lehetőséget nyújt arra, hogy a sarjadó tehetségek elismert írókkal, szerkesztőkkel találkozzanak. A fiatalok szövegeit állandó „mentorok” elemzik, fésülge- tik, és lehetőség nyílik a helyszíni alkotásra is, komoly, illetve tréfás írói feladatok megoldásával. Ezek a work- shopok tavasszal és ősszel is zajlanak, évek óta visszajáró és folyamatosan fejlődő résztvevőkkel. A nyári táborok iránti érdeklődés azonban, az iskolai szünidőnek és a gazdag kísérőprogramoknak köszönhetően mindig fokozottabb. A budapesti Szépírók Társaságának köszönhetően neves írók, költők látogatnak el a fiatalokhoz. Ma este nyolckor kezdődik például az a beszélgetés, amelynek főszereplője Grecsó Krisztián lesz, Mellettem elférsz című kötete kapcsán. Holnap Garaczi Lászlóval beszélget a fiatalok egyik mentora, Csapody Kinga, szombaton pedig Kukorelly Endre író és országgyűlési képviselő kerül fókuszba. Lesznek ezenkívül internetes lapbemutatók (Szőrös Kő, Ambroozia, Bárka, Prae) a fő- szerkesztők jóvoltából, Antal Balázs előadást tart Málik Roland költészetéről, N. Tóth Anikó pedig a prózaírás műhelytitkairól. Idén a tábor központi témája a kritika. Ennek kapcsán Németh Zoltán, Csehy Zoltán irodalomtörténészek, valamint három fiatal, Bende Tamás, Horváth Veronika és Mechiat Zina beszélget az irodalomkritika helyzetéről és lehetőségeiről a jelenlévőkkel. A Pegazus Alkotópályázat kiértékelése és a díjak ünnepélyes átadása szintén a táborban lesz péntek délután. Az internetes lapok mellett egy nyomtatott irodalmi lap, a Palócföld is bemutatkozik, Szöllőssy Balázs, Németh Dorka, Neszlár Sándor jóvál- tából pedig a Fiatal írók Szövetségével ismerkedhetnek meg a táborlakók, (juk)