Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)
2012-07-25 / 171. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 25. www.ujszo.com Óvadékot is fizetne a zempléni vállalkozó Ma döntenek Vareha szabadon engedéséről ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Zárt ajtók mögött ma dönti el a Legfelsőbb Bíróság, hogy kiengedik-e a több milliós gazdasági csalással vádolt zempléni nagyvállalkozót, Mikuláš Varehát a vizsgálati fogságból. A gyanúsított a rendőrségi vizsgálat befejezése után is azt állítja, hogy ártatlan. „Az M. V. gyanúsított szóban forgó ügyét már megkapta a bíró, a taláros testület szerdán dönt a felügyelő ügyész panaszáról” - tette közzé a legfelsőbb instancia sajtóosztálya. Vareha tavaly márciustól van rács mögött, akkor tartóztatták le. Vizsgálati fogáságát akkor azért rendelték el, hogy ne folytathassa törvényellenes tevékenységét. A vállalkozó viszont azóta összes cégét családtagjaira írta át. A specializált büntetőbíróság ezért múlt héten kiengedte a vizsgálati fogságból, de mivel az ügyész panaszt nyújtott be a határozat ellen, a Legfelsőbb Bíróság döntéséig még rács mögött marad. Ivan Gašparovič államfő korábbi ismerőse, Vareha ráadásul óvadékot is hajlandó kifizetni szabadulása fejében, s egy becsületbeli nyilatkozatot is aláírna arról, hogy tisztességes életet folytat majd szabadlábon. (dp) RÖVIDEN Meglódult a parlament Pozsony. Egyesülnek a titkosszolgálatok, átalakul a szabadidőközpontok finanszírozása. A törvényhozás tegnap második olvasatba utalt néhány kormányjavaslatot. Januártól a két katonai titkosszolgálat (a VOS és a VSS) egyetlen egységként folytatja munkáját. Az önkormányzatok egy másik javaslat értelmében jövőre már nem a helyi szabadidő- központot látogató gyerekek száma alapján kapnak támogatást, hanem aszerint, hogy az ott lakó gyerekek közül mennyien járnak ilyen központokba. A légkör tisztaságáról szóló törvény is változik: szigorítják a szemétégetők működési szabályait. (TASR) Gazdátlan emberi jogok Pozsony. Addig sakkozott a Fico-kormány a megszűnő kisebbségi és emberi jogi miniszterelnök-helyettesi poszt hatásköreivel, míg az emberi jogok gazdátlanok maradtak. Rudolf Chmel (Híd) a parlament hétfői bizottsági ülésén azt javasolta, ha az emberjogi dotációk elosztásának kérdése a külügyhöz fog tartozni, adják a tárcának az emberjogi agen- dát is. A külügy - és a Smer - ezt elutasította, szerintük a téma mindenkihez fog tartozni egy kicsit. Az ellenzéki pártok - és az emberi jogi aktivisták - attól tartanak, hogy sok bába közt elvész a gyermek, s gazdátlan lesz az agenda. Szlovákiának 1998 óta mindig volt emberi jogi miniszterelnök-helyettese, a poszt áprilisban szűnt meg. (MSz, TASR) Mečiar álmodozik Pozsony. Vladimír Mečiar szerint a HZDS meg fog újulni, s fokozatosan új tagokat szerez a szétszakadozó Smertől. A HZDS-nek az év elején 21 ezer regisztrált tagja volt, a volt háromszoros kormányfő úgy véli, az őszre tervezett kötelező újraregisztrálás után 5-7 ezer tagja lesz a mozgalomnak. Mečiar szerint a HZDS új, modem párttá fog változni egy új vezető irányítása alatt. A HZDS egymás után másodszor maradt ki a parlamentből, a márciusi választásokon még 1%-ot sem szerzett. Néhány tagja szerint egyszerűen fel kellene számolni. (TASR) Gorilla-jelentés: 60 ezer oldalas nyomozati akta, 50 kihallgatott tanú - a lista még bővülni fog Kaliňák már csak a hullát keresi Pozsony. A Penta megakadályozná, hogy a belügyminiszter beszámoljon a parlamentnek a Gorilla-ügy nyomozásáról. Robert Kaliňák tegnap a parlament védelmi bizottsága előtt beszélt az ügyről. Az ellenzék szerint semmi újat sem tudtak meg. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Tiltakozik a Penta pénzügyi csoport főnöke, Jaroslav Haščák az ellen, hogy Robert Kaliňák belügyminiszter tájékoztassa a parlamenti képviselőket arról, milyen stádiumban van a Gorilla állítólagos titkos- szolgálati akta kapcsán indított nyomozás. Haščák jogászai erről levélben tájékoztatták a parlament alkotmányjogi bizottságát. „Úgy vélem, a nyomozócsoport főnöke és a speciális ügyész tudták, hogyan kell elkészíteni a jelentést, mit írhatnak bele és mit nem. Én pedig az általuk elkészített dokumentumot fogom a parlamentben felolvasni” - mondta tegnap Kaliňák. Semmi újdonság A Gorilla-ügy nyomozásával kapcsolatos jelentésről a belügyminiszter tegnap a parlament védelmi bizottságának számolt be. „A nyomozók bizonyos részekben nagy előrelépést értek el. Összeállítottak egy térképet, amely ma már Kálinak vígan elvan az aktákkal nem 2D, hanem 3D, de sok kocka még hiányzik a mozaikból. A nyomozás végén aztán részletesebben is tájékoztathatunk erről a térképről” - mondta. A testület tagjai aztán felszólították a minisztert, hogy jövő januárban egy újabb jelentésben tájékoztassa őket a vizsgálatról. Alojz Hlina (OĽaNO) képviselő szerint csak a közvélemény nyomása, a képviselők érdeklődése járulhat hozzá ahhoz, hogy az ügyet ne söpörjék a szőnyeg alá. A miniszter tájékoztatását nem találta kielégítőnek. „Semmit sem tudtunk meg. Engem az is érdekelni fog, hogy mennyibe kerül ez a nyomozás, nem hogy százezreket dobunk ki az ablakon a semmiért” - mondta Hlina. Kaliňák nem lát kivetnivalót egy újabb jelentés kidolgozásában, de emlékeztette a testületet, hogy sokkal többet a második dokumentumból sem fognak megtudni. „Az egyetlen dolog, ami árthat a vizsgálatnak, és ami miatt a nyomozók nem akarnak bővebb tájékoztatást adni, az az a tény, hogy nagyon erős ellenféllel állnak szemben. S a lehető legkevesebb lehetőséget akarnak adni neki arra, hogy tökéletesen felkészüljön” - magyarázta Kaliňák a Dušan Kováčik speciális ügyész által írt jelentés szűkszavúságát. Bűncselekmény kerestetik A jelentésből eddig kiszivárgott információk szerint a Gorilla nyomozati aktája már túllépte a 60 ezer oldalt. A vizsgálat során eddig kb. 50 tanút hallgattak ki, viszont az eddig összegyűjtött bizonyítékok sem elegendőek ahhoz, hogy bárki ellen eljárást kezdeményezzenek. Tekintettel a bonyolult és hosszadalmas vizsgálatra, a felügyelő ügyész kérvényezte a speciális nyomozócsoport kibővítését. .jelenleg nem lehet megítélni, mikor érhet véget a nyomozás” - írta a jelentésben Kováčik. Kaliňák szerint az ügyön dolgozó nyomozók főleg azért vannak nehéz helyzetben, mert a vizsgálatot a hagyományostól teljesen eltérő módon kell folytatni. „Jelen esetben ismerjük a következményeket, tudunk néhány pénzátutalásról, ha nevezhetem ezt így. S az, amit lassan keresnek a rendőrök, azok a következmények, a bűncselekmény. Leegyszerűsítve elmondhatnám, hogy ismeijük a megrendelőt, a kivitelezőt, tudunk a pénzről, már csak a hulla hiányzik” - mondta a miniszter. A jelentést jövő kedden fogja felolvasni a parlamentben a belügyminiszter, (dem, SITA) Vészforgatókönyvek kidolgozását követelik a nővérek a szaktárcától és a képviselőktől Feketében tüntettek a béremelésért ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Közel egy év után ismét transzparensekkel vonultak a parlament elé az egészségügyi nővérek. A tiltakozók fekete pólókban voltak, azt szimbolizálva, hogy a béremelésükért hónapokkal ezelőtt indított harcot elölről kell kezdeni. A kb. 350 nővér már délelőtt tíz órától hangosan tudtára adta a parlamenti képviselőknek, mit gondol az egészségügyi nővérek és szülészasszisztensek béréről szóló törvényről. „Az orvosok bérét emelték, a nővéreket becsapták”; „Nélkülünk nem boldogulnak”; „A nővérek és a szűlészasszisztensek a tisztességes utat választották” - ilyen feliratok voltak olvashatóak a nővérek transzparensein. Mária Lévyová, az Egészség- ügyi Nővérek és Szülészasszisztensek Kamarájának elnöke tegnap Zuzana Zvolenská egészségügyi miniszterrel és Pavol Paška házelnökkel is tárgyalt, elmondása szerint egyelőre csak abban egyeztek meg, hogy ha a béremelésről szóló törvény visszakerül a parlamentbe, akkor a jogszabály módosításánál a nővérek képviselői is jelen lesznek. A nővérek a parlamentet és a kormányt egy vészforgatókönyv kidolgozására kérik arra az esetre, ha az Alkotmánybíróság törvényellenesnek nevezi a béremelésről szóló törvényt. „Ne várjanak passzívan a bíróság döntésére, az egészségügyi alkalmazottaknak és a pácienseknek vészforgatókönyvekre van szükségük” - mondta Lévyová. A feketébe öltözött nővérek tüntetése körülbelül két óra után ért véget, a legközelebbi megmozdulást az Alkotmány- bíróság kassai épülete elé szervezik. (dem, SITA) Mamojka újra beszólt Čaplovičnak; továbbra sincs egyetértés a kormánypártban az egyetemi oktatók sorsáról; Richter ügyét lezárták Kormánypárti belharcok felsőoktatási fronton ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Hugo Chávez venezuelai elnök is rajtunk fog röhögni, ha elfogadják az egyetemi tanárok munkavállalását korlátozó törvényt, állítja Mojmír Mamojka. A parlament oktatásügyi és sportbizottságának smeres elnöke élesen bírálja párttársa, Dušan Čaplovič oktatásügyi miniszter törvénymódosító-javaslatát, amely megakadályozná, hogy a főiskolai és egyetemi oktatók egyszerre több intézményben is főállásban dolgozzanak. „Ha ez átmegy, mi leszünk az egyedüliek vele a világon, Észak-Korea és Hugo Chávez is rajtunk fog röhögni” - mondta Mamojka. Szerinte a javaslat alkotmányellenes. „Mindenkinek joga van szabadon foglalkozást választani” - érvel a politikus, aki maga is érintett, ugyanis több intézményben oktat. A tárcaközi egyeztetésben levő javaslat szerint az egyetemi és főiskolai tanárok egyszerre csak egy helyen taníthatnak főállásban, további intézményekben pedig mellékállásban, limitált óraszámmal. A javaslattal a rektorok sem értenek egyet. Čaplovič az oktatás színvonalának emelését várja a korlátozástól, melynek egyik lehetséges következménye lehet, hogy szakirányok szűnnek majd meg az egyes egyetemeken. A szakirányok biztosításához ugyanis szakképzett professzorokra van szükség, viszont mivel egy-egy ritka szakirányt csak kevesen képviselnek, gyakran több egyetemen is ugyanaz az oktató biztosítja a képzést. A minisztérium ugyanakkor 65-ről 70 évre emelné a szakirányokat garantáló oktatók korhatárát, éppen azért, hogy elkerüljék azok megszűnését. Az oktatásügy szerint jövőre 300 szak szűnhet meg, ha nem módosítják a törvényt. Az erről szóló javaslat tárcaközi egyeztetésben van. A Főiskolák Tanácsa (RVŠ) szerint a korplafont teljesen ki kellene iktatni a rendszerből, és az Akkreditáci- ós Bizottságra kellene bízni az oktatók alkalmasságának vizsgálatát. „így kiszűrhetnék azokat, akik már 50 évesen sem látják el hatékonyan a feladataikat” - figyelmeztet Viktor Smieško, a tanács elnöke. A változtatás kritikusai ugyanakkor úgy vélik, a tárca javaslatával a gyengébb színvonalú, a megfelelő oktatói utánpótlásról nem gondoskodó karok vagy tanszékek lennének csak megmentve. A 65 éves korhatárt ugyanis már hosszú évek óta tartalmazza a jogszabály, így minden tanszékvezető pontosan láthatta, milyen lépéseket kell tennie - adott esetben szakmai előrelépésre ösztönözve a munkatársakat - a szak akkreditációjának megvédése érdekében. Ján Richter szociális ügyi miniszter ellenben megnyugodhat, a besztercebányai egyetemen szerzett diplomáját az oktatásügyi tárca már nem vizsgálja. Čaplovič hétfőn tájékoztatta az illetékes parlamenti bizottságot, hogy lezártnak tekintik az ügyet. Lapértesülések szerint Richter nem akkreditált szakot látogatott, majd egy másik szakból kapottdiplomát. (TASR, vps)
