Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)

2012-07-19 / 166. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 19. Külföld 7 Háborús bűntett gyanújával őrizetbe vették és kihallgatták Csatáry Lászlót - életkora miatt csak házi őrizetbe helyezik Kutyakorbáccsal verte az internáltakat Csatáry távozik az ügyészség épületéből (MTI-felvétel) Budapest. Háborús bűntettel gyanúsították meg, és őrizetbe vették tegnap Csatáry Lászlót a nyomozó ügyészek a má­sodikvilágháborúban, egy kassai gyűjtőtáborban el­követett cselekményei mi­att. A gyanúsított tagadta bűnösségét, azt mondta, parancsra cselekedett, kö­telességét teljesítette. ÖSSZEFOGLALÓ A hírt Ibolya Tibor megbízott főügyész jelentette be, hozzáté­ve: veszélyeztette a nyomozás eredményességét Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ je- ruzsálemi irodájának vezetője azzal, hogy az elmúlt hónapok­ban többször a sajtóhoz fordult. Szerinte tavaly szeptemberi fel­jelentésében még Efraim Zuroff is arra figyelmeztetett, hogy óvatosan kell eljárni, mert ha a Csatáry László tudomást szerez a nyomozásról, megszökhet. Hozzá kell tenni: a tegnapi le­tartóztatás előzménye az volt, hogy Zuroff pár órával koráb­ban, kedden késő este levélben kérte az éppen Jeruzsálemben tartózkodó Áder János magyar államfőt, segítsen abban, hogy amilyen gyorsan csak lehet, ál­lítsák bíróság elé a 97 éves Csa- táryt, a legkeresettebb náci há­borúsbűnöst. Ibolya Tibor elmondta: az el­járás eddigi adatai szerint Csa­táry Lászlót, aki rendőr volt, 1944 májusában nevezték ki a kassai téglagyári internálótábor parancsnokává. Rendszeresen bántalmazta kutyakorbáccsal az internáltakat nemre, korra, egészségi állapotra tekintet nélkül, amikor pedig május­júniusban a mintegy 12 ezer fogvatartottat 4-5 szerel­vénnyel koncentrációs tábo­rokba - például Auschwitzba - szállították, az egyik bevagoní- rozásnál megtiltotta, hogy a te­lezsúfolt vagonokra szellőző­nyílást vágjanak. Ezek a cse­lekmények az ügyészség szerint megvalósítják az emberek kín­zásának háborús bűntettét, amelyért akár életfogytiglan is kiszabható. A nyomozást 2011. szeptem­ber 22-én rendelték el Zuroff fel­jelentése alapján. Ezután az ügyészek azonosították Csatá- ryt, majd decemberben jogse­gélyt kértek Szlovákiából, amire március végén érkezett válasz - ennek lefordítása május elejéig tartott. Az ezután indult izraeli jogsegélyre pedig még nem ér­kezett válasz. A nyomozás négy országot érint: Magyarország mellett Szlovákiát, amelynek je­lenlegi területén a 68 évvel ez­előtti cselekmények történtek, Izraelt, ahonnan tanúkat, sértet­teket várnak és Kanadát, ahon­nan az 1990-es években haza­tért a gyanúsított. Az idős férfit ismeretlen he­lyen tegnap hajnalban keresték fel a nyomozó ügyészek, ezután gyanúsítottként kihallgatták, őrizetbe vették, és bevonták az útlevelét. Nincs adat arra, hogy Csatáry menekülni akart volna az eljárás elől, feltehetően in­kább a sajtó és a felháborodott emberek miatt keresett magá­nak a közelmúltban új tartózko­dási helyet. Ibolya szerint a 97 éves Csatáry korához képest jó fizikai és szellemi állapotban van, nem lepődött meg, mintha készült volna az ellene induló el­járásra, és együttműködik a ha­tóságokkal. Bűnösségét tagadta, ugyanakkor - ennek némiképp ellentmondva - előterjesztette az ilyen ügyekben szokásos vé­dekezést, hogy parancsra csele­kedett, csak a kötelességét telje­sítette. A nyomozás további menete: ellenőrizni fogják Csatáry val­lomását, és várják, müyen eredménye lesz az izraeli jog­segélynek, vannak-e túlélő ta­núk. Az ügyészség kezdemé­nyezte Csatáry házi őrizetbe helyezését; a gyanúsított élet­kora miatt nem tartották indo­koltnak a legsúlyosabb kény­szerintézkedést, az előzetes le­tartóztatást. (MTI, ú) A gyűlölt hatalom központjára mértek csapást a lázadók - két csoport is vállalta - az ENSZ-nek kellene sürgősen lépnie Megölték a hadügyminisztert és Aszad sógorát is ÖSSZEFOGLALÓ Damaszkusz. Szinte lefejez­ték tegnap a szíriai vezérkart. Lázadók pokolgépes merényle­tet hajtottak végre Damasz- kuszban, a nemzetbiztonsági hivatal épületében megölve a rezsim két magas rangú vezető­jét. A robbantást az elnök köz­vetlen környezetének egyik testőre hajtotta végre a szigorú­an őrzött épületnek abban a termében, ahol a biztonsági ka­binet tagjai éppen tanácskozást tartottak. A szíriai állami televízió sze­rint a robbantásban életét vesz­tette Daúd Radzsha védelmi miniszter, valamint helyettese, Aszef Saukat katonai hírszerző­főnök, Bassár el-Aszad elnök sógora is. A miniszter és helyet­tese a két legmagasabb rangú vezető, akit megöltek az Aszad­rezsim elleni felkelés 2011. márciusi kezdete óta. A detoná­cióban megsebesült Moham­mad Ibrahim as-Saar belügy­miniszter és Hisám Ihtjár szíriai hírszerzési főnök, a felkelők el­leni megtorlások egyik fő irá­nyítója, valamint Haszán T urkméni alelnök is. A világot megdöbbentették az immár ellenőrizhetetlenné vált damaszkuszi események. A nyugati országok mielőbbi és erős ENSZ-határozatot sürget­tek, Szergej Lavrov orosz kül- ügyminiszer szerint viszont „a Nyugat csak bujtogat ahelyett, hogy lecsendesítené a szíriai ellenzéket”. Leon Panetta ame­rikai és Philip Hammond brit vé­delmi miniszter szerint Szíriá­ban „a helyzet gyorsan ellen­őrizhetetlenné válhat, ezért rendkívül fontos más, emiatt szintén aggódó országokkal együttműködve a lehető legna­gyobb nyomás alá helyezni Aszadot: adja fel a hatalmat és engedje mega békés átmenetet. A merénylet elkövetőjeként két szíriai lázadó csoport is je­lentkezett, azt hangoztatva, hogy sikeres csapást mértek a kormányzat szívére, a hatalom belső körére, amely egykor átha- tolhatatlannak tűnt. A Liva al- Iszlám (Iszlám Brigádja) nevű csoport a Facebook közösségi oldalra feltett közleményében azt állította, hogy Szajjed as-Su- hada nevű sejtje a nemzetbiz­tonsági hivatal „válságkezelő termét vette célba, és megölte a rezsim néhány tartóoszlopát”. A Szabad Szíriai Hadsereg (FSA) szintén felelősséget vál­lalt a támadásért. „Ez az a vul­kán, amelyről beszéltünk, és még csak az elején tartunk” - hangoztatta Kászim Szaadedin, az FSA szóvivője. Szavaival arra a korábbi bejelentésre utalt, amely szerint hétfő este nagy­szabású hadműveletet indítot­tak Damaszkusz vulkánja és Szí­ria földrengései néven válaszul a mészárlásokra és a barbár bűn­tettekre, amelyeket Aszad re- zsimje elkövetett. A Liva al-Iszlám szóvivője a Reutersnek telefonon is meg­erősítette bejelentésüket, de cá­folta , hogy öngyilkos merénylet történt volna. „Az embereink­nek sikerült egy házilagosan ké­szített robbanószerkezetet el­helyezniük az épületben a ta­nácskozás idejére. Több mint egy hónapig készültünk rá” - mondta. A damaszkuszi rezsim vála­szul azt ígérte, hogy megbünteti a támadás elkövetőit, és meg­tisztítja az országot a terroris­táktól. A megölt védelmi minisz­ter helyére már tegnap kinevez­ték Fahad Dszászim al-Freidzs tábornokot, a hadsereg eddigi vezérkari főnökét. Brit médiaje­lentések szerint Freidzs tavaly augusztusban foglalta el a ve­zérkari főnök posztját. Előzőleg a hadsereg Hama, Idlíb és Deraa tartománybeli hadműveleteit vezényelte, azaz éppen abban a térségben volt parancsnok, ahol a felkelők fegyveres csoportjai a legélénkebb tevékenységet fej- tettékki. Közel-keleti elemzők szerint a következő néhány nap kulcs- fontosságú lesz abból a szem­pontból, hogy kiderüljön, mi­lyen irányba fejlődik tovább a konfliktus. Valószínűleg fel fog gyorsulni a rendszer támogatói bázisának bomlása, de ennél többre van szükség az Aszad- rezsim megbuktatásához. (MTI, TASR, ú) Továbbra is szigorú megfigyelés alatt tartja Romániát és Bulgáriát az Európai Bizottság Brüsszelben megbüntették Bukarestet és Szófiát Izraeliek az áldozatok Merénylet Burgaszban Burgasz. Szemtanúkszerint a tegnapi burgaszi buszrobban­tást feltehetően öngyilkos me­rénylő követte el. Az izraeli tévé szerint valaki felszállt az izraeli turistákat szállító buszra, és a robbanás ekkor következett be. A bolgár rendőrség ezt még nem erősítette meg. Az esti belügyi je­lentése szerint hárman meghal­tak, több mint húszán pedig megsebesültek. Az egyik bolgár televízió legalább hét halottról számolt be, egyikük a buszveze­tő. A bolgár elnök, a miniszter- elnök és a belügyminiszter a helyszínre indult. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Élesen bíráló jelen­tést adott ki az igazságügyi re­formok romániai állásáról az Európai Bizottság. Manuel Du- rao Barroso EB elnök azt mond­ta, a román kormány kötelezett­ségvállalásai választ adnak az aggodalmakra, ugyanakkor azokat meg kell valósítania a gyakorlatban is. Az EB elítélte a román kor­mány szisztematikus lépéseit a jogállamiság és az igazságszol­gáltatás függetlensége ellen, sürgetve a problémák mielőbbi orvoslását is. Barroso úgy fo­galmazott, az elmúlt időszak romániai fejleményei miatt „megingott a bizalom”. A prob­lémák közül kiemelte az alkot­mánybíróság jogkörének korlá­tozását, valamint az ellenzékhez tartozó elnök elmozdítását célzó intézkedéseket, úgy ítélve meg, hogy egyes lépések már kulcs- fontosságú demokratikus ellen­súlyok felszámolásával járhat­nak. Ajánlásai között az EB meg­ismételte azokat a szükségesnek látott lépéseket, amelyekről Barroso már Victor Ponta román miniszterelnök múlt heti brüsszeli látogatásán említést tett, és amelyek teljesítésére a kormányfő később írásban is kö­telezettséget vállalt. Barroso most úgy fogalmazott, hogy ez­zel Románia visszalépett a sza­kadék széléről, de még nincs vé­ge a folyamatnak. Elválja az unió azt is, hogy aromán államfő leváltását célzó népszavazást az alkotmánybíróság döntéseivel összhangban szervezzék meg. Barroso bejelentette, az EB to­vábbra is szorosan figyeli a hely­zetet, és az évvégén újabb jelen­tést készít arról, hogyan halad a kötelezettségvállalások gyakor­latba iktatása. Jelentést adott ki az EB teg­nap Bulgáriáról is. Ebben azt ál­lapította meg, hogy az unióhoz 2007-ben csatlakozott másik or­szágban is gyorsítani kell a re­formokat mind az igazságügy, mind a korrupcióellenes küzde­lem terén. Legkésőbb jövő évvé­gén a bizottság Szófiáról is újabb áttekintést készít. Az értékelésekkel mindkét or­szág számára távolabb került annak lehetősége, hogy az unió leállítja a reformokat rendszere­sen értékelő, úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmust, jóllehet koráb­ban abban reménykedtek, hogy az ötéves évforduló alkalmat adhat ennek az eljárásnak a be­fejezésére. Megfigyelők szerint mindez hatással lehet Románia és Bulgária schengeni csatlako­zására is. (MTI, ú) Fenyegető iszlamizmus Berlin. A szélsőjobbol­dali és a szélsőbaloldali indíttatású erőszakos cse­lekmények száma is növe­kedett tavaly Németor­szágban, de az alkotmá­nyos rendet leginkább az iszlamista terrorizmus fe­nyegeti. Ezt állapította meg tegnap Berlinben bemutatott éves jelenté­sében a német országos alkotmányvédelmi hiva­tal. A belső elhárítás érté­kelése szerint az al-Kaidá- hoz hasonló hálózatok ugyan meggyengültek, de egyre nagyobb teret nyer­nek a néhány fős csopor­tok, és terjed az „egysze­mélyes szent háború”, vagyis az egyedül dolgozó terroristák modellje. A muzulmán szélsőségek egyes irányzatait tekintve a szalafizmus terjed a leg­dinamikusabban, az irányzat híveinek száma 3800-ra tehető. (MTI) Támadnak a tálibok Mazari-Sarif. Az afga­nisztáni NATO-erők 22 te­herautóját robbantották fel tegnapra virradóra a kabuli kormány ellen har­coló tálibok. A támadás az északi Szamangán tarto­mány székvárosában, Ai- bakban történt, s tizen­nyolc üzemanyag-szállítót és négy egyéb gépkocsit tett tönkre. A konvoj Üzbe­gisztán felől érkezett Afga­nisztánba. A szomszédos Baglán tartományban az afgán rendőrség őrizetbe vett tíz személyt, akik mágneses bombákat akar­tak katonai ellátó teherau­tókra erősíteni. Afganisz­tán déli részén, Hümend tartományban lázadók megtámadtak egy katonai ellenőrző pontot, s megöl­tek kilenc katonát. (MTI) Kormányválság Izraelben Jeruzsálem. Távozik a centrista Kadima párt az iz­raeli kormányból. A parla­ment legnagyobb frakciója úgy döntött, felmondja a koalíciót Benjámin Netan­jahu kormányfő jobboldali Likudjával. Ez a kormány mindössze két hónapja alakult meg. A konfliktus hátterében a kötelező ka­tonai szolgálatról kialakult vita áll. Az izraeli legfel­sőbb bíróság februárban történelmi ítéletet hozott, amikor megszüntette a me­reven vallásos zsidók fel­mentését a hadkötelezett­ség alól. Atörvényt augusz­tus elsejéig kellene módosí­tani. Saul Mofaz Kadima- elnök és Netanjahu nem tudtak megállapodni az új törvénytervezet részletei­ben. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom