Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)

2012-07-17 / 164. szám, kedd

Régiósport 15 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 17. Magyar Bálint négy bajnoki aranyéremmel gazdagodott az idei szabadtéri atlétikai idényben Az egyik szeme sír, a másik nevet A kassai ötezer méter megnyerése után a célban Aki néhány hónap lefor­gása alatt négy országos bajnoki címet szerez, annak örülnie kellene. Magyar Bálint örül, de van hiányérzete is. Ezért mondja: „Az egyik sze­mem sír, a másik nevet.” A dunaszerdahelyi futó ugyanis nem elégedett a bajnokságokon elért időeredményeivel. De vegyük sorjában: hol és milyen benyomásokkal versenyzett az idén érettségizett csallóközi fiatalember, akinek besztercebányai edzője van, és nyitrai klub szí­neiben indul? J. MÉSZÁROS KÁROLY Aki járatlan az atlétikában, nehezen tudja követni, hogy mikor mit nyert meg. A mina­pi országos junior pályabaj­nokságon két számban is győ­zött Kassán: az öt kilométe­ren, majd másnap a három­ezer méteres akadályfutás­ban. Előtte Besztercebányán tíz kilométeren volt első, s még korábban, ugyanezen a távon az országúti bajnoksá­gon is aranyérmes lett a juni­orok között. Mindkét tíz ki­lométeren együtt versenyez­tek a felnőttekkel? Igen. Ez mindig így van, rá­adásul a besztercebányai tízez­ret a nők is velünk futották le, aztán külön-külön sorrendet hirdettek nemek és korosztá­lyok szerint. Négy bajnoki cím. Van köz­te pályán és országúton szer­zett elsőség, közép- és hosszú távú diadal, de még akadály­futásban elért siker is. Avassa be a kívülállókat abba, hogy melyiknek milyen jelentősé­get tulajdonít. Mindegyiknek örülök. A leg­fontosabb verseny azonban a pályabajnokságon futott tíz és az öt kilométer volt, de nem tudtam nagy időket futni, mert igen meleg volt. Legértéke­sebbnek viszont a 3000 méte­res akadályfutásban szerzett elsőségemet tartom, mert arra külön nem edzettem. Akkor hogyan sikerült győznie? Már az akadály vétel techniká­ja, az akadályok magassága is szokatlan volt számomra. Meg­próbáltam gyorsan elhúzni, ki­fárasztani a többieket. Abban reménykedtem, utánam jönnek. Jöttek is, de sikerült nagyobb előnyt szereznem. Később beér­tek, meg is előztek, de ezzel még nem ért véget a verseny. Tíz-ti­zenöt méterrel elhúztak, de már hallottam, láttam rajtuk, hogy nem nagyon bírják. Visszaelőz­tem őket, és nyertem. Hogyan lett a hosszú és kö­zéptávfutóból akadályfutó a junior bajnokságon? Ha már elutaztam Kassára, úgy gondoltam, kipróbálom az akadályfutást is. Hátha lesz va­lami alapon indultam. Először volt szombaton az öt kilométer, másnap meg jött a ráadás váratlan győze­lemmel. Hányán voltak a me­zőnyben? Tíz alatt volt az indulók száma. Soha nem szoktam megszámolni, hányán futunk. Előző nap volt a fontosabb versenye, az öt kilométer, győztes ideje 16:45,30 perc. Könnyedén nyert? Elég sima verseny volt. Egyéni csúcsomat akartam megjavítani, ami 16:01 perc. Megpróbáltam 16 perc alá ke­rülni, de nem sikerült. Már az első kör után láttam, nem lesz nagy idő. Győzelmem azonban nem forgott veszélyben, ellen­feleim közül senki se kényszerí­tőt nagyobb futásra. Ilyen értelemben helyzeti előny volt, hogy tíz kilométe- ren együtt versenyezhetett a felnőtt mezőnnyel. A célban a juniorok között a legjobb időt érte el, ami 34:20,95 perc volt. Benyomásai? Elég nagy csalódás volt szá­momra ez a verseny. Úgy men­tem Besztercebányára, hogy 33 perc körüli időt futok. Ottani ARANYMUSTRA Magyar Bálint idei sza­badtéri junior bajnoki di­adalai: 10 km (pálya, Beszter­cebánya): 34:20,95 3000 m akadály (pálya, Kassa): 10:15,86 5000 m (pálya, Kassa): 16:45,30 10 km (országút, Kysuc­ké Nové Mesto) 33:56 - egyéni csúcs edzőm, Miroslav Okál azt mondta, ez bennem van. Túl nagy volt a meleg, meg gyor­sabban kezdtem a kelleténél. Másokiramához igazodott? Éreztem, jó formában va­gyok. Ki akartam magamból hozni a maximumot. Három junior bajnoki címe van a pályaversenyek után. MUyen érzések kavarognak a bajnokban? Az egyik szemem sír, a másik nevet. Egyfelől örülök, hogy mindhárom alkalommal sike­rült nyernem, másfelől viszont bánt, hogy a várt időeredmé­nyeket nem tudtam elérni. Hova helyezhető a tíz ki­lométeres országúti verse­nyen nyert junior bajnoki aranyérme? Ott nem lehetett gond az idővel, hiszen 33:56 perces egyéni csúcs van az eredménye mellett. A nagyon jó idővel edzőm és én is elégedett voltam. Ez a pá­lyafelület sokkal kedvezőbb számomra, mert a technikám még nem olyan jó, az ország­úton ez nem akadály. Inkább országúti verseny­zőnek tartja magát? Igen. Nemrégen még a duna­szerdahelyi sportgimnázium diákja volt, sikeresen leérett­ségizett. Hogyan tovább? Pszichológiára felvételiztem a pozsonyi Comenius Egyete­men. Egyelőre nem értesítettek az eredményről. Ami szintén feltűnt, 2012- ben már nem az érsekújvári AC, hanem a nyitrai ŠG Stav­bár színeiben versenyez. Mi­ért váltott klubot? Mert sokkal jobbak a felté­telek, mint Érsekújvárban vol­tak. Engem az zavart minden versenyen a legjobban, hogy szinte kívülállónak, mellék- vágányon éreztem magam, nekem soha nem szurkoltak az érsekújvári vezetők, a klubtagok, csak egy-kettő. Egyszer aztán betelt a pohár, s egy versenyen úgy döntöt­tem, elérkezett a klubváltás ideje. Utána rögtön megszólí­tottam a nyitrai klubelnököt. Január elsejétől már a Stavbár atlétája vagyok. Mennyit változtatott ez a helyzetén? Hogyan kötődik Nyitrához? Ott is készül? Legtöbbet otthon, Dunaszer- dahelyen gyakorolok. Nyitrán a tartánpálya jó edzéslehetőséget biztosít, de járok Besztercebá­nyára is, ahol az edzőmmel ké­szülök. Mit hozott az idei klubvál­tás? Sokat adtak a besztercebá­nyai edzőtáborok. Társaimmal tudtam edzeni, sokkal gyor­sabbak, tudtak húzni. Javult a technikám, nem a legjobb, de már tűrhető szinten van. A nyitrai klub közelebb van, mint Besztercebánya, jó a tartánpá­lya, úgy érzem, a klubtársak is befogadtak. Más a kapcsola­tom a vezetőséggel, kitartanak mellettem. Korosztályában a legjobb az országban. Jelenleg milyen cél lebeg Magyar Bálint előtt? Edzőmmel azért dolgozunk, hogy két éven belül közép- és hosszútávfutásban már a fel­nőttek között is országos első legyek. Készül még idén valami­lyen versenyre? Klubom számol velem a por­tugáliai korosztályos Európa- kupán, ahol három kilométert futnék. Edzőmmel még arról is beszéltünk, hogy októberben, a kassai Békemaratonon kipró­bálnám a félmaratoni távot. Bálint edzőjével, Miroslav Okállal (Képarchívum) A hónap témája: nyári focitornák Észrevételek, rövid tíz-tizenöt soros érdekességek, sajá­tosságok, furcsaságok és más különlegességek a redak­cia @ujszo.com e-mail címre RÉGIÓSPORT megjelölés­sel vagy az Új Szó szerkesztősége, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava levélcímre küldhetők. Elég csak jelent­kezni bármilyen régiósportos témafelvetéssel, tippel, öt- 1 lettel. A hétvégi bajnoki és egyéb tornaeredményeket fenti e-mail címünkre vagy a 0908/794 266-os mobilszámra várjuk. Rólunk, nekünk készül ez a sportoldal. Hiányzott a címvédő a 11. Rohácsek János Kupán Házidöntő Marcelházán ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Marcelháza. Hetényben fa­lunap zajlott, így a címvédő nem vehetett részt a II. Rohácsek Já­nos Kupán. Végül a két marcel- házai focicsapat játszotta a dön­tőt: az A 2:l-ranyerta B ellen. Ki is volt a torna névadója? A marcelházai klub történetének egyik legeredményesebb és leg­ismertebb játékosa, aki az 1965-1971-es időszakban a csehszlovák I. ligában a Teplice labdarúgójaként szerepelt, és több mint két évtizedet marcel­házai színekben is lehúzott. A torna az edzők meglátása szerint is feltárta a mutatkozó hiányosságokat, lesz mit orvo­solniuk. A vendéglátók A csa­patában, amely magabiztosan szerezte meg a tornagyőzel­met, jó benyomást keltett a magasabb osztályokban is megfordult Slavomír Konc, aki gyorsan felvette a tempót, és megfelelően illeszkedett be új csapatába. Igazi szépségdíjas gólt lőtt a nagy küzdelemmel fémjelzett döntőben Purgel Zoltán. A fiatal csatár az elő­döntőben előbb egy ollózást, majd egy pörgetést követően a felső lécet találta telibe. A Zala-megyei II. osztályú bajnokság győztesei, a páter­dombiak mindvégig méltó part­nerek voltak a tornán, a helyosz­tón kiütötték a búcsiakat, akik a látottak alapján teljes egészében csődöt mondtak, (áb) Focival emlékeztek a marcelhá­zai klub történetének egyik leg­eredményesebb és legismertebb játékosára (Tóth Norbertfelvétele) Tizenegyesekkel maradtak alul a garamkálnaiak Maruniak kitett magáért UJ SZO-ERTESULES Kozárovce. Bár a feje tetejére állt a papírforma, a focicsapato­kat nem hozta lázba a mérkőzés­sorozat, és a mintegy kétszáz szurkoló sem harapdálta a szája szélét izgalmában a IV. Dániel Ďurovič Emléktornán. Végül a vendéglátók büntetőkkel (8:7) nyerték az l:l-re végződött, ga­ramkálnaiak elleni döntőt. „Csak a IV. ligás zselíziek és az egy osztállyal lejjebb szereplő garamkálnaiak elődöntős meccsén volt jó foci. A kálnai Pa­vol Gabaš húsz méterről szerzett bombagólját akármelyik klasz- szis csatár is megirigyelhetné” - mondta az eredményhirdetés után egy korosodó szurkoló. Ha a zselíziek közül Lešťan, Dobiáš és Kokoška jobban összpontosít a kínálkozó ziccereknél, még ér- dekfeszítőbb lett volna a mérkő­zés (0:3). A döntő hőse kétségkívül a ha­zaiak kapusa, Roman Maruniak volt, aki két veszélyes garamkál- nai helyzetben is tisztázott, sőt a tomagyőzelmet eldöntő tizen­egyesrúgásoknál kapustársa, Mi­chal Guťan büntetőjét is maga­biztosanhárította. Érdekesség, hogy a legjobb góllövő címet sorsolással dön­tötték el, ugyanis valamennyi ta­lálatot más-más játékos szerez­te. A szerencse ezúttal a zselízi Tomáš Krenčannak kedvezett. Miért vesztették el mindkét meccsüket az ímelyiek? „Soká­ig úgy nézett ki, hogy betegsé­gek, sérülések és szabadságo­lás miatt lemondjuk a részvé­telt. Nem akartuk azonban el­rontani a vendéglátók hétvégé­jét, így ifjúsági csapatunkkal álltunk ki, ezért az utolsó hely” - magyarázta védencei sikerte­lenségét Lovász Tamás ímelyi klubelnök, (áb) HIRK0SAR ■ Labdarúgás II. ROHÁCSEK JANOS KUPA, Marcelháza, elődöntő: Marcelova A-Páterdomb 4:2 (2:2), g.: Tóth 2, Gom­bár, Németh P., ill,: Gazdag, Csikós; Marcelová B- Búč 2:1 (2:1), g.: Záhorecz, Kovács, ill.: id. Sánta A. A 3. helyért: Páterdomb-Búč 5:0 (5:0), g.: Márton 2, Csikós, Gyenese, Pergel 0. Döntő: Marcelová A-Marcelová B 2:1 (1:1), g.: Pur­gel, Konc, ill.: Kovács. A 11-esrúgó verseny győztese: Pergel Dávid, (áb) IV. DANIEL ĎUROVIČ EMLÉKTORNA, Kozárovce. elődöntő: Kozárovce-lmeľ 2:0 (0:0), g.: Rafael, L. Lenard; Želiezovce-Kalná n/H. 0:3 (0:1), g.: Gabaš, Flídr, Pacalaj. A 3. helyért: Imeľ-Želiezovce 0:5 (0:1), g.: Krenčan, Kokoška, Herceg, Dobiáš, Dobrovický. Döntő: Kozárovce-Kalná n/H. 1:1 (0:1), g.: M. Ďurovič, ill.: Biaško - tizenegyesekkel 8:7. Díjazottak - legjobb kapus: Roman Maruniak (Kozá­rovce), legjobb mezőnyjátékos: Andrej Zdychavský (Kalná n/H ), gólkirály: Tomáš Krenčan (Želiezovce) -sorsolással, (áb) ELŰKÉSZÜLETI MÉRKŐZÉSEK: Chotín-Svätý Peter 1:5 (0:3), g.: Kubovics, ill.: Lakatos Gy. 2, Bódis 2, Bencz; KFC Komárno-Kolárovo 3:1 (2:0), g.: Silický 2, Faragó, ill.: Magyar Zs.; Stúrovo-Galanta 2:2 (1:0), hazai gólok: Sárai, Bábsky: Senec-Levice 1:1 (0:0), vendéggól: Vida; Vrakúü-Ohrady 4:2 (3:1), g.: Katona 2, Hamar, Kosa, ill.: Gogh A., Lukovics. (áb)

Next

/
Oldalképek
Tartalom