Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)
2012-07-17 / 164. szám, kedd
Vélemény És háttér 5 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 17. Alig van olyan közéleti személyiség, aki a problémákról a szlovákok előtt is bátran beszélne Sötétség a fejekben Az elmúlt hetek fejleményei azt mutatják, ez a nyár sem múlik el anélkül, hogy terítékre ne kerülne a szlovák-magyar viszony. Mi a két nemzetiség közötti kapcsolatok legnagyobb problémája? Mi szükséges ahhoz, hogy előrelépés történjen a szlovákiai magyarok jogállása terén? TOKÁR GÉZA Elsősorban a jobb kommunikáció, és erre a magyar Ország- gyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának ülése, valamint az ekeli állomás kétnyelvű- sítésének elhallgatása is rávilágít. Mindkét eset megmutatta, milyen problémás a szlovákok felé való üzenetközvetítés, sokszor nem is feltétlenül a magyar fél hibájából. A szlovákiai magyarság hosszú távú fennmaradásának csak egyik feltétele a jó politikai képviselet vagy az érdemi ötletek kitalálása. Egy másik fontos, kevéssé ismert tényező, hogy a két közösség egy hullámhosszra kerüljön, megértse a másik akaratát - és ez az, ami a jelenlegi környezetben nem teljesül. A szlovák társadalomban egyre mélyebben él az a nézet, mely szerint a kisebbségek jogállásával komolyabb probléma nincs, aki pedig a fennálló helyzeten változtatni szeretne vagy másokkal közösködik, az minimum gyanús elem. A magyar kisebbség érdekérvényesítő képessége így aggasztóan gyengévé válik, ugyanis könnyen szélsőségesnek tűnhet bármilyen aktivista, jóakarattól és mondanivalótól függetlenül. Miért hallgathatók el a közösségi követelések? Egy mély kommunikációs szakadék miatt a két nemzet között: alig van olyan közéleti személyiség, aki a problémákról a szlovákok előtt is bátran beszélne. A szlovák sajtóban csak néhány kiválasztott ír és nyilatkozik, s míg egymás között, helyi fórumokon mindenki egyetért azzal, mit és miért kéne tenni, azt a többségi közvélemény és a szlovákiai politikusok felé gyakorlatilag lehetetlen közvetíteni. Nem könnyít a helyzeten a Híd szlovák sajtóban mutatkozó véleménymonopóliuma és az így könnyen szélsőségesnek tűnhet bármilyen aktivistajóakarattól és mondanivalótól függetlenül. MKP elszigetelődése sem. De a legaggasztóbb jelenség, hogy a független szlovák vélemény- formálókat is csak felszínesen érdeklik ezek a problémák. A torz, félig tudatlanságból, félig pedig rosszindulatból fakadó szemléletmód a komáromi bizottsági ülés és a vasúti kétnyelvűsítés (nem) bemutatásánál is világosan megmutatkozott. Eltekintve attól a problémától, miként értesítették a magyar hatóságok a szlovákokat a bizottság komáromi kiszállásáról, a szlovák sajtóban az ülés kapcsán kizárólag negatív hangok kaptak szerepet és teret - előbb az összejövetel szükségtelenségének és megosztó voltának hangsúlyozása, később pedig a „felvidékezés” bírálata. A vasúti kétnyelvűségi küzdelem kapcsán pedig az látszik, hogy a szlovák sajtó képtelen befogadni a pozitív üzeneteket, így nincs is azt kinek közvetíteni a közvélemény felé. Egyszerűbben fogalmazva: a szlovákoknak fogalmuk sincs arról, milyen problémák merülnek fel a vasúti nyelvhasználat kapcsán. Ennek a kommunikációs akadálynak a ledöntése kulcs- fontosságú ahhoz, hogy érdemben is előrelépés történjen a szlovák-magyar viszonyban. Máskülönben végérvényesen jó és rossz magyarokra bomlik a helyi közeg - az előbbieket pedig arról lehet majd megismerni, hogy nem emelnek szót semmivel kapcsolatban. KOMMENTAR Kinek higgyünk? NAGY ANDRÁS Gyönyörű kettős beszédet figyelhettünk meg a j múlt héten a Fidesz vezető politikusai részéről i .jl a Híd kapcsán. Vajon a két politikus közül ki B jL* J képviseli hitelesen a magyar kormány vélemé- ■ nyét? Németh Zsoltra vagy Kövér Lászlóra kell R jobban odafigyelni? A Hídra a magyar kormány az elmúlt két évben, sőt, a Fidesz már annak megalakulása óta nemkívánatos személyként tekintett. Bugár Béláékat és rajtuk keresztül a szlovákiai magyarok több mint a felét levegőnek nézik. Hogy nem lettek meghívva a különböző, Kárpát-medenceinek titulált gyűlésekre, egy dolog, ezt még valahogy le lehetett nyelni. Ezek többsége úgysem arról szólt, hogy a magyar kormány meghallgatta volna a határon túli magyarok képviselőit, hanem többnyire fordítva: a magyar kormány elmondta, szerinte kinek hogyan kellene a határon túl politizálnia. Igazi hűbérúr-vazallus viszony. Ám az ennél fontosabb, kétoldalú tárgyalásokra sem került sor az elmúlt két év során, sőt a magyar kormány egyéb szlovákiai témákban sem kérte ki a Híd véleményét. Erre azért is szüksége lehetett volna, mert egy kormánypárttól szerezhette volna meg az információkat a parlamenten kívüli MKP helyett. A magyar kormány mégis csak az MKP-ra támaszkodott, melynek már két éve szinte semmilyen információja nincs arról, vajon mi is folyik a szlovák parlamentben, és ez az információs vákuum az MKP térfelén az elkövetkezendő négy évben csak nőni fog. Feltételezzük, hogy a magyar külügyminisztériumban ugyanúgy, mint minden más külügyben, nagyszámú szakértő dolgozik a politikusokon kívül, akiknek nagyon szükségük volna azokra az információkra, melyek alapján a magyar kormány alakíthatja a külpolitikáját Szlovákiával szemben. Ám mivel a Hidat levegőnek nézték, az MKP-tól meg kritikai véleményt minden valószínűség szerint nem nagyon hallhattak, nem sokat érhetett szakpolitikai szempontból az egész. Németh Zsolt kijelentései azt mutatják, a magyar kormány is ráébredt, hogy egyszerűen szükség van a kapcsolatra, sőt, azt is felismerhették, hogy bármennyire is tolják az MKP szekerét, képtelenek a többséget visszaterelni az akolba. . Ám nehéz lesz ebből úgy kifarolni, hogy ne kelljen legalább egy kicsit magyarázkodni, hiszen a Híd az elmúlt két évben nem sokat változott, s eddig nem volt partnernek való, most meg mégis. Az államtitkár a kölcsönös sérelmek meghaladásáról beszél, ami ugye jelenthet bármit, csak azt nem tisztázza, hogy a magyar kormány hogyan is lett megsértve. Mindegy is, mondhatnánk, az a fontos, hogy most már beszélni fognak egymással, aztán meglátjuk, mi lesz belőle az év végéig. Szeretni úgysem fogják egymást. A kérdés csak az, hogy akkor a Fidesz egyes számú pártkönyvével rendelkező, Magyarország második számú közjogi méltóságának számító házelnök miért próbálja még továbbra is alázni a Hidat és az RMDSZ-t is egyben. Vagy valóban az történt, amit Kövér állít (mármint tényleg elfelejtették tájékoztatni, hogy már nem divat szidni Bugárékat), vagy egyszerűen kettős beszéd van: az „igazi” magyarok felé Kövér beszél, nehogy azok megijedjenek, a többieknek meg elmondjuk az igazságot, de egyelőre csak államtitkári szinten. Ha a pénz nem a költségvetésből áramlik a pártokhoz, akkor a magánszférából fog A megvalósíthatatlan ötletek pártja HORBULÁK ZSOLT A Szabadság és Szolidaritás azzal a javaslattal állt elő, hogy csökkentsék 25 %-kal a választásokon legalább tíz százalékot elért pártok állami támogatását. Véleményük szerint ezzel egyrészt megtakarítást lehetne elérni, másrészt a Smer is rájönne, mit is jelent a többkulcsos adó bevezetése. A deg- resszív állami támogatás ugyanis azonos a progresszív adóval. Természetesen a Smer sem maradt adós. Ha csökkentés, akkor legyen érvényes valamennyi pártra. Az SaS erre visszavonta a javaslatát, mégpedig azzal az indokkal, hogy a kormánypárt csak akkor támogatná ezt a tervet, ha egyben a parlamentbe jutási küszöböt is tíz százalékra emelnék. A pártfinanszírozás kérdése bonyolult probléma, és évek óta megoldásért kiált. Azt minden józan választópolgár tudomásul veszi, hogy a demokrácia ezen intézményei pénzbe kerülnek. Takarékoskodni ugyan kell, de ha a pénz nem a költségvetésből áramlik a pártokhoz, akkor a magánszférából fog, az viszont szinte biztosan ellenőrizetlenül történik. Mivel az Sas javaslata a Smemek egyáltalán nem kedvezne, borítékolható volt annak elutasítása. Az SaS-nek nem ez az első hasonló jellegű ötlete. Ide sorolható például a közrádió és köztelevízió üzembentartási díjának az eltörlése. Annyi logika talán még lehetett a felvetésben, hogy nem szükséges külön adótételként kivetni, elég, ha az állam az általános adóból osztja ki a közmédiára eső részt. Mivel már az elgondolás megszületésekor válságfellegek gyülekeztek, az állam nem mondhatott A pártelnök is elismerte: ezek a populizmusba hajló ötletek inkább arra jók, hogy ismertté tegyék a pártot. le semmilyen bevételi forrásról. Teljesen várható volt, hogy ezt a díjat most nem szüntetik meg. Az SaS politikai pályafutását egy bizonyos hatpontos nép- szavazási kezdeményezéssel kezdte, amely egyebek között kisebb parlamentet és olcsó kormánygépkocsikat tartalmazott. Annak idején maga Richard Sulik pártelnök is elismerte, hogy ezek a populizmusba hajló ötletek inkább arra jók, hogy ismertté tegyék a pártot. Azóta Sulíkék túl vannak egy sikertelen kormányzáson, jelenleg pedig sikertelen ellenzéki szerepbe kerültek. Ellenzékben sem könnyű ugyanis lenni. Ha a pártok viaskodnak és tutyi-mutyi javaslatokkal állnak elő, csak a kormányt segítik. Az SaS gyenge teljesítménye azért meglepő, mert tőle mindenki, noha markánsan ideologizált, de mégis szakmai ötleteket várt, elsősorban gazdasági téren. Azzal, hogy a javaslatot a Smernek sikerült egy csavart labdával visszaütnie, és elérte, hogy az SaS visszakozzon, hívei előtt képes volt komolyan bizonyítani kormányzásbeli kompetenciáját. FIGYELŐ Tőkés pártja is Basescu mellett A tisztségéből másfél hete felfüggesztett román elnök stratégiát váltott, és arra buzdítja híveit, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a menesztéséről kiírt július 29-i referendumon. .Arra kérem a támogatóimat, ne hozzanak olyan helyzetbe, hogy a népszavazás érvénytelenné nyilvánítása révén maradjak elnök” - lelkesítette híveit Traian Basescu egy szombati kolozsvári nagygyűlésen, amelyen a csendőrség szerint tízezren vettek részt. Az elnök menesztését javasoló kormánytöbbséget is az érvényesség kérdése foglalkoztatja. ,A legtöbb elemzőhöz hasonlóan a Szo- ciálliberális Unió (USL) vezetői is kizártnak tartják, hogy a szavazók többsége ne Traian Basescu eltávolítására adja a voksát, ám kételkednek abban, hogy a választópolgárok hajlandók lesznek megszakítani a nyaralásukat a szavazásért” - derült ki a liberális Relu Fenechiu, az USL kampányfőnöke hétvégi sajtótájékoztatóján. Beszállt a referendumot megelőző kampányba Tőkés László és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is. Az európai parlamenti képviselő „a pozícióit féltő, posztkommunista pártszövetség törvényes látszattal álcázott puccskísérletéről” beszél Basescu felfüggesztése kapcsán. Azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy „bűnpártolóan” asszisztált a „parlamenti bányászjárásnak” nevezett hatalomátvételhez. (NOL)- Hadd szüntessék meg! Utazunk mi vonaton? Nem utazunk. Jó ára van a síneknek7 Jó ára van...