Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)

2012-07-16 / 163. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 16. Kultúra 7 György Péter a rozsnyói Könyvkuckóban Mítoszt, vagy történelmet? „Az apám egész életét, majd halálát az akarat­lan emlékek elnémítása, a folyamatos hallgatás igen jól működő techni­kái határozták meg” - mondja György Péter egyre mélyebbre ásva, a bori munkatábort 1944-ben megjárt apját jellemezve, életéhez újra és újra visszatérve, őt és az elmúlt évszázadot megérteni akaró Apám helyett című könyvében. AMBRUS FERENC Súlyos, nem könnyen emészt­hető oldalakon át. De hát nem ilyen volt a 20. század? Amit egyáltalán ért-e, érthet-e a ma élő? Főként az itt, a Kárpát-me­dencében élő olvasó. Olyan év­tizedek után - a kommunista diktatúra korszaka amikor nem illett emlékezni. Amikor minden régire, a múltra a gyanú árnyéka vetült. Amikor a legve­szélyesebbnek a közelmúlt fel­emlegetése bizonyult. A történelem legnagyobb, ci­vil lakosságot érintő tömeggyil­kosságát, amely magyar közre­működés és egyetértés nélkül végrehajthatatlan lett volna, nagyon nehéz és fájdalmas do­log nevén nevezni. Az Apám he­lyett ezt teszi. György Péter apja tudatosan elzárkózott a nyomasztó emlék elől. Az idillre vágyott. Amit egy időre Kádár léte és hatal­mának eredete garantált neki s kortársai számára. Hogy ezt a rettenetes kérdést hosszú évti­zedekre kívül helyezhetik a fé­lelmeik, majd a lelkiismeretük világán. Pedig a szembenézés elkerülhetetlen. A szembené­zés, amely sajnos évtizedeken át, az új évezredbe átnyúlva sem történt meg. György Péter a huszadik szá­zad egyént és közösséget sújtó borzalmainak bemutatása mel­lett kérlelhetetlen pontosság­gal fogalmaz a legsúlyosabb tények megnevezésénél is. „...miként vált uralkodóvá a közöny, miként jutottunk oda, hogy ártatlan emberek nyílt ki­végzésének erkölcsi felelőssé­gét a többségi társadalom tag­jai csak mérhetetlen nehézsé­gekkel vonatkoztatják maguk­ra, akkor érdemes visszautal­nunk az 1938 és 1944 közötti évekre, ahonnan a rossz lelki­ismeret és rossz közérzet java­részt ered.” S bizony ez már a mát muta­tó, a szolidaritást, jövőképet nélkülöző, igen sok veszélyt magában hordozó állapotok s még inkább az okok egyértelmű megnevezése. Az egyenes, őszinte beszéd vállalása. Mito­lógia - vagy a történelmünkhöz való ragaszkodás? Az államtör­ténet nem lehet mitikus. Hogy újra ne rettenetes és nyomorult világok felé tartsunk. Nem négy-öt magyar alkalmi össze- borulása, de húsz év komoly munkája kell ahhoz, hogy a ma­gyarság - akár német példát kö­vetve - a traumatikus realizmu­sig visszajutva tegye a helyére múltjának holokauszt jelképez­te részét, mondta György Péter a rozsnyóiaknak. Napjaink egyik legfontosabb magyar nyelven megjelent könyvéről beszélgettünk július 9-én Rozsnyón a szerzőjével, György Péter esztétával, egye­temi tanárral. Az Apám helyett (Magvető, 2011) sok fejezetét tanítani kellene. Ismét teret adnának a piacnak, kulturális eseményeknek, de szolgáltatásokat is nyújtanának Civilek a pozsonyi vásárcsarnokért ÚJ SZÓ-HÍR Újra pezseghet az élet a po­zsonyi régi vásárcsarnokban. Az épület hosszú ideje kihasz­nálatlanul áll, csupán évente néhány alkalommal bérlik ki rendezvényszervezők vagy ma­gáncégek. Az egykori Vásár té­ren álló kedvező fekvésű hely­szín legutóbb a VivaMusica! fesztiválon vizsgázott jelesre: koncerthelyszínként akár egész évben remekül szolgálhatna. Nemrég művelődésszervezők s civil szervezetek vezetői laza szövetségbe tömörülve hosszú távú és fenntartható tervezetet dolgoztak ki az épület átalakí­tásához és működéséhez. A projekt ötletgazdái a nyilvá­nosság részvételére számítanak tervük tökéletesítéséhez: cél­juk egy új városi központ létre­hozása s egyben a vásárcsarnok feltámasztása. Elképzelésük szerint ismét teret adnának a piacnak, kulturális esemé­nyeknek, de szolgáltatásokat is nyújtanának - állami támoga­tás nélkül. A hagyományos pia­con kívül a szövetség tagjai hét- végente dizájn- és bolhapiacot, valamint könyvbörzét is tarta­nának. A nagytermet körülvevő kisebb helyiségek különféle szervezetek számára bérelhe­tők lennének, ahol olyan szol­gáltatásokra lelnének az em­berek, mint a csomagmegőrző, kerékpárkölcsönző, vendéglá­tó-ipari egységek. Ami a városi központ kulturális kínálatát il­leti, főként beszélgetéseket, koncerteket, táncházakat, film­vetítéseket szerveznének az ér­deklődők számára. A szövetség tagjai idén nyá­ron készítik el az épület műkö­désének tervezetét, amihez ki­kérik az önkormányzat véle­ményét, ám szívesen fogadnak javaslatokat a nyilvánosság ré­széről is. Az átláthatóság je­gyében a szövetség tájékozta­tást ad majd az egyes lépések­ről. Ötletet, javaslatot a kidol­gozás folyamán bárki küldhet a címükre: stara.trznica@ gmail.com. (juk) RÖVIDEN Reneszánsz és barokk hét Győr. Régi zenei koncertekkel, ének- és hangszeres kurzu­sokkal Reneszánsz és barokk hét kezdődött tegnap Győrött. Holnap a Tercina együttes 16-18. századi szerzők műveivel vendégszerepei, szerdán a Musica Profana együttes a Kájoni Kódex elnevezésű 17. századi zenei gyűjteményből ad elő. A foglalkozások a hivatásos muzsikusok mellett a zenét kedvte­lésből művelőknek is lehetőséget adnak régi zenei tudásuk elmélyítésére. A reneszánsz és barokkhét programját kurzus­vezetők koncertjei és növendékhangversenyek, szakmai elő­adások és zenésztomák színesítik, (mti) Osztrák napilap a Nádas-regényről Bécs. Nádas Péter Párhuzamos történetek című, a 2005-ös magyar kiadás után az év elején németül is megjelent regé­nyéről közöl elemzést a Die Presse. A diktatúra tapasztalatai jók a túléléshez, de nem jók az élethez - írja Berhnard Fetz a vezető osztrák konzervatív napilap szombati irodalmi mellék­letében. A kritikus szerint a regényt „empátia és káosz hatá­rozza meg”, s úgy látja, Nádast olvasni annyit tesz: az embert nem csak az olyan jelenségek felszínét látni, mint a naciona­lizmus vagy a szélsőségesség, hanem a háttérben rejlő mintá­zatokat is. „így lesz a Párhuzamos történetek Közép-Európa 20. századi mentális életrajza.” (mti) Az ország legöregebb temploma a nyitrasárfői A Szent György-kápolna kora rekordot döntött TASR-ÚJ SZÓ A nyitrasárfői (Nitrianska Blatnica) kápolna, ismert Szent György-napi zarándokhely a legújabb régészeti feltárás sze­rint kétszáz évvel idősebb, mint eddig hitték. A nem csekély történelmi múltú nagytapolcsányi járásbe­li kisközségnek két meghatáro­zó épületét tartják számon a tu­risták is. Az egyik a Ludányi- kastély, a másik ez a kis temp­lom, melyről most kiderült: a 9. században már álltak a fő falai. Ezzel a Szent György-kápolna (Kép: TASR/Henrich Mišovič) az ország legidősebb templo­mává vált. Az épületet zárva tartják, kérésre azonban egyéni és csoportos érdeklődőknek ki­nyitják. (cs) Pablo Picasso egy 1901-es alkotását, a Bibi la Purée című arcképet állította ki a londoni nemzeti galéria. Az olajfestményt magán - gyűjtőtől kapta kölcsön a tekintélyes intézmény, így most a nagy- közönség is megcsodálhatja a Párizs koszos negyedeiben jól ismert Bibi la Purée portréját. Az alkotás 1939-ben egy francia magán- gyűjteménybe került, és a Picasso munkásságának szentelt jelentős kiállítások egyikén sem volt látható. (Kép és szöveg: MTI) A rendezvénysorozat házigazdája a könyvvel és a szerzői est vendége Remélhetőleg hamarosan megtelik élettel

Next

/
Oldalképek
Tartalom