Új Szó, 2012. július (65. évfolyam, 152-176. szám)

2012-07-07 / 156. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚLIUS 7. Vélemény És háttér 5 A hellén pártoknak valóban magukon kell kezdeniük a takarékoskodást A görög pártok is a csőd szélén Nemcsak a görög állam, de az országot az elmúlt négy évtizedben felvált­va kormányzó Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok) és a konzerva­tív Új Demokrácia (ND) is súlyosan el van adó­sodva: a két nagy párt a bőkezű állami támogatá­sok begyűjtése ellenére százmillió eurós banki tartozást halmozott fel. MTl-HÁTTÉR A Paszoknak 112 millió eu­rós, az ND-nek pedig 120 mil­liós banki tartozása van, a mértéktelen hitelfelvétel mi­att pedig már nyomozás is in­dult. Az államügyészség az ATE bank ötven munkatársá­val szemben hűtlen kezelés gyanújával adott ki idézést, miután fény derült rá, hogy a 90 százalékos állami tulajdon­ban lévő pénzintézet a Pa­szoknak 96,8, az ND-nek pe­dig 105 milliót kölcsönzött. A hitelek mögötti egyetlen ga­rancia a 2016-ig tartó időszak­ra vonatkozó pártfinanszíro­zási bevétel volt. A görög pártok a rájuk le­adott voksonként 9,39 eurós állami támogatásban része­sülnek, ez egyike Európa legbőkezűbb pártfinanszíro­zási rendszereinek - az EU- átlag 3,73 euró. A belügymi­nisztérium szerint 2000 és 2011 között a Paszok 254, míg az ND 271 milliót vett fel az államkasszából. Látszó­lag a pártok és a nekik hite­lező bankárok is úgy gondol­ták, hogy a helyzet örökre változatlan marad, főleg an­nak fényében, hogy a két párt évtizedeken keresztül stabilan 40 százalék körüli eredményeket ért el a válasz­tásokon. A két idei választás azonban felrúgta a korábbi status quót. A korábban kormányzó Pa­szok mindössze 12,3 százalékot szerzett, három évvel korábban még 44 százalékot kaptak a szo­cialisták. Ennek következtében a korábbi évi 22 milliós állami támogatás helyett most 7,5 mil­A görög szocialisták évi 2 2 milliós állami támo­gatást kaptak, most 7,5-öt, amiből ahitel- kamatokrase futja. hóval kell beérnie a pártnak. Ráadásul az ország adósságvál­sága által szükségessé vált meg­szorító intézkedések a pártokat is elérték: a pártfinanszírozás mértékét 20 százalékkal csök­kentették, így a Paszok még adóssága kamatait sem tudja ki­fizetni. Az Új Demokráciának ki­sebb gondokkal kell szembe­néznie: a júniusi választáso­kat 30 százalékos ered­ménnyel megnyerő párt csak kétmillió eurót vesztett a 2009-es választásokhoz ké­pest, azonban a húszszázalé­kos levonás még nincs benne az idei 15 milliós összegben. A két párt a választásokat megelőzően azt állította, hogy az állami támogatások megfelezése esetén is képe­sek lennének törleszteni adósságukat, most azonban a spóroláson és a drága pártin­gatlanokból való kiköltözé­sen tanakodnak. A megszorí­tásokat részben pártoló poli­tikai erőknek így tehát ma­guknak is szembe kell nézni­ük a korábban a társadalom kárára véghez vitt, s a politi­kai szférát mindeddig kevés­bé érintő spórolással, annak minden negatív következmé­nyével együtt. (Peter Gossónyi rajza)- Jézusom, azt álmodtam, hogy teljesen szabályos úton kellett titulust szereznem a Rendőrakadémián! KOMMENTAR Beteg érdekvédelem PÉTERFl SZONYA Úgy tűnik, csupán a médiákat háborította fel a bérkövetelések miatt betegeiket cserbenhagyó kórházi orvosok és most a kivizsgálásért pénz követelésével fenyegetőző általános és szakor- vosoktisztességtelen eljárása. Azokhallgatnak, akiknekkutya kötelessége volna - hiszen azért formálódtak- hangosan tiltakozni az orvosok etikátlanviselkedése miatt. Abetegekérdekvédelmi társulása­iról vanszó. Szlovákiábanvagy háromszázat tartanak nyilván, s a Szlovák Páciens polgári társulás szerint tényleges tevékeny­séget 130 fejt ki. Bár eddig egyiksem tett sokat az 50 ezer fős tagság érdekeinek védelmében. Pedig lenne mit. Nem elég szörnyülködni azon, hogy az eperjesi kórházban kereskedtek a hiánycikknek számító onkológiai gyógyszerekkel. Tiltakozni kellene az ellen, hogy bár egyes rákgyógyszerek árát a gyártók 6 százalékkal csökkentették, a betegekkel 12 százalékos ön­részt fizettetnek az egészségbiztosítók. Vagy hogy a nyilvántar­tott 47147gyógyszerből már csak5438teljes árát állja az egészségbiztosító. Az OECD felmérése szerint a környező or­szágokban a háztartások gyógyszerkiadásai másfél százalék­kal csökkentek, Szlovákiában 16,1 százalékkal emelkedtek. Nálunk az egészségüggyel kapcsolatos kiadások a családi költ­ségvetés 25 százalékátviszikel. A betegek érdekvédelmi társulásai nem sok vizet zavarnak, ezért aztán a kormányzat nem veszi komolyan őket. Nem vé­leményezik az egészségügyi törvényeket, nincs képviseletük a kategorizációs bizottságban, ahol a gyógyszerek térítése dől el. így akadnak ritka betegségek, amelynél az egészségügyi se­gédeszközök térítése 67 százalékban az érintettre hárul, a biz­tosítóra csak 33 százalék. A havi 300-500 eurós kiadást a csa­ládok zöme nem tudja vállalni, és ezt a beteg sínyli meg. A betegek tényleges védelméről aligha lehet beszélni. Körülbe­lül 12 éve alakult a betegekjogait védő társulás, de úgy tűnik, mássalvan elfoglalva. Pedignormál is demokráciákban a bete- gekjogaitképviselőkegyfajta összekötő kapcsotjelenteneka beteg és az egészségügyi intézmény között. Szép, hogy a SzlovákPáciens polgári társulás végre hallatja hangját, desajnos, késve. Holott már márciusban megvitatta 25 betegtársulás a teendőket, és megegyeztek abban is, hogy az egészségpolitika hibáiról nyílt levélben tájékoztatjáka kor­mányfőt, aszakminisztertésaparlament egészségügyi bizott­ságát. Abaj az, hogy a levelet csak a múlt hét végén postázták. Mostvárhatjáka választ. FIGYELŐ Moszkvára szükség van Európa biztonságát csak közös erőfeszítésekkel és Oroszországgal együtt lehet erősíteni - jelentette ki Gui­do Westerwelle német kül­ügyminiszter a Nyezavi- szimaja Gazeta című orosz lapnak. Az európai hitelvál­ság elleni küzdelemről szól­va kijelentette: „nem csupán tüneti kezelést akarunk vé­gezni, hanem a válság gyö­kereit akarjuk felszámolni”. „Tökéletesen egyetértek Vlagyimir Putyin elnökkel, aki szerint Oroszországnak erős oka van arra, hogy tarta­lékvalutaként ragaszkodjon az euróhoz” - tette hozzá Westerwelle. (MTI) Különösen nagy mértékben csökkent az euróövezeti válságállamokba irányuló migráció, például Írországba és Görögországba Németország a legnépszerűbb bevándorlási célpont MTl-HÁTTÉR • Németország a legnép­szerűbb bevándorlási célország a legfejlettebb ipari államokat összefogó Gazdasági Együtt­működési és Fejlesztési Szerve­zet (OECD) tagjai között, és a 34 tagország közül Németország­ban érzik magukat legjobban a migránsok. Az utóbbi két évben csökkent a bevándorlás, 2010-ben 4,1 millióan vándoroltak be a 34 tagországba, ami 2,5%-os mér­séklődés. Különösen nagy mér­tékben csökkent az euróövezeti válságállamokba irányuló mig­ráció, az Írországba bevándor­lók száma például 55%-kal, a Görögországba bevándorlóké 31%-kal. Az előzetes becslése­ken szerint a visszaesés tavaly is folytatódott. Ugyanakkor a Né­metországba irányuló migráció nőtt, éves szinten 10 százalék­kal, ami a legnagyobb növeke­dés az OECD-n belül. Az euró­övezet déli perifériáját elborító válság mélyülésével párhuza­mosan a térségből egyre többen vándoroltak Németországba - például csak 2011 második felé­ben Görögországból 15 ezer, Spanyolországból pedig 13 ezer bevándorlót regisztráltak -, a legtöbben azonban továbbra is Lengyelországból, Romániából és Bulgáriából költöznek Né­metországba. A bevándorlók munkapiaci integrációja is kiemelkedően si­keres, a felmérés szerint a berlini bevándorlók kétharmada vi­szonylag gyorsan talált legális, bejelentett állást, míg például Lisszabonban a megkérdezettek 79 százaléka, Brüsszelben pedig 71 százaléka arról számolt be, hogy nehéz munkát találni. A beüleszkedési folyamat le­zárása a befogadó ország állam- polgárságának felvétele. Né­metországban ezen a területen is kedvező tendenciát mutatnak az adatok. Az országos statiszti­kai hivatal (Destatis) kimutatá­sa szerint 2011-ben 106 900 kül­földi állampolgár vette fel a né­met állampolgárságot, ami 5,2 százalékos növekedés az egy év­vel korábbihoz képest. Ugyan­akkor még így is csupán az ál­lampolgárság felvételére jogo­sult - legkevesebb tíz éve Né­metországban élő - népesség 2,3 százalékának van német ál­lampolgársága, vagyis van még bőven tennivaló az integráció területén - hívják fel a figyelmet elemzők, kiemelve, hogy állam- polgárság híján a német lakos­ságjelentős része - több mint 8 százaléka - nem tud részt venni a közösség életét befolyásoló döntésekben, mert nem rendel­kezik választójoggal. Németországban 7,1 millió külföldi állampolgárságú ember él, ez a teljes, 82 milliós lakosság 8,2 százaléka. Németországban éí a legtöbb külföldi az Európai Unió tagországai közül, a lakos­ság egészéhez viszonyított arányt tekintve viszont Spa­nyolország az első 12,3 száza­lékkal. A Destatis adatai szerint 2011-ben 958 ezer bevándor­lót regisztráltak, ami 1996 óta a legmagasabb érték, 2010-hez képest pedig 160 ezres - 20 százalékos - növekedés. A más­fél évtizede nem tapasztalt nagyságú bevándorlási hullá­mot az euróövezeti államadós­ság-válság és az EU-hoz 2004-ben csadakozott kelet- közép-európai országok ál­lampolgáraira vonatkozó munkavállalási korlátozások feloldása indíthatta el a német statisztikusok szerint. Az EU-hoz 2004-ben csatla­kozott országokat együttvéve a bevándorlók száma 43 száza­lékkal nőtt tavaly. Lengyelor­szágból érkeztek a legtöbben, 172 ezren költöztek a szom­szédos nyugati országba. A második helyen Románia áll 95 ezer fővel, a harmadik pedig Bulgária, ahonnan 51 ezren vándoroltak Németországba. Magyarország ezen a listán a negyedik helyen szerepel 41 980 fővel. Magyarországra Németországból 25 ezren köl­töztek, a mérleg így 16 980 fős bevándorlási többletet jelez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom