Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)

2012-06-05 / 129. szám, kedd

10-15 milliárd forinttal növelheti a költségvetést Magyarországon bevezetik a fordított áfát 10 Agrárkörkép ________________ TÁJÉKOZTATÓ A mezőgazdasági áfacsa­lások visszaszorítása érdekében Magyarországon július 1-jétől a gabona-, az olajosmag- és fe­hérjenövény-kereskedelemben bevezetik a fordított áfát, így a kukoricára, a búzára, az árpára, a rozsra, a zabra, a tritikáléra, a napraforgómagra, a repce- és olajrepcemagra, valamint a szójababra kell alkalmazni a fordított adózás szabályait. A fordított áfa bevezetése az ot­tani tárca közleménye alapján a tisztességes piaci szereplőket hozza versenyhelyzetbe az áfa­csalókkal szemben. Az intéz­kedés fehéríti a gazdaságot, és ádáthatóvá teszi a gabonake­reskedelmet, így a mezőgaz­daságban jellemző áfacsalási módszerek visszaszoríthatóak. Becslések szerint a fordított áfa bevezetése évente mintegy 10-15 milliárd forinttal nö­veli a költségvetés bevételét. A mezőgazdaságban előforduló csalások olyan nagyságrendet értek el, ami zavarja az ágazat normális működését, rontja a gazdálkodók versenyképessé­gét és rombolja az adómorált. Szakértői becslések szerint Magyarországon a gabona- ágazatban a feketegazdaság aránya 30 százalék körüli. A fordított adózásnál az eladók­nak nem kell áfát felszámítaniuk az adókötelesen értékesített ter­mények után, így a termékpálya köztes ügyleteméi nincs adófize­tési kötelezettség. Az áfát a ve­vőnek - a végső felhasználónak - kell befizetnie az államnak. Romániában a mezőgazdasá­gi tárca tapasztalatai alapján a gabonatermékekkel kap­csolatos pénzügyi visszaélé­sek 90%-a megszűnt. Itt 2011 nyarán vezették be a fordított adózás szabályait. Az intéz­kedés hatására megduplázó­dott a gabonafélék kereske­delméből befolyt áfabevétel. A termelőknél a fordított adózás átmenetileg likviditási gondot okozhat, ezért a Vidékfejlesztési Minisztérium egyeztet a Nem­zetgazdasági Minisztériummal és a Nemzeti Adó és Vámható­sággal arról, hogy a termelők ne negyedévente, hanem havonta készíthessenek áfabevallást. A kormány forgóeszközhitei finan­szírozással és adószabályozási eszközökkel segítene a gazdák átmeneti likviditási problémá­ul. A magyar gabonatermelők szövetsége üdvözölte a fordított adózás bevezetését, mert így az érdekeltségi rendszer változtatá­sával meg lehet védeni a gazdál­kodók érdekeit a tisztességtelen kereskedőkkel szemben, (vfm) (Illusztrációs felvétele) Idén csupán 18,48 millió tonna repce várható Kisebb lesz a termés TÁJÉKOZTATÓ A rendkívüli téli hideg miatt várhatóan ötéves mélypontra csökken az idén az uniós rep­cetermés: az olajos magvak nemzetközi piacának hambur­gi elemzője, az Oil World leg­utóbbi összesítése szerint a ta­valyi 19,1 millió tonna helyett az idén csupán 18,48 millió tonnás repcetermés várható. Április elején az Oü World még 19,2 millió tonnás uniós termést várt. Most úgy becsli, hogy az idei repcetermésben a legnagyobb veszteségek az EU kelet-európai országaiban lesznek. Lengyelországban 1,85 millió tonnára csökken a termés a múlt évi 1,87 milli­óról, ugyanakkor az elemzők becslése szerint alacsonyabb terméseredmények körvona­lazódnak Romániában, Bulgá­riában és Magyarországon is. Magyarországon a kormányhi­vatalok földművelési igazgató­ságának március 26-ai adatai szerint a mintegy 250 ezer hek­tárnyi repceültetvény mindösz- sze 70 ezer hektáron kelt ki, és csak 35-40 ezer hektáron mondható jó minőségűnek. Nyugat-Európában a tavalyit közelíti a várható repceter­més: Franciaországban 5,2 millió tonna várható a tavalyi 5,3 millió tonna helyett, Nagy- Britanniában pedig 2,6 millió tonna a tavalyi 2,7 miihó után. Németországban ugyanakkor valószínűleg nő a termés: 4,4 millióra a tavalyi 3,8 millióról. Az Oil World prognózisa szerint a csökkenő termés miatt az uni­ós repcekínálat a 2012/2013-as idényben alacsony lesz, így a repcetartalékok mérséklődése várható. A szervezet nem tart­ja valószínűnek, hogy az uniós repceimport jelentősen nőhet a belső gyenge termés ellensúlyo­zására. (hvg) ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 5. www.ujszo.com Két lépésben hatékonyabban és gazdaságosabban irthatok a kukorica legveszélyesebb gyomfajtái Gyomirtás osztott kezeléssel A jelenlegi hazai termény- struktúrában a gabonafé­lék és az olajnövények mellett a kukorica az a nö­vény, amelynek termesz­tése nálunk is egyik meg­határozó eleme a hazai vetésszerkezetnek. ISMERTETŐ A termelőket a fajtakínálat és a növény termesztéstechnológi­ai elemeinek újdonságai mellett a piaci információk is érdeklik, hiszen az élesedő verseny őket is minél hatékonyabb és gaz­daságosabb termelésre kész­teti. Mindezekről Viliár Gábor, növényvédelmi szakértővel az Arysta LifeScience érsekújvári szakmai bemutatója kapcsán be­szélgettünk, ahol az érdeklődők tájékoztatást kaptak mind a piád helyzetről, mind pedig a kuko­rica és a napraforgó hatékony növényvédelmi rendszeréről, amelynek eredményeiről a szán­tóföldi bemutatón is megbizo­nyosodhattak. Amint megtudtuk, a rendelke­zésre álló adatok szerint a világ kukoricatermelése 2010-ben 812 miihó tonna volt, ennek meghatá­rozó részét (40 %) az USA-ban ál­lítják elő. Az EÚ a maga 57 millió tonnás össztermelésével csupán 7 százalékban részesedik ebből. Ezen a piacon meghatározó sze­replők még Kína, Brazília és Ar­gentína, az elkövetkező időszak­ban várhatóan Oroszország és Ukrajna is felzárkózik hozzájuk. Kukoricából a piád készletek je­lenleg is alacsony szinten vannak, várható, hogy mind a takarmá­nyozási és élelmezési felhaszná­lás, mind pedig az etanolgyártás céljaira termesztett kukorica iránti igény növekedni fog. 2020- ig két további piád szereplő, Kina és India kereslete is jelen­tősen befolyásolja majd a piacot A szakértők úgy vélik, hogy az etanolgyártás alapanyagául szol­gáló kukorica meghatározó részét továbbra is Amerikában termesz­tik majd. A kereslet növekedésére ezen a területen feltehetően az EU határain kívül reagálnak majd számottevően a termelők. A kukorica sikeres termeszté­sének egyik alapja a kelő és fej­lődő növény megfelelő védelme a kártevők és a gyomok ellen. A kártevők közül a kukoricamoly és a kukoricabogár kártétele a legszembetűnőbb, s bár a kukori­cabogár főleg a déh országokban károsít leginkább, nálunk is mint­egy 10-15 ezer hektárnyi vetéste­rületen vegyszeres megelőzéssel védekeznek ellene. Vetőmagcsá- vázással és/vagy talajban ható rovarölő granulátummal. Erre a célra nálunk 2 készítmény enge­délyezett, közülük a Santanát az Arysta forgalmazza. Ez a talajban ható rovarölő granulátum védi a fejlődő fiatal növény gyökérzetét a kukoricabogár lárvájának káro­sítása ellen. A növényvédelem másik fon­tos területe a hatékony gyomir­tás, amellyel megvédjük a kelő állományt az erősebb, agresszív gyomok károsításától. A piacon rendkívül gazdag a kínálat az erre a célra ajánlott készítmé­nyekből. Számítások szerint egy-egy kezelés hektáronként 50-100 euró költséget jelent, de a termelőnek ezt mindenképpen el kell végeznie, hogy versenyképes maradjon. A kukorica gyomirtásában több módszer is alkalmazható: az ún. preemergens, vagyis vetés utáni, de kelés előtti kijuttatás, az ún. E-poszt - korai poszt, illetve a posztemergens, vagyis a kelés utáni gyomirtás. A korai E-post alkalmazás abban különbözik a hagyományos posztemergens technológiától, hogy azt a kelő kukorica 3-4 leveles állapotá­ig végzik, míg a hagyományos posztemergens készítmények a növény 6-8 leveles állapotáig alkalmazhatók Ezen alapvető módszerek alapján alakultak ki azok a konkrét gyomirtási rend­szerek, amelyek képesek haté­konyan megoldani a kukprica gyomvédelmét. A szakemberek jól tudják, hogy a preemergens' készítmények, mivel hatásuk kifejtéséhez többek között kellő talajnedvességre is szükség van, nem mindig tudják feladatukat megfelelően ellátni, ráadásul ezek a készítmények nem tudják lefedni a teljes gyomspektrumot sem. így általában szükség van egy másik kezelésre is. A növény­védők körében az is közismert tapasztalat, hogy a preemergens kijuttatás hibáit még meglehe­tősen jól ki lehet javítani, de a posztemergens permetezés után már nehezen korrigálhatok az elkövetett hibák. Az Arysta által ajánlott gyomir­tási technológia mindezek figye­lembe vételével olyan megoldást kínál, amely egyrészt árban el­fogadható preemergens készít­ményekkel jelentős mértékben gyéríti a kukoricában kelő gyo­mok számát, amelyeket azután célirányos posztemergens sze­rekkel lehet hatékonyan irtani. Ehhez az osztott alkalmazáshoz teljes terméksort tudnak kínál­ni a termelőknek, akik mind a preemergens, mind pedig a poszt­emergens alkalmazáshoz 3-3 készítmény közül választhatnak. A preemergens szerek (Proponit 720 EC, Successor T és Pledge 50 WP) alkalmazása után, ha szük­séges, a posztemergens készítmé­nyek közül már a táblán megma­radt gyomfélék alapján dönthet­nek arról, melyik készítményt vá­lasztják ezek kezelésére. A fűféle gyomok ellen ajánlott Nico Super 240 SC, vagy pedig a széleslevelű kétszikű gyomok ellen perzselő és gyors kontakt hatású Emblem Pro, illetve az évelő kétszikűeket is irtó szisztémikus Herboxone-t, illetve ezeknek a kombinációit vetik-e be. A jelenlegi csapadékhiányos időjárás miatt a kukoricák nin­csenek irigylésre méltó állapot­ban, ráadásul a magas nappali és meglehetősen alacsony éjszakai hőmérséklet közötti különbséget is nehezen viselik. Mivel a száraz időben a gyomirtók hatékony­sága is csökken, az állományok kezelése fokozottabb gondossá­got igényel. Viliár Gábor szerint a szulfonilkarbamidokkal tör­ténő postemergens permetezé­seknél feltétlenül szükség van a készítmény tapadását fokozó nedvesítő szerek alkalmazására. A kukorica gyomirtási tech­nológiájában a már említett osztott alkalmazás mellett egy újabb módszert is meg kell em­líteni, amely új hatóanyagokkal (tembotrion és topramezon) képes elérni azt, hogy a kikelt gyomok irtása mellett a talajban kifejtett tartamhatása révén a később kelő gyomokat is féken tartsa, (sz) A levágott és elterített lucernát 35-40% nedvességtartalom elérésekor rakják rendre A lucernát zöldbimbós állapotban kaszáljuk ÖSSZEFOGLALÓ A szénakészítés legáltaláno­sabb és legelterjedtebb módja a renden történő szárítás. A magas fehérjetartalmú szálasta­karmányok, különösen a lucer­naszéna készítése esetén, nagy tápláló-, ill. hatóanyag-vesz­teséggel és minőségromlással is számolni kell. Jó minőségű lucemaszénát csak megfelelő technológiával, a technológiai előírások pontos betartásával, a műszaki feltételek megterem­tésével, valamint a megfelelő munkaminőséggel és teljesít­ménnyel dolgozó gépek alkal­mazásával lehet biztosítani. * A széna készítése során az idő­járási kockázattól függően me­chanikai (levélpergés miatt 5-15 %-os szárazanyag-veszteség) és kémiai (kilúgzás okozta 30-40 % szárazanyag-, a káros UV sugár­zásra bekövetkező 50-60 %-os karotinveszteség) veszteségkelet­kezik, melyhez jön még a tárolás alatti 10-15 %-os szárazanyagra vonatkoztatott légzési veszteség. A jó minőségű széna készítéséhez a lucerna kaszálását már zöld­bimbós állapotban el kell kezde­ni, illetve elvégezni. A lekaszált, valamint rendre vágott lucerna esetében a levél vízleadása min­den esetben gyorsabb, mint a szárrészek száradása, ezért a lu­cerna rendre vágására minden esetben szársértővel felszerelt rotációs kaszákat, illetve rendre vágókat ajánlott alkalmazni. Az elterített lucernát 35-40 % nedvességtartalom elérése­kor rakják rendre, melyhez kis- és nagy munkaszélesség esetén egyaránt vezérelt uj­jas rendrakókat használnak. Annak ellenére, hogy a lucer­narendek mozgatását műidig a minimumra kell szorítani, ked­veződen, csapadékos időjárás esetén a rendkezelési munkákat több alkalommal is el kell végez­ni. Ebben az esetben különösen fontos, hogy a legkíméletesebb munkát végző, vezérelt ujjas rendkezelőket használjuk. A bálázást a renden lévő lucer­na 20-22 % nedvességtartalma­kor kell megkezdeni. A különbö­ző konstrukciójú bálázó gépekkel - szögletes kisbála-készítők, hen­geres- és szögletes nagybálázók- a bálázás a megfelelő mennyiségi és minőségi követelményrend­szer betartása mellett egyaránt elvégezhető. A' magas táplálóanyag-tar- talommal rendelkező lucerna minőségi szénaként, szénapaj­tában is előállítható, sőt, ez több változatban is lehetséges. Szá­las szénára alapozott szárítás esetén a rendfelszedő kocsikkal beszállított, szársértett rend, romlási folyamatokat gátló ke­zelés nélkül, vagy kezeléssel, az egyensúlyi nedvességtartalom­nál lényegesen alacsonyabb, a levélpergés határát megközelítő szárazanyag-tartalommal kerül betárolásra. A szárítás nagytel­jesítményű radiális vagy axiális ventilátorokkal történik. Az első esetben stabil szellőztető pado­zaton, a másodikban telepíthető szellőztető rácsozaton. A nem megfelelő légállapot esetén a szárítást a káros kondenzációs kicsapódások miatt előmelegített levegővel végzik. Adalékanyagos kezelésre a szellőztetéses rend­szerű szárítással egyidőben is lehetőség nyílik. Bálázott széna szárításakor az alacsonyabb ned­vességtartalmú szögletes és hen­geres egyedeket hasonló techno­lógiával tartósíthatjuk. A belül lazább szerkezetű bálák stabil és mobil szárítólétesítményekben egyedileg és csoportosan, előme­legített levegővel, recirkulációs rendszerben is kezelhetők. Ezek a jelenleg legkorszerűbbnek mondható szénaszárítási techno­lógiák - melyeknek megvalósítá­sa a betárolt széna anyagjellem­zőinek és a környezeti, valamint az előmelegített levegő állapot- jellemzőinek figyelembe vételé­vel történik. (sz)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom