Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-04 / 128. szám, hétfő
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 4. www.ujszo.com Andy Garda, Hollywood kubai származású sztárja a Nobel-díjas Hemingway életének utolsó tíz évéről forgatja új filmjét Castro elől menekültek Miami Beachbe (Zuzana Mináčová felvétele RÖVIDEN Tintin rekordáron Párizs. A képregények történetében soha korábban nem látott összegért, 1,338 millió euróért kelt el egy szombati párizsi árverésen a világ legdrágább képregénye, a belga Hergé által 1932-ben rajzolt Tintin Amerikában borítója. A „kilencedik művészet” legdrágább alkotását eddigi tulajdonosa 2008-ban vásárolta 764.218 euróért, ugyancsak rekordáron. A mostani aukción az Artcurial árverezőház nem adott meg kikiáltási árat, de - mint utólag közölték - legalább egymillió eurót reméltek érte. A sikeres licitáló kilétét az aukciósház nem fedte fel, mint ahogy ismeretlen az eddigi tulajdonos is. A tussal és színes gouache vízfestéssel készített borító a Tintin Amerikában első kiadása számára készült. (MTI) Régi szavak szótára Budapest. Régi szavak szótára című, Kihalt, elfeledett és kiveszőben lévő szavak, szóalakok és szójelentések magyarázata alcímű kötet látott napvilágot a Tinta Kiadó gondozásában a 83. Ünnepi Könyvhétre. A különleges kötet, amely első a maga nemében, két szerkesztő: Kohári Anna és Mandl Orsolya, valamint tíz munkatárs hat évi eredeti kutató- és gyűjtőmunkájának eredménye. Ez alatt az idő alatt 200 könyvet és 25 régi szótárat „bújtak át”, mire összeállt a 19 ezer 250 szavat tartalmazó szótár. (MTI) Koncertfilmmel kezdte, de rögtön utána már játékfilmmel folytatta rendezői pályáját Andy Garda, a havannai születésű amerikai sztár, a hollywoodi produkciók vissza-visszatérő gengsztere, olasz zsaruja, maffiózója, kokainbárója és kaszinótulajdonosa. SZABÓ G. LÁSZLÓ Színészként olyan filmekben vett részt, mint az Aki legyőzte A1 Caponét, Keresztapa III., Ha a férfi igazán szeret vagy Soderbergh Ocean’s sorozata. Életrajzi filmekben is szerepelt: előbb a spanyolok tragikus sorsú költőjét, García Lorcát formálta meg, aztán a neves olasz festő-szobrászt, Amadeo Modiglianit, majd Arturo Sandovalt, a legendás kubai trombitást, kinek játékáért a világ legjobb dzsessz- zenészei rajonganak. Andy García szereti egykori hazáját, Kubát, ahonnan még gyerekként, Fidel Castro hatalomra jutása után a szüleivel költözött az Egyesült Államokba. Gyökereiktől azonban soha nem szakadt el a család, Andy García pedig már a Castro kavarta politikai viharról szóló El Tropicót is Kubában forgatta. „Ótéves voltam, amikor nekivágtunk a világnak - mesélte Karlovy Vary fesztiválján. - Havannában mindenünk megvolt, apám jogászként dolgozott, anyám angoltanár volt. Nagy, kertes házban laktunk, az óriási bokrok vadregényes búvóhelyeket biztosítottak nekünk, gyerekeknek. Mindentől el kellett válnunk. A repülőtéren valósággal kifosztottak bennünket Castro katonái. Egy karórát, egy nyakkendőtűt és néhány családi fotót tarthattunk csak meg. Még a nővérem Havannáért mindenre képes... karkötőjét is le kellett adnunk. Úgy bántak velünk, mint a bűnözőkkel. Gyűlölettel néztek ránk, mert mint kivándorlók hivatalos engedéllyel hagytuk el az országot. Mi mentünk, ők maradtak. Miami Beachben telepedtünk le, ahol rengeteg kubai bevándorló kereste az új megélhetést. A nulláról kezdtünk, mint ők. A teljes semmiből. Apám egy ülatszerüzembe került, anyám otthon maradt velem és a nővéremmel, hogy angolra tanítson bennünket. Kamaszként elkezdtem kosárlabdázni, később dobolni és zongorázni. Tizenöt éves koromtól fogva bakelidemezeken gyűjtöttem a kubai zenét. Nem pusztán nosztalgiából, hanem mert beköltözött a szívembe. Ez a gazdag lemezgyűjtemény lett végül a zenei bibliám, és egészen új szintre emelte az életem. A Lorca-filmhez már négy dalt komponáltam, az El Tropicónak azonban már nemcsak a producere, a rendezője és a főszereplője, hanem a zeneszerzője is lehettem. A karibi ritmusoktól nem fogok elszakadni soha. Amit gyerekként Kubától kaptam, a magaménak érzem, és kötelességemnek tartom, hogy továbbadjam. Szüleim akkor döntöttek a kivándorlás mellett, amikor 1960-ban Castro bevezetett egy új pénz- rendszert, és hozott egy törvényt, amely szerint minden gyerek az állam tulajdona. Át- neveléseket szervezett, állami agymosásokat. Na, ez volt az a pillanat, amikor apám azt mondta: elég, indulunk! 1961-ben, amikor elhagytuk az országot, még a benzinkutas is csokomyakkendőt viselt. Később minden megváltozott. Egyre sivárabb lett az ottani világ. Mára az emberek is szürkébbek lettek. Nem úgy öltöznek, mint régen. A fehér öltöny, fehér kalap már a múlté. Nagyon megérdemelné már az ország, hogy a fordulat bekövetkezzen.” Andy García most ismét Kubába készül. De nem mint turista, és nem is mint ünnepelt filmsztár, akit keblére ölelhet végre szeretett hazája. Rendezőként tér vissza a sokat szenvedett szigetországba. Emest Hemingway életének utolsó tíz évét akarja filmre vinni. Régi terve már ez. Az El Tropicóra tizenhat évig készült, Hemingway regényeiért gyerekkora óta rajong. S mivel a XX. századi amerikai irodalom egyik leghíresebb és legkalandosabb életű írója erősen kötődött Kubához, Andy García számára komoly kihívás, hogy ezt a filmet ő készítheti el. Hemingway vüágszerte olvasott alkotásaiból többet is filmre vittek már. Az öreg halász és a tenger Spencer Tracy, A Kilimandzsáró hava Gregory Peck, a Búcsú a fegyverektől (Szerelemben, háborúban címmel) Chris O’Donell főszereplésével került a mozikba. De készült már film magáról az íróról is. Michael Palin, a BBC világszerte ismert dokumentaristája rendezte. A horgászat, akárcsak Hemingway legendás hősének, Andy Gardának is nagy szenvedélye. Mint a rendezés. Zenés dokumentumfilmjei mellett már a Döglött akták című sorozat egy részét is ő jegyzi rendezőként, a Hemingwayfilm tervét pedig több mint harminc éve dédelgeti. „Nem az iskolapadban tanultam a rendezést, hanem olyan mesterektől, mint Coppola, Brian de Palma vagy Ridley Scott - nyilatkozta Karlovy Va- ryban. - Ok az én mestereim.” Sajátos film lesz a Hemingway és Fuentes. Andy García a depressziótól és alkoholizmustól szenvedő író életének azt a szakaszát dolgozza fel, amikor az alkotó szoros barátságot kötött a címbeli Gregorio Fuentes hajóskapitánnyal, akiről leghíresebb regényének hősét, San- tiagót mintázta. A kapitány szerepét meghagyta magának, az író megformálására Anthony Hopkinst kérte fel, aki boldogan mondott igent a közös munkára. A Hollywood Reporter állítása szerint ebben bizonyára az is közrejátszott, hogy az író harmadik feleségét Annette Bening fogja megszemélyesíteni. A forgatókönyv az író unokája, Hilary Hemingway bevonásával készült, aki sok mindenben segítette Andy García munkáját. A nő ugyanis olyan történeteket mesélt nagyapjáról, amelyeket eddig a színész-rendező senkitől sem hallhatott. Havanna „elveszett fia” már a helyszínkeresésnél tart. „Ha Kubában gátolnának a film létrehozásában, a Dominikai Köztársaságban forgatunk - így García. - Havannáért azonban mindenre képes vagyok. Még arra is, hogy korlátolt hivatalnokokkal vívjak idegtépő csatákat.” A dunaszerdahelyi ART MA Galéria tárlatán Kovács Barnabás fotóinstallációja érzések és gondolatok peepshow-ja fekete dobozokban, mécsesekkel Odabent egy óriáscsecsemő (A szerző felvétele Lyukak és nézőpontok JUHÁSZ KATALIN A dunaszerdahelyi ART MA Galéria új tárlata, Kovács Barnabás fotóinstallációja a Pihentagy vagy - dobozolva címet kapta. Ne elemezzük most, kit nevezünk „pihent agyúnak”, hiszen ez szubjektív kategória: mindenkinél máshol van az a határ, amelyen túl már nem hajlandó értelmezni az ingereket, és e jelzővel illeti a „feladót”. Kovács Barnabás úgy gondolta, megtornáztatja egy kicsit az agyunkat és a lelkünket. Feladat elé állít minket, munkát ad a szemünknek, sőt egyéb érzékszerveinknek is. Szinte koromsötétben vagyunk, csak mécsesek szolgáltatnak némi fényt a térben, illetve a fekete dobozokból áradó erős fény. Ez a fény is csak a dobozok oldalán vágott keskeny, hosszú résekből, és persze a kerek lyukakból jön, egyértelmű tehát, hová kell benézni, hogy lássuk a fotókat és a szövegeket. A dobozok belseje fehér. E két szín kontrasztjával, illetve a kukucská- lós módszerrel már sokan eljátszottak, olyan művészről azonban nem tudok, aki önarcképeket állított volna ki ily módon. Merthogy Kovács Barnabással találkozhatunk odabent. Ő küld ránk egy-egy grimaszt a dobozokból. Csibészesen összekacsint velünk, töpreng valamin, bajban van, dühös, tűnődő, kérdez, barátkozik velünk, vagy éppen elküld minket valahová. Az egymással összefüggő, vagy egymásból építkező lelkiállapotokat rejtő dobozok egymásba épülnek, a különálló érzések pedig szólóban kerültek bedobozolásra. Gyakran két-három különböző lyukon is beleshetünk: az egyiken csak részletet látunk az egészből, a másikon kitárul a kép, a harmadik ismét más perspektívát kínál. így haladunk dobozról dobozra. Kovács Barnabás a szavak embere is, szövegei a keleti filozófiák által ihletettek. Ezek is különböző lyukakon át érkeznek, részletekben. Néhány közülük bekeretezve a falra került, fekete alapon, szigorú geometriai alakzatokba tördelve. És mivel a teremben sötét van, a nézőnek meg kell küzdenie értük. Magának kell összeraknia a szavakat és a mondatokat. Van, aki egy mécsest emel a falhoz, mások egész közel hajolnak, és bizony akad, aki előkapja mobiltelefonját, azzal világít. Nagy ötlet, sokat elárul rólunk. Mint ahogy az is, amikor az egyetlen fehér dobozba kukkantva tükörbe nézünk, önmagunkkal szembesülünk, méghozzá úgy keretezi arcunkat egy fehér anyag, mintha csecsemők lennénk. Az installációnak a zene is szerves része: külön erre az alkalomra született egy Nichola Noa művésznéven Londonban tevékenykedő csallóközi fiatalember számítógépén - atmoszférikus chill-out, némi ambi- enttel megspékelve. Korrekt muzsika, van, akinek különleges és meglepő, másnak ismerősen simogató. A téglalap alakú, szigorú fekete dobozok sokasága egyébként önmagában is erős látvány, műalkotásként hat, még mielőtt benéznénk a lyukakon. Az avantgárd hagyományaira építő, titkokat rejtő, önismereti gyorstalpalónak is felfogható botorkálás ez, amelynek végeztével felszabadult sóhajjal léphetünk ki a világosra. A Pihentagy vagy dobozolva című fotóinstalláció június 9-ig tekinthető meg.
