Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-28 / 149. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 28. Kultúra 9 Ferdinandy György író Miamiból érkezett Gömörbe, Magyarországon át Egy hazát kereső író hazai útja Nora Ephront intelligens humoráért szeretjük Elhunyt a romantikus komédiák specialistája Elválaszthat-e valakit - jelen esetben egy írót - tízezer kilométer, más, idegen nyelvi közeg, sok évtized emigráció, máig hiányzó elismerés egy kori és újraválasztott hazájától? SZÄSZ1 ZOLTÁN Nem kerestük a választ erre a kérdésre a néhány nappal ezelőtt Gömörben járó Ferdinan- dy Györgytől, csak megpróbáltunk létezni, beszélgetni, visszaismertetni vele ősei szülőföldjét. Talán sikerült. Miami - Sas-hegy. E két pont között ingázik rendszeresen az író. Aki mostantól még egy tájat, Gömört is szívesen helyezi bele ingázásaiba. 1956-ban indult neki a nagyvilágnak, alig 21 évesen, az akkor még.egye- temi hallgató, buszkalauz és garázssofőr. Felvértezve némi francia nyelvtudással, egy kofferral, egy névsorral, amelyen édesanyja idegenbe szakadt leánypajtásainak a címe volt. Kalandos utakon jutott Strass- bourgig, dolgozott kőművesként, sörgyári munkásként, könywigécként, tanult, majd tanított, s elkezdett franciául írni. Majdnem francia író lett belőle. Tucatnyi könyve jelent meg ott. Ám egyszer azt tanácsolta neki a kiadója: merüljön mélyebbre, s azokból az élményekből táplálkozva írjon. így lett magyar író. A nyelvet ugyan soha nem feledte, még akkor sem, amikor teljesen idegen közegben, soha, sehol egy magyar szót nem hallva élt. Gombatermesztésről, libatömésről postáztak neki könyveket a hazából - s nem, vagy csak elvétve szépirodalmat azokból jegyzetelt évekig, hogy a magyar nyelvet ne feledje el. Gazdagítani akarta magában a nyelvet. Megtanult hát spanyolul. Puerto Rico egyetemén 37 évig tanított, Európa úgynevezett nyugati kultúráját. Fonák helyzet, ám szerethető. Meghonosította a labdarúgást a karibi szigeten. A Real Madridtól kérve segédanyagot. Ma hét csapat játszik a sziget bajnokságában, egy magyar írónak köszönhetően. S mennyi mindent elvégzett, végez még ma is Ferdinandy György! Például magyarból spanyolra fordít, spanyolból meg magyarra. Egy a közelmúltban tragikusan elhunyt, kiváló kubai emigráns költő - megérdemli, hogy megismerjük a nevét: Heriberto Hemández Medina - kiadója pedig sorozatban jelentette meg a magyar irodalom legújabb termését, hogy az eljusson a spanyolajkú amerikai közönséghez is. Eredetileg Heribertónak is itt kellett volna lenni ezen az úton. A sors azonban közbeszólt. Ez is mutatja: nem lánglelkű költőknek valók a mostani idők! Aki figyel, az tudja, Ferdinandy György volt az, aki az idei Ünnepi Könyvhét nyitószónokaként éppen a határokon túl élő írókra próbálta fordítani az anyaország figyelmét. Hogy sikerült-e? Nem tudni még. Az viszont biztos, akik Rozsnyón (ott jó tucatnyian voltunk) s akik Rimaszombatban (ahol bő negyven polgár volt kíváncsi egy amerikai magyarra) ott voltak és hallották Ferdinandy Györgyöt írásról, életről, nyelvről beszélni, azok számára emlékezetes lesz ez az fró és olvasó közti találkozás. A beszélgetést vezető, az író életpályáját talán a legjobban ismerő beszélgetőtársnak, Juhász Dósa Jánosnak köszönhető az, hogy a Szépírók Társasága segítségével megismertethette Gömörrel Ferdinandyt és Ferdinandyval Gömört. Egymásra találás volt ez, a legnemesebb értelemben. Folytatás? Lesz. Meghívták. Az író 2013-ban ismét itt szeretne majd találkozni pedagógus olvasóival, meg az ősök emlékével. Akikről kiderült: egykoron Rozsnyón és Kassán éltek, városbírák, postamesterek, isten szolgái voltak. Mert erről szeretne még mesélni a mester az ő kedveseinek, a vele spanyolul már 33 éve csicsergő Maria Theresának, fiának Gyurinak, meg a venezuelai menyének, meg a már meglévő és még születendő unokáinak. Meg az olvasóknak, akik pár hónapon belül olvashatják: merre járt, mit látott, mit tapasztalt az író. Ferdinandy György egy kis kerülővel ugyan, de úgy látszik hazaért. JUHÁSZ KATALIN Egyik legtehetségesebb háttérmunkását veszítette el kedden az amerikai filmipar. Nora Ephron nevét nem a gatyaleto- lós, primitív helyzetkomikumon alapuló kasszasikerek tették híressé - már ha híresnek lehet nevezni tájainkon egy forgatókönyvírót. A történetet filmre író szakemberek munkája ugyanis olyan, mint az altatóorvosé: nem is sejtjük, hogy ő is ott van a műtétnél, de neki köszönhető, hogy a páciens a kellő pillanatban felébred. Nora Ephron számos könyv és esszé után horgonyozott le a filmnél. Forgatókönyveinek sikerén felbuzdulva a rendezői székbe is bele mert ülni, és ott is alkotott néhány felejthetetlent. A szerelem hullámhosszán (Sleepless in Seattle) című filmet például nincs ember, aki nem látta, hiszen évente leadja valamelyik tévécsatorna, ha máskor nem, hát szilveszterkor. A megözvegyült, kisfiát egyedül nevelő apa (Tom Hanks) és az USA túloldalán élő „lelki társ” találkozása az Empire State Building tetején meglepő módon tizedszerre sem szirupos, inkább mesebeli. A Harry és Sally amellett, hogy teli van intelligens humorral, mélyen emberi történet, sőt még a földre szállt angyalként bájolgó John Travolta is vicces tudott lenni a Michael című filmben, olyan jó mondatokat kapott a szájába. Ephron gyakran szőtte bele magánéletét forgatókönyveibe, például a Féltékenységben volt férjével való kapcsolatának legrázósabb epizódjait játszatta el Jack Nicholsonnal és Meryl Streep- pel. Pár éve felfedezte a blogo- lást, idős hölgyek millióit segítve az öregedés elfogadásában és a nyugdíjas kor élvezetében. A nők egészségmániájáról és a hipohondriáról írt könyvei bestsellerek lettek. Kevesen tudták róla, hogy leukémiában szenved. 71 évesen halt meg imádott városában, New Yorkban. Népszerűségét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy Michael Bloomberg, New York polgár- mestere közleményben fejezte ki részvétét a családnak, és „kétségbeejtő veszteségnek” nevezte Nora Ephron halálát a metropolisz művészeti és kulturális közössége számára. A szerelem hullámhosszán kulcsjelenete (Képarchívum) Megszakadt ének - a Sztálin-éra hazai képzőművészeti lenyomata őszig látható a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galériában Honvédelmi gyakorlattal erősített szocialista realizmus TALLÓSl BÉLA Megszakadt dal, vagy inkább ének „csendül” fel a képzőművészet révén mától a pozsonyi Esterházy-palotában. Hogy egy kicsit keverjük, megzavarjuk a fogalmakat!? Talán egy kicsit igen. De hát a Szlovák Nemzeti Galéria adta legújabb kiállításának ezt a címet: Megszakadt ének. S e „megszakadt ének” az 1948 és 1956 közötti időszak szocialista realizmusát hozza közel a mai közönséghez. így - egy megszakadt, mondhatni, holt művészet időszakos feltámasztásának köszönhetően - került, kerülhetett egybe a képzőművészet az énekkel. Az énekkel, amely nem hallható, hanem látható ezen a kiállításon festményeken, rajzokon, szobrokon, építészeti tervrajzokon. A sztálinista időszak hazai képzőművészeti lenyomata. S hogy „atyja” is ott őrködjék kora - az 1948 és 1956 közötti időszak - szellemiségén, szerdán délelőtt az Esterházy-palo- ta előtti téren felállították azt Újra felállítják - ezúttal csak a kiállítás részeként (TASR-felvétel) az egész alakos, 4,5 méter magas Sztálin-szobrot, amely korábban a mai Sznf téren állott. Csalogatóként magaslik a bejáratnál, mintegy „beterel” erre az attraktív kiállításra, amely egy raktárakba zárt, a szocialista életmódhoz közeli vizuális realitást mutat be. A kiállítás anyagának bemutatásához még visszatérünk, most csupán néhány érdekesség kedvcsinálóként. Az Ester- házy-palota két emeletén látható anyagnak van egy virtuális változata is, egy saját oldal, a www.prerusenapiesen.sk, ahol olyasmi is látható, ami az adott térbe nem kerülhetett be. E fórum továbbá interaktív részvételre is szolgál, látogatóitól azt is váljak, hogy ötletekkel, esedeges információkkal járuljanak hozzá e korszak képzőművészeti örökének feltárásához. A kiállításhoz több kísérő- rendezvényt is szervez a galéria, ezek nagyrészt tárlatvezetéssel kapcsolatosak. Ám van egy igazi csemege is közöttük. Augusztus egyik hétvégéjén éjszakai honvédelmi gyakorlatra invitálják a közönséget a galéria udvarán kialakított sátortáborba. A gyakorlat részét képezi egy éjszakai tárlatlátogatás lektori kísérettel, ám ez lesz a könnyebb része a honvédelmi helytállásnak. Különféle pionírfeladatok, gázálarcpróba és egyebek várnak majd a résztvevőkre, s talán még egy igazi harci riadó hangulatát is átélhetik. Az évad kiállításának nevezett Megszakadt ének október 21-éig látható. Újrajátsszék az ostromot Eger. Felelevenítik az egri vár ostromát az 1552. évi sikeres várvédelem 460. évfordulója alkalmából a július 27. és 29. között tartandó Végvári vigasságok elnevezésű történelmi fesztiválon. A szervezők előtte castingot tartanak, hogy kiválasszák például a Jumurdzsákot, Bornemissza Gergelyt, Vicát és Sárközit megszemélyesítőket. A mintegy 100 amatőr szereplő közreműködésével újrajátszott csatában lesz kézi tusa, korabeli fegyverek bemutatója, és felvillantják az Egri csillagok című regény néhány emlékezetes jelenetét is. A közönség például Dobó Istvánnal együtt teheti majd le a várvédők legendás esküjét. Szintén az évforduló alkalmából lesz látható három alkalommal - augusztus 3-án, 4-én és 11-én - a várban az Egri csillagok című musical. (MTI) Találkozás a rimaszombati olvasókkal
