Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-27 / 148. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 27. Vélemény és háttér 5 Minél erősebb az állam, annál könnyebben mozgat tömegeket Foci EB: bojkott, fél gőzzel A pénteki német-görög meccsen a tévék kamerái rendszeresen megtalálták Angela Merkel kancellárt, aki közvetlenül a helyszínen buzdította országa válogatottját. A nagy drukker hírében álló Merkel számára azonban ez csak az első meccs volt az idei EB-n, amelyet személyesen is meglátogatott. RAVASZ ÁBEL Ennek oka az, hogy a Nationalelf ezúttal Lengyelországban lépett pályára, míg első három meccsét Ukrajnában játszotta. Az ukrajnai helyszíneket pedig számos európai politikus bojkottálja a torna idejére, Julia Timosenko volt miniszterelnök a nemzetközi sajtóban is nagy teret kapó bebörtönzése miatt. A Timosenko-ügy csak egy példa azokra a politikai ráhatásokra, amelyek a nagy sportversenyeket már évtizedek óta kísérik. Az olimpiák és egyéb nagy versenyek bojkottjának jelentős múltja van. Ez azonban egy ezzel teljesen ellentétes tényből következik: nevezetesen, hogy a nagy sportesemények helyszínválasztása ritkán ügyel a politikai széljárásra. Ott van például a 2014-es hokivébé esete, amelyet annak ellenére is Fehéroroszországban rendeznek majd, hogy e döntés ellen számos szervezet szólalt fel rögtön annak napvilágra kerülése után. De sokan azzal sincsenek kibékülve, hogy a 2014-es téli olimpia után Oroszország a 2018-as focivébét is megkapta. Az aggályok abból adódnak, hogy a kritikusok úgy gondolják, azzal, hogy ezeket az eseményeket problémás helyszínekre viszik, legitimizálják, sőt támogatják és megerősítik az ott működő rezsimeket. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az autoriter tónusú vagy akár nyíltan diktatórikus országoknak minden adottságuk megvan arra, hogy kiugróan jó minőségű sportversenyeket rendezzenek. A náci Németországtól a szocialista államokon át a jelen „hibrid” (azaz féldemokratikus) re- zsimjeiig terjed a bombasztikus rendezői teljesítmények hagyománya. Minél erősebb az állam, annál könnyebben mozgat tömegeket, csoportosít át költségvetési forrásokat, zár le utcákat és távolít el helyi akadékoskodókat. Apolitiku- san nézve az ilyen események fantasztikus élményt jelentenek a résztvevőknek - az 1936-os berlini olimpiáról készült felvételek ma is le- nyűgözőek, és éppen ettől igazán hátborzongatóak. A döntés tehát mindig nehéz: a nagy sportesemények megrendezésének lehetősége fontos pénzinjekciót jelent a (fél) autoriter országokban élő emberek számára, ám mindeközben egyben megerősítik azt a rezsimet is, amely korlátozza politikai jogaikat. A grandiózus díszletek mögött pedig felsejlik a rendszerproblémák körvonala. De a történet végén itt is igaz, hogy a kutya ugat, a karaván halad. A nagy nemzetközi sportszervezetek a mai napig pragmatikus üzleti érdekeik alapján osztják le a helyszíneket, az ottani kormányzatok külföldi megítélésétől függet- lenül. A nap végén pedig a bojkottot hirdető kormányok országait képviselő csapatok is ott játszanak a többiek között. És hogy a történet kerek legyen: a hírek szerint ha a német csapat végül bejutna a döntőbe, akkor Angela Merkel is elzarándokolna Kijevbe, hogy éltesse a csapatát. Mert azért egy ekkora politikai áldozatot még ő sem vállalhatna be, Timosenko-per ide vagy oda. Szöveg nélkül (Peter Gossányi rajza) JEGYZET Az állam megmondja VERES ISTVÁN w Miloslava Zem- ková tegnapi leváltása minimum elgondolkodtató. A Smer megtehette, hogy leváltja Zemkovát, hát megtette. A hivatalos indok ugyan a hajánál fogva lett előrángatva, de sebaj, a lényeg úgy is a jó szándék. A szlovák közmédia (RTVS) vezérigazgatója elvégre alig tett valami említésre méltót. Mindössze annyit ért el, hogy a Szlovák Televízió gigantikus adósságai csökkentek, és kiegyensúlyozottabbá vált a nézettség és a hallgatottság. Vagyis Zemko- vá olyasmit tett másfél év alatt, amivel jobb helyeken is talán évtizedekig bíbelődnek. Abban, hogy egy közintézményvezetőjét egy kormány- váltás után leváltják, nincs semmi rendkívüli. A Smer politikusai azzal érvelnek, hogy Zemková közbeszerzései gyanúsak, a szlovák közszolgálati televízió pedig nem azt sugározza, amit sugároznia kéne. Hoppá. Vagyis akkor a Smernek pontos elképzelése van arról, mit kellene sugároznia a köztévének. És a következő hónapoktól valószínűleg az lesz majd benne, amit ők akarnak. Hát igen, ha állam bácsi ingyen gulyást oszt a népnek, akkor ő mondja meg, ki lesz a szakács. A témáról persze évekig lehetne vitatkozni: ki szólhasson bele a műsorgyártásba, és mennyire. Előbb vagy utóbb azonban illene eljutni arra a szintre, hogy a közmédia megszűnjön. Ezek a szocializmusból ránk maradt kövületek ugyanis csak arra jók, hogy elnyeljék az állam pénzét, továbbá propagandalehetőséget adjanak az aktuális államhatalomnak. így van ez a világ legtöbb országában, például Magyarországon is. Az állam megmondja, hogy ez a fajta kultúra, ezek a hírek, ezek a nézőpontok kellenek az embereknek. Undorító. Sötétebb helyeken itt-ott még az is szokás, hogy az aktuális állam bácsi kamerák elé ül, a lelkére beszél a népnek. Közben tudjuk, hogy aki híreket akar nézni, az a hírcsatornára kapcsol, aki a sorozatokat szereti, annak is rendelkezésére áll egy csomó adó, ugyanígy a természetfilmek, a sportközvetítések és a főzőműsorok rajongóit is kiszolgálják a magántévék. Akkor meg minek ez a cirkusz az állítólagos közszolgálati- sággal? KOMMENTAR Tiltólistán Marxtól Kövérig SZOMBATHY PÁL Bonyolult közép-európai történelem: eddig fedő alatt párolt kommunista múlt kontra az elmúlt két évtizedben verbálisán lelakott, mindegyre antiszemitizmus-vádak. A kormányzó tehetetlenkedés Magyarországon (is) az ideológiai viták terepére tereli a politikai küzdelmet. Nem mint ha nem volna fontos a múlt: felszínre bukkanásával meg kell tanulnunk az értelmezés sokféleségét; eközben tabuk dőlnek le, mert a tilalomfák sem nőnek az égig, ha sokan sokféleképp rázzák azokat. Nyirő József székely íió miatt úgy járt Kövér László magyar politikus, mint Günter Grass Nobel-díjas német író a szabad versével; nemkívánatos lett Izraelben. Nekem sok dolga nem tetszik Kövérnek megosztó határon túli politikától balfelé tett arrogáns megjegyzésekig, de bojkottnak magyar polgár nem örülhet, pláne nem tenyeret dörzsölve, hogy lám, megkapta. Mert nem kapta meg: az izraeli külpolitika ilyesfajta blokádjai nem perdöntő etalonok. Ezzel persze máris aláaknázott területre tévedtünk, ahonnan nehéz sérülések nélkül kikeveredni. Ellenben az okokra koncentrálva: bár nem volt felemelő az erdélyi újratemetést kísérő politikai bújócska, Nyirő személyiségéről, kibenlétéről mégiscsak vita indult, habár a szükségesnél indulatosabban; bélyegezni egyszerűbb, mint megfesteni egy képet annak minden részletével. Éppen ezért hagyjuk a nyilas, kevésbé nyilas, nem nyilas besorolást. E kérdések kuszasága a felvidéki magyar számára is jól érthető - elég hozzá Esterházy János tragikusan összetett története. Magyarországon mintha az alig-kormányzás meg az újoli- garcha-hatalomérvényesítés elkendőzésére robbannának sűrűn a történelmi petárdák. íme, a rendszerváltó liberalizmus előbb gyűlöletbeszéd-tiltásba fordult, s most újabb következményként az antikommunista kiáltványok ideje jött el, sőt már törvényjavaslat utcanevek tilalmáról Marxtól Engelsig. Ezek a listák mindkét oldalról korlátlanul bő- víthetőek, azokra szinte bárki felkerülhet; ízlés és szorgalom dolga csak az egész. Egyetértek a Die Pressében izgalmasan szócsatázó Orbán miniszterelnökkel: hosszú, nem egyszerű viták előtt állunk. Legyen hozzá türelmünk és kíváncsiságunk. Igent mondok a konfliktusokkal is járó nemzeti érzelmekre, nemet a gyengén, tehetségtelenül intézett közügyekre. Ne keverjük össze a kettőt: a múltvita nem kormányzás, a kormányzás nem múltvita. FIGYELŐ Megerősített izraeli nem Az izraeli külügyminisztérium megerősítette, hogy Kövér László már nem meghívottja a Raoul Wallenberg svéd diplomata születésének 100. évfordulója alkalmából júliusban rendezendő izraeli megemlékezésnek, az izraeli parlament elnöke a meghívás visszavonásáról június 20-i levelében értesítette a magyar házelnököt - jelentette az AFP. A francia hírügynökség emlékeztet arra, hogy Reuven Rivlin, az izraeli parlament elnöke a Nyirő-megemlékezésén való részvétel miatt visszavonta Kövér László házelnök Izraelbe szóló meghívását. „Izraelben megdöbbent minket az a sokkoló hír, amely szerint Ön úgy döntött, hogy részt vesz az antiszemita író, Nyirő József tiszteletére rendezett ünnepségen” - idéz a levélből a hírügynökség. A fontos kínai kapcsolat Testvérvárosi megállapodást írt alá Pekingben Tarlós István és Kuo Csin- lung, a kínai főváros kormányzatának első embere. „Magyarország számára rendkívül fontos a kínai kapcsolat, amihez a főváros is hozzá kíván járulni” - hangoztatta Budapest főpolgármestere a tárgyalását és az aláírási ceremóniát követően az MTI-nek. Mint mondta, mindkét fővárosban sokat dolgoztak azon, hogy ez a testvérvárosi megállapodás létrejöjjön, s részleteiről teljes volt az egyetértés. A városüzemeltetés területére, a környezetvédelemre, az oktatás, a kultúra és a média terén történő kapcsolatépítésre, de a kereskedelmi és a gazdasági kapcsolatok kereteinek bővítésére is kiterjed a mostani egyezség - jegyezte meg a budapesti főpolgármester. (MTI)
