Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-23 / 145. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 23. Közélet 3 Eredetileg június végére ígérték a pénzt a magyar iskolába járó gyerekek támogatására, ezért rövidítették le a pályázat határidejét is Oktatási támogatás leghamarabb augusztusban Komárom. A jelek szerint leghamarabb augusztusban kaphatják meg OTP-s számláikra a most végződő tanévre szánt oktatási-nevelési támogatást a magyar államtól azok a szülők, akiknek gyermeke magyar óvodába, iskolába jár. A 22 400 forintnyi eurót eredetileg június végére ígérték. VERES ISTVÁN Az utalás két fázisban zajlik majd, mondta lapunknak Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. „Az egyik a nyár folyamán, a másik pedig ősszel várható” - állítja Pék. Az április végi határidővel leadott pályázatok feldolgozása még zajlik. Augusztusnál korábban aligha érkezik meg az első kör, véli Fabó Mária. Az SZMPSZ pályázati koordinátora elmondta, ebbe csak a 18 év alatti diákok pályázatai tartoznak, ha az űrlapokon nem volt szükség valamilyen adat utólagos pótlására. „A második kör vélhetően szeptember-októberben várható” - tette hozzá. A támogatásokat június végéig szerették volna kiosztani, ezért rövidítették le idén a pályázati határidőt. Az igénylők száma egyébként nem marad el a tavalyiakhoz képest, jegyzi meg Fabó Mária. „Negyvenhárom és fél ezret már feldolgoztunk, hátra van vagy háromezer” - magyarázta. Az első körben eddig feldolgozott 43 539 pályázatból egyébként 314 kérelmet elutasításra ajánl az SZMPSZ iskolakerülés miatt, az igénylő szülők gyerekeinek ugyanis 50 vagy több igazolatlan órája van. A Szülőföldön magyarul program keretében a magyar oktatási intézményekben tanuló gyermekek szülei pályázhatnak 20 ezer forintnak megMegközelítőleg negyvenhat és fél ezer szülő kért oktatásinevelési támogatást a magyar államtól. felelő oktatási-nevelési, valamint 2400 forintnak megfelelő tankönyv- és taneszköz-támogatást. Az oktatási, nevelési és tanszertámogatás pontos összege az utalás napján aktuális forint-euró árfolyamtól függ. Tavaly 75 eurót kaptak számláikra a szülők. Tanévzáróig nem érkezik meg a támogatás (Somogyi Tibor felvétele) A kisebbségi kormánybiztos szeretné, ha a törvénymódosításig tolerálnák az aktivisták által kihelyezett kétnyelvű táblákat A. Nagy László tárgyal a vasúttal a magyar elnevezésekről VERES ISTVÁN Pozsony. Ha a jogszabályok nem is engedik a kétnyelvű vasúti feliratokat, ne szedjék le őket, javasolja a kormánybiztos. Közben az ekeli vasúti megállóhelyen ismét megjelent egy magyra tábla, a kisebbségi nyelvhasználati törvényről pedig kiderült, hogy módosításra szorul. Kedden találkoznak Találkozót kezdeményezett a szlovák vasúttársaság (ŽSR) vezetésével A. Nagy László. A kisebbségi kormánybiztos azt szeretné elérni, hogy a vasút tolerálja a civil aktivisták által kihelyezett kétnyelvű feliratokat. A találkozóra jövő kedden kerülhet sor. „Levélben kerestem meg a vasúttársaság igazgatóját, jó lenne ugyanis, ha a (Fotó a Kétnyelvű Dél-Szlovákia facebookoldaláról) ségi lakossággal rendelkező településeken a vasútállomások megnevezései is feltüntethetek a kisebbség nyelvén. Erre hivatkoznak azok a civilek (például a Kétnyelvű Dél- Szlovákia mozgalom), akik a közelmúltban néhány délszlovákiai vasútállomáson a magyar megnevezés feltüntetését követelik. A hétvégén a KDSZ az ekeli megállóhelyet saját forrásból felújította, és ellátta kétnyelvű feliratokkal. Kedden a ŽSR alkalmazottai ezeket a feliratokat eltávolították. A vasúttársaság szerint a jelenlegi jogszabályok nem adnak lehetőséget ilyen táblák kihelyezésére. szükséges törvénymódosítások elfogadásáig toleránsán, a kisebbségi nyelvhasználati törvény szellemében járnának el a kihelyezett feliratokkal” fejtette ki lapunknak A. Nagy. A kisebbségi nyelvhasználati törvény negyedik paragrafusa ugyanis kimondja, hogy a legalább 20 százaléknyi nemzetiAz ekelieket érdekli... Az ekeli megállónál ismét megjelent egy magyar feliratú tábla. „Ekel-t érdekli!!!” - szól az üzenet. A KDSZ lapunk kérdésére cáfolta, hogy ezt a táblát is ők szerelték fel. „Helyi lakosok intézkedtek” - állítják az önkéntesek. A felirat vélhetően reakció a polgármester, Fekete Iveta lapunknak adott nyilatkozatára, ugyanis azt mondta, nincs tudomása arról, hogy a falu lakóit érdekelné a vasútállomáson elhelyezett magyar tábla. A polgármester elmondta, a falu önkormányzata korábban már kérte a vasúttársaságot, hogy újítsa fel a romos megállóhelyet, de választ sem kaptak. Tegnap A. Nagy László felkereste Ekeit., azt mondta, az általa megszólított lakosok pozitívan értékelték a megállóhely felújítását és a kétnyelvű feliratok megjelenését. A. Nagy emlékeztet, hogy a vasútállomások kétnyelvű megjelölésének engedélyezéséhez az államvasutakról szóló törvény mellett a tavaly elfogadott ksiebbségi nyelvhasználati törvényt is módosítani kell. „Összhangba kell hozni a két törvényt” - fogalmazott. A kormányhivatalban állítólag már el is kezdték a módosítás kidolgozását. „A kormányhivatalon keresztül terjesztjük a kormány elé” - ígéri a kisebbségi biztos. A kisebbségi nyelvhasználati törvény említett paragrafusa lehetővé teszi, hogy a települések neveinek kisebbségi változatát feltüntessék az állomásokon. A módosítás azért szükséges, mert az állomás- vagy megállóépületeken az állomás és a megálló nevét íijákki, ez viszont nem feltétlenül azonos a település nevével, amely területén az épület található. Az is gond, hogy a törvény csak az állomásokat (stanice) említi, a megállóhelyeket (zastávky) nem. A bruttó bér 9 százaléka helyett csak 4 százalék kerül a magánnyugdíjszámlára, a nem garantált hozamoknál a duplájára emelik a kezelési díjat Az embereket megvágja a kormány, a nyugdíjpénztárakat nem Az első Fico-kormány még röplapokkal harcolt a második pillér ellen, melyeket minden háztartásnak eljuttatott, és kilépésre biztatta az embereket. Most egyszerűen ráteszi a kezét a befizetendő összeg több mint felére (Képarchívum) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A nyugdíjrendszer második pillérét illetően Robert Fico kormánya másként cselekszik, mint ahogy a parlamenti választások előtt jelezte, vagy ahogy a második nyugdíjpillért az első kormányzása alatt szabályozta. Az első Fico-kormány a magánnyugdíjpénztárak valamennyi alapját garantálttá tette. Ami azt jelentette, hogy a nyugdíjpénztárak kezelőinek saját forrásaikból kellett megtéríteni az ügyfelek veszteségeit, tehát garantálniuk kellett, hogy legalább az ügyfél befektetett pénze megmarad. A magánnyugdíjpénztárak kezelői ráadásul félévente kötelesek voltak megvizsgálni a hozamokat, hiába érveltek, hogy ez túl rövid időszak, ennyi idő alatt nem hozhat igazán hasznot a befektetés. Robert Fico ellenzékben azt hajtogatta, hogy amint kormányra kerül, mindent visszaállít a második pillért szabályozó törvényben úgy, ahogy első kormánya idején elfogadták. Ehhez képest ismét csak egyetlen alap garantált, a többi a kockázatos kategóriába tartozik. Az ügyfelek értesítést kapnak minden változásról, és kérdéseket, hogy melyik alapban akarnak takarékoskodni. Ha ezt nem küldi vissza a magánpénztárnak, úgy tekintik, mintha automatikusan a garantált alapot választaná. Ahhoz képest, hogy az első Fico-kormányzat alatt félévenként kellett a pénztáraknak megvizsgálniuk a hozamokat, Fico ezt most tíz évben szabná meg. Ez kétszerese annak, ami a Dzurinda-, vagy a Radičová- kormány idején volt. A döntés azért furcsa, mert óriási a különbség az első Fico-kabinet és a második Fico-kabinet második pillérrel kapcsolatos lépései között, illetve aközött, hogy mit ígért a választások előtt ellenzékiként a mostani miniszterelnök. A legkomolyabb, az ügyfelek szempontjából igazán húsbavágó változás, hogy a bruttó bérük 9 százaléka helyett csak 4 százalék kerül a magánnyugdíjszámlára, a többi a Szociális Biztosítóhoz kerül és a mostani nyugdíjak kifizetésére fordítják. Aki akar, még 2 százalékot hozzáfizethet, amit leírhat az adóalapjából. Az első Fico- kormány idején a miniszterelnök mindig azzal érvelt, hogy a második pillérben való takarékoskodás azért nem jó, mert kevés pénz jut oda, így alacsony lesz a nyugdíj. Ehhez képest most csökkentik a „kevés pénzt”, tehát a második pillér az elemzők szerint már valóban nem lesz kifizetődő. Robert Fico és a kormány Szolidaritási és Fejlesztési Tanácsa arról is döntött, hogy megemeli a kezelési díjakat, holott korábban Fico mindig azt harsogta, a pénztárak kezelési díj címén túl sok pénzt vesznek el az ügyfelektől. A garantált alapban marad a betétek utáni 0,3 százalék, ennyit vehet le minden évben kezelési díjként a magánnyugdíjpénztár. A nem garantált hozamoknál azonban ezt megemelik 0,6 százalékra. Ez első hallásra nem tűnik soknak, de évtizedeken át ez alaposan megcsapolja az ügyfél befektetését. További változás, hogy az ügyfél két alapban, a garantáltban és egy kockázatosban is tarthatja a pénzét, a pályakezdőknek pedig újfent nem lesz kötelező a belépés a másodikpillérbe, (sán)
