Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-13 / 136. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 13. Régió-szülőföld 13 Az értelmileg akadályozott gyerekek szülei elmondták, ez az egyetlen alkalom a kikapcsolódásra Egyhetes tábor helyett idén csak egynapos fesztivált rendezhettek Kisújfalu. Értelmileg akadályozott fiatalok és családjuk baráti találkozóját rendezték meg az érsekújvári járásbeli Kisúj- faluban szombaton. A rendezvény az elmúlt években rendszerint egyhetes volt, hogy a családok feltöltődhessenek, a gyerekek foglalkozásokon vegyenek részt, színdarabot tanuljanak. Idén erre anyagi okok miatt nem volt lehetőség. SZÁZ ILDIKÓ A szülők elmondták, ez az egyetlen alkalom a tartalmas kikapcsolódásra a családjuk számára. Egész hetes kirándulásra azonban már nem futja. A délelőtti istentisztelet után a Ki- sújfaluért Polgári Társulás, a falu önkormányzata és néhány kistérségbeli támogató hozzájárulásával megvendégelték az érkezőket. Kis Róbert, a település polgármestere elmondta, Nyitra Megye Önkormányzata is hozzájárult az egynapos találkozó megszervezéséhez. A faluház szabadtéri színpadán rendezett kultúrműsorban felléptek a vágkirályfai Féktelen komédiások, a kisújfalui Rozmaring táncegyüttes és a NapNagy sikere volt a budapesti Roll Dance műsorának (A szerző felvétele sugár színjátszó csoport. Nagy sikere volt a Budapestről érkező, kerekes székes Roll Dance csapatának, valamint a siketeket és nagyothallókat tömörítő Daloló kezek együttesnek. A műsort a komáromi értelmileg akadályozott fiatalok táncaival, verseivel zárták és táncházba várták a közönséget. Szabó Mártától, a korábbi táborok és a mostani akció szervezőjétől megtudtuk, a meghívottak egy része Magyarországról érkezett, az értelmileg akadályozott fiatalokat tömörítő regionális szervezet nyári akciója közkedvelt az ajkai és veszprémi családok körében. Balogh János a komáromi járásbeli Marcelhá- záról jött a családjával, és elmondta, a Down-kóros gyerek nevelése nagy terhet ró a szülőre. „Az anyák rendszerint feladják a munkájukat, hogy gondozni tudják a gyereket. Esztergályosnak tanultam, végül mégis olyan munkát kellett választanom, hogy be tudjam hordani a lányomat a fejlesztéséhez szükséges foglalkozásokra, képzésekre” - tette hozzá Balogh János. Az értelmileg akadályozott fiatalok szabást-var- rást tanulnak, vagy konyhai kisegítő munkát végezhetnek, de nehezen tudnak érvényesülni a munkapiacon, a szülők erről is beszélgettek a szombati találkozón. A huszonéves Down-kó- ros fiatalok többsége rokkantságijáradékból él. Szabó Márta Kisújfaluról - akinek Down-kó- ros lánya már nem él - évek óta vállalja a tábor és a találkozók szervezéséveljáró feladatokat. „Jó hatással van a Down-kóros gyerekek fejlesztésére a delfinterápia. A családok többsége azonban gondozói segélyből, egy fizetésből ezt nem engedheti meg magának. Évek óta nagy álmunk, hogy a fiunk, Balázs eljusson egy ilyen kezelésre, de ehhez támogatókra lenne szükségünk” - mondta az érsekújvári T akács Anett. Az izsai Búzavirág éneklőcsoport tagjai mutatták be a színes viseletét (A szerző felvétele) Túl kurta volt a menyasszony szoknyája Népviseleti kiállítás nyílt Ógyallán M1R1ÁK FERENC Ógyalla. Az elfelejtett kultúra újraélesztése - Élő népviselet címmel nyüt kiállítás A Konkoly-Thege Miklós Művelődési Központ Feszty Árpád Galériájában. „Úgy érzem, lassan elfelejtődnek őseink szokásai, viseletűk, tárgyaik, élményeik, érzelmeik. Ezeket az értékeket próbálják feleleveníteni és képviselni a hagyományőrző csoport tagjai, fellépéseik során büszkén viselik az izsai népviseletet, melyek között több mint 100 éves ruhadarabok is akadnak” - mondta La- cza Nóra, a Feszty Galéria Polgári Társulás elnöke a kiállítás megnyitóján. Sámson Enikő édesanyja régi vágyát teljesítette a kiállítás képeinek elkészítésével. Sámson Gizella asszony, a népi kultúra nagy tisztelője és gyűjtője régen szerette volna megörökíteni ezt a páratlan értéket. Az izsai Búzavirág éneklőcsoport tagjai egy gangos ház udvarán, tornácán mutatták be a színes viseletét. Az izsai asszonyok, főleg az idősebbek még mindig viselik ezeket a ruhákat. Az elbeszélések szerint az izsai viselet szoknyája nem volt mindig ilyen rövid, az idők során azonban egyre kurtább lett. Volt olyan eset, amikor az esküvőt el kellett napolni, mert a pap nem volt hajlandó összeesketni a párt a menyasszony nagyon rövid ruhája miatt. A kiállítás július 3-ig tekinthető meg Ógyallán. Kétéves megszakítással húsz éve vezeti a párkányi szabadidőközpontot - pedagógusként vallja: mindig a gyerek érdekeit kell szem előtt tartani Gyuszi bácsi - a vitális és energikus szervező GULYÁS ZSUZSANNA Párkány. A gyermekeknek és a gyermekekért - ez a mottó fogadja a párkányi szabadidőközpont látogatóit. Még pályakezdőként ezt a jelmondatot választotta magának Július Hégli. Negyvenöt éve tevékenykedik pedagógusként és szervezőként. Párkányban és környékén a fiatalabb és idősebb generáció is ismeri, tiszteli és szereti. Gyerekkorát Ipolypásztón töltötte. Szlovák családban, magyar környezetben nőtt fel, így a magyarul is nagyon jól beszél. „Talán az sem véletíen, hogy magyar feleséget választottam” - mondja mosolyogva. A katonai szolgálat után több helyen, több munkakörben, legtöbbször vezető beosztásban dolgozott. „Pályaválasztásom meghatározta az életemet. Mindig a gyerekek és a fiatalok érdekeit tartottam szem előtt. Feleségem is szakmabeli, jól kiegészítjük egymást. Megértette, hogy a munkaidőm kötetlen, gyakran a hétvégék is munkával teltek. Amiben tudott, támogatott” - hangsúlyozza. A nehézségek nem tántorítják el Pályafutását Párkányban kezdte. Az 1968-ban alapított ifjúsági ház osztályvezetőjeként indította el azt a matematikai versenyt, amely még ma is közkedvelt az alapiskolások körében. „Nagyon jó volt az együttműködésünk a helyi alapiskolákkal. A szlovák iskolát a hetvenes években 800-900 gyerek látogatta, a magyar isLegközelebb Kurdi Erika fodrászt mutatjuk be. kólának 1200-nál is több diákja volt” - jegyezte meg. 1971 és 1976 között a szlovák alapiskolában az úttörők csapatvezető- jeként dolgozott, majd magasabb beosztásban, Érsekújvárban tevékenykedett. „Az Érsekújvárban töltött hat év után 1981-ben a párkányi városi művelődési központhoz kerültem. Családommal akkor költöztünk be a városba. A központ igazgatójaként kamatoztatni tudtam azokat a tapasztalataimat, amelyeket a gyerekekkel és fiatalokkal végzett munka során szereztem. Szeretek szervezkedni, szeretem, ha az adott feladatot kreatívan, szabadon tudom végrehajtani. A nehézségek sem tántorítanak el. Kedvelem a kihívásokat” - fogalmazott. Azene ésatánc egyetemes nyelv A párkányi művelődési központ igazgatójaként több amatőr csoportot indított útjára. Ekkor alakult a Kisbojtár és a Vasvirág néptánccsoport, a Solid Gold társastánccsoport és Lábik János vezetésével elkezdte működését a pincegaléria képzőművészeti szakköre is. ,A csoportok zöme még ma is működik, az egykori pincegaléria méltóbb helyet kapott, ma a város központjában Barta Gyula Galériaként működik. Elvem mindig az volt, hogy a kultúrát nemzetiségtől és hovatartozástól függetlenül kell támogatni. Mindegy, kinek vagy minek az égisze alatt működik egy-egy csoport. A zene és a tánc egyetemes nyelv. Nagyon sok népdalnak van magyar és szlovák verziója is. Egy közösségben, egymásra utalva élünk. Nem lehet és nem szabad válaszvonalat húzni a szlovák és magyar kultúra között” - vallja Július Hégli. Több férfi pedagógusra van szükség Kétéves megszakítással húsz éve vezeti a párkányi szabadidőközpontot. „Aki itt dolgozik, az tudja, hogy ez nem csak egy munkahely. Nálunk nincs csengetés, a problémákat és gondokat is gyakran hazavisszük. Folyamatos fejlődésre, fejlesztésre van szükség - ami az önkormányzat támogatása nélkül lehetetlen. Igazodni kell a gyerekek igényeihez és a szülők elvárásaihoz is. A másik oldalon sok örömet és pozitív energiát is ad ez a munka. Sok gyerek csonka családban, apa nélkül nő fel. Sokan a férfi pePárkányban és környékén a fiatalabb és idősebb generáció is Gyuszi bácsiként ismeri, tiszteli és szereti (A szerző felvétele) dagógusokban látják az apamintát. Sajnos a pedagóguspálya nálunk nagyon elnőiesedett. Számomra szimpatikusak azok az országok, ahol az óvó bácsikra nem csodabogárként tekintenek. Nálunk is nagy szükség lenne rájuk” - véli Gyuszi bácsi, akit a táborokban is körülzsongnak a gyerekek. A szabadidőközpont igazgatójaként nem csak táborokat szervez. Az ünnepnapok kapcsán és a különféle versenyek alkalmával az egész régiót megmozgatja. A Megatánc versenybe évente több száz gyerek kapcsolódik be Szlovákiából és Magyarországról egyaránt. Mi jelenti a teljes kikapcsolódást és pihenést olyan embernek, aki napjainak nagy részét nyüzsgő, csacsogó gyerekekkel tölti? ,A kert, a kertészkedés és a vízparti relaxá- ció” - mondta bajsza alatt somolyogva a vitális és energikus szervező és pedagógus.
