Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)

2012-06-12 / 135. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 20T2. JÚNIUS 12. Közélet 3 Már nem lesz elég a szülőktől eltérő állandó lakhely, figyelembe veszik a család bevételeit Szociális egyetemi ösztöndíjak: ősztől szigorítás jön Jobban megnéznék, ki milyen támogatásra jogosult Pozsony. A diákok rájöttek, hogyan lehet megkerülni a törvényt, így olyanok is kaptak szociális ösztöndí­jat, akik nem szorultak rá. Az oktatásügyi miniszté­rium rendeletet módosít, hogy elejét vegye a visszaéléseknek. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Idén szeptembertől jobban a körmére néznek a szociális ösz­töndíjat igénylő főiskolásoknak és egyetemistáknak. Az elmúlt időszakban ugyanis gyanúsan megnőtt az igénylők száma, ami a minisztérium szerint visszaéléseket sejtet. Felbomlott a család, de csak papíron Főleg azok az esetek szapo­rodtak meg, amikor a hallgatók a szülőkétől eltérő állandó lak­helyre hivatkoznak, vagyis azért kérik az állami támoga­tást, mert nem élnek egy háztar­tásban szüleikkel. 2010 decem­berében 1170-en kértek erre hi­vatkozva ösztöndíjat, 2011-ben pedig már 1778-an. Ez 50 szá­zalékos növekedést jelent. „Erős a gyanú, hogy visszaéltek a rendelet azon kitételével, amely a szüleitől függetlenül élő hallgatók helyzetét kívánta figyelembe venni” - olvasható az új rendelet indoklásában. A minisztérium szerint a szó­ban forgó diákok közül sokan semmilyen bevételről nem szá­moltak be, továbbá nem kaptak szociális segélyeket sem. Elég volt bizonyítaniuk, hogy szüle­iktől külön élnek, máris meg­kapták a legmagasabb összegű szociális ösztöndíjat. Ezzel gya­korlatilag jobban jártak, mint például az árvák, akik árvasági járadékot kaptak, vagyis be kel­lett számolniuk erről a bevéte­lükről. A minisztérium szerint éppen ezért nekik meg sem ítél­tek olyan magas ösztöndíjakat, mint a szüleiktől külön élőknek. Megnézik a szülők bevételeit A módosítás másik fő célja, hogy az ösztöndíjkérelem kiér­tékelésénél figyelembe vegye az el nem vált szülők bevétele­it, akkor is, ha a szülőknek el­tartási kötelezettségük van, te­hát fizetnek a külön élő gye­reknek. A jelenlegi szabályozás ugyanis utóbbi esetben egyál­talán nem veszi figyelembe a szülők bevételeit. A minisztérium szerint hiba, hogy a jelenlegi rendszer az ösz­töndíj odaítésésénél nem mér­legeli, hogy az igénylő együtt él- e a szüleivel, sem azt, egyébként mekkora a család összbevétele. A főiskolások között ugyanis az utóbbi években azoknak a szá­ma is megnőtt, akik a kötelező eltartás keretében kapnak havi járadékot a szüleiktől, plusz ké­rik az ösztöndíjat. 2010 decem­berében 296, egy évvel később pedig már 644 ilyen igénylő volt, ami 117 százalékos növekedést jelent. Az illetékeseknek az is szemet szúrt, hogy ezek az igénylők alacsonyabb bevétele­ket mutattak ki, mint az árvák, vagy akiknek a szülei minimál­bérért dolgoznak. Kiegyensúlyozottabb rendszert terveznek A családjogi törvény értelmé­ben a szülő minden esetben kö­teles eleget tenni eltartási köte­lezettségének a gyermekkel szemben, és legalább a létmini­mum 30 százalékának megfele­lő összeggel köteles hozzájárul­ni a megélhetéséhez. Ez a tar­tásdíj ma havi 55 euró. A rendelet szeremé kiegyen­súlyozni a speciális helyzetű, rá­(Pavol Funtál illusztrációs felvétele) szoruló diákok bevételét. Jelen­leg például az árvasági járadék átlagos összege 126 euró, ami jóval magasabb, mint a diáknak járó tartásdíj összege. Az árvák ezért gyakran jóval alacsonyabb szociális ösztöndíjat kapnak, mint a tartásdíj at kapók. A rendelet megszabja, hogy azok az igénylők, akik mindkét szülőjüktől kapják a tartásdíjat, a jövőben nem kaphatják meg a maximális összegű szociális ösztöndíjat. Ha például egy lakhelyén kívül tanuló diák mindkét szülőjétől megkapja az 55 eurós tartásdíjat, akkor leg­feljebb 205 euró szociális ösz­töndíjat ítélhetnek meg a szá­mára. Az árvák esetében: ha az érintett havonta megkapja a 126 eurós árvasági járadékot, a szociális ösztöndíja legfeljebb 100 euró lehet. A minisztérium szerint ezzel célirányosabb lesz az ösztöndíjak rendszere, és csak azok kapják meg ezeket a támogatásokat, akik valóban rászorulnak. (SITA, vps) Az ŠPF által jelenleg folyósított maximális éves összeg 1328 euró, jövőre akár 5000 is lehet Drága a diákélet, nőhet a diákhitel összege ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Akár évi 4000- 5000 eurós kedvezményes ka­matozású kölcsönt is kaphat­nának az egyetemi hallgatók a jövőben, az állami Diákhitel Alapról (ŠPF) szóló törvény módosítása után. Egyes felső- oktatási intézményekben a tan­díj akár a 2500 eurót is eléri, ehhez jönnek még a lakhatás­sal, étkezéssel, utazással, tan­eszközökkel járó elengedhetet­len kiadások. Az alap általjelen- leg folyósított maximális éves összeg, azaz 1328 euró minder­re közel sem elegendő - indo­kolta a tervezett változtatáso­kat Pavol Kučmáš, az ŠPF igaz­gatója. Ugyanakkor azt is hoz­zátette: az összeg emelésével együtt bevezetnék az elszámo­lási kötelezettséget is. Ma a diá­koknak egyáltalán nem kell iga­zolniuk, mire fordították a köl­csönt. Az ŠPF a tervek szerint szep­temberre előkészíti a módosí­tást, majd egyezteti az oktatás­ügyi tárcával, így a változás leghamarabb 2013-ban léphet életbe. Kučmáš elképzelései szerint változna az igénylés ha­tárideje és az azzal összefüg­gésben megítélhető összeg nagysága is. Jelenleg a kérelmet az alapvető határidőnél később benyújtók csak a hitel időará­nyos részét kaphatják meg. Idén azonban még június 15-éig nyújthatják be kérvénye­iket az egyetemi hallgatók. A felsőfokú tanulmányaikat ősz­szel megkezdőknek viszont várniuk kell: kérelmüket csak azután fogadják, hogy beirat­koztak az érintett felsőoktatási intézménybe. Esetükben a ha­táridő október 15. Az ŠPF által egy akadémiai évre folyósított diákhitel ma­ximális összege 1328 euró. A kérelmezők folyamodhatnak alacsonyabb összegért is, ez esetben 332, 664 és 996 eurós tételt választhatnak - mondta el Pavol Kučmáš. Az ŠPF kölcsönét a diákok ta­nulmányaik befejezése után kezdik törleszteni, maximum 10 év alatt kell visszafizetniük az összeget, évi 3 százalékos kamattal. A hatályos törvény a tanulmányok ideje alatt lehető­Az elsőévesek kérelmét csak az után fogadják, hogy beiratkoztak az érintett felsőoktatási intézménybe. vé teszi a kamatmentes törlesz­tést. Ezt a szabályozást Kučmáš nem tartja szerencsésnek, mivel a diákok hitelkérelmeit nagy­részt anyagi szükséghelyzet alapján bírálják el. Tehát való­szerűtlen, hogy valaki egyszer­re rászoruló és törlesztőképes. Az alaptól azok a hallgatók kaphatnak kölcsönt, akik kitűnő tanulmányi eredményt értek el, vagy súlyosan egészségkároso­dottak, vagy szociális ösztöndíj­ra jogosultak, vagy olyan háztar­tásban élnek, ahoi az egy főre ju­tó havi bevétel nem éri el a mi­nimálbér összegét. Ezzel szem­ben kizáró ok, ha a potenciális kérelmező évet ismételt, vagy az előző akadémiai évben megsza­kította tanulmányait (kivéve, ha ez idő alatt az „anyaegyetem” ál­tal jóváhagyott külföldi rész­képzésen vett részt). A hallgatók a kérvényeket a megfelelő űrlapon saját karu­kon nyújtják be. (A nyomtat­vány és a részletes tájékoztatás megtalálható a www.spf.sk honlapon.) Szükség esetén az említett határidők után is fo­lyamodhatnak kölcsönért - leg­később március 31-éig -, ez esetben azonban már csak a maximális összeg negyedévek­re átszámított arányos részét kaphatják kézhez, (as, TASR) Nem jegyzik be a gyereket a szülő útlevelébe Bővített ügyfélfogadás az okmányirodákban ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A rendőrség bővíti az okmányirodák ügyfélfoga­dási idejét. Ezentúl kedden és csütörtökön is lehetőség lesz 7.30 és 15 óra között arra, hogy személyi igazolványt, útlevelet vagy jogosítványt állíttassanak ki az érdeklődők - közölte la­punkkal Denisa Baloghová, az Országos Rendőr-főkapitány­ság sajtómunkatársa. Az utóbbi időben ugrássze­rűen megnőtt azoknak a szü­lőknek a száma, akik gyerme­kük számára úüevelet szeret­nének kiállíttatni. Pénteken 12 és 18 óra között a rendőrség csak ezt a célcsoportot fogadja az okmányirodákban. Június 26-án lép életbe az Európai Unió rendelkezése, amely szerint mindenkinek sa­ját útlevéllel kell rendelkeznie. Ez azt jelenti, hogy ezt a dátu­mot követően az 5 évesnél fiata­labb gyermekeket sem fogják bejegyezni a szülő útlevelébe. Tény, hogy az európai országok jelentős része - Szlovákia szom­szédai, de például Szlovénia is - kétéves átmeneti időszakot ha­tározott meg, előbb vagy utóbb azonban így is kell majd gyer­meküknek saját útlevél. S mivel még mindig nagy a kavarodás, melyik ország milyen szabályo­záshoz ragaszkodik, az a legbiz­tosabb, ha külföldi út előtt saját útlevelet kapnak a gyerekek, (dem, SITA) Petícióznak az Új Iskolai Szakszervezetek Ficóhoz tartanak a tanárok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Petíciót adnak át Robert Fico kormányfőnek csü­törtökön az Új Iskolai Szakszer­vezetek (NŠO) képviselői. A nemrég megalakult érdekvé­delmi szervezet javaslatait több mint 55 ezren írták alá. Legin­kább az oktatásügybe fektetett állami pénzek növelését és a pedagógusbérek emelését kö­vetelik. Az aláírásgyűjtésben aktivisták százai vettek részt, ál­lítja Ľudovít Sebelédi lévai ta­nár, a szakszervezet elnöke. „Az oktatásügy alulfinanszírozása az egész társadalomra káros ha­tással van”- szögezte le. Sebelédiék négy dolgot java­solnak. Elsőként azt, hogy Szlo­vákia az OECD-tagállamokhoz hasonlóan az éves bruttó hazai össztermék 6 százalékát fordítsa az oktatásügyre, elsősorban a tanárbérekre, hogy a kezdő pe­dagógusok fizetése az átlagbér 1,2-szerese legyen. Lehetővé tennék továbbá, hogy a pedagó­gusok nyugdíjba mehessenek 56 évesen, illetve az oktatásügyben ledolgozott 30 év után. A peda­gógusok továbbképzési rend­szerével szintén nem elégedet­tek. Arra kérik a kormányt, érté­kelje át a jelenleg érvényes kre­ditrendszert, amelyben a to­vábbképzésekkel megszerzett előnyök hét év után érvényüket vesztik. Az NŠO néhány hete alakult meg hivatalosan, és együtt kíván működni a másik nagyobb oktatási szakszervezet­tel (OZPŠ), melynek tagjaijelen- leg sztrájkkészültségben van­nak. (SITA, vps) Már Belizében bujkálhat a körözött bűnöző A szökésben levő Karol Mello Prágában sörözött ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Prágában, az Arany Tigris sörözőben fény­képezték le a többszörös gyil­kossággal vádolt, ám a bíróság által formai hibák miatt sza­badlábra helyezett Karol Mel­lót. A fotót a Mladá fronta dnes című napüap szerezte meg. A képen a dunahidasi gyilkosság megrendelőjének tartott férfi piros pólóban ül, és az Escade nevű erotikus szalon dolgozói­val sörözik. A lap szerint a fel­vétel még 2011 őszén készült, akkor Mellót már néhány hó­napja eredménytelenül kereste a rendőrség. Az európai elfoga­tóparancsot tavaly júliusban adták ki ellene. Tavaly nyáron a hatóságok­nak olyan értesülései voltak, hogy Mello Koszovóba mene­kült: mivel Szlovákia nem is­merte el az ország függetlensé­gét, nem is kommunikálhatott a koszovói hatóságokkal esetle­ges letartóztatásáról. Egyes in­formációk szerint a szlovák rendőrség és főügyészség kö­Mello ellen európai elfogatópa­rancs van érvényben (Képarchívum) zötti nézeteltérések miatti hu­zavona alatt Koszovóból is sike­rült nyom nélkül elmenekülnie, állítólag Csehországban élt. Azt, hogy jelenleg hol lehet, a rendőrség nem akarja kommen­tálni. „Tekintettel a nyomozás irányára, nem árulhatok el in­formációkat az ügyről” - mond­ta Denisa Baloghová, az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság saj­tóosztályának munkatársa. Lapértesülések szerint Mello idén év elején Prágából Közép- Amerikába, Belizébe távozott, (dem, SITA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom