Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)

2012-06-09 / 133. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 9. www.ujszo.com Beňová: idióta a melegeket megvető képviselő Vihart vetett a melegmenet Robert Fico miniszterelnök a jövő héten asztalhoz ül az ellenzéki pártok elnökeivel Az adókon és a szociális rendszeren spórolnának Robert Fico miniszterelnök és Peter Kazimír pénzügyminiszter tegnap kritikával illette az ellenzék elképzeléseit (TASR-felvétel) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Aki tehette, az még tegnap nyilatkozott a mai Szi- várványos Pride felvonulással kapcsolatban. A keresztény szervezetek képviselői elítélték a menetet, a liberális gondolko­dású emberek támogatták. Volt, aki túlzásokba esett reakciójá­val, volt, aki visszafogottabb vé­leményt fogalmazott meg. Ján Figeľ KDH-elnök például nem tartja helyénvalónak a 17 or­szág pozsonyi nagykövetségé­nek közös levelét, amelyben a büszkeség menetének támoga­tását fejezték ki. Szerinte ez a levél túlzott beavatkozás Szlo­vákia szuverenitásába. Štefan Kuffa, az Egyszerű Emberek képviselője nem hiszi, hogy a homoszexuálisoknak olyan nagy támogatottságuk van az országban. „Ha így lenne, akkor a homoszexualitását vállaló Stanislav Fort SaS-es képviselőt beválasztották volna a parla­mentbe. Miért kapott csak 1200 szavazatot?” - kérdezte Kuffa, aki nemrég azt mondta, hogy az összes homoszexuális orvosi kezelésre szorulna. Ez utóbbi ki­jelentéséért Monika Flašíková- Beňová (Smer) európai parla­menti képviselő idiótának ne­vezte, s tegnap hozzátette: nem fog tőle elnézést kérni. „Ha va­laki idióta, akkor nem fogok tő­le elnézést kérni” - tette hozzá Flašíková-Beňová azzal, hogy ő részt vesz a mai felvonuláson. A kormánypárti Smerből ő lesz az egyetlen felvonuló. A három legfőbb közjogi méltóság jelez­te, ha a felvonulók betartják a törvényeket, nincs ellenükre, hogy tüntessenek, a megmoz­duláson viszont nem vesznek részt, (dem, SITA) VERES ISTVÁN Pozsony. Az ellenzéki pár­tok elnökei a jövő héten szemé­lyesen is elmondhatják Robert Ficónak, hogyan spórolnának meg idén 300 millió, jövőre pedig 1,5 milliárd eurót. Eddigi javaslataikat a miniszterelnök komolytalannak nevezte. A KDH szerint 1,1 milliárdot le­hetne spórolni az elfolyó adók­ból. „Ha ezt megmondom az Európai Bizottságnak, elveszik az útlevelemet. Nem fogok hü­lyét csinálni magamból” - így Fico. Ján Figeľ KDH-elnök sze­rint Fico féligazságokat beszél, mivel a KDH javaslatai konkré­tak. Az SaS szakértői csoportot ajánlott a kormánynak Jozef Kollár frakcióvezető és Jozef Mihál volt szociális miniszter személyében. „Azt hittem, leg­alább valami Nobel-díjasokat küldenek” - értékelte az elkép­zelést a miniszterelnök. A Híd első lépésként állam- igazgatási könyvvizsgálatot ja­vasol. Fico szerint ezt már a kormány is elrendelte. A párt továbbá a szociális juttatások célirányosítását, valamint a szolgálati nyugdíjak és az adó- elfolyás korlátozását javasolja. Aki az átlagbér háromszorosát keresi, nincs szüksége szociális juttatásokra, véli Ivan Švejna, a párt alelnöke. Emellett leszorí­taná a munkanélküli segély pla­fonját is. A válságot nem lehet legyőz­ni pusztán azzal, hogy a vállal­kozók és egyes cégek terheit növeljük, mivel ők már így is a szakadék szélén táncolnak, fi­gyelmeztet Pavol Frešo SDKÚ- elnök. Fico továbbra is a gazda­gok nagyobb adóterhei mellett kardoskodik. Jelenleg azt pró­bálják megállapítani, hol le­gyen az a bérhatár, amely felett gazdagnak számít valaki. „Úgy nem lehet spórolni, hogy az senkire ne legyen negatív hatással” - érvelt a kormányfő. RÖVIDEN Óriási áfacsalás gabonával Budapest/Pozsony. A magyar és szlovák költségvetést nagyjából 700 millió forinttal (kb. 2,33 millió euró) károsítot­ták meg azok a szélhámosok, akiket csütörtök hajnalban vet­tek őrizetbe a vámnyomozók - írta pénteki számában a Kisal­föld. Egy szlovákiai nő magyarországi cége gabonát vásárolt Szlovákiából, és visszaigényelte az általános forgalmi adóját, majd ismét értékesítette a terményt egy olyan vállalkozónak, aki továbbadta az asszony szlovákiai cégének. A cikk szerint a magyarországi vállalkozás mintegy 600, a szlovákiai 100 mil­lió forintnyi adó be nem fizetéséért tehető felelőssé, (mi) Biztosan nő a kivetési alap Pozsony. Végérvényesen megegyeztek a kisvállalkozók képviselői és a munkaügyi miniszter, hogy a kivetési alap, amelyből az egyéni vállalkozók járulékait számítják majd ki, az országos átlagbér jelenlegi 44,2%-áról 50%-ra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozók az eddiginél jóval magasabb társadalom- és egészbiztosítási járulékot fognak fi­zetni, ám valamivel kevesebbet, mint ahogy azt a tárca erede­tileg tervezte. Ján Richter munkaügyi miniszter szerint erre azért van szükség, hogy az egyéni vállalkozók leendő nyugdí­ja magasabb lehessen. (TASR) Feladta magát a Čongi-iigy érintettje Pozsony. Lakásának ablakán keresztül menekült el a rendőrség elől Štefan Borko, akit Peter Čongrády alvilági fő­nöke meggyilkolásával vádolnak - tájékoztatott a Nový čas bulvárlap. Erre állítólag még május 23-án tartott razzia so­rán került sor, amikor a kommandósok megpróbálták letar­tóztatni. Körözést adtak ki ellene, de június 7-én végül ön­szántából jelentkezett a rendőrségen, azóta vizsgálati fog­ságban van. Borkőt Viliam Mišenkával, Karol Mellóval, Ľuboš Ferusszal és Roland Zdichavskýval együtt gyanúsítják a Čongiként ismert Čongrády megölése miatt. (SITA) Akkor indítanak eljárást, ha feljelentést tesznek Nem érdekes a Kocúr ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem vizsgálja a rendőrség az állítólagos titkos- szolgálati forrásból származó Kocúr (Kandúr) aktát, amely egy gyanús belügyminisztériu­mi tenderről számol be még ab­ból az időből, amikor Dániel Lipšic (KDH) volt a tárca vezető­je. Ezt a jelenlegi miniszter, Ro­bert Kaliňák jelentette ki, cáfol­va a Pravda lap értesüléseit, me­lyek szerint a hatóságok vizsgá­lódnak az ügyben. Kaliňák sze­rint az esettel hivatalból nem foglalkoznak, csak akkor indí­tanának eljárást, ha valaki felje­lentést tenne az ügyben. Maga Lipšic sem ellenezné, ha meg­vizsgálnák az akta hitelességét. „Csak végezze a munkáját a rendőrség” - reagált. A Kocúr fedőnevű titkosszolgálati akció állítólag 2010 júliusától 2012 márciusáig tartott. A szöveg szerint a gazdasági bűncse­lekmény gyanúja a titkosszolgá­latnak (SIS) és a rendőrségnek szánt lehallgató berendezések közbeszerzésével kapcsolatos. A dokumentumban található információk többsége viszont könnyen cáfolható. Az SIS is ta­gadta, hogy bármilyen köze lenne az aktához, (dem, SITA) A Hídnak számolnia kellene a politikai alku következményeivel, véli Grigorij Mesežnikov elemző Biztos: túl nagyvonalú a Smer Pozsony. Marek Maďarič kulturális miniszter el­ismeri, hogy inkább poli­tikai, mintsem logikus döntés született a ki­sebbségi kormánybiztos kiválasztásának kérdé­sében, a politológus sze­rint éppen ez a gyanús. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Egyértelműen politikai dön­tés, hogy a Híd elképzelései sze­rint alakulhatnak a kisebbségi kormánybiztos hivatalának jogkörei, jelentette ki Marek Maďarič (Smer). A kulturális miniszter szerint a korábbi el­képzelés tűnt természetesnek, vagyis hogy a kisebbségi kultú­rák témaköréért az általa veze­tett tárca feleljen, ahogyan 2010-ig. „Ez lett volna a logikus lépés, de figyelembe kellett venni, hogy valós jogköröket ígértünk a kisebbségi biztos­nak” - emlékeztetett Maďarič a Smer és a Híd politikai egyezsé­gére. A végén ő is beleegyezését adta az új változathoz. Független ember kellene A kormánybiztos a Híd jelölt­je lesz. A kisebbségek szem­pontjából szerencsésebb lenne, ha egy pártfüggetlen személy kerülne a posztra, jegyzi meg Grigorij Mesežnikov. A polito­lógus szerint kétségeket vet fel, ha egy ellenzéki pártpolitikus foglal el egy kormányposztot. „Egy ellenzéki és egy kormány­párt efféle egyezsége rossz fényt vethet erre az egész ki­sebbségi problematikára” - fi­gyelmeztet Mesežnikov. Úgy véli, a Hídnak fontolóra kellene vennie, milyen lehetséges kö­vetkezményekkel járhat ez az egyezség. „A Smer ezzel politi­kai propagandáját kívánja szí­nesíteni, nem pedig megoldani a hazai kisebbségek gondjaid’ - állítja a politológus. Ha a Smer az utóbbit akarná, akkor kere­sett volna egy független kisebb­ségi szakértőt a posztra, teszi hozzá Mesežnikov. „A választá­sok óta azt a látszatot próbálják kelteni, hogy bevonnak más szervezeteket is a döntéshoza­talba. Jelen esetben a jelek sze­rint inkább politikai kihaszná­lásról van szó” - magyarázza az IVÓ társadalomkutató intézet elemzője. Másrészt szerinte minden­képpen figyelemre méltó, hogy egyáltalán létrejön egy hivatal, amely a kisebbségek ügyeivel foglalkozik majd. A kisebbségi kormánybiztos hasonló jogkö­rökkel rendelkezik majd, mint a korábbi kisebbségi miniszterel­nök-helyettes. Statútumáról jö­vő szerdán dönt a kormány, a poszt várományosát (háttérin- formációk szerint A. Nagy Lász­lót) is akkor mutatják be. Szeptemberben módosul A kormánybiztos statútuma az ősz folyamán még változni fog, árulta el A. Nagy László (Híd). Bizonyos, kisebbségi nyelvhasználati törvénnyel kapcsolatos kitételek ugyanis csak az új hatásköri törvény szeptemberi életbe lépése után kerülhetnek bele. „A törvény- hozás folyamata nem engedi, hogy olyasmi kerüljön a statú­tumba, ami még nem lépett életbe” - magyarázta, hozzáté­ve, hogy a Smer és a Híd egyez­sége alapján kiegészítik a statú­tumot, amint elhárulnak az ügyrendi akadályok. A biztos jogkörei elégsége­sek, ugyanis nem végrehajtó, hanem tanácsadó szervről van szó, véli A. Nagy. A hatásköri törvény módosítása szétosztja néhány minisztérium között a volt kisebbségi miniszterelnök­helyettes jogköreit, a kormány- biztosnál pedig csak a kisebbsé­gi kultúrákkal, és jogállásukkal kapcsolatos hatáskörök marad­nak. „Ebből a szempontból elé­gedett vagyok” - nyilatkozta A. Nagy. A kormány ugyan status quót ígér a kisebbségeknek, ez viszont nem őrizhető meg soká­ig, véli A. Nagy. J\ társadalom állandóan fejlődik, új és új prob­lémák merülnek majd fel” - mu­tat rá a kisebbségi kormánybiz­tosi poszt várományosa. Szerin­te ha a kormány garantálni fog­ja a kisebbségeket érintő törvé­nyek változatlanságát, akkor a Szlovákiában élő kisebbségek- nek nincs mitől tartaniuk. (TASR, SITA, vps) Az év első negyedében hivatalosan már csak 113 ezer szlovák állampolgár dolgozott külföldön Egyre több munkavállaló tér haza külföldről ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Egyre többen tér­nek vissza Szlovákiába külföldi munkavállalásukból. A statisz­tikai hivatal adatai szerint egy évvel ezelőtt még 118 ezer szlo­vák állampolgár dolgozott kül­földön - pár évvel ezelőtt még ennél is sok ezerrel többen - idén, az első negyedévben már csak 113 ezren. A hazatérés oka főleg az, hogy a gazdasági vál­ság következtében más orszá­gokban is egyre kevesebb a munka. Éva Sadovská, a Posta­bank elemzője szerint Német­ország kivételével 2008 óta szinte minden uniós államban jelentős mértékben nőtt a mun­kanélküliség. Prágából nem jönnek haza a szlovák polgárok (V. Šimíček) Nagyon sokan tértek haza Ír­országból, ahova még néhány éve is ezrével mentek ki munkát vállalni a szlovák állampolgá­rok. Nagy-Britanniából szintén sokan hazatérnek, bár ott még mindig sokan dolgoznak. A sta­tisztikai hivatal szerint ez a trend évek óta megfigyelhető, egyre többen térnek haza, és egyre kevesebben vállalnak munkát külföldön. A hazatérők azonban itthon sem találnak munkát, hiszen Szlovákia egyi­ke a legmagasabb munka­nélküliségű országoknak az Eu­rópai Unióban. A hivatal adatai alapján leginkább az építőipar­ból térnek haza a munkaválla­lók, ami még néhány éve húzó­ágazatnak számított a munka­vállalás terén; főleg a kétkezi munkásoknak volt akkor vi­szonylag egyszerű munkához jutni, ma már ez is egyre nehe­zebb. Az építőipar, de több más ágazat is szinte mindenütt vál­ságban van. A legtöbb szlovák állampol­gár Csehországban és Ausztri­ában dolgozik. Magyarország­ról főleg a határ menti, ingázó munkavállalók voltak kényte­lenek visszatérni, miután az utóbbi hónapokban több cég is kivonult az országból, például a Nokia Komáromból, ahol na­gyon sok szlovák állampolgárt foglalkoztattak. Ráadásul a gyengülő forint miatt egyre ke­vésbé éri meg Magyarországon munkát vállalni, (sán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom