Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2012-06-08 / 132. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 8. www.ujszo.com Egyes növények vegyi fegyverkezést folytatnak testükben, hogy ezzel tartsák maguktól távol az állatokat 16 Kertészkedő__________________________________________________________ Növényi mérgek, mérgező növények A tiszafa minden része erősen mérgező, kivéve piros, édes magköpenyeit (Fotó: Hocsi) A növények látszólag védtelen áldozatai a legkülönbözőbb növényevő állatoknak. Valójában jó részük valóságos vegyi fegyverkezést folytat, saját testében különböző hatású mérgeket halmoz fel, hogy ezzel tartsa magától távol az állatokat. A mérgező növényeket az ember ősidők óta ismeri és használja nemes vagy nemtelen célokra. ISMERTETŐ Mi, emberek elsősorban a saját magunk, esetleg a haszonállataink számára mérgező hatású növényeket nevezzük mérgezőknek. Pedig esetenként ami az embernek súlyos méreg, azt mindenféle károsodás nélkül fogyaszthatják egyes állatok. Az erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens) tartaléktápanyagokat raktározó gumójának elfogyasztása például az embernél emésztési zavarokat és bélgyulladást okoz, az egykor félvadon tartott mak- koltatott mangalica kondáknak és a vaddisznóknak viszont kedvelt elesége (ezért nevezték egykor kanrépának is). A növények méreganyag-tar- talma például a talaj- és időjárási viszonyoktól, valamint a növény fejlettségi állapotától is függ. A növények egy része csak friss állapotban mérgező, a boglárkafélék például szárítva elveszítik illékony hatóanyag-tartalmuk jó részét, a szénában már nem jelentenek veszélyt a jószágra. A növények különböző szerveiben is eltérő lehet a méregtartalom. Például az ehető szárgumójáért világszerte termesztett burgonya (Solanum tuberosum) termései az ember számára mérgezők. Ugyanakkor a tiszafa (Taxus baccata) minden része erősen mérgező, kivéve piros, édes magköpenyét. Az utóbbi faj mérgező hatóanyagának (a taxinnak) a nevéből származik a mérgező anyagok megjelölésére használt toxin szó és ennek számos alakja (toxikus, toxicitás). A mérgező növények jó részének hatóanyagai megfelelő adagolásban jótékony hatásúak is lehetnek. A nadragulya vagy szépasszonyfüve (Atropa belladonna) atropinját például megfelelő adagolásban a modem orvostudomány is használja pupillatágítóként. A növény magyar és tudományos nevét itáliai szépasszonyokról kapta (bella - szép, donna - asszony), akik szemükbe csepegtetett főzetével idézték elő szembogaruk megnagyobbodását. Más - kétségkívül igen rosszmájú - vélemények szerint a nevezett „szépasszonyok” a megunt férjeiket nadragulyával „segítették át” a túlvilágra. A mérgező növényekkel tehát nemcsak gyógyítani, hanem ártani is lehet. Az ókori görögök sajátos kivégzési módja volt a bürökpohár. Ennek tartalma lehetett a foltos bürök (Conium maculatum) főzete is, de Csapó József 1775-ben megjelent Új füves és virágos magyar kert c. könyvében megjelentek szerint a vízi mérges bürköt (Cicuta) is használták. A gyilkos csomorika (Cicuta virosa) az egyik leghírhedtebb növényünk. Ennek a vizenyős területeken élő, mára megfogyatkozott és emiatt védelemben részesülő növénynek a hosszmetszetben fiókokra osztott karógyökerét régen nem egyszer tévesztették össze ehető rokonaival, a pasztinákkal, a petrezselyemmel és a sárgarépával. A magyar nyelvben növénynevek jelzői (különösen a farkas előtag) általában mérgező hatásra utalnak (például farkasalma, farkasbogyó, sátán- tinóru). A mérgező növények némelyikét a magyar nép is használta különböző célokra. A lápréteken és alhavasi réteken előforduló súlyosan mérgező fehér zászpa (Veratrum album) főzetét tetű- és csótányirtásra használták, Erdélyben a rühös juhok bőrét is ezzel kenték, Háromszéken pedig gabonával összefőzve rágcsálókat mérgeztek vele. Az árnyas erdőkben előforduló, halvány zöldessárga virágú farkasölő sisakvirágot (Aconitum vulparia) egykor farkasok és rókák irtására használták. Újabb vizsgálatok szerint gyökerének hatóanyagai a baktériumok és az üszöggombák növekedését is gátolják. Mérgező és bódító hatású növényeket a magyar nép, más kultúrákhoz (például újkaledóniai őslakosokhoz és amerikai indiánokhoz) hasonlóan halfogásra is használt. A mérgező halászat során a felhasznált növényi részeket általában összetörték, hogy a víz jobban kioldhassa a hatóanyagait, majd álló vagy lassú folyású vízbe ^helyezték. A mérgezett halak elpusztulnak, vagy annyira elbódulnak, hogy szabad kézzel könnyűszerrel megfoghatók. A műszálak térhódítása előtti időkben általánosan termesztett rostkendert betakarítás után kis mesterséges tavakban áztatták. A kenderáztató tavakban az elbódult halak mutatják, hogy nem csak az Indiából származó változata (var. indica) tartalmaz tiltott narkotikumnak számító tetrahidrocannabinolt. A kenderfeldolgozás „mellékterméke” tehát halászlé vagy sült hal volt. Az alföldi pákászok azonban nemcsak termesztett kendert, hanem a vadon előforduló változatot is használták erre a célra, miként más növényeket is. Országszerte használták erre a célra a kutyatejeket (Euphorbia) és a csattanó maszlagot (Datura stramonium). Az ökörfarkkóró (Verbascum) különböző fajainak használatát az Alföldről, az Ormánságból, az Ipoly vidékéről és Erdélyből jegyezték fel. Erdélyben a foltos bürök (Conium maculatum), a nadragulya (Atropa belladonna) és a beléndek (Hyosciamus niger) használatáról van tudomásunk. A beléndek vagy csalmatok évezredek óta bódító és mérgező italok, boszorkánykenőcsök alkotója. Shakespeare szerint Hamlet apját a fülébe öntött beléndek- főzettel mérgezték meg. A növények vegyi fegyverkezése további érdekes példákkal is szolgál. A mételyfüvek (Marsilea) inkább négylevelű lóherére, mintsem páfrányra emlékeztető, vízben élő ha- rasztnemzetség. Spóráik barnás, bab alakú képletekben fejlődnek a levelek hónaljában. E sporokarpiumok keményítőt és nyálkát tartalmaznak, ezért az ausztrál őslakosok rendszeresen gyűjtik és fogyasztják őket. Ez a „nardoo”. A begyűjtött sporokarpiumokat kövek között megőrlik, a barna burkot eltávolítják, a makrospórákat tartalmazó keményítős és nyálkás tartalmat vízzel átmossák, és az így kapott kásaszerű pépet nyersen fogyasztják vagy vékony lepényt sütnek belőle. A „nardoo” birkákra, lovakra és marhákra nézve mérgező lehet. Fogyasztása esetleg megmentheti az éhező ember életét, de nem megfelelő elkésztése halált is okozhat. A mételyfű sporokarpiumai ugyanis tiamináz nevű enzimet tartalmaznak, amely bontja az emberi szervezet számára létfontosságú Bl-vitamint (a tiamint) és annak hiánybetegségét (a beriberit) okozza. Szintén Ausztráliában figyeltek fel a földbentermő here (Trifolium subterraneum) különleges hatására. Ezt az Eurázsiából származó, szárazságtűrő, pillangósvirágú növényt a hatalmas ausztrál birkanyájak kedvéért telepítették be az ötödik kontinensre. A juhok nagyon szívesen fogyasztják, de megfigyelték, hogy egyes jerkék meddővé váltak tőle. A földbentermő here ugyanis a női nemi hormonhoz, az ösztrogénhez igen hasonló szerkezetű és hatású, ún. fitoösztrogént termel, ami időlegesen fogamzásképtelenné teszi a juhokat. (A Kertbarát Magazin nyomán) A csattanó maszlag (Datura stramonium) mérgező, de egyúttal hivatalos gyógynövény. Gyakran szerepel a híradásokban, mint mérgezést okozó növény. (Fotó: képarchívum) PIACI ÁRSÉTA Pozsony június S-án Komárom június 6-án Rimaszombat június 6-án Zselíz június 6-án Losonc június 2-án Szepsi június 6-án Kassa június 6-án sárgarépa 0,80 euró/cs 0,70 euró/cs 0,60 euró/cs 0,50 euró/cs 0,70-1 euró/cs 0,70 euró/kg 0,40-0,70 euró/cs petrezselyem 1 euró/cs 0,80 euró/cs 0,70 euró/cs 0,70 euró/cs 0,90-1 euró/cs 2 euró/kg 0,50-0,70 euró/cs burgonya 1 euró/kg 0,40 euró/kg . 0,30-0,60 euró/kg 0,90-1 euró/kg-0,25-0,30-1,60 euró/kg 0,90 euró/kg 0,55-0,90 euró/kg hagyma/fokhagyma 0,50-0,60/5 euró/kg 0,50/3,50 euró/kg 0,40/4 euró/kg 0,30/5 euró/kg 0,50/3,50-4,50 euró/kg 1,20/5 euró/kg 0,50/3,80 euró/kg paprika 3 euró/kg 1,50-2,40 euró/kg 1,20-2,80 euró/kg 0,30-0,50 euró/db 2,80-3,50 euró/kg 2 euró/kg 2,80-3 euró/kg paradicsom 2-2,60 euró/kg 1,70 euró/kg 2,50 euró/kg 2,60 euró/kg 2,20-2,50 euró/kg 2 euró/kg 1,80-2,20 euró/kg zeller 0,90 euró/kg 0,30 euró/db 0,50 euró/db 0,60 euró/kg 0,80-1,20 euró/kg 1,50 euró/kg 0,50 euró/db eper/cseresznye/borsó 3,50-4/3/2,50 euró/kg 3,50-4,50/2-2,50/1,50 euró/kg 3,50/3/3 euró/kg 2/2/1,50 euró/kg 4-7/3,50-4/2,20 euró/kg 3,20/4/2 euró/kg 3,80-4/3,50/3-3,40 euró/kg tojás 0,15 euró/db 0,13-0,15 euró/db 0,14 euró/db 0,13 euró/db 0,13-0,15 euró/db 0,15 euró/db 0,13 euró/db kel/káposzta l/e/db/0,40 euró/kg 0,60/e/db/0,60 euró/kg 0,80/e/db/0,40 euró/kg 0,60/ x euró/db 1/0,35 euró/kg x/0,85 euró/kg 1,15/0,70-0,80 euró/kg karfiol/karalábé 1/0,40 euró/db 0,80-1/0,25-0,30 euró/db 1,60 euró/kg/0,60 euró/db 0,80/0,30/euró/db 1,20-1,50/0,50-0,80 euró/db 0,90/0,68 euró/db 0,70-2/0,50 euró/db salátauborka 1-1,70 euró/kg 0,80 euró/kg 1,20 euró/kg 1,50 euró/kg 1,30-1,50 euró/kg 2,20 euró/kg 1,20 euró/kg fejes saláta/retek/újhagyma 0,40/euró/db, 0,30/0,40 e/cs 0,30/ euró/db /0,30/0,30-0,50 f^cs 0,40/euró/db, 0,50/0,50/e/cs 0,20/ e/db/0,30/0,20/ e/cs 0,50-0,60/ e/db/0,50-0,60/0,40-0,50 e/cs 0,50/e/db/0,45/0,30 e/cs 0,40 e/db/0,40/0,30-0,50 e/cs
