Új Szó, 2012. június (65. évfolyam, 126-151. szám)

2012-06-06 / 130. szám, szerda

8 Kultúra RÖVIDEN Film a „szlovákmagyarokról” Pozsony. Aki lemaradt a hétfő esti televíziós premierrről, holnap 18 órától a Pozsonyi Magyar Intézetben (Palisády 54.) nézheti meg Gálán Angéla Szlovákmagyarok című, nagy port kavart dokumentumfilmjét. A vetítést beszélgetés követi a rendezővel és Öllös Lászlóval, a Fórum Kisebbségkutató Inté­zet elnökével a film létrejöttéről, a szlovákiai magyarságról, a kisebbségi létről és a nemzeti identitásról, (juk) Sikeres volt a Múzeumok Éjszakája Pozsony. Több mint százezer érdeklődőt vonzott az idei Múzeumok Éjszakája, amelyet május 19-én tartottak az or­szág 120 kiállítóhelyén. A leglátogatottabb a szepesi vár volt ezen a napon, a múzeumok közül pedig a Szlovák Nemzeti Múzeum természettudományi gyűjteményére voltak a leg­többen kíváncsiak, összesen 8325-en. Pozsonyban egyéb­ként csaknem 49 ezer embret mozgatott meg a rendezvény, ami a tavalyi részvétel duplája. (TASR) Fiatal rocksztárok játszanak idős rocksztárokat Film a CBGB klubról ÚJ SZÓ-ELŐZETES Játékfilm készül az alternatív zene NewYork-i fénykoráról, il­letve a híres CBGB klub körül csoportosuló zenészekről. A klub olyan együtteseknek nyúj­tott fellépési lehetőséget, mint a Talking Heads, a Ramones vagy a Stooges. A színészgárda egy részét fiatal rocksztárok alkot­ják, Iggy Pop szerepét például a Foo Fighters dobosa, Taylor Hawkins kapta meg. Patti Smith, a karizmatikus költő­énekesnő megformálására a Borgiák című tévésorozat szí­nésznőjét, Mickey Sumnert kér­ték fel, Dee Ramone-t pedig Evan Alex Cole alakítja. A film címe stílszerűen CBGB, és játszik benne Alan Rickman, Joel David Moore, va­lamint a Harry Potter filmek Ronja, Rupert Grint is. A rende­ző Randall Miller, aki a Szabad egy táncra? és a Váltság-Nobel- díj című komédiákat is jegyzi. A történet szerint a klub új tulajdonosa elhatározza, hogy a volt country- és blueskocs- mából rock’n’roll-színteret va­rázsol, ahol a műfaj legna­gyobb alakjai játszanak. Ezt a folyamatot, illetve a zenekarok pályájának alakulását követi nyomon a fűm, amelynek for­gatása június 25-én kezdődik, Savannah-ban, majd New Yorkban folytatódik, (juk) Taylor Hawkins lesz Iggy Pop (Képarchívum) ÚJ SZÓ 2012. JÚNIUS 6. www.ujszo.com Lasse Hallström romantikus vígjátéka egy képtelennek tűnő helyzetből bont ki egzotikus történetet Heroikus lazacfogás Jemenben Nem kell mindig kaviár. Néha elég a lazac is. Nem kell, hogy minden film tobzódjon az energiák­ban, úgy ragadjon magá­val, mint a zuhatag. Víz- zuhatag van a Lazacfo­gásban is; gonosz erők ténykedésére őrületes erővel tör előre, s elpusz­títja a vágyakat, az álmo­kat, a jó szándék megvaló­sulását, de ez csak a film vége felé tör elő és ránk. Addig lassan araszolgat a film. Nem vág a drámai él, nincs sodrása, nem ragad magával érzelmileg. El­gondolkodtatni viszont elgondolkodtat. A „haltanács" - a sejk (Amr Waked), a halbiológus (Ewan McGregor) és az ügyintéző (Emily Blunt) (Fotó: Forum Film) TALLÓS1 BÉLA Ezt így azért jó előrebocsáta­ni, mert bár romantikát kínál e vígjáték, inkább a héttérből elő­tolakodó rejtett gondolatokkal tud vagy tudna hatni. A roman­tika sokáig csak ívódik-vívódik, azt a részt megelőzően kezd tobzódni, amikor a jemeni hal- úsztatót elpusztítja a rossz szándék. A gyilkos indulat elha­talmasodásával és felülkereke- désével (nem lényeges a konk­rét elkövető) elszabadul a gát, és rombol, tönkre tesz mindent a víz. Tönkreteszi a romantikát, ajó szándékot, a világ rendjét... Egy látszatra képtelen hely­zetre épül Lasse Hallström iro­dalmi adaptációjú, Lazacfogás Jemenben című mozija. Képle­tesen szólva arról az erőfeszí­tésről mutat heroikus képeket, hogy az ember széllel szem­ben. .., a lazac pedig árral szem­ben úszik. A magyarul olvasha­tó filmajánló szerint „Fred Jo­nes (Ewan McGregor), a halá­szatspecialista egy nap külön­leges, vagy talán inkább nevet­séges projekt vezetésére kap felkérést; Jemenben száraz, ki­apadt folyómedreiben kell meg­honosítania a lazachalászatot. Az ötlet mögött egy jemeni sejk (Amr Waked) áll, aki egyben egy skóciai sportbirodalom tu­lajdonosa. A sejk abban hisz, hogy ha a pecázást meghonosít­ja saját országában is, akkor elősegíti a békét és a spirituális felemelkedést a gyilkos indula­tok uralta országban.” Ennek a fura feladatnak a kö­rülményeit meséli el a film, von­tatottan, szaggatottan, sokat mutatva a bürokráciából, sok párbeszéddel, telefonálgatással csak úgy üresjáratba, drámai él nélkül mozizgatva. Ezért sokáig nem is filmes ez a film, nincs benne feszesség, izgalomba ho­zásra még csak kísérlet se. Annyi irányba indul - s mindezt az indulást csupán belső vagy szűk terekben bonyolítva, igaz elkápráztatóan modem iroda- és lakásbelsőkben -, hogy ne­héz ásítás nélkül kivárni, mire filmre vált, s befog egy kis szelet a vitorlába. Akkor viszont el­jönnek a külső helyszínek, elő­ször egy gyönyörű mesevilág­tájjal és ehhez a csodához meg­felelő, elbájoló zenével. S itt éled meg a film, a mesés halász­tájjal, majd Jemennel. Hatal­mas képekkel kapjuk az egzoti­kumot a sziklás tájról, hatást .A Lazacfogás Jemenben című film előzetesét HÍ £5 megnézhetik 'sP az ujszo.com-on. erősítő egzotikus zenével. S eb­ben a tájban szerelem szökken szárba vergődő romantikával és andalgó zenével. A romantiká­val párhuzamosan bontakozik a lazacok meghonosítására irá­nyuló hőstett, ez már heroikus zenével, a sejk békeszándéká­val, ellene törő gyilkos ösztö­nökkel és pusztító vízözönnel. A romantika - a halbiológus és a sejk ügyintézőnője közötti „halvérű” románccal - csak a legvégén robban perzselő nagy szerelemmé, de mégse úgy hat, mint a női regényekben. Egy­részt, mert nincs úgy felvezet­ve, másrészt pedig elég gyenge lábakon, hiteltelenül alakulgat a gyöngéd érzelem a halbioló­gus és a sejk ügyintézőnője kö­zött. Semmi izzás, semmi ké­mia köztük, ezért a halvérű jel­ző. A hit és az élet nagy igazsá­gait idézgető sejk jobban izgul ezért e szerelemért, mint ma­guk a szerelmesek. Ráadásul még azzal is bonyolódik kette­jük vértelen ívódása, hogy a halbiológusnak felesége van - akire már rég ráunt -, a sejk ügyintézőjének pedig Afga­nisztánban harcoló szerelme, akiről olyan hírek éreznek, hogy hősi halált halt. Aztán ki­derül, hogy mégse. Fel is buk­kan a film vége felé, amikor is mintha minden addigi üresjára­tot ki akarnának tölteni az alko­tók - pár perc alatt minden bo­nyodalmat zuhatagként leza- vamak. Az abszurd töltetnek kö­szönhetően sem csöpögősen mámorító a film romantikája. A mindent átható abszurd sokat tompít a napnyugtaszínnel, tin­takék alkonnyal festett jemeni tájba komponált romantikán is. Ezenkívül másik romantika­romboló vonal is húzódik hát­térben: a legfelső brit politikai körök nyomása. E körök igye­kezete segíti a brit lazacok tele­pítésének folyamatát jemeni vi­zekben. S mindvégig úgy mani­pulálnak ezzel a képtelen hely­zettel felmerülő buktatókkal és bukkanókkal, ahogy a politikai érdek (vagy a politikus egyéni érdeke) megkívánja. A romantikus vígjáték műfajának megfelelően naiv didaktikussággal kapjuk a jó és a rossz összecsapását. Ezt kép­viseli a sejk spirituális életéből sugárzó jó szándék és béke­vágy, szemben a politikai ma­chinációkkal, a média hatásával és a gyilkos indulatokkal, me­lyek a hősies kiállással felépített szebb jövő (a jemeni lazacúsz­tató) elleni terrortámadásban öltenek testet. A végére minden összeomlik... de a felemelkedés reménye megmarad. A rendezvény lényege az írók és olvasóik személyes találkozása. Idén csak a Vörösmarty téren több mint ezer dedikálás lesz Gazdag kínálat a 83. Ünnepi Könyvhéten JUHÁSZ KATALIN Budapest. Holnap kezdődik és június 11-ig tart Budapes­ten, illetve több mint nyolcvan magyar városban és községben a 83. Ünnepi Könyvhét és 11. Gyermekkönyvnapok. A köny­vünnepet, melyen 98 magyar- országi és határon túli kiadó kínál 333 újdonságot, Ferdi- nandy György író nyitja meg. 1927-ben Supka Géza, a Literatúra című irodalmi fo­lyóirat főszerkesztője java­solta, hogy rendezzenek könyves ünnepet Magyaror­szágon. A „próbakönyvhetet” 1928-ban tartották Budapes­ten, néhány éven belül a vi­déki nagyvárosok is csatla­koztak a rendezvényhez. A szervező Magyar Könyvki­adók és Könyvterjesztők Egye­sülése (MKKE) a hagyományos központi helyszínre, a Vörös­marty térre és környékére várja a legtöbb érdeklődőt. Idén né­hány hétig kérdéses volt, meg- kaphatják-e ezt a helyszínt, mi­vel a Rogán Antal polgármester vezette V. kerületi önkormány­zat először nem adott engedélyt a Váci utca használatára, mert tehermentesíteni akarták a be­vásárlóutcaként funkcionáló vi­szonylag szűk szakaszt, és a Vö­rösmarty tér egyéb mellékutcáit ajánlották fel a könyvkiadók­nak. Nemrég szervezők mégis ingyen megkapták a kérdéses szakaszt, ahol hagyományosan a kisebb, „szegényebb” kiadók állíthatják fel sátraikat. Össze­sen 250 könyves cég mintegy 150 pavilonban mutatja be ki­adványait. Az Ünnepi Könyvhét lényege az írók és olvasóik személyes ta­lálkozása. Idén csak a Vörös­marty téren több mint ezer alka­lommal ülnek a dedikáló aszta­lok mellé magyar írók, költők, művészek. Az MKKE megfo­galmazása szerint „Még csak hasonlóra sincs példa sehol a világon”. A kiadók könyvbemutatói és a színpadi program mellett fon­tos esemény a június 9-i Köny- vekÉjszakája, amikor éjszakába nyúlóan olvashatnak, vásárol­hatnak és beszélgethetnek a je­lenlévők, a kiadók játékos ve­télkedőket szerveznek és aki­nek kedve van, még táncra is perdülhet a Vörösmarty téri ut­cabálon. A könyvheti rendezvénye­ken az irodalmat színészek, előadóművészek, színtársula­tok és nagy közönséget vonzó zenekarok is népszerűsítik. Budapesten fellép többek kö­zött Palya Bea, a Sebő együttes, a Kaláka együttes, Huzella Pé­ter és Gryllus Vilmos. A 11. Gyermekkönyvnapok- ra összesen 46 könyvújdonság jelenik meg magyar szerzők tollából. Az ifjú látogatókat bábszínházak, zenekarok szó­rakoztatják a központi helyszí­nen. A Magyar Rádió régi együttműködő partnerként rendszeresen élőben kapcsolja a könyvhéti színpadokat, va­lamint a vidéki helyszíneket. Lesz miből válogatni (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom