Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-31 / 125. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 31. Közélet 3 Berényi nehezményezte, hogy a Híd nem az előzetes megállapodás alapján állította össze küldöttségét, és jelen volt Bugár Béla is Híd-MKP: valamit lehet közösen, valamit nem Berényi befutása után alakult ki a végeredmény: MKP-Híd 6:3 (Somogyi Tibor felvétele Pozsony. Az autonómia a Híd számára egyelőre nem téma, az MKP pedig bevonná a civil szervezeteket a két párt szakmai egyeztetésébe. A tegnapi Híd-MKP-találkozó jelentősége egyelőre abban áll, hogy egyáltalán létrejött. VERES ISTVÁN Bizonyos témákban van esély előrelépésre, mások esetében nincs, jegyezte meg Berényi József, az MKP elnöke a Híd vezetőségével folytatott tárgyalás után. Konkrét megegyezés kevés született, az egyik, hogy a szlovákiai magyarság jövőjét érintő kérdésekről szakmai tárgyalásokat kezd a két párt. Az elsőt még a nyári szünet előtt kezdeményezni fogja a Híd, árulta el Bugár Béla pártelnök. Az MKP korábban jóváhagyott kilenc pontjának egyik hangsúlyos eleme az autonó- miamodellek valamelyikének meghonosítása a magyarság megmaradásának érdekében. Berényi úgy véli, csak így állítható meg az asszimiláció. Bugár szerint a téma nem aktuális. „Felmérések igazolják, hogy az embereket más nyomasztja, főleg a munkanélküliség és egyéb szociális témák” - jegyezte meg a Híd elnöke. Nem ért egyet az MKP azon javaslatával sem, hogy a hazai magyar civil szervezeteket be kellene vonni a Híd és az MKP szakmai párbeszédébe. „Egyeztessen először mindenki maga a civilekkel, aztán a két párt vezetése a megegyezett dolgokról közösen” - javasolja Bugár, hozzátéve, hogy nem kellene átpolitizálni a civil szférát. Az MKP ugyanakkor csak úgy hajlandó közvetett módon részt venni a Híd és a Smer-kormány tárgyalásaiban, ha a hazai civil szervezeteket, például a pedagógusszövetséget vagy a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalát is meghívják a javaslatok véleményezésére. „Ezeknek az egyeztetéseknek szélesebb teret kell adni” - magyarázta Berényi. Szerinte ezen a téren nincs sok esély előremozdulásra. Fontosnak tartja ugyanakkor, hogy a gazdaságfejlesztés, az autonómia és a magyar-magyar kapcsolatok témakörében szakmai egyeztetéseket folytassanak a Híddal. Berényi nehezményezte, hogy a Híd nem az előzetes megállapodás alapján állította össze küldöttségét, és jelen volt Bugár Béla is. Berényinek ezt párttársai a tárgyalás kezdete után jelezték, így ő később futott be a Csemadok-szék- házba. Berényi szerint a Híd már a tárgyalások kezdetén megszegett egy egyezséget. Bugár ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy az MKP küldöttségében Bárdos Gyula neve is szerepelt, ő mégsem jött el. A Híd képviseletében Bugár mellett Simon Zsolt alelnök, valamint Sólymos László frakcióvezető volt jelen, az MKP- tól Szigeti László alelnök, Csúsz Péter, Auxt Ferenc, Stu- bendek László és Hájos Zoltán elnökégi tagok. Borík-ügy: a háttérben állítólag Tibor Glenda, a Smer megyei elnöke mozgatja a szálakat gazdasági érdekcsoportok igényei szerint Párton belüli viszály állhat a nyitrai botrány mögött VRABEC MÁRIA Nyitra. Müan Belicát, a Nyit- ra Megyei Önkormányzat elnökét végül meggyőzték: ha a Smer-frakció javasolja helyettese, Vladislav Borik leváltását, ő kész támogatni azt. Az alelnök menesztését leginkább volt párttársai szorgalmazzák, már aláírásokat gyűjtenek a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívására. Peter Nagy hivatalvezetőtől továbbra sem akar megválni a megyeelnök, de mivel az alelnöki poszt politikai funkció, ez esetben kész elfogadni a Smer álláspontját. „Maga nem akart lépni, mert elégedett volt Vladislav Borik munkájával, és tiszteletben tartja az ártatlanság vélelmét, de megérti azt is, hogy a Smer olyan embert akar a posztra, aki a párt tagja, és nem vetül rá semmiféle gyanú” - magyarázta Stanislav Katrinec, az elnökszóvivője. Boríkot, akit a megyeháza építésére kiírt közbeszerzési eljárások manipulációjával vádolnak, múlt csütörtökön tartóztatták le, egy éjszakát töltött vizsgálati fogságban. Amint szabadon engedték, rögtön kilépett a Smerből, és a párt megyei elnöke, Tibor Glenda szerűit az alelnöki posztról is lemondott. Borik ezt cáfolta, mint ahogy azt is, hogy beismerő vallomást tett volna, és kész lenne megállapodást kötni az ügyészszel. „Ez csak mint lehetőség merült fel. Nincs mit bevallaAz alelnöki posztra Pavol Meňky és Renáta Kolenčíková esélyes - mindketten Glenda emberei. nőm, mert nem követtem el bűncselekményt, kizárólag a megye érdekeit tartottam szem előtt. Azért nem mondtam le az alelnöki posztról, mert az is felérne egy beismerő vallomással. Ha leváltanak, az más dolog, azt el kell fogadnom” - mondta. Juraj Horváth, a Smer megyei kéviselői klubjának elnöke lapunknak tegnap azt mondta, még nem tárgyaltak sem a leváltásról, sem arról, kit jelölnek Borik helyére. ,A medve még az erdőben szaladgál, és mi már a bőrén osztozzunk? Mindennek megvan a maga rendje és ideje” - mondta Horváth. Információink szerint az alelnöki posztra Pavol Meňky és Renáta Kolenčíková esélyes - mindketten a párt megyei elnökének, Tibor Glendá- nak az emberei. Elméletileg szóba jöhet ugyan, hogy Belica a történtek után nem nevez ki harmadik alelnököt a KDH és az SDKÚjelöltje mellé. Megyei képviselők szerint a Borik körül kialakult botránynak is köze lehet ahhoz, hogy az utóbbi időben megromlott a kapcsolata Glendával. „Belelátott a dolgokba, ez nem felelt meg a párton belüli érdek- csoportoknak” - mondta egy neve elhallgatását kérő képviselő, aki szerint Borik akkor vált kegyvesztetté, amikor tavaly takarékossági okokból nem javasolta, hogy a megye szerződjön azzal a vállalkozóval, aki megnyerte a megyeháza építésére kiírt pályázatot. Szerettük volna Glendát is megkérdezni, de két napj a nem veszi fel a telefont. Az, ami most Borik körül folyik, kíséretetiesen emlékeztet az előző smeres megyei alelnök, Ľubica Burdová menesztésére. Burdová főleg a lévai és a nagy- tapolcsányi kórház átvétele kapcsán volt aktív, és gyakran bírálta a Smer megyei elnökének módszereit. 2010 szeptemberében leváltották az alelnöki posztról, kilépett a pártból is, azóta független képviselő. Megkeresésünkre tegnap azt mondta, meggyőződése, hogy a háttérben ugyanazok mozgatják a szálakat, akik az ő esetében. A Radičová-kormány idején Richard Sulik (SaS) és Ivan Mikloš (SDKÚ) hasonló tervvel állt elő, akkor Ficóék - ellenzékből - hevesen tiltakoztak Drasztikusan növelné a kisvállalkozók járulékterheit a Smer ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Radičová-kormány tervezett intézkedéseinél is keményebb szabályokat akar bevezetni Robert Fico kormánya az egyéni vállalkozók (SZČO) számára. Az eddiginél például sokkal magasabb járulékot fognak fizetni. A kisvállalkozói réteget meglehetősen negatívan érintette volna az ún. Sulík-csomag, vagyis az adó- és járulékreform, amiből a koalíciós partnerek ellenállása, majd végeredményben a kormány bukása miatt nem lett semmi. Most viszont a Smer, amely a Radičová-kormány alatt hevesen bírálta az SaS elképzeléseit, részben hasonló, még drasztikusabb tehemövelést körvonalazott. A jelenleginél jóval magasabb társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulékot fognak fizetni az egyéni vállalkozók, ha a kormány keresztülviszi a tervét. A százalékok ugyan nem változnak, de változni fog a kivetési alap, amelyből a járulékokat fizeti a vállalkozó. Ján Richter munkaügyi miniszter indoklása szerint azt akarják elérni, hogy az egyéni vállalkozónak majdan magasabb nyugdíja legyen. Jelenleg ugyanis a 249 ezer egyéni vállalkozó 87 százaléka a minimális kötelező járulékokat fizeti, ami valóban rendkívül alacsony nyugdíjat eredményez majd. Á Radičová-kormány idején Richard Sulik (SaS) és Ivan Mikloš (SDKÚ) volt pénzügyminiszter ugyanezzel érvelt, amikor az egyéni vállalkozók esetében magasabb járulékokat akartak bevezetni, akkor a Smer - ellenzéki pártként - tiltakozott. A Smer egyik elképzelése szerint az egyéni vállalkozók a járulékokat ugyanakkora alapból fizetnék, mint amekkora az adóalapjuk. Jelenleg a Szociális Biztosítóba fizetendő nyugdíj- és betegbiztosítási járulékokat (ami együtt 33,15 százalék) az adóalap felének megfelelő összegből fizetik. Az egészségbiztosítási járulék pedig, amely a kivetési alap 14 százaléka, még osztódik 2,14-es koe- ficienssel. A módosítás végeredményeként az az egyéni vállalkozó, akinek évi 10 ezer euró bevétele van, vagyis havonta 833 euró, az eddigi járulékaihoz viszonyítva havi 75 euróval többet fizetne. Azaz: ha az adott egyéni vállalkozó ugyanakkora alapból fizetné a járulékokat, mint az adót, a most 160,24 euró minimális járulékot fizető kisiparos legalább 235 eurót fog fizetni havonta, és ez az összeg fokozatosan emelkedne. A kormány az átalánykiadások terén is változtatásokra készül. Ha a példában említett egyéni vállalkozó élni akar a 40 százalékos átalánykiadások leírásának lehetőségével, akkor még magasabb járulékokat fog fizetni. A pénzügyminisztérium korlátozná az átalányleírást. Több lehetőség is felmerült, az egyik az, hogy évi 3600 euró bevételig lehetne csak leírni a kiadásokat. Vagy az egyéni vállalkozóknak csak egy bizonyos, egyelőre meg nem határozott csoportja élhetne ezzel a lehetőséggel, de felmerült a legrosszabb változat is, hogy a kormány teljesen eltörölné az átalányt, vagyis a kiadások leírásának lehetőségét. További terv, hogy a „friss” egyéni vállalkozóknak is azonnal fizetniük kellene a járulékokat. Jelenleg az iparengedély kiváltása után egy évig társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetniük, (sán) A kormányfő és munkaügyi minisztere aggódik az egyéni vállalkozók majdani nyugdíja miatt (TASR-felvétel)
