Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-30 / 124. szám, szerda
12 Régió-szülőföld ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 30. www.ujszo.com A cég emberei kijelentették: ha törik ha szakad, Kiscétényben fogják tárolni az elhullott állatokat a volt nyitrai kafiléria tulajdonosai Élőlánccal akarják megállítani a dögöket szállító autókat a falu lakosai Kiscétény. 2560-an írták alá azt a petíciót, amellyel a község határába telepítendő dögtározó ellen tiltakoznak. Az íveket elküldték a környezetvédelmi minisztériumnak, az állategészségügyi felügyeletnek, valamint a közegészségügyi hivatalnak. VRABEC AAÁR1A Ha ez nem segít, a környékbeli lakosok készek élőlánccal megakadályozni, hogy az állati tetemeket a volt paprikaszárítóban tárolják. Hét faluban gyűjtöttek aláírásokat Az ingatlant 2010-ben vásárolta meg az N-Adova Rt., miután a tulajdonában lévő nyit- raköröskényi kafilériát eladta a városnak és az megszűnt üzemelni. A cég terve az volt, hogy a környékről összeszedett állattetemeket Kiscétényben tárolja és bizonyos időközönként onnan szállítja a zsolnai kafilé- riába, ám a helyi önkormányzat ehhez nem járult hozzá. Ezután az N-Adova eladta az ingatlant az Asanácia Rt.-nek, az pedig bérbe adta az Energy- tech Kft.-nek. Mint kiderült, a név tulajdonképpen mindegy, a háttérben ugyanazok a személyek mozgatták a szálakat és az egész adásvétel csak elterelő hadművelet volt. Az Energy- tech ugyanis építkezési anyagok tárolására kért engedélyt a Kiscétényi Községi Hivataltól, és amikor ezt megkapta, lemondott a bérleti jogáról. Addigra az ingatlant átalakította, és az Asanácia a községtől csalással szerzett koalludációs határozat birtokában megszerezte az Állami Állat-egészségügyi és Élelmiszer-felügyelet engedélyét, hogy a községben állati eredetű hulladékot tároljon. A hatóságot nem zavarta, hogy a kollaudációs határozat még nem létezett, amikor arra hivatkozva már kiadta a működési engedélyt, és azon sem akadt fenn, hogy a falu engedélye csupán építési anyagok raktározására vonatkozik. Leonidas Charizopoulos, Kiscétény polgármestere áprilisban az ügyészséghez fordult panasszal amiatt, hogy az élelmiszer-felügyelet 2011 decemberében adott ki működési engedélyt az Asanáciának arra a kollaudációs határozatra hivatkozva, amit ő csak 2012 februárjában írt alá. Ezzel egyidejűleg Kiscétényben és a szomszédos településeken - Nyitracsehiben, Nagycétény- ben, Szőllősön, Nemespannon, Lapásgyarmaton és Nagyiapáson tütakozó aláírásgyűjtés indult a dögtározó ellen. „Kétszáz méterre attól az ingatlantól, ahová a dögtározót tervezik, építkezési telkeket fogunk kimérni, ez régóta szerepel a falu fejlesztési tervében. A hulladékot falvakon keresztül szállítanák, és ki tudja, meddig tárolnák itt. Folyamatos bűznek és fertőzésveszélynek lennénk kitéve, ez egyszerűen megengedhetetlen. Soha nem fogunk belegyezni, és ha kell, élőláncccal akadályozzuk meg, hogy a faluba bejöjjenek a tetemeket szállító autók” - mondta a polgár- mester azon a lakossági fórumon, amelyre meghívták az Asanácia képviselőjét is. Ladislav Frištyk próbált azzal érvelni, hogy ma már zárt konténerekben szállítják az állati hulladékot és a nagyvárosokban is gond nélkül közlekednek, de a hallgatóságot nem győzte meg. Azt ugyan elismerte, hogy a tetemek bűzlenek, de mint mondta „a szövetkezethez és állattartáshoz szokott falusi embereket ez nem zavarhatja.” A falusi embert nem zavarja a bűz? Erre a következtésre jutott az a pozsonyi szakértő is, aki az Asanáciá kérésére kidolgozott egy hatástanulmányt. Ebből a cég képviselője részleteket olvasott fel a felháborodott jelenlévőknek. A dolgozatban egyebek között az áll, hogy Kiscéténybe Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Trencsén, és Besztercebánya megyéből szállítanák az állati eredetű hulladékot - összesen mintegy 16 ezer tonnát évente. Ä dolgozat szerzője, Iveta Drastichová úgy véli, a környéken élőket nem fenyegeti fertőzésveszély, mert a hulladékot zárt csarnokban fogják tárolni, az autókat és a rámpákat pedig mossák és fertőtlenítik. Ami a folyamatos bűzt illeti, a szakember szerint „a kiscétényiek ritkán fogják érezni, mert az a széliránytól függ, és a szél általában a falutól a leendő hulladéktároló felé fúj, különben is a tároló és a falu között ott a szövetkezet, ahol szintén bűz van”. Azt, hogy a bomló tetemek szaga mennyire zavarhatja az embereket, a szakember azzal a megállapítással intézte el, hogy az ebből eredő stresszt nehéz meghatározni. Végül a szerző megállapítja, hogy az emberek ellenkezése csak a tájékozatlanságukból ered, „ha kellő felvilágosítást kapnak, és munkahelyek létesülnek a hulladéktelepen, a végén üdvözölni fogják ezt a befektetést” - olvasott fel a szakdolgozatból az Asanácia képviselője. A kívánt hatás azonban egyelőre elmaradt, a jelenlévők kikérték maguknak, hogy hülyének nézzék őket. „Valakit jól megfizettek, hogy ezt leírja, de az biztos, hogy ez az állítólagos szakember nem tudja megkülönböztetni a dögöt a trágyától. Viszünk neki mind a kettőből, hadd szagolja” - mondta indulatosan az egyik kiscétényi lakos. A lapásgyarmati polgár- mester arra az esetre figyelmeztetett, amikor a falujában három éve kinyílt egy állati eredetű hulladékot szállító autó alváza, és több ezer liter vér ömlött az útra, szivárgott a ku- takba. „Napokig takarították a tűzoltók, és még hetekig lehetett érezni. Ez bármikor megtörténhet, ezét az ilyen hulladéknak semmi helye lakott terület közelében” - érvelt Ľuboš Kolárik. Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy ma már nincs olyan mértékű állattenyésztés, mint régen, az elhullott állat is kevesebb, ezért a tetemeket hetekig tárolnák a faluban, amíg megtelne egy konténer, amit a zsolnai kafüériába szállítanak. Az Asanácia Rt., képviselője mindenre csak azt válaszolta, a jelenlévők nincsenek tisztában a mai modem, és mind környezetvédelmi, mind egészségügyi szempontból biztonságos technológiákkal. Végül elismerte ugyan, hogy mint pog- rányi önkormányzati képviselő megérti az érintett falvak lakóinak ellenkezését, de mint az Asanácia képviselője, ragaszkodik a hulladéktárolóhoz. Senki sem mer ujjat húzni velük A folytatás az ügyészség döntésétől függ - ha a vádhatóság úgy dönt, hogy a működési engedélyt csalással szerezte az Asanácia Rt., mert a falu kollaudációs határozata annak kiadásakor még nem létezett, akkor újra kell kezdeni az engedélyeztetési eljárást. A helyi önkormányzat megteheti, hogy nem járul hozzá a dögraktár üzemeltetéséhez, ám az állategészségügyi felügyelet szerint tulajdonképpen nincs is beleszólása a dologba. „A veszélyes állati eredetű hulladék tárolásának engedélyeztetése az állami hatóságok kompetenciájába tartozik, ha a kérvényező eleget tesz a biztonsági, környezetvédelmi és egészségügyi előírásoknak, a helyi önkormányzatnak nincs beleszólása a tevékenységébe” - válaszolta megkeresésünkre Paulina Komáro- vá, az Állami Állat-egészségügyi és Élelmiszer-felügyelettől. A jelek szerint az Asanácia és az N-Adova, tevékenységébe senkinek sincs beleszólása, vagy mindenkinek ahhoz fűződik érdeke, hogy szemet hunyjon. A dögtározó működési engedélyét kiadó állami élelmiszerfelügyelet a mező- gazdasági minisztérium hatáskörébe tartozik, és a jelenlegi mezőgazdasági miniszter, Ľubomír Jahnátek bátyja 2005-ig szintén az N-Adova társtulajdonosa volt. A cég ügyvezető igazgatója, Eugen Arvay komoly befolyással rendelkezik Nyitrán, sikerült azt is elfogadtatnia a helyi képviselőkkel, hogy csak altkor állítja le a kafiléria működését, ha a város félmillió euróért megvásárolja a háromhektáros ingatlan felét, a másik felét pedig két és fél millióért tíz évre bérbe veszi. Ennek két éve, a hulladékégetést abbahagyták ugyan Köröskényben, de a tetemeket a mai napig ott tárolják. A városháza elöljárója, Igor Kršiak megkeresésünkre azt mondta, tudomása szerint március vége óta nem raktároznak állati eredetű hulladékot a volt kö- röskényi kafiléria területén, értesüléseink szerint azonban ennek pont az ellenkezője igaz. Az Asanácia képviselője, Ladislav Frištyk a kiscétényi lakossági fórumon sem akart válaszolni arra a kérdésre, hol raktározzák most az dögöket. A dolgot senki nem is bolygatja, mert a város úgysem tud mit kezdeni a kafilériával. Először a helyi közterület-fenntartó vállalatot akarták odaköltöztetni, de kiderült, hogy a hóeltakarító és utcaseprő gépek nem fémek át az üzembe vezető hídon. Tavaly arról beszélt a nyitrai polgármester, hogy egy szaud-arábiai befektető aqua- parkot épít a dögfeldolgozó helyén, de az arab sejk azóta sem érkezett meg a beharangozott tárgyalásra. Az édesanya bízik benne, hogy nem terjed tovább a kór és megmenthető a kisfia beteg szeme, kislánya pedig jobban lesz a szívműtét után Fél éven belül két csapás érte a családot - mindkét gyerek beteg T Mária Benjáminnál és a kis Noémivel (A szerző felvétele V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. Nincs is annál fájdalmasabb dolog, mint amikor egy anyának szembesülnie kell a ténnyel: gyermeke súlyos beteg. A hárogyermekes Szalay Máriának ráadásul néhány hónap leforgása alatt kétszer kellett megtapasztalnia ezt a szörnyű érzést. Az addig teljesen egészségesnek tűnő hároméves Benjáminnál idén januárban diagnosztizálták a retinoblasztó- mát, az öthónapos Noémiről pedig a napokban derült ki, hogy a szívbillentyűivel van gond, és műtéti beavatkozásra szorul. „Januárban, egy szombati napon, amikor felkapcsoltam a villany, azt vettem észre, hogy Benjamin szeme olyan furcsán világít, szinte átlátszó volt a szemgolyója - meséli az édesanya. - Hétfőn elvittem a szemorvoshoz, aki azonnal Pozsonyba utalt a kramárei gyermekklinikára. Januárban és februárban két kemoterápiás kezelést kapott, amivel stabilizálták az állapotát. Csontvelőmintát is vettek tőle, az szerencsére negatív volt. A rendszeres, hathetenkénti ellenőrzésekre viszont mindig úgy megyünk, hogy előtte elvégeztetjük a belgyógyászati kivizsgálásokat, mert ha rosszabbodna a helyzet, azonnal műteni kellene. El kellene távolítani a beteg szemet, csak ezzel lehet ugyanis megakadályozni a kór továbbterjedését.” A kisfiú rosszul bírta a kemoterápiás kezeléseket, utánuk sokat hányt, legyengült, étvágytalan volt. Most már szerencsére ismét jól eszik, fájdalmai sincsenek. Édesanyja szerint azt sem venni észre, hogy a beteg szeméve nem lát, nem ütközik neki a tárgyaknak. Mária azonban minden soron következő ellenőrzés előtt szorongva gondol arra, milyen eredményeket hoz a vizsgálat. A napokban aztán újabb csapás érte az asszonyt. „Alig egy hete Noémi belázasodott, elkékült, és a körzeti orvos kórházba utalta - mondta Mária. - Itt a tüdőröntgen mellett ulrahang- és EKG-vizsgálatot is végeztek, így derült ki a szívritmuszavar, és az, hogy valami gond van a szívbillentyűivel. A pontos diagnózist még nem tudni, Pozsonyban fogják kivizsgálni, miután befejeződik az antibiotikus kezelés. Azt azonban az itteni orvosok is elárulták, hogy műtéti beavatkozásra lesz szükség.” A három gyerekét egyedül nevelő édesanya egyre nehezebb anyagi helyzetben van. Gondot jelentenek számára a pozsonyi utazások, ezért egyrészt olyan támogatót keres, aki szükség szerint fel tudná őket vinni a kezelésekre. „Gyakorlatilag a gyermekgondozási segélyből és a családi pótlékból élünk és Benjamin kezeléséhez a beteg gyerekek családját támogató Dobrý anjel alapítványtól kapunk némi segítséget - árulta el. - Amikor a kisfiúval Pozsonyban vagyok a kórházban - egy-egy ellenőrzés alkalmával ugyanis csütörtöktől szombatig kell ott lennünk -, a kicsire a húgom vagy a barátnőm vigyáz, a kilencéves Szandrát pedig egy kedves hölgyre tudom bízni, aki abban az iskolában dolgozik, ahová a nagylányom jár.” Minden támogatást szívesen fogad a család, legyen az akár anyagi (számlaszám: 12956341/5200), akár egy- egy pozsonyi útjukat megoldó segítség. Mi a retinoblasztóma? A retinoblasztóma a rák egy rendkívül ritka fajtája, amely a szem ideghártyáját támadja meg. A betegség gyermekkorban jelentkezik, főleg csecsemőknél, ritkábban 3-4 éves gyerekeknél. Egy- és kétoldali fajtája létezik, a kétoldali túlnyomórészt örökletes betegség és génhibára vezethető vissza. Tünetei a pupilla területének sárgás-fehér visszfénye, az ún. macskaszem, a kancsalság, a szemrezgés. Kezelése a kezdeti stádiumban lézerrel történik, később sugár- vagy kemoterápiával, ületve műtéti úton, a szemgolyó eltávolításával. Magyarországon évente 4-5 esetet regisztrálnak, (i, vkm)
