Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-04 / 103. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 4; Közélet 3 Több éve érvényes tendencia, hogy a magyar tannyelvű iskolák diákjai jobb átlageredményeket érnek el szlovákból, mint a szlovák osztályok Magyarból visszaestek, szlovák nyelvből tartják tudásszintjüket a diákok Pozsony. A kilencedikesek idei tesztelésének egyetlen meglepetése, hogy a magyar iskolák tanulói alaposan leromlottak magyar nyelvből és irodalomból. A szlovák teszteket ismét jobb eredménnyel zárták, mint a szlovák tannyelvű iskolákba járó gyerekek. VERES ISTVÁN Majdnem kilenc százalékos romlást mutatnak a Tesztelés 9 (korábban Monitor) magyar nyelvi és irodalmi tesztjeinek idei eredményei a tavalyiakhoz képest. Míg 2011-ben átlagban 65,2 százalékos sikerességgel oldották meg a feladatokat a diákok, idén már csak 56,4 százalékos ádageredményt jegyeztek az Oktatásügyi Szabványosított Mérések Nemzeti Intézetének (NÚCEM) munkatársai. Kevés a kiemelkedő eredmény Míg matematikából és szlovákból itt-ott azért születtek 80 százalék feletti eredmények, magyarból csak egyetlenegy hazai intézmény, a pozsony- püspöki alapiskola tudta átlépni ezt a határt: az ottani kilencedikesek 80,7 százalékos sikerességgel végeztek magyarból. Több éve érvényes tendencia, hogy a magyar tannyelvű iskolák diákjai jobb átlageredményeket produkálnak a szlovák nyelvi és irodalmi tesztek megoldásánál, mint a szlovák osztályok. Itt persze fontos megjegyezni, hogy a szlovák és a magyar tannyelvű iskolák számára eltérő feladatsorok készülnek, tehát a szlovák és a magyar diákok nem ugyanazokat a teszteket oldják meg. Az említett tendencia viszont tovább folytatódik: idén a magyar osztályok 59,4, míg szlovák évfolyamtársaik csupán 54,5 százalékban voltak sikeresek szlovák nyelvből és irodalomból. A magyar kilencedikesek szlováktudása a tesztek eredményei alapján stagnál: a tavalyi 59,3 százalékos országos átlag idén egy tizednyit javult, ami messze nem számít mérvadónak. Nyolcvan százalék feletti eredménnyel itt már hat magyar iskola is büszkélkedhet - a legtöbb közülük Nyitra megyében található. Az eredményeket értelmezni kell A Tesztelés 9 eredményei alapján semelyik iskoláról nem állítható, hogy színvonalasabb vagy ellenkezőleg, kevésbé színvonalas oktatást nyújtana, mint valamelyik másik iskola. Ezek az eredmények ugyanis gyakran csak egy sor más adattal összefüggésben értelmezhetők, figyelmeztetnek a szervezők. Előfordul például, hogy egy-egy iskola kiemelkedően magas vagy feltűnően alacsony eredményének az oka a tesztelésben részt vett diákok alacsony száma. Több iskolában (szlovák tannyelvűekben is) előfordult például, hogy a Tesztelés 9-ben csak két diák vett részt, az intézményt neve mellett feltüntetett adat tehát gyakran nem „egy osztályra való”, hanem csupán néhány tanuló eredményeiből állt össze. A matematikatesztek idén országos viszonylatban jobban sikerültek, mint tavaly. 2011- ben 52,9-es, idén 57,5-ös országos átlageredmény1 született, a diákok tehát majdnem öt százalékpontot javítottak a 2011-es eredményeken. A nyolcvan százalékos határt itt a magyar iskolák közül csak háromnak sikerült átlépnie: a féli- nek, a pozsonypüspökinek és az érsekújvárinak. A Tesztelés 9 nevű országos A magyar tannyelvű iskolákban 2874 diák kapcsolódott be a tesztelésbe (Peter Žákovič illusztrációs felvétele) alapiskolai tudásszint-felmérőt Szlovákiában március 14-én írták a kilencedikesek. 1449 alapiskola 43 515 diákja vett részt a tesztelésben, vagyis majdnem kétezerrel kevesebben, mint tavaly. A magyar tannyelvű iskolákban 2874 diák kapcsolódott be a tesztelésbe, az ukránok közül pedig 35-en. A Tesztelés 9 célja, hogy képet adjon az alapiskolák végzőseinek tudásszintjéről, és kiindulópontot nyújtson az egyes oktatási intézményeknek az esetleges hiányosságokat illetően. A NÚCEM az eredmények kiértékelése mellett javaslatokkal látja el az iskolákat az egyes tantárgyak oktatási színvonalának javítása érdekében. A teszteken 90 százalék felett teljesítő diákok automatikusan felvételt nyernek a középiskolákba. A legjobban teljesítő magyar iskolák Matematika Szlovák nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Község/iskola százalék Pozsony megye (4) Fél 83,9 Pozsonypüspöki 80,8 Pozsony, Duna utca 79,0 Nagyszombat megye (35) Nagymácséd 82,3 Bős 79,9 Dunaszerdahely, Vámbéry 76,7 Nyitra megye (52) Léva 84,2 Érsekújvár 81,7 Kéty 81,4 Besztercebánya megye (14) Losonc 70,2 Gesztete 62,9 Sajógömör 61,3 Kassa megye (19) Kassa 77,5 Boly 73,9 Rozsnyó 67,9 Pozsony megye (4) Fél 86,5 Pozsonypüspöki 80,4 Pozsony, Duna utca 67,3 Dunaszerdahely, Vámbéry 75,5 Nagymácséd 74,2 Baka 73,3 Nyitra megye (52) Tardoskedd 80,8 Érsekújvár 80,6 Kéty 77,9 Besztercebánya megye (14) Sajógömör 68,7 Ipolynyék 64,3 Losonc 58,3 Kassa megye (19) Kassa 76,3 Szádalmás 66,8 Buzita 63,3 Pozsony megye (4) Pozsonypüspöki 80,7 Fél 64,9 Pozsony, Duna utca 63,7 Nagyszombat megye (35) Tallós 78,3 Felbár 77,3 Dunaszerdahely, Vámbéry 72,7 Nyitra megye (52) Ógyalla 74,5 Érsekújvár 72,3 Léva 72,0 Besztercebánya megye i 14) Ipolynyék 64,0 Tornaija 59,9 Losonc 54,7 Kassa megye (19) Kassa 62,5 Boly 61,1 Buzita 60,5 Megjegyzés: A zárójelben található adatok az adott megye magyar iskoláinak számát jelentik. A szlovák-magyar összevont iskolák adatait a táblázat nem tartalmazza. Forrás: NÚCEM Község/iskola százalék Község/iskola százalék Az alapiskolák azt szeretnék, ha két hónappal kitolnák a Tesztelés 9 időpontját Újra kötelező lehet a középiskolai felvételi Ördögi kör: mindenki a másikra mutogat Nem vizsgálják ki Richter gyanús diplomáját ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A kormány kinevezése óta szinte nem telik el nap anélkül, hogy az oktatásügyi miniszter ne állna elő valamilyen új ötlettel. Dušan Čaplovič legutóbb azt mondta: ismét kötelezővé tenné a középiskolai felvételi vizsgákat. „Úgy vélem, senkinek sem ártanak” - tette hozzá. A miniszter szerint a változtatást már a jövő iskolai évtől be lehetne vezetni, előtte viszont egyeztetni szeretne a kérdésről a pedagógusokkal. Čaplovič elképzelései szerint a középiskolai felvételi nem csak egy teszt megírásából állna: a felvételiző emellett egy személyes beszélgetést, „felvételi interjút” is abszolválna. „A teszt nem árul el mindent. Én mindig figyelembe vettem a beszélgetés eredményét is” - fejtette ki a tárcavezető. Jelenleg csak a legelitebb Čaplovič terve szerint a felvételiző a teszt mellett egy személyes beszélgetést, „felvételi inteijút" is abszolválna. középiskolákban - ahol a legnagyobb a túljelentkezés - rendeznek felvételit, egyre több iskolába lehet bejutni az alapiskolai bizonyítvány vagy a -jó eredménnyel zárult Tesztelés 9 alapján. Mivel évről évre csökken az alapiskolai végzősök száma, viszonylag sok középiskola a rosszabb átlagú tanulókat is felvételi vizsga nélkül felveszi. Az iskolaigazgatók nem lelkesednek Čaplovič aktuális ötletéért, szerintükjobb lenne, ha minden intézmény maga határozná meg, milyen feltételrendszer szerint veszi fel az érdeklődőket. Emellett a gyenge színvonalú középiskolákban - ahova szinte bárki bekerülhet - nem is lenne sok értelme a felvételik ismételt bevezetésének, mivel ezek eredményétől függetlenül úgyis minden érdeklődő előtt nyitva maradna az ajtó. Az iskolák annak örülnének, ha a kilencedikesek országos tesztelését későbbi időpontra sikerülne csúsztatni. Szerintük a március túl korai - májusi időpontot javasolnak -, a tesztek megírása után ugyanis sokkal nehezebb az osztályokban fenntartani a rendet, állítják a pedagógusok. A tanulókat ugyanis már szinte lehetetlen motiválni, hiszen a tesztelés után általában biztosak lehetnek abban, hol folytatják tanulmányaikat. Čaplovič azt javasolja a középiskoláknak: a felvételnél vegyék figyelembe a kilencedikes év végi bizonyítvány jegyeit is. „Ez arra fogja motiválni a gyerekeket, hogy közvetlenül az iskola befejezése előtt is tanuljanak még” - véli a miniszter. (MSz) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Valószínűleg nem fognak az illetékesekutánajámi Ján Richter munkaügyi miniszter gyanús Be. diplomája ügyének. A Sme napilap információi szerint Richter olyan szakon szerzett alapfokú jogi diplomát, amelyre nem volt akkreditáció- ja a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemnek, ahol távúton tanulmányait folytatta. Richter állítása szerűit az ügy az egyetemre tartozik, ő már nem emlékszik a részletekre. Az egyetemek besorolásáról és a szakok akkreditációjáról döntő Akkreditációs Bizottság szerint ők mindaddig nem léphetnek, amíg erre nem kapnak felszólítást az oktatásügyi tárcától. Dušan Čaplovič miniszter erre nem készül, s azt állítja, a bizottság lépjen maga, ha akar. Čaplovič emellett úgy látja, a Richter-diploma története az egyetem ügye. Az intézmény jelenlegi vezetése azt állítja, minden rendben, az előírásoknak megfelelően zajlott, az akkori rektor- aki 10 éve még másként vélekedett -, most azt mondja: már nem emlékszik az ügyre. A miniszter 2002-ben szerzett alapfokú diplomát, később magiszteri és kisdoktori jogi diplomát is szerzett - utóbbit részben úgyszintén furcsa körülmények között. (MSz)