Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-25 / 120. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 25. Vélemény És háttér 7 Ha mindezt összeadjuk, megtudjuk, mibe is kerül a honatya (honleány)... Jutalom, bér, juttatás Amolyan populista, inkább a választási időszak végére való játék a képviselőijavadalmazás boncolgatása, esetleg a béren felüli juttatások megadóztatása, mégis most jelent meg a javaslat. LOVÁSZ ATTILA Méghozzá kormánypárti körökből, úgy, hogy a szlovák sajtó teljes egésze a képviselő hibákkal teletűzdelt nyilatkozatát minden kontroll nélkül átvette. Idézzük az alaphír második bekezdését: ,A háromezer eurós képviselői fizetés egy része adómentes, s bár költségtérítésre való, jelenleg a honatyák jövedelmének jelentős része.” Eddig az idézet, s most nézzük meg, mi a valóság. A képviselői bér 2009 euró. Bérnek tekintjük még a parlament elnökének (498 €), alel- nökeinek (332 €), a bizottságok elnökeinek (166 €) és alel- nökeinek (83 €) pótlékait. Mindezekből ugyanis a nevezett tisztségviselők adóznak és járulékokat fizetnek. A pozsonyi képviselők költségtérítési átalánya - nem bére - az átlagbér 1,8-szorosa, a fővároson kívülieké 2,1-szerese. Nos ez az az összeg, aminek adózásáról beszélnek mostanában, s amire visszatérünk. Minden képviselőnek jár - akármennyi-asszisztens: össz- javadalmazásuk nem haladhatja meg a képviselői bér 80 százalékát (ez nagyjából 1600 €). A költségek a parlament költségvetését terhelik. A képviselőnek jár iroda, aminek költsége (akárhány irodát tart is fenn a honatya) nem haladhatja meg a 896 eurót. Ezt is a költségvetés állja. Ezenkívül a honatyák napi 10 euróért üdülhetnek Častán - amit nem sűrűn vesznek igénybe. A tömegközlekedési eszközökön (vonat, városi közlekedés) ingyenesen utazhatnak, ennek értékét nehéz kiszámítani. A mandátum kezdetén minden honatya kap egy 1200 eurós laptopot, nyomtatóval, amit nem kell visszaszolgáltatnia. A vidéki képviselők térítés nélküli lakhatást kapnak Pozsonyban. Nos, ha mindezt összeadjuk, megtudjuk, mibe is kerül a honatya (honleány), de bérről csak az első tételnél és a tisztségért járó pótléknál beszélhetünk. Az a bizonyos költségtérítésátalány (szlovmagyarul: paušál), aminek adózásáról beszélünk, néhány szépséghibával rendelkezik. A képviselő legnagyobb kiadásait a költségvetés állja: lakhatás, asszisztens, műszaki felszerelés. Utazás esetén a képviselő kaphat napidíjat - de ez minden alkalmazottra vonatkozik. Ezek után kérdés: mi mindenre használhatja fel a képviselő a közel 1600 eurós nem bér jellegű juttatást? Fizethet belőle szakértőket, pl. meghívhatja tárgyalópartnereit ebédre. Tankolhat a kocsijába, ha már vonattal nem győzi. És sorolhatnánk. Amennyiben valóban a munkájához szükséges mozgást, információkat, felkészülést szolgálja az összeg, akkor költségtérítés, és mint olyan, nem adóköteles. A költség költség, a bér pedig bér. Tiszta helyzet. Csakhogy az átalányokkal úgy vagyunk, hogy vagy arra megy, amire adják, vagy nem. Az igazságos és átlátható megoldásokból kettő van. Az egyik: adóztassuk meg az átalányt, de akkor a bér nem 2009 euró, hanem 3600. Punktum. Van, aki sokallja, de azt is írjuk le, az ország első 150 emberéről van szó. Olyanokat kell választani, akiket megillet ekkora juttatás. A másik, valamivel igazságosabbnak tűnő megoldás a 2009 eurós bér melletti számlakötelezettség, még az ún. reprezentációs költségeknél is. Pontosan látható, mire költ a honatya: szakértőre, kocsmára, tárgyalásra, utazásra, irodai papírra, USB-csatlakozásra, miegymásra. Mint mi mindannyian, akiknek egyáltalán van lehetőségünk költségelszámolásra. A béréből meg éljen. Tiszta ügy. És a 2000 eurós bérre ne mondjuk, hogy sok - legalábbis ha azt akarjuk, hogy a parlamentben elitek üljenek. Ha valódi elitek, akkor még azt is leírhatjuk: olcsójánosok. Az viszont igaz, hogy tiszta játékszabályokkal kell játszaniok. Mert így tisztességes.- Fogd fel a fuldoklásod felkészítő edzőgyakorlatnak a közeljövő gazdasági helyzetére! (Peter Gossónyi rajza) Az üzenet egyértelmű: azt csinálunk, amit akarunk, ebbe senki se üsse bele az orrát Kit zavarnak a kamerák? MÓZES SZABOLCS Jött egy melós, szétrakta a létrát, felmászott rá, lecsavarozta a kamerát a falról, pózolt vele egyet a fotósoknak, majd elment. Természetesen nem egy szürreális kelet-európai film első filmkockáiról van szó. Egy szerdai történésről. Pavol Paška házelnök pár hetes ténykedés után úgy döntött, leszerelteti a képviselői jelenléti ívek felett elhelyezett biztonsági kamerát. Merthogy ez méltatlan a parlamenthez. A kamera másfél évvel ezelőtti felszerelésének oka is egyébként ugyanez volt: a parlamenthez méltatlan dolgok. Egy bizonyos Ján Slota nevű képviselő úgy döntött, az ellógott ülésekért is szeretne fizetséget kapni - merthogy ez elvileg nem jár -, ezért utasította Rafael Rafaj nevű számysegéd- jét, írja őt alá az íveken. Az eset 2008-ban történt, amikor a Tisztelt Házat a fentebb említett Paška vezette, ám az ügy, koalíciós képviselők érintettsége miatt, el lett kenve. Mivel mostantól nincs kamera, az új sloták és rafajok lebuk- tatása ismét nehezebb lesz. Persze, ne legyünk naivak, politikai akarat híján száz kamera sem sokat segít, ám nem lehetne olyan könnyen eltussolni egy újabb botrányt. Ami pedig a „kamerátlanítás” hivatalos indokát illeti: a parlamentben gyakorlatilag csak pisilni lehet anélkül, hogy az embert ne rögzítse egy biztonsági kamera. És újabban - ismét - képviselői jelenléti ívet aláírni. Avagy a többi mozgóképrögzítő eszköz nem teszi a képviselői munkához méltatlanabbá a parlamentet, csak ez az egy - a smeres házelnök szerint. Pont az az egy. Kit zavar akkor a kamera? Élünk a gyanúval, hogy azt, aki a 2008-ashoz hasonló esetek megismétlődésétől tart. Avagy azt, aki elvből nyúl hozzá elődje kis „szimbolikus” lépéseihez. Közben pedig lehet, hogy a kamera a saját rossz lelkiismeretét is bántja, vagy mondjuk úgy: saját négy évvel ezelőtti ballépését próbálja utólag kacifántos módon legalizálni. Csak kár, hogy közben a választó- polgár érdeke kerül vakvágányra: merthogy jogunk van hozzá, hogy tudjuk, ki az, aki valóban részt vesz az üléseken, s ki az, aki csalás útján jut hozzá fizetéséhez. KOMMENTÁR Szlovák papagájok MOLNÁR IVÁN Aki arra számít, hogy a második Fico-kormány gazdaságpolitikája ugyanolyan kiszámíthatatlan lesz, mint Robert Fico első regnálása idején, „kellemesen” csalódhat. Egyelőre minden jel arra utal, hogy a most beiktatott kabinet gazdaságpolitikája az egyik legkiszámíthatóbbnak bizonyul majd az összes eddigi kormányéhoz képest. Hogy ez pozitív hírnek számít-e, az viszont erősen kétséges. Fico kiszámíthatósága ugyanis nem az általa vallott politikai értékek következetes végrehajtásában rejlik. Pártja, a Smer ugyan baloldaliként határozza meg önmagát, de éppüyen könnyen nevezhetnék magukat jobboldalinak is. A lényeg tudniillik az elvek rugalmas változtatása, attól függően, épp mire van igény a választók körében. Egyetlen valós céljuk ugyanis a népszerűség fenntartása. Fico ennek érdekében bármire képes, viszont már az első kormányzása idején bebizonyította, hogy elvtelenségénél csak az ötlettelensége nagyobb. Szerencséjére ezúttal olyan kedvező nemzetközi helyzetben vette át az ország kormányzását, amelyben nem kell messzire mennie a populista ötletekért. Fico kiszámíthatósága épp abban rejlik, hogy a várható gazdaság- politikai lépéseinek nagy része nem tőle származik. Hogy megtudjuk, mire számíthatunk a szlovák kormány részéről, elegendő megnézni, mit tesznek azok a politikusok, akiket a szlovák kormányfő példaképeinek tekint, és akiknek a szavait papagájként ismétli. Az elmúlt hetek bebizonyították, hogy Fico számára elsősorban a magyar kormányfő és a frissen beiktatott francia elnök számítanak azoknak a „világítótornyoknak”, amelyekhez igazodik. A szlovák kormányfő beiktatását követően sokan arra számítottak, hogy nem követi majd Orbán Viktor gazdasági szabadságharcnak becézett populista tobzódását, ma azonban ott tartunk, hogy a szlovák kormány, ha szalonképesebben is, de a második nyugdíjpillér ellehetetlenítésére törekszik, ágazati különadókat és bankadót vezet be, miközben a takarékoskodásról egyre kevesebb szó esik. Mindezt ugyanazokkal a hazugságokkal fűszerezik, mint amivel Orbán élt, azt vallva, hogy a gazdagok, a multik, a bankok is vegyék ki részüket az állam- háztartás rendbehozatalából, elhallgatva, hogy az összes ilyen populista felindultságból elkövetett adókivetést végeredményben úgyis a lakosság fizeti meg. Ficóéknak persze nincs önálló véleményük az eurózóna jövőjét illetően sem. Francois Hollandé beiktatása a szlovák kormány számára így soha jobbkor nem jöhetett volna, hiszen az új francia elnök kellőképp baloldali és kellőképp populista ahhoz, hogy Fico gondolkodás nélkül kövesse. Épp ezért, ha azt szeretnénk tudni, mire is számíthatunk a szlovák kormány részéről az elkövetkező időszakban, elég lesz figyelemmel kísérni Orbán és Hollandé legvadabb nyilatkozatait. Ha arról van szó, hogyan lehet egy országot tönkretenni úgy, hogy közben növeljük a népszerűségünket, Fico rendkívül jó felfogású tanulónak számít. FIGYELŐ A homofóbia ellen az EP Az Európai Parlament (EP) Strasbourgban nagy többséggel elfogadott, többpárti kezdeményezésű határozatban ítélte el a homofó- biát, a szexuális orientáción és nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetés megnyilvánulásait. Az állás- foglalásban az EP mélységes sajnálatának adott hangot amiatt, hogy még nem mindig tartják teljes mértékben tiszteletben a leszbikusok, homoszexuálisok, biszexuálisok és transzszexuálisok (LGBT) alapvetőjogait. „Olyan elfogadó társadalmi környezetet kell kialakítani Európában, amely tiszteli a másságot. Ebben a politikai szereplőknek, a médiának, az oktatásnak is nagy szerepe van - hangsúlyozta Göncz Kinga szocialista európai parlamenti képviselő a kérdésről folytatott vitában. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió olyan értékközösség, amely az egyenlőségen, a diszkriminációmentességen, az emberi méltóság tiszteletén alapul. „Ez mégsem adatik meg mindenkinek -jegyezte meg. - A melegek jogainak a biztosítása terén is bőven van tennivalónk. Még mindig nem sikerült elfogadnunk az Európai Unió horizontális antidiszk- riminációs irányelvét, amely mindenki számára széles körben garantálná a megkülönböztetéstől való mentességet. Nem biztosított az azonos nemű párok szabad mozgása, mivel a kapcsolatok legalizálásának kölcsönös elismerése sem megoldott minden tagállamban. Hiányzik a gyűlöletbeszéd, a gyűlöletcselekmények elleni EU- szintű fellépés, noha azt az Európa Tanács ajánlása is fontosnak tartja” - mondta Göncz Kinga. (MTI)
