Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-24 / 119. szám, csütörtök
18 Iskola utca ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 24. www.ujszo.com Taroltak a tavaszi történelmi versenyeken a nádszegi alapiskola tanulói „Dicsőséges tavaszi hadjárat” A POSTA HOZTA Selyés gimisek sikere Nagyváradon Kä héten belül két országos címet szereztek a fiúk: Menyhárt Máté, Menyhárt Csaba, Menyhárt Ádám és felkészítő pedagógusuk, Pint Szabolcs (Képarchívum) A komáromi Selye János Gimnázium diákjai számos Kárpát-medencei nemzetközi történelmi vetélkedő sikeres résztvevői. Mindig nagy lelkesedéssel készülnek az újabb megmérettetésre a magyarországi és más határon túli sorstársaikkal. Nem volt ez másképp idén május elején sem, amikor a XXI. Festum Varadinum ünnepség- sorozat keretében iskolánkat 2 versenycsapat is képviselte a Nagyváradi Ady Endre Líceum Euró-régiós történelmi vetélkedőjén. A patinás intézmény ezúttal a városalapító „Szent László király - Aletha Patriae” címmel szervezett vetélkedőt. Csapataink izgalommal és nagy szorgalommal készültek. Már a házi feladatul kapott korabeli helytörténeti plakátot is nagy gonddal kiviteleztük. A több hétig tartó tanulás után elindultunk felkészítő tanárnőnkkel, Dr. Deák Irénnel Nagyváradra. Igazi nemzetközi mezőny jött össze romániai (partiumi, erdélyi), magyarországi, szerbiai (vajdasági) és szlovákiai diákokból, akiket azonban szoros szállal köt össze magyarságuk. Odaérve szusszanásnyi időnk sem volt: már indultunk is a többi csapattal városnézésre. Közben szorgalmasan jegyzeteltünk, hiszen tudtuk, másnap még hasznát vesszük az új információknak. A városnézés során sok érdekességet tudtunk meg a Szent László-temp- lomról, gyönyörködhettünk a Székesegyházban, és megcsodálhattuk a kincstárát. A városnézés és egy nemzetközi hamburgerezés (egy magyar fiú segítségével egy töröktől román nyelven kértük azt az ételt, mely Németországból származik, de Amerikában lett híres) után a verseny ünnepélyes megnyitóján vettünk részt. Meghallgattuk Dr. Draskóczy István és Dr. Fleisz János történészek előadását Várad múltjáról, Szent László király történelmi nagyságáról. Szombaton kezdetét vette a nagy megmérettetés. A verseny során rájöttünk, érdemes volt figyelni az előző napi előadásokon, hisz a villámkérdések zöme Szent László király és Várad kapcsolatáról, történelméről szólt. Sok nehéz feladat és izgalom után a többórás versenyvégéhez értünk. A délutáni eredményhirdetés örömtelinek bizonyult, hisz iskolánk diákjai megnyerték a versenyt. Dobai Szabolcs, Deák Veronika és Lábik Nikolett a tavalyi siker után ismét az 1. helyen végzett. Szintén tiszteletre méltó 7. helyet ért el Dolník Judit, Bauer Réka és Duba Gergely. Miután elbúcsúztunk régi és új ismerőseinktől, boldogan indultunk haza. Két ilyen fárasztó nap után az út jelentős részét már átaludtuk, nem csoda, hogy nyertes plakátjainkat valahol az úton elhagytuk. A verseny során szép élményekkel gazdagodtunk, sok barátot szereztünk, jól éreztük magunkat. A nagyváradi történelemverseny maradandó emlék marad mindannyiunk számára. Dolník Judit, III.A A Nádszegi Magyar Taní- tási Nyelvű Alapiskola „Menyhártok” csapata (Menyhárt Ádám, Menyhárt Csaba és Menyhárt Máté -VIII. B) tarolt a tavaszi történelemversenyeken. PINT SZABOLCS Az első „ütközetet” Magyar- országon, Lakitelken vívták a fiúk, Nádszegtől mintegy 300 kilométerre. A „Hadak Villáma” elnevezésű Kárpát-medencei történelmi vetélkedőt a nándorfehérvári diadal 555. évfordulója alkalmából rendezték. A verseny témája Magyarország történelme volt a Hunyadiak korától a török Magyarországról való kiűzéséig, 1699-ig. Összesen 119 csapat nevezett be, s a három fordulóból álló levelezős rész után húsz csapat jutott be az országos döntőbe. Egyedüli felvidéki csapatként még éppen a huszadik helyen végezve kerültünk be. Március 12-13-án volt a döntő Magyarországon. Az utazás felért egy kalandtúrával (ez egy külön cikket érdemelne), viszont maga a verseny mindenért kárpótolt bennünket. A délutáni középdöntőben a fiúk írták a legjobb tesztet, majd másnap végig az élbolyban tanyázva végül a fantasztikus harmadik helyet szerezték meg rengeteg magyarországi iskolát megelőzve. A második „csata” helyszíne Érsekújvár volt, ahova már régi ismerősként, sőt címvédőként tértünk vissza. A tavalyi évben sikerült elhódítanunk a „Régis Hungária” országos történelemverseny első helyéért járó vándorserleget. Az idei verseny témája az Árpád-házi királyok kora volt. Május 4-én volt az országos döntő, ahol végig fej fej mellett haladva a komáromi Munka utcai alapiskola csapatával, végül óriási küzdelemben, fél pont előnnyel sikerült a címvédés. így a vándorserleg visszakerülhetett méltó helyére, iskolánk gyűjteményébe. A tavaszi hadjárat harmadik, egyben utolsó állomása Duna- szerdahely volt május 18-án. A Katedra folyóirat hagyományos történelemversenyére, melynek témája a honfoglalás és az Árpád-kor történelme volt, idén 61 csapat nevezett be. A levelező fordulók után 13 csapat kapott meghívást az országos döntőbe. Itt már nagyon készültek ránk a csapatok, a „Menyhártok” név hallatán már „rettegtek” ellenfeleink. Nagy riválisaink, a komáromiak itt is a nyomunkban voltak, de csak megszorongatni tudtak. Nagy csata után újabb első helyezés. Két héten belül két országos cím! Fantasztikus eredmény, nehéz lesz túlszárnyalni. Gratulálunk a fiúknak a ragyogó sikerekhez. A LEGGYAKRABBAN FELTETT KERDESEK A WALDORF-PEDAGOGIAVAL KAPCSOLATBAN - 2. RÉSZ A Waldorf-pedagógián alapuló oktatás egyenlő hangsúlyt helyez a gyermekek és az ifjak értelmi, művészi, gyakorlati és szociális képességeinek fejlesztésére (Képarchívum) A Waldorf-pedagógia most ismét „benne van a levegőben”. Sokakat érdekel, sokan szeretnének még többet tudni róla, néhányan téves információk alapján ismerni vélik. Rendszeresen jelentkező összeállításunkban a legfontosabb jellemzőket szeretnénk bemutatni. Mi a fő különbség a Wal- dorf-iskolák és a hagyományos iskolákközött? A Waldorf-pedagógián alapuló oktatás egyenlő hangsúlyt helyez a gyermekek és az ifjak értelmi, művészi, gyakorlati és szociális képességeinek fejlesztésére. A diákok első osztályos koruktól két idegen nyelvet tanulnak. A lányok és fiúk egyaránt körnek, horgolnak, varrnak a kézimunkaórákon, és kalapálnak, reszelnek, csiszolnak a kézműves órákon. Az osztályok minden tanév végén egy- egy színdarabot adnak elő. A nyolcadik és a tizenkettedik év végén egyénenként elmerülnek egy általuk szabadon választott bármilyen témában, s annak előadására elméletben és gyakorlatban is egyaránt készülnek. Eközben szem előtt tartják, hogy elsősorban nem a végeredmény a fontos, hanem az odáig vezető „út”. Mit jelent az életkornak megfelelő oktatás a Waldorf- iskolákban? Rudolf Steiner munkássága során egészen mély emberismeretre tett szert, amit többek között a pedagógiában is kiválóan lehet hasznosítani. Számos tanítását azóta igazolták is a kutatások. Nem mindegy, hogy a fogváltás előtt, a fogváltás és a nemi érés között és a nemi érés után mit tanítunk és hogyan. Sőt, az egyes életévekre is le lehet ezt bontani. Talán több szülő tapasztalta már, hogy gyermekét alig érdekli az iskolai tanulás. A Waldorf-isko- lákban is előfordul ilyesmi, de sokkal kevésbé jellemző. Ennek fő oka, hogy a részletekbe menő emberismeret alapján végzik az oktatást. Például nem akármikor fogékony a gyermek a mechanikai törvények megismerésére vagy az emberről szóló biológiai ismeretekre. Mindent akkor kell hallania és tanulnia, amikor lelkileg éretté válik ezek bizonyos szintű befogadására. Ha idő előtt tanítjuk nekik, még ártunk is a lelki-tudati fejlődésnek. Ha túl későn, akkor lehetőségeket mulasztunk el. Hogyan követik a Waldorf- iskolákban a természeti ritmusokat? A Waldorf-pedagógiában mindent a valóságos természeti környezetben ismertetnek meg a tanulókkal; nem képek vagy film segítségével. Minden iskolában vagy osztályban van egy ún. évszakasztal, amelyen mindig az aktuális természeti történések követhetők nyomon a természetben gyűjtött termések, színes selymek, nemezfigurák segítségével. Az évkör történéseire vannak ráfűzve az ismeretek is, és szépen, időt szánva rá megülik az ünnepeket. Csak a nagyobbakat említve: Mihály-nap, Már- ton-nap, adventi kert, húsvét, Szent Iván-éj. Lehetőség szerint az iskola saját kis kertjében kerti munkákkal egybekötött növénytermesztés is folyik. így eleve könnyebben meg is tanulhatók, követhetők a természeti tények, másrészt a világ és a természet szerete- tét ilyen módon könnyebben lehet érlelni a gyermeki lelkekben. Ez jó alap a környezetbarát nevelésre is. A Waldorf-iskolákban szabadon vannak hagyva a gyerekek? A tévedés onnan adódik, hogy a német nyelvben szabad iskoláknak nevezik a Waldorf- iskolákat, és ez a gondolkodás szabadságára utal. A viselkedés terén a Waldorf-iskolák többségére inkább nagyfokú fegyelem a jellemző, mert sosincs üresjárat. Két tevékenységet például egy közösen énekelt, jelzésként szolgáló rövid dalocska köt össze, miközben nincs idő és mód „rendetlenkedni”. A gyermekeket nem engedik szabadjára, hanem az egész nevelést és oktatást úgy irányítják, hogy a gyermekből a későbbiekben kreatív és gondolkodó felnőtt legyen, aki lehetőleg szabadon dönt mindenben. Ezt például úgy érik el, hogy a történelemtanítás során jelentős történelmi eseményeket különböző szemszögből mutatnak be. így a gyermekeknek alkalmuk nyílik elsajátítani egy tárgyilagos, sokoldalú és nyitott hozzáállást, ami szükséges ahhoz, hogy felnőtt korukban szabadon és ne valamely nézet hatására alkossanak véleményt. Miért nincs osztályzás? Mi motiválj a a gyerekeket? Az emberi faj legfontosabb mozgatórugója a táplálékszerzés és a fajfenntartás után a tudás utáni vágy. Ha ez nem így lenne, még mindig kőbaltával ügyködnénk. A Waldorf-iskolákban az egészséges kisgyermekben meglévő természetes érdeklődést és az életre való rá- csodálkozást, kíváncsiságot tartják fenn. A büntetés-jutalmazás és a becsvágy felkeltése helyett arra törekszenek, hogy a tanulók soha ne veszítsék el a tudományok, művészetek és az élő valóság iránti érdeklődésüket. S végül mit ír erről Vekerdy Tamás, a híres pszichológus? „Mit mér az osztályzat? Nem méri az intelligenciát - az intelligencia fontosabb, ún. cselekvéses faktorai egyáltalán nem szerepelnek az iskolai mérlegelésben -, nem méri a kreativitásnak egyetlen tényezőjét sem (ellenkezőleg: bünteti a divergens gondolkodást), nem méri, nem jelzi előre a későbbi »beválást«. Az osztályzat egyfajta, igen szűk körű, verbális és rövid távú emlékezeti teljesítményt mér, amelynek később nincs szerepe semmiféle életpályán. Arra viszont nagyon alkalmas az osztályzás, hogy a szorongást és a jó jegyre törekvést egyszerre kiváltva csökkentse a tárgyra irányuló érdeklődést és a valódi teljesítményt.” (m)
