Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)

2012-05-02 / 101. szám, szerda

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 2. www.ujszo.com RÖVIDEN Bondék imádják Isztambult Isztambul. El van ragadtatva Isztambultól Sam Mendes rendező, aki a török nagyvárosban forgatja a 23. James Bond-filmet, a Skyfallt Dániel Craiggel a főszerepben. „Itt akartunk lenni, mert ez a legcsodálatosabb hely” - lelkende­zett Mendes. Bondot egyébként szoros kötelék fűzi Isztam­bulhoz: 49 évvel a széria második, Oroszországból szeretet­tel című epizódját részben ugyancsak a török nagyvárosban forgatták. (MTI) Világrekordot várnak a Sikolytól New York. Visszafojtott lélegzettel várja Edvard Munch norvég festő Sikolyának holnapi árverését a műkincspiac. Akár világrekordot is hozhat a Sotheby's licitje. Az aukciós ház legkevesebb 80 millió dollárra taksálja a mű értékét. A Sikoly című festményből négy kompozíció készült, három a norvég állam birtokában van, a negyedik, magánkézen lévő példány kerül most kalapács alá. A Sikoly csaknem 120 évvel ezelőtt született motívuma a világ leghíresebb festményei közé tartozik. Szakértők épp emiatt várnak rekordárat. A je­lenlegi árverési rekordot Picasso egy aktja tartja: a Christie's aukcióján 106,5 millió dollárt adtak érte. (MTI/juk) A blues jegyében Pozsony. Ma 19 órai kezdettel az Ifjú Szivek Táncszínház­ban kerül megrendezésre a 35. Expired Passport Music Club, melynek keretében fellép az osztrák blues legendás alakja, Ripoff Raskolnikov, valamint a fiatal nemzedék egyik kiváló magyar szájharmonikása, Pribojszki Mátyás, (juk) Először ünnepelték meg a dzsessz világnapját Népeket összekötő zene MTl-HÍR New York. Az ENSZ székhá­zában világsztárok részvételé­vel tartott koncerttel ünnepelte a dzsesszt a nemzetközi közös­ség április 30-án, azon a napon, amelyet a műfaj világnapjává nyilvánított az UNESCO. A megszólalók a világ legbefoga- dóbb, népeket összekötő zené­jeként méltatták a dzsesszt. Az interneten élőben közve­tített koncerten a műfaj olyan óriásai léptek fel, mint Herbie Hancock, Tony Bennett, Wyn­ton Marsalis, Esperanza Spal­ding és Dianne Reeves, de kép­viseltették magukat más mű­fajok nagyjai is, így Stevie Wonder, Chaka Khan, Angéli- que Kidjo, Dee Dee Bridgewa­ter, vagy éppen Lang Lang zongoraművész. A műsorve­zetést hollywoodi sztárok vál­lalták, Morgan Freeman, Ro­bert de Niro és Michael Doug­las. Az ENSZ Oktatási, Tudo­mányos és Kulturális Szerveze­te, az UNESCO ez évtől nyilvá­nította április 30-át a dzsessz világnapjává abból a megfonto­lásból, hogy bár a műfaj Ame­rikában született, gyökerei Af­rikába nyúlnak, de európai ha­tásokat is magába olvasztott, Ázsiában és Ausztráliában is százmilliók rajonganak érte, így a dzsessz „népeket összekö­tő világzene, amely ledönti a korlátokat, és megteremti a le­hetőséget a kölcsönös megér­tésre és toleranciára, jelképe a szabad kibontakozásnak” - áll az indoklásban. A legújabb világnaphoz kap­csolódóan hétfőn a világ több mint 100 országában zajlottak különböző rendezvények, kon­certek. (MTI/juk) Helyszín: Mokka kávézó, Révkomárom, Megye utca (Župná) 11. Időpont: 2012. május 2., szerda, 18:00 óra A belépés díjtalan, a szervezők mindenkit szeretettel várnak. Beszélgetés a közép-európai irodalomról, az értelmiség alkonyáról és a könyv jövőjéről. Komáromi Szalon a Mokka kávéházban Téma: Csak az ember olvas Vendég: a Szabad Sajtó-díjas Szigeti László, a Kalligram Kiadó igazgatója. Az est házigazdái: Sánta Szilárd irodalomtörténész, Gazdag József újságíró Digitalizálják Milos Forman egyik legremekebb alkotását, amely a filmművészet ékköve Tűz lesz megint, babám! Ahogy a magyar film, úgy a cseh is figyel az értékeire. Digitalizál. Felújít. Színe­ket frissít. Bár költséges a restaurálás, megéri. Negy- ven-ötven éve készült al­kotásokat lehet eredeti minőségükben bemutatni, újravetíteni. SZABÓ G. LÁSZLÓ Magyarországon a Soós Imre címszereplésével készült Ludas Matyival kezdődött a digitális „újragyártás”, a cseh mozi első „leporolt” darabja František Vláčil középkori balladája, a Marketa Lazarová lett, amelyet a Karlovy Vary-i filmfesztivál adott hírül. Kelet-Európa leg­nagyobb mustrája az idén, Mi­los Forman 80. születésnapja alkalmából az Amerikában élő, Oscar-díjas rendező itthoni utolsó alkotásával, a Tűz van, babám! felújított változatával nyit. A cseh kulturális miniszté­rium és a nemzeti filmarchívum összefogásával digitalizált alko­tás ősszel DVD-változatban is megjelenik, akárcsak tavaly Vláčil műve. Egyébként születésnapot ün­nepelnek a Tűz van, ba­bám!-ban is. Egy cseh kisváros tűzoltóegyletének hajdani el­nöke nyolcvanhatodik életévét tölti be. Lesz szépségverseny is, tombola, étel-ital, ajándékok, csak éppen semmi nem úgy si­kerül, ahogy a szervezők elkép­zelték. A tombolaajándékok sorra eltűnnek, a pártbizottság által kiválasztott helybéli szép­ségek valahogy elbizonytala­nodnak, s pironkodva mene­külnek a pódium közeléből, az ünnepelt öregúr pedig felesle­gesen indul el, hogy átvegye a megtisztelő elismerést a bál szépétől. Lesz azonban egy lát­ványos „tűzijáték”. Kigyullad az idős bácsi háza. De akkorra már az ajándékoktól roskadozó asz­tal is üres, hiszen „aki nem lo­pott, az vegye úgy, hogy nem nyert semmit!” „Ez a film valóban rólunk, csehekről szól - mondja Jirí Menzel. - A Tűz van, babám! Milos egyik legjobb alkotása. Finom humorral mutat rá a szomorú igazságra, hogy igen, ezek vagyunk mi, így élünk, így gondolkodunk, így viszonyu­lunk egymáshoz.” A film ötlete nem sokkal az Egy szöszi szerelmei velencei, londoni és New York-i bemuta­tása után született. Carlo Ponti, a neves olasz producer ajánlotta fel Formánnak, hogy következő filmjét szívesen támogatná - a majdani (anyagi) siker érdeké­ben. Fel is kínált egy témát, egy tátrai medvesztorit,Jönnek az amerikaiak címmel. Az utolsó vadon élő medve kilövését sok ezer dollárért amerikaiaknak ajánlják fel a Magas-Tátra erdé­szei. Él is a lehetőséggel egy gazdag, idős tengerentúli, de mire elhúzná a ravaszt, a medve átsétál a szlovák-lengyel hatá­ron. Forman, Papoušek és Pas­ser Carlo Ponti meghívására egy Róma melletti, parádésan be­rendezett villában álltak neki a forgatókönyvnek. Két inas leste minden óhajukat, egy angol forgatókönyvíró konzultáns ír­ta át az angol humor nyelvére az általuk megírt, amúgy sem szomorú jeleneteket. A vége az lett, hogy a csehek feladták az egészet, és három hét után ha­zautaztak. Carlo Ponti azonban nem szállt ki a csapatból. Róma után a Cseh Érchegy­ség egyik festői falujában kezd­tek bele új történetükbe, amely egy cseh katonaszökevényről szólt volna, ha nincs a szállóban biliárd, a faluban pedig egy hangulatos kisvendéglő, ahol a helyi tűzoltóegylet tagjai estén­ként hosszasan sörözgetnek. Ott figyelt fel rájuk a három prágai filmes, s közös iszogatá- saik közepette még a tűzol­tóbálba is meghívták őket, ahol akadt látnivaló bőven. Másnap már a Tűz van, babám! forgató- könyvét írták. Hat hét alatt el is készült az első változat. És ak­kor lépett újra színre Carlo Pon­ti, aki 80 ezer dollárral szállt be a produkcióba. A Barrandovon forgatott filmek nagy része ad­dig fekete-fehérben készült. Forman a színes anyag mellett döntött, hiszen Ponti révén lett rá pénze. A forgatás eredeti helyszíneken zajlott, színészek helyett a vendéglőben megis­mert helybeliekkel. A tűzoltó­egylet tagjai napközben gyári munkások voltak. Reggel hattól délután kettőig dolgoztak, de négytől már kamera előtt álltak. Szöveget nem kaptak. Forman minden jelenetet pontosan megbeszélt velük, előjátszott nekik, majd hagyta, hogy a saját szavaikkal fejezzék ki magukat. A bonyodalmak az első vágás után kezdődtek. Ponti elégedet­len volt a felvételekkel. A szer­ződésben, amelyet Forman el sem olvasott, mivel angolul író­dott, az állt, hogy a film vetítési hossza 75 perc lesz. A kész film azonban „csak” 73 perc volt, Nem stimmelt az előírt méter­szám. Ponti nem is vette át a filmet, sőt visszakövetelte a pénzét. Mind a 80 ezret. Mint később kiderült: a film stílusa, hangvétele sem tetszett neki. „Az alkotók cinizmusa sérti az utca emberét” - mondta. Több se kellett a barrandovi filmgyár pártfunkcionáriusainak. „Ez a film valóban nevetségessé teszi a munkásosztályt!” - állították. De még ennél is jobban zavarta őket, hogy Ponti azonnali ha­tállyal visszakövetelte a pénzét. Megszólalt a tűzoltóegylet el­nöke is: ha a film moziba kerül, feloszlatják az egyesületet. Raj­tuk ne röhögjön senki! Meg is született a döntés: a filmet örök időkre be kell tiltani. Történt mindez 1967-ben, de egy évvel később, 1968 nyarán már Cseh­szlovákia összes mozijában ve­títették. Egészen augusztusig, amikor újabb húsz évre betiltot­ták. De még előtte, Cannes-ban a fődíjra is esélyes volt, ha nem szól közbe a 68-as diáklázadás, amely miatt meg kellett szakí­tani a fesztivált, és a filmet be sem mutathatták. Prágából az­tán Jan Némec, a 60-as évek cseh új hullámának egy másik jeles alkotója Forman kérésére kilopta a filmet a Barrandov szi­gorúan őrzött széfjéből, neves kollégája, Pavel Juráček pedig Párizsba vitte, ahol Forman egy házi vetítésen megmutatta Claude Bernnek és Francois Truffaut-nak. Előbbi azonnal megvette a forgalmazási jogo­kat, kifizette Pontit, és hatalma­sat kaszált a filmmel, hiszen a legjobb idegen nyelvű alkotá­sok kategóriájában Oscarra je­lölték. Ez az elismerés pedig épp elég volt ahhoz, hogy For­man amerikai meghívást kap­jon, és nem sokkal később már az Elszakadáson (Taking off) dolgozzon New Yorkban. A Tűz van, babám! az egye­temes filmművészet egyik leg­szebb, legértékesebb, leghu­mánusabb alkotása. Karlovy Vary idei fesztiválja már a film „fényesített” verziójával hajol meg Milos Forman alkotói nagysága előtt. Az esten vita alakult ki a papír alapú könyvek és az elektronikus kiadványok jövőjéről E-book, könyvolvasó Mészáros Urbán Szabó Gábor, Sütő Csaba András, Horváth Vero­nika és Bende Tamás (A szerző felvétele) NAGY ERIKA Dunaszerdahely. A hagyo­mányos csütörtök esti irodalmi est harsány zene- és énekszóval vette kezdetét az Arthe Cáré­ban, ugyanis a Kodály Zoltán Alapiskola diákjai léptek fel Sebő József vezetésével. A Szlovákiai Magyar írók Társasága meghívására a győri Hermaion Irodalmi Társaság képviseletében Sütő Csaba András alapító ebök mutatta be az Ambroozia nevet viselő internetes irodalmi periodikát, valamint az AmbrooBook ki­adó elektronikus könyveit és szerzőit. A vendégek elmond­ták, hogy az e-könyv előállítása olcsóbb, tárolása egyszerűbb, értékesítése akár az író által sa­ját kezűleg is megoldható. A közönség soraiban azonban el­hangzott egy vélemény, misze­rint van egy faktor, amit a papír alapú kiadvánnyal szemben soha nem fog hozni az e-book, mégpedig a nyomtatott könyv illatát. Abban mindenki egyet­értett, hogy a papír alapú könyvek a nagyon távoli jövő­ben azért visszaszorulhatnak az e-könyvekkel szemben, ugyanis a technika rohamlép­tékkel afelé halad, hogy átfor­málja a kultúra több évezredes eszközét, a könyvet. A jelenlé­vők megismerkedhettek az e- könyv olvasóval is, amikor Mé­száros Urbán Szabó Gábor, Horváth Veronika és Bende Tamás felolvastak a tavaly megjelent e-könyveikből. Az utóbbi két költő délelőtt rendhagyó irodalomórán talál­kozott helyi diákokkal. Elmon­dásuk szerint az érdeklődő kö­zépiskolásokkal hamar megta­lálták a közös hangot, ami ta­lán annak is köszönhető, hogy a két fiatal pályakezdő szerző még szintén diák, Tamás jogi tanulmányokat folytat, Vero­nika pedig drámapedagógiát tanul. A film egyik emlékezetes jelenete (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom