Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-23 / 118. szám, szerda
wvw.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012.. MÁJUS 23. Régió-szülőföld 15 ELMENT MOLNÁR JÁNOS A Bodrogköz fotókrónikása Királyhelmecen tegnap helyezték örök nyugalomra Molnár János tanárt, aki a hét végén 69 éves korában hunyt el. LECZO ZOLTÁN Molnár János a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett diplomát, nyugdíjazásáig a Király- helmeci Gimnáziumban dolgozott. Pedagógusi munkája mellett több évtizeden keresztül a „Bodrogköz fotókrónikásaként” fényképeken örökítette meg a régió szinte minden jelentősebb társadalmi eseményét, a tájat, a mára már letűnt városképet, az itt élő embereket, a vidéket. Fényképei rendszeresen megjelentek az Új Szóban, a Szabad Földművesben, a Nőben, a Pravdában és az Irodalmi Szemlében. Társszerzője volt a Ki- rályhelmec 700 éve valamint a Királyhelmec és környéke régi képeken című kiadványnak. Tájak, emberek című önálló fotó- kiállítását 2006-ban a Bodrogközi Kulturális Fesztivál keretében rendezték meg a Királyhel- meci Művelődési Központban. Az alkotóval akkor ebből az alkalomból beszélgettünk. A szeptemberi tárlatán hány képet állított ki? Most 56 kép került bemutatásra, melyet Kopasz Viktor, a Prágában élő, királyhelmeci születésű fotóművész segítségével végül 177 kép közül választott ki az alkotó. Egyébként az archívumom közel 40 év fotóanyagát rejti. Azt, hogy összesen hány felvételből áll, még megsaccolni sem tudom. Az említett 177 képből legalább még két kiállítás anyagát össze lehetne állítani. Vktor kezdő fotósként sokszor kért tanácsot tőlem, időnként gépeket is kölcsönadtam neki. Később elvégezte a Prágai Filmművészeti Főiskola fotográfia szakát, majd ugyanott kezdett tanítani. Több kiállítás anyagának az összeállításánál működött már közre, így bíztam az értékítéletében. Kezdetben az volt az elképzelésünk, hogy egyetlen képnek sem adunk címet, ám ezt a döntésünket később megváltoztattuk. A bemutatott fotók egyébként öt kép kivételével a régió valamelyik településén készültek, ezért is kapta a tár- lataTájak, emberek címet. Ön hosszú évek óta nem jelentkezettönálló kiállítással. Az első kiállításomat 1966-ban, a csehországi Táborban rendezték, ennek anyagát később Királyhelmecen is bemutatták. 1973-ban az Ezerarcú Moszkva címűt megint csak itt rendezték meg, ezt több szlovákiai városban is láthatta a közönség. Egyébként én fényképeztem és szerkesztettem a Királyhelmec 700 éve című kiadvány anyagát, valamint társszerzője voltam a Pro Patria által kiadott Királyhelmec és környéke régi képekben című könyvnek. Hosszú évtizedekig dolgoztam külsősként különböző hazai lapoknak: az Új Szónak, a Szabad Földművesnek, a Nőnek, a Pravdának és az Irodalmi Szemlének. Mikor kezdett fotózni? Középiskolásként már tudósítottam az Új Szót az itteni eseményekről. Ez idő tájt kezdtem el fotózni, az első gépemet, egy Flexaretet a bolyi plébános segítségével vettem. Hajói emlékszem, több mint 800 koronába került, ez hatalmas pénz volt akkoriban. Az összeget úgy spóroltam össze, hogy nyaranta segítettem édesapámnak, aki postás volt. Az első fotókat a lakóhelyem környékén Bolyban, Szolnocskán, Vékén készítettem, jártamban-keltemben. A Flexaret a mai napig megvan és működik. Soha sem szeretett volna profi fotós lenni? A tanulmányaim befejeztével az volt az elképzelésem, hogy Pozsonyban, a Duna utcai iskolában vállalok munkát, hogy dolgozhassak a magyar lapoknak is. Különböző okok miatt ez nem sikerült, így hazajöttem, ám a fényképezést nem hagytam abba. A feleségem gyakran mondogatta, hogy - ahogy ő fogalmazott - „Te mindenütt ott voltál, ahol két cintányért összecsaptak”. Hosszú évekig Ön volt Királyhelmec hivatalos fotósa. Ez konkrétan mit jelentett? Azt, hogy minden fontosabb társadalmi vagy kulturális eseményen fényképeket készítettem. Mondanom sem kell, ezért a munkáért pénzt nem kaptam, csak egy garzonlakást a várostól, ahol berendezhettem a műtermemet. Időközben létrejött egy hatalmas archívum, évek és események szerint rendeztem az anyagot. Kár lenne, ha mindez veszendőbe menne... Csak hogy egy-két dolgot említsek: ott voltam a szövetkezetesítésekkor, az 1968-asszov- jet megszálláskor (ekkor egyébként majdnem lelőttek), illetve Hruscsov királyhelmeci látogatásakor. Tiszacsemyő- ben, amikor Brezsnyev jött el oda, szintén fotóztam. Sikerült lencsevégre kapnom a főtitkár alteregójátis. Elkedvetlenített, amikor az automata gépek megjelenésekor egyszerre mindenld fényképezni kezdett. Egyet kattint, és máris kész a kép. Én nem így dolgozom. Nekem mindig fontosak voltak a részletek, a műszaki feltételek, a szakmai tudás. Ha az ember fekete-fehér képet készít, később már nem sok lehetősége van az esedeges hibák kiküszöbölésére. Ezért is törekedtem mindig a precizitásra, a technikai tökéletességre. Mindig azokra a pillanatokra vadásztam, amelyek talán másokat is elgondolkodtatnak vagy megörvendeztetnek, aztán egyszerűen megörökítettem dolgokat, embereket, eseményeket, történéseket körülöttem úgy, ahogyan azokat én láttam. Megfáradva, töretlenül - Dorkó Mihály bácsi, Zétény Nebulók Mezgerélők (Molnár János felvételei) Sokan csodálják meg Norbert saját kertjét is (A szerző felvétele Zöld liget kell, konyhakert nem Szerelőből kerttervező B. JUHOS MELINDA Nádszeg. Piroska Norbert is azok közé tartozik, akiknek eredeti szakmájuk meglehetősen távol áll jelenlegi munkájuktól. Norbert több száz kert megtervezése után is azt állítja, minden egyes megrendelés újabb és újabb kihívás számára. Sokan bízzák szakemberre Norbert víz-gáz-központi- fűtésszerelőként végzett, és nagyon sokáig ezen a területen tevékenykedett, majd egy vállalathoz került, ahol automata öntözőberendezéseket szereltek családi házak udvarába. „A cégnél később felmondtam és új munkalehetőséget kerestem. A téli szezonban volt időm azon gondolkodni, milyen vállalkozásba is kezdhetnék. Az öntözők szerelésénél már érintőlegesen foglalkoztam a díszkertekkel, segítettem a parkosításoknál, így aztán tavasszal saját vállalkozásba kezdtem” - kezdi a beszélgetést Piroska Norbert. Eleinte kisebb megrendeléseket kapott, sok karbantartási munkát is elvállalt és közben rengeteget olvasott a növényekről, tanfolyamokra jár. Tíz évvel ezelőtt, amikor kerttervezéssel kezdett foglalkozni, még nem volt divatban megterveztetni a családi házak kertjét. Ma viszont már rengetegen hívnak szakembert, akitől egy igazi oázis kialakítását várják. „Ma már a telkeken, a ház mellé szinte kizárólag parkot terveznek, kevesen hagynak konyhakertet. Ma már a kertben pihenni szeretnének, megnyugodni, éppen ezért szinte alapvető elvárás, hogy a kert elkészülte után minél kevesebb munkát igényeljen a karbantartása. Az embereknek nincs idejük arra, hogy bejárják a kertészeteket, ültet- gessenek. Előfordul, hogy hozzálátnak, de a végén mégis inkább szakemberhez fordulnak, nem kísérleteznek tovább, mert esetleg az összkép nem olyan, mint amüyet szerettek volna” - mondta Norbert. A szomszéd kertje mindig zöldebb Sokan mennek Norberthez konkrét elképzelésekkel, internetről letöltött fényképekkel, és ragaszkodnak a képen látottakhoz még akkor is, ha az adott növény nem szereti a mi éghajlati viszonyainkat. A növények kiválasztásánál elsőLegközelebb Július Hégli pedagógust, szervezőt mutatjuk be. sorban az ár a meghatározó, utána az udvar fekvése és a növények típusa. Egy kert kialakítása több hónapig is eltarthat, ha a kliens úgy kívánja, hogy egész évben nyíljon valamilyen virág. Norbert elmesélte, akadt olyan kliense is, aki mindenféle konkrét elképzelés nélkül csupán azt a kritériumot szabta, hogy az övé szebb legyen a szomszéd kertjénél, drágább fákat ültessenek, mint amilyenek a szomszédnál vannak. Ma már egyre többen szeretnék, ha kertjüket tó is díszítené, de ahhoz, hogy az egész évben tiszta és szép maradjon, sok törődésre van szükség. Miután ezzel szembesülnek az emberek, sokan inkább lemondanak a tó nyújtotta kellemes látványról. Egyre inkább kezdenek elterjedni a fürdőtavak is, amelyek tisztítórendszer nélkül önmagukat tisztítják oxigéntermelő növények segítségével. Tavasszal hajsza Norbert azt mondja, egyáltalán nem bánta meg, hogy váltott és új területen kezdett dolgozni. „Minden udvar más és más, folyamatosan új terveket kell kidolgoznom, új álmokat megvalósítanom” - mondja. Idénymunkáról lévén szó leginkább a kora tavasz jelenti a legnagyobb hajszát. Az egyre erősödő konkurencia ellenére Norbert szerint a legjobb reklám az elégedett kliens, aki szívesen mutogatja „oázisát” ismerőseinek, barátainak. •
