Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)

2012-05-23 / 118. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 23. www.ujszo.com A NATO mindaddig nukleáris szövetség marad, ameddig ilyen fegyverek léteznek A kivonulás diszkrét ára Afgán kormánykatonák. Lelkesebben nem lehetne? (TASR/AP-felvétel) wmmnmm Kaczynski tüzet szüntet Varsó. Politikai fegy­verszünetet jelentett be tegnap a lengyel-ukrán labdarúgó Eb idejére Ja- roslaw Kaczynski. Mint a nemzeti konzervatív PiS elnöke fogalmazott, a nyugodt Eb érdekében fel­tételek nélkül felfüggeszti a nyilvános, utcai politikai rendezvények szervezé­sét. De hozzátette: megér­ti a Szolidaritás szakszer­vezet tagjainak elkesere­dését, akik a kontinensvi­adal idején akarnak tilta­kozni a nyugdíjkorhatár megemelése ellen. (MTI) Konzervatív egyesülés Athén. Szűk négy hét­tel az újabb görög válasz­tások előtt összezártak a konzervatívok, hogy ők legyenek a legerősebb frakció az athéni parla­mentben. Dora Bakoja- nisz, a Demokratikus Szö­vetség nevű kis polgári párt vezetője és híveinek többsége visszatért az Új Demokrácia (ND) soraiba, ahonnan 2010-ben távoz­tak. Szerinte az Európa- barát pártoknak kell a megfelelő irányban tarta­ni Görögország hajóját, különben az ország min­dent elveszíthet. A felmé­rések szerint június 17-én drámai küzdelem várható az első helyért a reformi­rányhoz ragaszkodó kon­zervatívok és a baloldali SZIRIZA között, amely el­veti az uniós takarékossá­gi programot. (MTI) Putyiné minden hatalom Moszkva. Hét volt mi­nisztert nevezett ki az el­nöki adminisztráció kü­lönböző tisztségeibe teg­nap Vlagyimir Putyin ál­lamfő. A Reuters szerint ezzel Putyin várhatóan gyengíti Dmitrij Medvegy- ev kormányát, és a hata­lom súlypontja még in­kább átkerül a Kremlbe. Az elnök a hozzá tartozó ad­minisztrációt a kormány­tól különálló hatalmi köz­pontként használhatja. Egyébként Putyin emberei vezetik a hétfőn megala­kult Medvegyev-kormány kulcstárcáit is. (MTI) Phenjan nem nyugszik Szöul. Észak-Korea fo­kozta a munkálatokat atomkísérleti telepén az elmúlt hónapban. Ez de­rült ki műholdfelvételek elemzéséből tegnap, egy nappal azután, hogy Wa­shington képviselője óva intette Phenjant egy újabb atomkísérlettől. (MTI) Chicago. Már a jövő évkö­zepére az afgán erőknek engedik át az irányítást az országuk biztonságának szavatolásában, 2014vé- géig pedig teljesen kivon­ják Afganisztánból harcoló egységeiket a NATO-or- szágok. A politikusok sze­rint a formálódó afgán kormányerők képesek lesznek az új feladat ellá­tására. ÖSSZEFOGLALÓ A hadszíntéri parancsnoko­kat nem szólaltatták meg, a köz­vélemény pedig azzal szembe­sül, hogy a tálibok az egy hónap­ja meghirdetett tavaszi offenzí- vájuk óta rengeteg pokolgépes merényletet és nagyszabású tá­madást hajtanak végre katonai bázisok és szigorúan őrzött léte­sítmények ellen is. A NATO vezetői kétnapos, hétfőn este véget ért tanácsko­zásukon elfogadták az afganisz­táni csapatkivonás stratégiáját. Lényegében az elkövetkező egy évben az afgán erőknek kellene átvenniük az irányítást, ezzel párhuzamosan a NATO-erők a harci feladatokról fokozatosan a támogatói szerepre térnek át. A szövetség küldetése 2015-től a kiképzésre és a tanácsadásra fog korlátozódni. Egyedül Franciaország vonja ki még az idén - az új államfő vá­lasztási ígéretének megfelelően ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. Megszavazta teg­nap a román képviselőház a par­lamenti választási törvény mó­dosítását, amely figyelemremél­tó gesztust tett a magyar kisebb­ség felé, az RMDSZ mégsem tud­ja támogatni. A jogszabály ked­vezményes képviseletet biztosít a nemzeti kisebbségeknek a képviselőházban. A törvénymódosítás alapján már idén ősszel egyéni választó- kerületes, egyfordulós, többségi választási rendszerben válasz­tanák meg a kétkamarás román parlament tagjait. A törvény ér­telmében minden egyéni válasz­tókerületből a legtöbb szavaza­tot begyűjtő jelölt jut a törvény- hozásba. Rajtuk kívül minden olyan megyében, ahol valamely Belgrád. A szerbiai kor­mányzó Demokrata Párt (DS) elnöksége úgy döntött, megkez­di a tárgyalásokat jelenlegi koa­líciós partnerével, a szocialisták vezette pártszövetséggel a par­lamenti többség létrehozásáról. Az elnökválasztáson vesztes Bo­risz Tadics eddigi államfő vezet­- csapatait, 3200 főt. Szlovákia és pl. Magyarország is azt közöl­te, katonái maradnak Afganisz­tánban, s az új szakaszban is el­látják a NATO munkamegosztá­sából rájuk eső feladatokat. Megállapodás született az af­gán haderőnek a NATO-erők ki­vonása utáni finanszírozásáról is, ami évi 4,1 müliárd dollárba fog kerülni, ha a helyi hadsereg és rendőrség létszámát, amelyet az átmenet végig 352 ezerre duzzasztanak, majd a fenntart­ható 228 500-ra csökkentik. Az USA2,3 milliárd dollár befizeté­sét tervezi, a koalícióban részt vevő többi országtól pedig 1,3 milliárd dollárnyi hozzájárulást vár. Magyarország 2015-től 2017-ig évi félmillió dollárt nemzeti kisebbség aránya eléri a helyi lakosság legalább hét szá­zalékát, de a közösség egyik je­löltje sem nyert választókerüle­tében, az érintett kisebbségnek hivatalból biztosítanak egy pluszhelyet a képviselőházban, amélyet a legjobban szereplő ki­sebbségi jelölt foglalhat el. A kedvezmény a szenátusra nem vonatkozik. Azok a kisebbségek, amelyek egyetlen megyében sem érik el a hétszázalékos la­kosságarányt, országos szinten egy mandátumra jogosultak. A tervezetet a szenátus már ko­rábban megszavazta. Az RMDSZ képviselői a teg­napi szavazásnál tartózkodtak. Kelemen Hunor pártelnök kije­lentette: az RMDSZ nem támo­gatja az arányos képviselet fel­adását, akkor sem, ha a kor­te demokraták és az Ivica Da- csics belügyminiszter vezette szocialisták május 8-án állapod­tak meg a politikai együttmű­ködés folytatásáról. Miután Tadics vasárnap alul­maradt a nacionalista Tomiszlav Nikoliccsal szemben, kételyek merültek fel azzal kapcsolato­san, hogy az eddig kormányt al­kotó pártok újra koalícióra lép­ajánlott fel erre a célra. Törökor­szág évi 20, Ausztrália 100, Nagy-Britannia 110, Olaszor­szág 120, Németország pedig 195 millió dollár befizetését ígérte. Nem hivatalos források szerint Washington Franciaor­szágtól 256 milliót vár. Noha a NATO-csúcson Aszif Ali Zardari pakisztáni elnök is részt vett, azt utak blokkolásá­nak feloldásáról nem sikerült ve­le megegyezni. A Pakisztánból Afganisztánba vezető szárazföl­di tranzitútvonalak létfontossá­gúak mind a szövetség utánpót­lásának szállításában, mind a ki­vonulási tervek végrehajtásá­ban. Iszlámábád azután blok­kolta ezeket az útvonalakat, hogy tavaly novemberben egy mánytöbbség a magyar közös­ség esetében figyelemre méltó gesztussal, a kedvezményes képviselet bevezetésével, vala­melyest korrigálja a rendszer hi­báit. Az RMDSZ elnöke elismer­te, ez a rendszer stabü kormány- többséget eredményez, csak­hogy szerinte az nem igazságos, hogy a választók egyharmadá- nak támogatását élvező párt megszerezze a parlamenti he­lyek kétharmadát, miközben azok, akik a vesztesekre szavaz­tak, képviselet nélkül marad­nak. A törvénymódosítás ellen ci­vil szervezetek tagjai tüntettek, szerintük egy ilyen horderejű törvényt nem lett volna szabad társadalmi vita nélkül, választá­si évben, fél évvel a voksolás előtt elfogadni. (MTI,ú) nek-e. A B92 rádió-televízió úgy értesült, a DS-elnökség tagjai ar­ra kérték Tadicsot, hogy álljon az új kormány élére, s ha erre nem hajlandó, akkor Drágán Dji- las belgrádi polgármester vezes­se a kabinetet. Tadics a váratlan választási veresége után azon­ban azt mondta, hogy nem kíván miniszterelnök lenni, s koráb- banDjilas is így nyilatkozott. NATO-légicsapásban 24 pakisz­táni katona életét vesztette. A NATO Chicagóban megerő­sítette: mindaddig nukleáris szövetség marad, ameddig ilyen fegyverek léteznek, és ameddig ezek a szövetség szempontjából biztonságosak és hatékonyak maradnak, de továbbra is cél az ezektől való függőség csökken­tése. A NATO továbbra sem irá­nyul senki ellen és a szövetség sohasem vet be atomfegyvert olyan, atomfegyverrel nem ren­delkező államok ellen, amelyek betartják az atomsorompó- egyezményt. A tagállamok megállapodtak a saját légierővel nem rendelkező balti államok légterének további közös vé­delmében is. (MTI, ú) Bécs/Washington. Megál­lapodott Amano Jutója, a Nem­zetközi Atomenergia-ügynök­ség (NAÜ) főigazgatója az iráni vezetőkkel arról, hogy meg­könnyítik Teherán gyanús nuk­leáris tevékenységének régóta megrekedt ellenőrzését, s erről hamarosan egyezményt írnak alá. Ezt maga Amano jelentette be tegnap. Az atomfegyverek terjedésének megakadályozását célzó atomsorompó-szerződés betartását felügyelni hivatott NAÜ főigazgatója elismerte, vannak még bizonyos - általa nem részletezett - nézeteltéré- seka megállapodás körül. Az amerikai szenátus elfogad­ta azt a törvénytervezetet, amely újabb - az olajipart és bankszek­tort érintő - szankciókkal sújtja A belgrádi Politika azt írta, most minden lehetséges. Az új összetételű szerb parlamentbe (a választási koalíciók miatt) összesen 36 különböző párt, mozgalom, szervezet jutott be, amelyek többsége csak egy-két képviselővel rendelkezik, ami tovább bonyolítja a kormány- koalícióval kapcsolatos számí­tásokat. Az újvidéki Magyar Újabb tüntetések Rath aligha ússza meg Prága. A korrupcióval, csú­szópénzek elfogadásával vádolt honatya, Davit Rath volt egész­ségügyi miniszter és kerületi elöljáró mentelmi jogának fel­függesztését javasolja a cseh parlament illetékes bizottsága az alsóháznak, amelyjúnius ele­jén fog szavazni ez ügyben. Rathot két órán keresztül fag­gatták a bizottságban, de egyet­len képviselőtársát - pártállásra való tekintet nélkül - sem tudta meggyőzni. Ezután a rendőrség visszaszállította őt a litoméíicei börtönbe. Eközben a Cseh-morva Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja (ČMKOS) teg­nap újabb tüntetést szervezett, követelve a kabinet reformjai­nak leállítását, a kormány tá­vozását és az új parlamenti vá­lasztások kiírását. A kormány székháza és több minisztérium előtt is voltak demonstrációk. Szakszervezeti források több mint tízezer tüntetőről beszél­tek, a rendőrség ötezerről. A Stop a kormánynak elnevezésű országos tiltakozássorozat ke­retében áprilisban a prágai Vencel téren megtartott nagygyűlésen a rendezők sze­rint 100-120 ezer ember vett részt. A ČMKOS vezetése álta­lános sztrájkot is fontolgat, de egyelőre nincs döntés. Ma az agrárkamara rendez kormány- ellenes megmozdulást, mely­nek keretében- országszerte mintegy 1600 traktor és más mezőgazdasági jármű vonul a közutakra. (TASR, -kés) Iránt atomprogramja miatt. A törvénytervezetről két nappal azelőtt szavazott a testület, hogy Bagdadban a BT öt állandó tagja és Németország felújítja a tár­gyalásokat T eheránnal. Barack Obama elnök decem­berben írta alá azt a törvényt, amelynek értelmében szankci­ókkal sújtanak mindenkit, aki segítséget nyújt az iráni kőolaj­források fejlesztésében vagy bővítésében. A szenátorok java­solták, hogy ezt egészítsék ki azokkal a magán- és jogi szemé­lyekkel, akik és amelyek az iráni olajipari és a tartályhajókat gyártó ágazattal kereskednek. Azok amerikai bankbetéteit is befagyasztják, akik könnyfa­kasztó gázt, gumilövedékeket, s egyéb olyan anyagokat adnak el Iránnak, amelyek tüntetők el­len vethetők be. (MTI, ú) Szó többek között azt emelte tó, hogy a szakértők szerint Ta­dics pártjának és Nikolics párt­jának a nagykoalíciója lenne a legkedvezőbb megoldás. Ha nem ez a két párt alakít kor­mányt, az a görögországihoz hasonló helyzetbe taszítaná Szerbiát, egy nagykoalíció vi­szont előtérbe helyezné a gaz­dasági válságot. (MTI, ú) Nem támogatta az RMDSZ - választási évben nem illik módosítani Román gesztus a kisebbségeknek Sokan nagykoalíciót szeretnének, hogy elkerüljék a görög utat - a pártja Borisz Tadicsot szeretné miniszterelnöknek Mindenki mindenkivel tárgyalni fog az új kormányról ÖSSZEFOGLALÓ Amerikai szankciók a tárgyalások előtt NAÜ-iráni megállapodás ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom