Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-21 / 116. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 21. www.ujszo.com Ilonka néninek szabad, másnak nem Megszüntetnék Gubík betegbiztosítását A büntetőjogi mentelmi jog eltörlésével együtt módosulhatna a közjogi méltóságok bérezése is Paška a reálbérhez kötné a képviselők pénzét ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Léva. A szlovák állampolgárság elvesztése a jelek szerint több hátránnyal is jár. A korábbi jogi elemzések szerint ugyanis a honosított szlovákiai magyaroknak a szlovák állampolgárság elvesztésével nem kell lemondaniuk társadalombiztosításaikról. Ehhez képest az egyik egészségbiztosító felszólította a magyar állampolgárságát nyíltan felvállaló Gubík Lászlót, hogy jelentkezzen ki az egészségbiztosítási rendszerből. Amennyiben a lévai illetőségű egyetemista eleget tesz a felszólításnak, elveszti teljeskörű egészségügyi ellátásra való jogosultságát, ha viszont nem, pénzbírsággal kell számolnia. Ezzel a fajta nyomásgyakorlással már a hasonló helyzetbe került rimaszombati Tamás Ilona esetében is próbálkoztak a szlovák hatóságok, állítja Lomnici Zoltán. „Az ügyben kezdeményezett strasbourgi eljárás megindítását követően meghátrált a szlovák állam, és az ő esetében értesítést küldtek arról, hogy betegség és kórházi kezelés esetén nem kell fizetnie az ellátásért” - árulta el a sértettek jogsegélyét felvállaló Emberi Méltóság Tanácsa elnöke. Lomnici néhány hete levelet küldött Ivan Gašparovič szlovák államfőnek, majd Robert Fico kormányfőnek. „A szlovák államfőnek címzett levelünkre most érkezett egy semmitmondó válasz, amely azt bizonygatja, hogy Szlovákia nem diszkriminálja a magyar nemzetiségű állampolgárokat. A miniszterelnöktől még nem kaptunk választ” - közölte Lomnici Zoltán. Hozzáfűzte: rövidesen egy petíciót terjesztenek az Európai Parlament (EP) elé, amellyel azt szeretnék elérni, hogy az EP ezeknek a jogsértéseknek a megszüntetésére kötelezze Szlovákiát. (MTI, vps) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Új törvényt hozna a képviselőkről Pavol Paška. A törvényhozás smeres elnöke úgy véli, elavult a parlamenti képviselőkről szóló jelenlegi törvény, egyes rendelkezései nem is hatályosak. A TA3 hírtelevízió vasárnapi vitaműsorában Paška kifejtette, a büntetőZólyom/Pozsony. Aparla- menti választások előtt úgy tűnt, más nem is lehet az SDKÚ új elnöke, mint az akkori igazságügyi miniszter. A párt a zuhanó népszerűségre Lucia Žitňanská előtérbe tolásával reagált, szinte minden új plakátról ő nézett szigorú tekintettel a választókra, további reformokat ígérve. ÚJ SZÓ-HÍR Elemzők egyöntetű véleménye szerint, ha Žitňanská nem lett volna, a párt be sem jut a parlamentbe. A választásokon 104 ezer karikát kapott, három SDKÚ-szavazóból kettő őt preferálta. Kétszer több voksot kapott, mint a második Ivan Miklós, és ötször többet, mint a negyedik Pavol Frešo. Ennek ellenére a párt küldöttei szombaton ez utóbbit választották az SDKÚ elnökének. Meggyőző többséggel. Žitňanskának nem adtak esélyt A szombati elnökválasztás első körében a három jelölt (a harmadik a kassai Viliam No- votný volt) egyike sem kapta mega küldöttek voksainak több mint felét: Frešo 178, Žitňanská 146, Novotný pedig 59 szavazatot kapott a 419-ből. Már ekkor valószínű volt, hogy a pozsonyi megyefőnök lesz a befutó, a Novotnýra szavazó keleti küldöttek ugyanis inkább Frešóval szimpatizáltak. Žitňanskán az sem segített, hogy a voksolás előtt több parlamenti képviselő - köztük Ľudovít Kaník frakcióvezető - is megválasztása mellett tört lánjogi mentelmi jog eltörlésével egyidejűleg új jogszabályt lehetne jóváhagyni a képviselőkről, s ezzel összefüggésben módosulhatna a közjogi méltóságok bérezéséről szóló szabályozás is. A házelnök már többször jelezte, hogy a képviselők fizetését nem a Richard Sulik (SaS) volt parlamenti elnök által bedzsát. A volt igazságügyi miniszter a második fordulóban csak 154 szavazatot kapott. A győztes Frešo lett 242 vokssal, nyomban fel is kínálta a vesztesnek az egyik alelnöki posztot. Žitňanská ezt visszautasította, a jövőben egyszerű képviselőként fog tevékenykedni. Ezzel a párt teljes vezetősége kicserélődött. A korábbi alelnö- kök - Ivan Miklós, Müan Hort, Iveta Radičová és Žitňanská - egyike sem maradt posztján. Ivan Štefanec, Jozef Mikuš, Viliam Novotný és Martin Fedor lép a helyükre, őket regionális elven választották meg. Akár 20 százalék A szombati nap nagy búcsúzója Mikuláš Dzurinda volt. A kétszeres kormányfő 2000-ben alapította a pártot, azóta megszakítás nélkül elnöke volt. A kongresszuson értékelő beszéddel búcsúzott, amely után vezetett képlet alapján kellene kiszámolni, hanem a reálbérekből kiindulva, a gazdasági lehetőséget is figyelembe vevő szorzót használva. Vitapartnere, Bugár Béla, a Híd elnöke úgy nyilatkozott, pártja óvatosabban viszonyul a szorzó kérdéséhez. „Egyfelől jól néz ki, hogy a képviselői fizetés a nemzetgazdasági átlagbérhez állva tapsolták meg a párt küldöttei. „Tudom, hogy az a helyzet, amelyben távozom, nem egyszerű. De tudom azt is, hogy nem reménytelen. A pesszimistáknak azt üzenem, élettapasztalataim azt mutatják, a 6 százaléktól 20 százaléldg is el lehet rugaszkodni” - mondta, majd kijelentette, a jövőben a külpolitikával kíván foglalkozni. Megválasztása után Pavol Frešo azt ígérte, modem népvan kötve, másrészt, ha a deficit nagy, a képviselői fizetések lefelé mennek. Ha nem túl nagy, a képviselői fizetések talán aránytalanul emelkednek” - magyarázta, hozzátéve, hogy a képlet emiatt bonyolult. Bugár úgy véli, első szakaszban be kell fagyasztani a fizetéseket, és kérdés, müyen marad az együttható, (sán, TASR) párttá alakítja át az SDKÚ-t. Nagyobb hangsúlyt szeretne fektetni a regionális politizálásra. „Vissza akarunk térni az első ligába” - jelentette ki az új pártelnök. Elemzők szerűit ez rendkívül nehéz lesz, a következő évek lesznek a legkritikusabbak a párt számára. Ha nem sikerül erőteljesen váltani, az SDKÚ 2016-ban a HZDS sorsárajuthat - figyelmeztetnek a politológusok. (MSz, SITA) RÖVIDEN Marad a Dunajská Streda Dunaszerdahely. Egyhamar nem kerül magyar helységnévtábla a dunaszerdahelyi vasútállomás épületére. A Szlovák Vasúttársaság (ŽSR) válaszolt a kétnyelvű állomásmegjelölést szorgalmazó Pázmaneum Polgári Társulás levelére. Az elutasítás indoklása ugyanaz, mint Komárom esetében: hiányzik egy végrehajtó rendelet, amely tisztázná, hogy a kisebbségi megnevezés elhelyezése a közlekedési minisztérium, a vasúttársaság vagy a Vasúti Szabályozási Hivatal hatáskörébe tartozik. Egy ilyen belső rendelet nélkül nem helyezhető el magyar felirat az állomásépületeken, annak ellenére sem, hogy ezt a tavaly módosított kisebbségi nyelvhasználati törvény megengedi - érvelnek a vasút illetékesei, (vps, ú) Mečiar talán mégsem pakol Pozsony. Nem biztos, hogy a HZDS lecseréli elnökét, Vladimír Mečiart, állítja Jozef Halecký. A párt volt parlementi képviselője szerint könnyen előfordulhat, hogy valaki ismét jelöli Mečiart elnöknek, a kongresszus pedig újraválasztja. Mečiar áprilisban, több mint egy hónappal az előrehozott választások után jelentette be, hogy 21 év után távozik pártelnöki tisztségéből. A közgyűlést eredetüeg nyárig akarták megtartani, de Tibor Cabaj, a párt központi titkára szerint ez nem reális, mert folytatni kell az egyeztetéseket. (TASR) Sulik ismét Brüsszelt ostorozza Pozsony. „Brüsszelben ostoba emberek ülnek, akik üres frázisokat hajtogatnak a szolidaritásról és kohézióról”, Szlovákia pedig „birkaként” átvette ezeket a nézeteket - fejtegette Richard Sulik, az SaS elnöke a hétvégén, a Pavol Paška házelnökkel (Smer) folytatott tévévitában. Paška szerint helytelen lenne, ha Európa hagyná csődbe menni Görögországot, Sulik szerint viszont ez az egyedüli helyes megoldás, és a görögöknek ki kell lépniük az eurózónából. (sán) Kicserélődött az SDKÚ vezérkara, Žitňanská visszautasította az alelnöki felkérést SDKÚ: teljes tisztújítás Az új pártelnök már küldi is a pozitív energiát (SITA-felvétel) Kicsoda Pavol Frešo? 1969-ben született Pozsonyban, a Szlovák Műszaki Egyetem Elektrotechnikai Karán szerzett mérnöki diplomát. 1993-tól 2006-ig egy informatikai cég igazgatója volt. 2005/2006-ban a DS alelnöke volt, miután a párt összeolvadt az SDKÚ-val, ez utóbbi tagja lett. 2006 és 2010 között parlamenti képviselő, az SDKÚ elnökségének tagja. 2009-ben pozsonyi megyefőnökké választották, pár hónap múlva állítólagos visszaélések miatt kénytelen volt lemondani tisztségéről, ezért a 2010-es választási listán nem is szerepel. Idén márciusban választották ismét parlamenti képviselővé. Nős, három gyermeke van. A szakmai kamara elsősorban a diszkriminációt kifogásolja, álláspontja szerint az Uhliarik-féle törvények szinte mindegyikét módosítani kellene Már minden egészségügyi szakdolgozó béremelést követel ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Radičová-kor- mány alatt elfogadott szinte valamennyi egészségügyi törvényt módosítani kellene, véli az Egyéb Egészségügyi Dolgozók Kamarája (SKIZP), amely az orvosokon, nővéreken és gyógyszerészeken kívül az egészségügyben dolgozókat tömöríti. A kamara szerint az Ivan Uhliarik volt miniszter által hozott törvények nagy része rossz és diszkriminatív. Elsősorban azt nehezményezik, hogy a kötelező béremelés csak az orvosokra és a nővérekre vonatkozik, a többi egészségügyi dolgozóra nem. Monika Trechová, a kamara elnöke rámutatott: az orvosok a csaknem 2000 egészségügyi szakdolgozó - logopédusok, gyógypedagógusok, fizioterapeuták, laboratóriumi diagnoszták, röntgenasszisztensek - munkája alapján szerzik a betegről szóló információk 80 százalékát, tehát teljességgel elfogadhatatlan, hogy a bérük nem emelkedik a többivel együtt. A SKIZP, hasonlóan az Orvosi Kamarához, beadvánnyal fordult a főügyészséghez, hogy az Alkotmánybíróságra adja a nővérek béremeléséről szóló törvényt. Az orvosokhoz hasonlóan úgy vélik, a jogszabály diszkriminatív a többi egészségügyi alkalmazottal szemben. Az orvoskamara szerint azért alkotmányellenes a törvény, mert a parlament úgy fogadta el, hogy nincs rá anyagi fedezet. A SKIZP- nek más kifogásai is vannak. „Az orvosok béremeléséről szóló törvény figyelembe veszi a szakmai felkészültségüket, jártasságukat, megszerzett kvalifikációikat. A nővérek béremelése esetében viszont nem veszik figyelembe a végzettséget, a képesítést, ugyanakkora bért kap az a nővér, aki intenzív osztályon dolgozik, mint az, aki rendelőben”- szögezi le a kamara. A SKIZP ezzel együtt azt is hangsúlyozza: az ágazat átlátható finanszírozását célzó átalakítások nélkül egy lépést sem lehet előre tenni. Az egészség- ügyi tárca - Zuzana Zvolenská miniszter nyiltakozatai szerint -javasolni fogja egy törvény elfogadását, amely az összes szakdolgozó bérét rendezi. Egyelőre azonban komoly gondot okoz az orvosok és a nővérek béremelésére is előteremteni a szükséges összeget, holott erről már hatályos törvény rendelkezik, (sán, SITA)
